Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-08 / 104. (4250.) szám
4 <pra:gaiAW^arhi rlar 1937 május 8, szombat. A valenciai kormány átvette az uralmat Katalániában Rend és nyugalom Barcelonában ■■■ A harctéren nem történt jelentős esemény BARCELONA. — A legújabb jelentés szerint a kormánycsapatok és a kormány illetékes tényezői teljesen uralkodnak a helyzet fölött és a szélsőséges elemeket sikerült megfékezni. Barcelona egyes külső kerületeiben tovább folynak a barrikádhar- cok, de ezek már jelentéktelenek. Néhány anarchista csoport megkísérelte a rendőrszobákat megszállni, de terve mindenütt kudarcba fűlt. Szerdán délután a generalidad rádión közölte a katalán néppel, hogy megegyezett a valenciai kormánnyal és a közrend biztosítását Katalániában és Barcelonában a valenciai kormány közegei vállalták. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának jelentése szerint Barcelonában csütörtök óta nyugalom uralkodik és a város élete visszanyerte rendes képét. A rádió és a sajtó békére int. A szakszervezetek elrendelték, hogy a munkásság ismét munkába álljon. A valenciai központi kormány ellenőrzi Kata- lánia rendjét, A barcelonai csehszlovák konzulátuson minden rendben van és rendes munka folyik. A baszk harctérről érkezett jelentések szerint két nap óta a fronton nem történt jelentős esemény. A bilbaói kormány jelenti, hogy Guernicánál a baszkok több fontos magaslatot visszahóditottak és megáhították a Mola-hadsereg előnyomulását, sőt ellentámadásba mentek át és kezdeménye- zően lépnek föl a fronton. "CT Edén Guernicáról LONDON. —' Az alsóház szerdai ülésén foglalkozott Guernica légi bombázásának problémájával. Edén kijelentette, hogy a város bombázása egyik legsajnálatosabb esete a nyílt városok elpusztításainak. Guernica intő jel lehet Európa számára, mert ha a világon megismétlődnének a Guernicához hasonló esetek, a modern civilizáció hamarosan elpusztulna. Edén kijelentette, hogy szívesen venné, ha nemzetközi vizsgáló bizottság szállna ki Guernicába. A katalán nyugtalanság átterjed a vidékre CERBERE. — A francia határról érkező jelentések szerint a spanyol anarchisták hatalmukba kerítették Figueras városát, huszonöt kilométerre a francia-spanyol határtól. A front- milícia egyrésze csatlakozott az anarchistákhoz, úgyszintén a San Fernando erőd legénysége, A városi tanácsosok elhagyták a várost és az anarchisták gépfegyvereket állítottak fel az uccákon, — A Katalániából érkezett legújabb jelentések szerint a nyugtalanság most átterjedt Barcelonából a vidékre. A Valenciából északra nyomuló katonaság Tortosanál erős anarchista különítménybe ütközött és harcba keveredett velük. Bebizonyosodott, hogy a barcelonai uccui harcokban agyonlőtték Sese szocialista vezért, a volt katalán igazsáügyminisztert is. A szocialisták duzzognak, mert Hodza Irányítja a külpolitikát A miniszterelnök Londonban és Bukarestben, a külügyminiszter Prágában ■■ Czernin, a „tiszteletbeli" magántitkár ■ Mért nem jelent meg Hodza elutazásakor a pályaudvaron Prága főpolgármestere! ■■ Hírek Krofta lemondásáról PRÁGA. — Mint jelentettük, Hodza miniszter- elnök az angol koronázási ünnepségek előtt öt napot tölt az angol fővárosban s ezt az alkalmat arra használja föl, hogy érintkezésbe lépjen az angol tényezőkkel és az Angliába jött külföldi diplomatákkal. A miniszterelnök azzal kezdte meg diplomáciai tevékenységét, hogy együtt ebédelt Róbert Vansittarttal, az angol külügyminisztérium állandó államtitkárával. Ezzel a hírrel kapcsolatban bizonyos prágai belpolitikai körökben sok szó esik a külügyi vezetés kérdéséről. Általánosan azt tartják, hogy Hodza annak ellenére, hogy lemondott a külügyi tárca formális vezetéséről, saját pártjának nyomására uj tradíciót teremtett a kormányban s a külügyek irányítását sokkal nagyobb mértékben tartotta fenn magának, mint az összes eddigi miniszterelnökök. A „Die Zeit“ véleménye szerint a külpolitika irányításának súlypontja ma inkább a miniszterelnöki Kolowrat-palotában van, mint a Czernin-palotában. Hogy Hodza valóban uj utakon halad, az kitűnik abból a sajtóharcból is, amely újabban a külpolitika körül a cseh baloldal és jobboldal lapjaiban zajlik. Egyik ilyen kis példa a Czernin-eset is. Hodza annak idején titkárává akarta megtenni Czernin Edét, a volt osztrák-magyar külügyminiszter fiát, de mivel a szocialista pártok megopponálták a volt gróf alkalmazását, ettől a tervtől kénytelen volt elállni. Annak idején hivatalosan is megcáfolták, hogy Czernin a miniszterelnökség kötelékébe kerülne. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy Hodza Czernint mint „tiszteletbeli" titkárát vitte magával a londoni koronázásra s igy fait accom- plit teremtett a szocialista körök ellenzésével szemben. A sajtóban ez ellen nem hangzott el kifogás, de a szocialisták duzzogása nyilvánvaló. Maga az agrárpárti sajtó szegezte le csodálkozással, hogy Prága uj cseh nemzeti szocialista polgármestere a koronázási ünnepségre induló csehszlovák delegáció fejétől, aki magának az államfőnek a képviselője, nem ment elbúcsúzni a pályaudvarra. Sőt a miniszterelnökhelyettes Be- chynén kívül egyetlenegy szocialista miniszter sem jelent meg a búcsúztatáson. A „Die Zeit" értesülése szerint az esetet erősen kommentálják Prágában s ezzel kapcsolatban újból fölmerültek a külügyi tárca vezetését érintő kombinációk. Szóbeszéd tárgyát alkotja az a körülmény, hogy Krofta külügyminiszter maga nem utazott el Londonba, pedig ott sok lehetősége lett volna fontos diplomáciai megbeszélésekre. A német lap állítása szerint Krofta pozíciója már jóideje megrendült. Különösen a Seba-eset ingatta meg helyzetét. Utódjául dr. Osusky párisi, Mastny berlini és Chvalkovsky római csehszlovák követet emlegetik. Megjegyzendő, hogy ezek valamennyien közel állanak az agrárpárthoz. Az agrárpárt Osuskyt támogatja első helyen. Ezzel szemben a szocialista baloldal már régebb idő óta azon igyekezett, hogy a saját soraiból neveljen ki külügyminiszternek alkalmas egyéniséget. Sokáig nem értette a közvélemény, hogy miért utazik annyit hivatalos kiküldetésben Franké iskolaügyi miniszter külföldön. Sorra kötött kulturális egyezményeket az északi államokkal s Hollandiával és mindenüvé maga utazott el. A cseh nemzeti szocialista miniszter sok külföldi szerepeltetésének most megvan a magyarázata: a baloldal Franké minisztert kívánja a külügyek élére állítani. Krofta távozása azonban még nem időszerű. Annyi bizonyos, hogy május folyamán még Krofta tart expozét a két ház külügyi bizottságaiban. Ez azonban valószínűleg csak a hónap végén lesz, mert valószínűleg megvárják Hodza londoni és bukaresti utjának eredményét. Mint ismeretes, Hodza május 23-án indul Bukarestbe. Hogy vájjon ez utóbbi utján Krofta is el- kiséri-e, erről még semmi sem ismeretes. MŰVIHAR A „VIHARSAROK" KÖRÜL Irta; Hantos László Az irodalmi életbe uj műfaj vonult be. Ezt az uj műfajt a szociográfia juttatta az irodalomnak, Féja Géza „helyzetrajznak” nevezi. Ezek a helyzetrajzok ma nagyobb közönségsikert érnek el, mint a könyvpiac bármely egyéb újdonsága. A hires-nevezetes Tardi helyzet második kiadása is fogyóban van már. De ugyanilyen könyvsiker valamennyi magyar szociográfiai munka, amely a közelmúltban megjelent. Ezek közül különösen három könyv keltett a szlovenszkói és az erdélyi kisebbségi magyarság körében is feltűnő nagy érdeklődést. Az első volt Illyés Gyula: Puszták népe cimü munkája, a második Szabó Zoltán Tardi helyzete, a harmadik a közelmúltban megjelent Féja Géza-könyv, a Viharsarok. Féja Géza után jön majd az élelmes Athenaeum többi Magyar- ország-felfedezője, mert bizony ezek a helyzetrajzok jó üzleti hasznot is hoznak a kiadónak. A napi sajtó állandóan napirenden tartja a szociográfiai munkák által felvetett súlyos problémákat, melyek vihart, de a sajtó legnagyobb részében csupán müvlhart okoznak. A szlovenszkói sajtó egy része alaposan kihasználja Szabó, Féja és Illyés diagnózisait, konzíliumot tart a magyarországi nyomorúság felett és ahol csak tud, árt annak az országnak, amelynek nyelvét beszéli és annak a kultúrának, amely a tollat a kezébe adta. Féja Géza az egyik erdélyi napilapban élesen kikelt a „müviharzó” sajtó ellen, amely „218 pengős tanári állása és boldogulása ellen tör”. Valahogy úgy érezzük, hogy Féja Géza nemcsak a budapesti szélsőjobboldali „müviharzása” ellen tiltakozik e cikkében, hanem ezzel azt a sajtót is megdorgálja, amely komoly helyzetrajzát arra használja fel, hogy uszítson Féja kenyéradója, Magyarország ellen. Féja Géza nem azért járta hosszú hónapokon, éveken át a „viharsarkot”, Magyarország három déli vármegyéjét, nem exportra irta meg kutatásainak eredményeit, hanem otthoni használatra. Igaz, hogy Féja Géza itt-ott erősebb és drasztikusabb eszközökkel bírálja a mai magyarországi viszonyokat, azonban ez 3, bírálat nem szlovenszkói házi használatra iróciolt. Féja a Viharsarok legutolsó mondatában világosan megírja, hogy könyvét a cselekvő embereknek irta: „könyvemet azoknak ajánlom, akik „felfedezik” a mégis csak legszebb emberi élnivalót: a cselekedetet”. Tehát Féja nem müviharzást és szlovenszkói szimpátiát kér, hanem otthoni segítséget, a Viharsarok népe sorsának jobbraforditását. Akik csupán ezeket a helyzetrajzokat és a körülöttük müviharzó sajtót ismerik, azt hiszik, hogy Magyarországon eddig a szociográfiai kutatás, a magyar vidék megismerése nem létezett és minden érdem Szabó Zoltáné, Illyés Gyuláé és Féza Gézáé. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy munkájuk nagy értékét kisebbítsük, azonban tény az, hogy Magyarországon nem Illyés, sem Szabó Zoltán és nem Féja indították el a „felfedező” munkát. A magyarországi szociográfiai kutatás még régebbi keletű, mint a szlovenszkói Sarló falujáró munkája. Komoly, tudományos alapon indult meg a munka közvetlenül a háború után, akkor, amikor a közgazdasági egyetem megnyitotta kapuit. Az egyetem három tanszékének szemináriumai már 1920 óta foglalkoznak a magyar vidék viszonyainak tudományos feltárásával. Csak ismertetésképpen hozzuk fel ezeket a szemináriumokat. Az első és európai viszonylatban is magas nivón álló Czettler Jenő professzor agrárpolitikai szemináriuma. Czettler több kiválasztott tanítványával nyaranta Járta és Járja a magyar vidéket, különösen a Jászságot. A másik kiváló szeminárium Erődi-Harrach Béla szociálpolitikai szemináriuma, a harmadik Stebecker Ferenc professzor falupolitikai szemináriuma. Steinecker tanítványai közül került ki Hilscher és néhány kitűnő társa, akik már évekkel ezelőtt jelentették meg komoly falupolitikai és szociológiai kutatásaikat könyvalakban. Ezek a falukutatók komoly tudományos felkészültséggel vizsgálják a magyar vidéket, mert a szemináriumi munka csupán gyakorlati kiegészítése a tudományos előkészítésnek. A szociográfia eddig és ezután Is a komoly tudományok közt marad. Csak a. „helyzetrajz” vonul be az irodalomba. A helyzetrajz érdekes, izgató és néha hátborzongató olvasmány, amit ma mindenki szívesen olvas, nagyobb órdékWMéo-, sel, mint akár a legjobb regényt. Mert hiszen mi nemcsak Tardon és a Viharsarokban nyomorúságos a helyzet, hanem Európa minden zugában. Nem kell tehát Tardra és a Viharsarokra utaznunk, ha nyomort és pusztulást akarunk látni. Nem kell más ország nyomorúságát csemegének árusítanunk idegenben, nem kell ilyen keserüizü csemegét idegen tálakban feltálalnunk. Szloven- szkónak is megvannak a maga Tardjai, csak el kell hagyniok a tálalóknak a kávéházak kényelmes dumasarkait és füstös levegőjét, amely talán szlovenszkói mesevilágot páráz elő a kávéházi tükrökben. A magunk portáján is sok a baj és a nyomorúság. Sajnos, nálunk nem akad kiadó, aki ezt a csemegét feltálalná. Csak szomorú példaként hozom fel azt, hogy a prohászkások tavalyi nyári falukutató munkája már október óta kéziratban hever. Háromezer korona kellene hozzá, hogy kiadhassák. Kilincseltek itt is, ott is, de a nyomdák hűvösen elzárkóztak a kiadás elől. A müvihar- zóknak itt van tehát egy kis szlovenszkói csemege, a prohászkások szívesen veszik, ha ezt is feltálalják. Ez számunkra még keserűbb csemege, mint Tárd vagy a Viharsarok. Mert ez a mi portánkon van. Azt hiszik a kávéházi „fölfedezők”, hogy csak Szentes határában vannak veremlakások. Nálunk is vannak hasonló „lakás- viszonyok”. Ismerünk olyan falut, ahol az emberek úgy „laknak”, mint a partifecskék, kavicsvermek partjaiba vájt odúkban. Az emberi sors nemcsak a Viharsarkon nyomorúságos, hanem másutt is. Nem kell tehát ilyen keserű csemegeimport. Nem szabad felhasználni a komoly célokkal Íródott, helyzetjelentő munkát szlovenszkói orvosi konzíliumra. Különösen olyanoknak, akik a helyzetet csak egy-két könyvből ismerik. Akik Sz!o- venszkót is csak kávéházi ablakokból, haboskávé mellől látják. Mert kétféle szocializmus van: kávéházi, vagy finomabban: szalonszocializmus és a valóság szocializmusa. A müviharzók az előbbiekből kerülnek ki. A szociográfia területére a legnagyobb jóindulattal lehet csak „kirándulni” és csak akkor, ha a kirándulást kellő tudományos előkészület e’őzi meg. De importálni is csak akkor szabad, ha önmagunk portáját már ismerjük, csak akkor szabad összehasonlítást tennünk, ha a magunk portáját már kisepertük. A nyitt uccán agyonlőtt® mestertársát egy munkácsi hentes KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Csobán István munkácsi hentesmester a nyílt uccán három revolverlövéssel agyonlőtte Csákány Gyula vagyonos hentesmestert. Véres tette után önként jelentkezett a rendőrségen. Csókán hentesmester Csákány Gyula fióküzletét vezette. Bizományba kapta az árut. Csákány azonban sokkal olcsóbban árusította a húst, úgyhogy emiatt Csobán nem tudott boldogulni. Üzlete nem tudott fölvirágozni és nem tudta a bizományba kapott hús árát megfizetni. Az uccán emiatt vesztek össze s Csobán elkeseredésében követte el véres tettét. Az egyik golyó Csákány fejébe, a másik kettő altestébe fúródott. Az eset nagy megdöbbenést keltett Munkácson. A magyar cigányok jubileuma BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Amint a PMH megírta, ötszáz esztendeje annak, hogy Zsigmond király letelepedési engedélyt adott Magyarországon az Ázsiából jött cigányoknak. Magyarország cigányai ez alkalommal sorozatos ünnepségeket rendeznek a magyar fővárosban. Áldozó csütörtökön valamennyi híres magyar cigányprímás zenekara térzenét adott a Szabadság-téren. Az egyesített óriási zenekart, amelyben többszáz cigányzenész játszott, Magyar! Imre vezényelte. A legszebb magyar nótákat és nemzeti dalokat játszották. A hangverseny megkezdése előtt dr. Javornyicky, az ereklyés országzászló nagybizottság nevében beszédet tartott. Rámutatott arra, hogy eredetileg a betelepedett cigányok nem voltak zenészek, hanem a magyar regösöktől és igrlcektől tanulták el a magyar zenét s a magyar géniusznak köszönhetik, hogy alig száz esztendővel letelepedésük után már kiváló művelői lettek a magyar dalnak, amelyet természetadta tehetségükkel fejlesztettek tovább. A térzenének hatalmas hal’gató közönsége volt. Denaturáltszesz-raktár a sztropkói zsinagógában KASSA — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Keletszlovenszkó egyes községeiben nagyon elterjedt a denaturált szesz fogyasztása A szegény lakosság a drága alkohol helyett az adómentes denaturált spirituszt Issza. A kassai pénzügyigazgatóság emiatt erélyes akciót kezdett és Koukola pénzügyi ellenőr ver*' tésével sorra vizsgálja a falvakat. Különösön Zemplénben és Sárosban terjedt el nagy mértékben a denaturált alkoholfogyasztás s a pénzügylgazg. «.óság vizsgálata Is ezekre a vidékekre koncentrálódott. A vizsgálat során Sztropkón a zsinagógában több hatalmas bádogedény? találtak telve denaturált szesszel. A hatóság a szeszt lefoglalta és megindította a vizsgálatot, -A .hatósági .akció .tavibb fojyik.
