Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-08 / 104. (4250.) szám

1937 május 8, szombat. El t>ra:ga!A\\g^arhi ULAP 3 BeneS elnök is Ünnepélyesen Ígéri a kormány nemzetiségi nyilatkozatának végrehajtását Az államfő délcsehországi körútja ■ Bízik abban, hogy a szomszéd államokkal is létrejön a megegyezés • ‘'Nincs háborús veszély ■ PRÁGA. — Benes köztársasági elnök , csütörtökön megkezdte háromnapos dél­csehországi körútját, amelyen felesége is kiséri. Budweisben tartott németnyelvű 'be­szédében a kisebbségi kérdést is érintette és bőven foglalkozott a köztársaság nemzet­közi helyzetével. Cseh-német viszony —- Higyjék el nekem —- mondotta egye­bek közt a cseh-német kérdésről *—, hogy államunk két nemzetének megértését komo­lyan gondolom. Az, amit a múlt év augusztusában Rei- chenbergben mondtam, továbbra is pro­gramom a csehek és németek együttmű­ködését illetően. A mai idők tragédiája abban rejlik, hogy az emberek és a nemzetek nem ismerik föl a lehetőségek határait. Sokatigérő nagy programot könnyű összeállítani. Még köny- nyebb radikális módon követelni a program teljesítését. Ez forrongó időkre talán alkal­mas módszer, ha azonban nyugodt fejlődés­ről van szó, akkor türelemre van szükség mindkét oldalon. Gyakran látjuk manapság, hogy egyes nem­Légzöszsrvsk Emásztösze vek Luhacsovice Fürdő Szív Idegek Kérjen prospektust crz Igaz­gatóságtól. ———— ........— —■—■ ze tek, pártok, osztályok és egyes szemé­lyek gyors, pillanatnyi eredményekre va­dásznak és ezzel nehézségeket idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban és a belpoliti­kában. Én azonban a nyugodt haladás po­litikájában bízom. Nincs háborús veszély —1 A feszültség s a lázas diplomáciai tár­gyalások ellenére ,} , , ^ nem hiszek a háborús veszélyben — folytatta cseh nyelven az elnök. — Túl vagyunk a válságos 1936-ik esztendőn, a külpolitika mai vitái nem olyan természe­tűek, hogy belátható időn belül háborút idézhetnének elő. —- A külpolitika mai helyzetét átmeneti­nek lehet jellemezni. Tény, hogy a népszövetséget egész sor kérdésből ki­kapcsolták és bizonyos mértékben vissza­térünk a nagyhatalmak háboruelőtti rea­litásának korszakába. A mai egész poli­tikát a nagyhatalmak csoportosulása jel­lemzi. Nem helyesek azok az állítások, hogy kü­lönösen egyes kisebb államok az egyik ol­dalról a másikra mennének át. Ellenkezőleg éppen az a törekvésük, hogy az ilyen át­csoportosításban ne vegyenek részt, a nagy­hatalmak rivalizálásától távoltartsák magu­kat. A kis és gyenge államoknál ez termé­szetes jelenség. A nemzetközi politikában nagy szerepet játszik az egyes államok bel­politikai rendszere. Ezt a spanyol példán is látni. A megegyezés lehetősége a szomszédokkal — A külpolitika egyik alapelve, hogy bi­zonyos mértékben túl ne befolyásoltassa magát belpolitikai kérdésekkel. A mi politikánk mindig kész volt meg­egyezni bármely állammal, tekintet nélkül annak belső rendszerére, belpolitikájára és tekintet nélkül arra, hogy milyen párt van ott kormányon. Ezért hirdettük gyakran, hogy ellene va­gyunk a világnézeti frontok alakításának s ezért a kisantant is gyakran kinyilvánítot­ta, hogy nem vesz részt semmiféle ideoló­giai frontban. Külpolitikánk kiépítette szö­vetségi rendszerét, kitart az eddigi baráti kapcsolatai, a népszövetség és a kisantant- kötelezettségek mellett. Ez azonban nem szolgál akadályul, hogy minden kérdésben meg ne egyezhessünk szomszédainkkal, Német-, Lengyel- s Ma­gyarországgal vagy más államokkal. A legutolsó diplomáciai tárgyalások arra mutatnak, hogy a nagyhatalmak kölcsönös és hosszabblejáratu kiegyezésre hajlamosak, szóval nem lesz háborús konfliktus. A mos­tani idő átmeneti és végül a nagyhatalmak kiegyeznek s e kiegyezésben a kis- és kö­zéphatalmak is részt fognak venni. Külpolitikai izoláltság! —- Nézetem szerint nincs értelme annak, hogy ez vagy amaz az állam elszigetelésre tör. Nem ismerek Európában államot, amely ilyen vagy amolyan értelemben ne lett volna vagy nem lenne izoláltságban, más tekintetben egy másik állam van elszige­teltségben s holnap vagy holnapután már megint nem lesz. Ez éppen jellemzője a mai időknek, a gyors változások, a hir­telen keletkező uj konstellációk. A rendes külpolitikának azonban mindenekelőtt az állam állandó erőit, tartós lehetőségeit s ezeknek további valószerü fejlődését kell szem előtt tartania, nyugodtan és jó ide­gekkel kell kitartania. Mi nyugodtan ki­várjuk a további fejlődést, főleg Közép- európában. Ebből az együttműködésből nem zárunk ki senkit, mert ebből senkit sem lehet kizárni, igy bennünket sem. Európa végleges megegyezése Az elnök végül kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy más államokkal szemben különö­sen a sajtónak kell tapintatosan viselkednie. Egyébként nézete szerint semmiféle katasz­trófától nem kell tartani. Nem titkolom ma­BÖHMISCH-KRUMAU. - A köztársa­sági elnök pénteken folytatta körútját. Egyebek közt Böhmisch-Krumaut látogatta meg s itt németnyelvű beszédében ismétel­ten foglalkozott a kisebbségi kérdéssel. A demokrácia számomra nemcsak al­kotmányformát, bizonyos választási alapel­veket és a képviseleti testületek berendezé­sét jelenti. A demokrácia egyben a politikia munka bizonyos módszere is. A politikában való demokratikus módszer alapelvei érvé­nyesek előttem a nemzetiségi politikára is. Nem hiszem, hogy a mi nemzetiségi ne­hézségeinket egy csapásra megoldhatjuk valami elméleti értékű általános kiegye­zéssel. — Nézetem szerint a csehek és németek együttműködésének kérdéseiben abból kell kiindulnunk, ami az adott pillanatban a leg­jobban fáj és nyom. Meg kell állapítani a konkrét hibát és azonnal hozzá kell látni gam előtt az idők nehézségét és a pillanat feszültségét — mondotta szószerint az elnök —, de világosan látom, hogy a nehézségeket le lehet győzni, hogy semmiféle katasztró­fától nem kell tartani, hogy a megegye­zés lehetséges s hogy a szomszédokkal való együttműködésünk előrehalad is hogy Európa végleges megegyezését egy­szerűen nem lehet kizárni. Nem vonom kétségbe, hogy az odavezető ut nehéz s talán elég hosszú is lesz. De ugyan­úgy nem kételkedem abban, hogy elérjük a célt. Autonómia helyett regionalizmus Egy másik beszédében a köztársasági el­nök az autonómia helyett a regionalizmust ajánlotta. — Nem vagyok hajlamos a mi viszo­nyaink közt — úgymond — széles autonó­miával fölruházott területek teremtésére ezt sem politikai, sem közigazgatási szempont­ból nem tartom lehetségesnek, mert ez több nehézséget eredményezne, mint előnyt. —> Ellenben híve vagyok a közigazgatás józan decentralizálásának, ennek előfelté­tele és kiegészítése az önkéntes regionális szervezkedés. A regionalizmusban alkalmas talajt látok a nemzetiségi együttműködésre, mert az egyes vidékek keretében vannak közös érdekek, amelyek a nemzeteket még érzékelhetőbben és megfoghatóbban össze­fűzik, mint ahogy ez akkor van, amikor az egész államról van szó. konkréten és gyakorlatilag megszüntetésé­hez, s azután egy másodikat, harmadikat kell elintézni és igy tovább. Panaszaink or­voslásával naponta foglalkozzunk, megsza­kítás nélkül, nem pedig egyszer egy évti­zedben. Tegyük azt a napi szükségletek sze­rint, előítélet, presztizszempont, jusztamen- tumok nélkül, nyugalommal, idegesség, ha­rag és feszültség nélkül. Hamarosan egy éve lesz annak, hogy délmorvaországi uta­mon kijelentettem, hogy mint elnök kötelességemnek és politikai küldetésemnek tekintem, hogy közremű­ködjem a cseh—német megértésen s hogy meg vagyok győződve, hogy ez ne­künk sikerülni fog és hogy hamarább fog sikerülni, mint sokan gondolnák. Akkori­ban ez a szó: ,.hamarosan" kissé meglepte a közvéleményt. Utána nemsokára a kormánnyal való egyet­értésben alkalmam .volt Rdáhenbexgben felyá­Csípői kezdtek kiállam A varrónő attól félt, hogy rossz alakot kap Ez a varrónő természetesen nyugtalan lett, amikor elkezdett hízni. Tudta, milyen fontos számára a jó öltözködés. Ezért nem csodálható, hogy a Kruschen-só használa­tától el volt ragadtatva. Olvassa, mennyire változtatta ez meg: „Nem tudom, érdekli-e, mennyire örül­tem annak, hogy a csípőmről egy tömeg ha­jat elvesztettem. Varrónő vagyok és termé­szetesen nagyon fontos, hogy ruháim jól álljanak s ezért elképzelhető, milyen kelle­metlen volt részemre, amidőn hölgyeim ész­revették hízásomat. Hat héttel ezelőtt kezd* tem a Kruschen-sót szedni olyan eredmény­nyel, hogy ma már minden felesleges háj eltűnt rólam. Karjaim és vállaim megszé­pültek és közérzetem is lényegesen javult. A Kruschen-sót néhány hölgynek ajánlot­tam, akik hasonló bajban szenvedtek. L. J.-né." A Kruschen-só segít a szervezetnek a fe­lesleges hulladékanyagok naponkénti kivá­lasztásánál, amely a testet terheli. Azután fokozatosan eltűnik a felesleges háj, — ter­mészetesen lassan, de biztosan. isoa iwwwrwr n mii i wni i jmHMmaiiMiMwiM zolni az ilyen megértés programját és utána ősszel • a kormányelnök ebben a szellemben a német kormánypártokkal megkezdte a konkrét munkát, amely a február 18-iki ismert dekla­rációval végződött. Kategorikusan kijelenthe­tem önöknek, hogy mindez számunkra nem csupán ígéret és nem puszta szó. Ha a kormány ezt előkészíti és végrehajtja, ezt saját kezdeményezéséből és meggyőződéséből te­szi. Ezt ugyan németajkú polgártársainkért teszi, de mindenekelőtt azért is teszi, mert ez világo­san hozzátartozik demokratikus rendszerünkhöz, mert alkotmányunk igy rendeli, mert a kormány egyszerűen kötelességének tekinti, mint olyat, ami kívánatos az állam és nyugodt fejlődése s mindkét nemzet jóléte és gazdasági felvirágzása számára. Ez egyszerűen a mi politikánk, a mi progra­munk, a célunk, államunk és államstrukturánk folyománya — és ezért mindez végrehajtásra kerül. Tudom, mit vetnek ellen egyik-másik oldalról. Vannak, akik nem hisznek s azt mondják, hogy itt csak puszta ígéretek hangzanak el, főleg nem hisznek a program megvalósdthatásának lehetőségében, főleg a bürokrácia és különö­sen az alacsony bürokrácia ellenállása miatt. A kormányról feltételezik a jóakaratot, de azt hiszik, hogy az alacsonyabb szervek ezt a politikát szabotálni fogják. Nem tagadom, hogy vannak és lesznek nehézségek. Ez talán a bürokráciában leli magyarázatát, ta­lán az eddigi tradícióban, talán a kölcsönös bi­zalmatlanságban, talán minden politikai és ál­lamgépezet természetes gátlásaiban, amelyek nem engedik meg, hogy egyik napról a másikra csodák történjenek s amelyek azt okozzák, hogy a fontosabb politikai akciókra mindig bizonyos idő szükséges. Ezért könnyű s tovább is könnyű lesz a vá­lasztókat radikalizálni, könnyű lesz tiltakozni és szavakról, meg ígéretekről beszélni, ame­lyeket tettek nem követnek. Ez azonban a napi politika és az egyes politikai pártok har­cának rendes folyása. Az igazi államférfi az agitációs politika napi fájdalmai fölé kell, hogy emelkedjék és egyenesen kell haladnia utján. Én naponta gondoskodom arról, hogy ezen az utón minden lépéssel történjen valami. A szén és a gyémánt egyforma kémiai összetétellel bírnak, tulajdonságaikban mégis teljesen eltérőek. Mit jelentsen tehát, hogyha a karlsbadi só analízise után szurrogátumok keletkeznek? Semmit sem jelent hatásában! A természetes karlsbadi viz, valamint a valódi karlsbadi Sprudel-só haszná­lata az emésztési szervek megbetegedéseinél, az anyagcsere bántalmainál kitünően beváltak. Ezért a természetes karlsbadi viz, vagy valódi karlsbadi Sprudel-só kitűnő házikura. 2378 — ÖNGYILKOSSÁG AZ ALAGUTBAN. Zsol­náról jelentik: A sztrecsényi alagutban a szolgá­latot telijesitö őr egy ősszérón csőit. fórfi'lvullát talált. A csendőrség megállapította, hogy az illető Viza Ferenc ruttkai pály&munkás, aki öngyilkos­sági szándékkal ugrott a vonat elé. Kiíilíip • • • • kábái nélkül, de edzett bőrrel! Élvezze ki a fiatalságát és a szabad­ságát, a Nivea megvédi a bőrét bármi­lyen szélsőséges is a tavaszi időjárás. Csak a Nivea tartalmaz Euceritet, amely ellenállóvá teszi a bó'rt és üde, fiata­lossá teszi a külsejét.— „A nemzetiségi deklaráció: nem puszta ígéret**

Next

/
Oldalképek
Tartalom