Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-23 / 116. (4262.) szám

%s<mMa<As&hteel^ 1937 május 23, vasárnap* i4 £KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LtlKŐ GÉZA felel. Értékes beismerés (p. z.) A gazdasági válság elmélyülése óta az időközben egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt törvényhozói úgy a parlament- ben, mint a szenátusban egyetlen alkalmat sem mu­lasztottak el rámutatni arra, hogy különösen a mező- gazdaság válságának enyhítését célzó intézkedések — a mezőgazdák exisztenciája érdekeinek szem előtt tar­tásával —- nem felelnek meg a kivánalmaknak; hogy a kamadeszállitás, a gazdák részletfizetésének meg­hosszabbítása, a végrehajtásokkal szemben nyújtott védelem, valamint a mezőgazdasági kényszeregyezség intézménye nem alkalmas a mezőgazdaság válságának megszüntetésére, a földbirtokterhek csökkentésére s ezzel a gazdák talpraállitására és egyenrangú vásár­lókká tételére. Törvényhozóink s mi is mindenkor hangoztattuk azt az elvitázhatatlan igazságot, hogy a gazdasági élet megélénkülési folyamata nem követ­kezhet be a mezőgazdaság válságának likvidálása nélkül. Ezzel szemben a csehszlovák agrárpárt, amely magát mindenkor a mezőgazdák egyedül hivatott mentorának és megmentőjének igyekszik kijátszani, egyetlen politikai gyűlésen és parlamenti beszédben sem felejtette el leszögezni és kihangsúlyozni azokat az „óriási" vívmányokat, melyeket a párt iniciativá- jára foganatosítottak s az agrárok a mezőgazdák vál­ságának enyhítésére eddig hozott intézkedéseket, mint a siker non plus ultra-ját könyvelték el saját javukra, — ugyanakkor törvényhozóink önálló vagy módosító javaslatait csakazértis ellenzékiségnek titulálva egy­szerűen figyelmen kívül hagyták. És ugyanezt csinál­ta — a koalicióhoz közelálló napi és heti sajtó is. Nos hát az agrárok dicsőségéből egyáltalában nincs kedvünk részt követelni s azt hisszük, hogy Zadina földművelésügyi miniszter válasza óta, amelyet Berg- mann cseh nemzeti szocialista szenátornak a mező- gazdasági segélyalap tárgyában benyújtott interpellá­ciójára adott, az agrárpártnak is elment a kedve a nagy sikerekre való hivatkozástól, de ha mégis kedve lenne hozzá, a tétovázók miheztartása kedvéért né­hány sort ideiktatunk a miniszteri válaszból, amely a parlamenti nyomtatványok között 374/9. szám alatt jelent meg. Ebben Zadina földművelésügyi miniszter szóról-szóra a következőket mondja: —• Tudomásom van arról, hogy az eladósodott mezőgazdák érdekében eddig kiadott s a kamatláb- leszállításra, a részletfizetések meghosszabbítására és a végrehajtásokkal szembeni védelemre vonatkozó in­tézkedések lényegében nem hoznak az eladósodott mezőgazdáknak különös anyagi segítséget, és hogy a mezőgazdasági kényszeregyesség, amely a hitelezők akarától függ, nem érhető el minden mezőgazda szá­mára, és ha az egyességet a bíróság jóvá is hagyta, az a gazdákra nehéz, gyakran teljesíthetetlen köteles­ségeket ró. Ezért terjesztettem a minisztertanács elé a mezőgazdasági segélyalapra és a telepítési alapra vo­natkozó törvényjavaslatot, amely I. részében a mező- gazdasági segélyalap szervezésére vonatkozik, amely - lyel a fenti előírások egyéni segélyakcióval egészitfet- nének ki. Ennek az akciónak a célja egyrészt az eladó­sodott gazdák megmentése, hogy megtarthassák — birtokaikat, amennyiben önhibájukon kivül jutottak a vigasztalan helyzetbe, másrészt pedig a pénzintézetek által a mezőgazdasági kényszeregyességek folytán el­szenvedett károk részbeni megtérítése. Eddig a miniszteri válasz. Első részéhez kommentár nem kell. Csak annyit szögezhetünk le, hogy Zadina miniszter válasza számunkra értékes beismerését ké­pezi mindannak, amit mindenkor hangoztattunk, hogy a mezőgazdasági válság enyhítésére foganatosí­tott intézkedések nem kielégitőek. így van és a nyom­tatásban megjelent miniszteri válaszban nem lehet oka bárkinek is kételkedni, de ha az agrárok kortesei és korifeusai mégis kételkednének, úgy a nyomtatvány néhány fillérért igen könnyen megszerezhető s üdvös lenne, ha a gazdák érdekében kiharcolt „óriási viv- mányok‘‘-kal való hivalkodás helyett azt nyomnák minden szósz nélkül az értelmes magyar gazda kezé­be, hogy lássa, hogy is áll a helyzet a görögtüzes gazdavédelemmel. Különben a gazdák érzik és tudják ezt. Érzik azt, hogy a mezőgazdák helyzete ma sem jobb egy szikrával sem, mint a gazdasági válság mély­pontján volt, amelyről azt hirdetik, hogy régen elmúlt. és megindult a megélénkülési folyamat. És a szloven- szkói és kárpátaljai gazda helyzete még rosszabb s ilyen intézkedések mellett és ilyen „megsegítés" mel­lett semmiképpen sem javulhat, mert remélhetőleg az alacsonyabb gabonaárak és a mezőgazdasági és ipari termékek között a gazdák kárára egyre növekvő ár- diszparitás nem tekinthető olyan körülménynek, amely a terhek alatt roskadozó mezőgazdák — a miniszter szavai szerinti „vigasztalan" — helyzetének javulásá­hoz vezet. Ami pedig a miniszteri válasznak a mezőgazda segélyalap és a telepítési alap létesítésére vonatkozó részét illeti, le kell szögeznünk nyíltan, hogy egyesült pártunk minden olyan törvényjavaslattal szemben, amely a földteherrendezést földbirtokpolitikai problé­mákkal hozza kapcsolatba — amint ez az említett ja­vaslatról eddig kiszivárgott — amely javaslat méltán kelt aggodalmat aziránt, hogy törvényerőre lépése esetén a szlovenszkói és kárpátaljai földeknek telepe­sek kezére juttatását fogja maga után vonni, a leg­határozottabb elutasító álláspontra helyezkedik. Pár­tunk maga is benyújtott erre vonatkozóan önálló ja­vaslatot, amely becsülettel kívánta megoldani a köz­társaság eladósodott mezőgazdáinak helyzetét, tekintet nélkül nemzetiségre és egyéb mellékkörülményre s a földteherrendezés credményea módon csakis ezen az alapon valósítható meg. Más intézkedés Szlovcnszkó iu Kárpátalja őslakos mezőgazdái számúra om hoz­A pénzügyminiszter válasza Hotota képviselőnek: A somorjai adóhivatal jogtalanul jelentetett meg minden árverési hirdetményt a helyi lapban PRÁGA. — Annakidején jelentettük, hogy dr. Holota János, az egyesült párt nemzetgyűlési kép­viselője interpellációt nyújtott be a pénzügymi­niszterihez, amelyben föltárta a somorjai adóihiva­tal ama intézkedését, hogy az árverési hirdetmé­nyeket a „Somorja és Vidéke11 cimü helyi lapban leközöltette s ezáltal az árverést szenvedőknek további fölös­leges terhet okozott. A pénzügyminiszter Holota képviselő interpellá­ciójára most adott választ. E szerint a pozsonyi főpénzügyigazgatóság felügyelő-szerve, amely a TATRAFÜRED. — (Munkatársunk jelen­tése.) A tátrai! fürdőik és szanatóriumok most tartott választmányi ülésén bejelentették, hogy a szlovenszkói idegenforgalmi tanács Kassán és a Magas Tátrában fiókot létesít. A kassai osztálynak az idegenforgalmi tanács elnöke, Styk mérnök fog ez élén áldani, a tátrai osztály elnöke Haviár Mihály járási főnök, titká­ra pedig dr. Izák Lajos* orvos. A Tátraszövet- ség az osztályba — amelyben a Tátravidék összes szervezetei képviselve lesznek, Országh György mérnököt, Tátralomnic igazgatóját és Vág H. Lajost, Ujtátrafüred igazgatóját küldte ki, az előbbi az alelnöki, Vág igazgató a pénztá­rosi tisztséget fogja betölteni. A tátrai osztály irodája Ujtátrafüreden van. A Tátraszövetség választmányi ülésén arról is jelentést tettek, hogy Szlovenszkó költségvetésébe idegenforgalmi propagandára egymillió koronát vettek föl, amelynek rendeltetése és felihasználása felett az országos választmánnyal egyetértésiben a szlo­venszkói idegenforgalmi tanács fog dönteni. Áprilisban 16 százalékkal kevesebb külföldi jött Csehszlovákiába PRÁGA. — Április hónapban Csehszlová­ÉRSEKUJVÁR. — Néhány évvel ezelőtt Bat’a érdekkörébe vonta a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank konszernjéhez tartozó Érsekujvá- ri Bőrgyár részvénytársaságot s az üzemet las­san olyan méretre fejlesztették, hogy ezidősze- rint mintegy 300 munkás dolgozik a bőrgyárban s ezenkívül további 250 munkás dolgozik az egy évvel ezelőtt alapított cipőgyárban, amelynek heti termiéle már magaladja a 3000 párat. A közelmúltban olyan hírek terjedtek el, hogy a cipőgyári üzemet nagyarányúvá fejlesztik ki s körülbelül 2000 munkást kívánnak a meg­nagyobbított cipőgyárban foglalkoztam. • Az üzem kibővítése, az uj gyártelep építése, a miunkásházak emelése és a külön repülőtér be­rendezése miatt a Bat'a-cég megbízottai tárgya­lásokba bocsátkoztak a bőrgyárral szomszé­dos szántóföldeknek megvétele érdekében. Hir szerint a földtulajdonosok ezekért a részben be­épített területen levő földekért négyszögölen­KOMÁROM. — A komáromi kereskedelmi grémium elnöksége által most • kiadott terjedel­mes jelentés részletesen foglalkozik Délszloven- szkó gazdasági helyzetével. A jelentés óvatosan állapítja meg, hogy a helyzet némileg javult, de a válság előtti for­galomnak még nyoma sincs. A jelentés fölpanaszolja, hogy a törvények és rendeletek meghozatalánál a kereskedelem ér­dekei gyakran háttérbe szorulnak. Külön rész foglalkozik az egységáruházaik veszedelmével, amely minden 30 ezer lakoson fölüli város ke­reskedelmiét fenyegeti. Az irányított gazdálkodásról szóló fejezet­hatja meg a nyomasztó terhek csökkenését, legföljebb arra lehet jó, hogy néhány évi kísérletezés után alko­tói beismerjék ugyanúgy, mint az eddigiekről, hogy, sajnos, mit sem értek. Ezen a ponton azonban figye­lembe veendő, hogy a mezőgazdaság tuladósodott- sága ma már olyan méretű, hogy további, évekig tar­tó kísérletezés alatt menthetetlenül elvérzik. A be­csületes — a köztársaság minden nemzetiségét kielégí­tő — megoldás megvalósításának elérkezett a tizen­kettedik órája. végrehajtási ténykedést vizsgálta felül, kifogásolta, az árverési hirdetményeknek az em­lített lapbán való közlését. A somorjai adóhiva­talt egyben figyelmeztették arra, hogy az érvé­nyes törvényes előírások értelmében újságban csak az olyan árverési hirdetményeket jelentet­heti meg, amelyek jelentősebb értéket képviselő dolgok elárverezésére vonatkoznak. A válaszból tehát kitűnik, hogy a somorjai adó­hivatal jogtalanul jelentetett meg minden árve­rési hirdetményt s okozott a végrehajtást szenve­dőnek fölösleges költségeket. kiában kevesebb idegen érkezett, mint a tavaly. Ezzel szemben azonban az idegenek tartózkodási ideje meghosszabbodott. Április hónapban Cseh Szlovákiába 118.00 idegen állampolgár érkezett és 114.500 távozott el. Ugyanakkor 93.200 csehszlovák állampolgár távozott kül­földre és 85.600 tért vissza. A külföldi látogatók szá­ma 16, a külföldre utazó csehszlovák állampol­gárok száma pedig 10 százalékkal csökkent. Az első negyedében Csehszlovákiát 501.200 külföldi kereste fel és 376.700 csehszlovák állampolgár távozott külföldre. A múlt év azonos szakával szemben az érkező külföldiek száma 11 százalékkal, a külföldre uta­zó csehszlovák állampolgárok száma 9 százalék­kal emelkedett. Az idegen álampolgárok április­ban 437.600 napot tartózkodtak Csehszlovákiá­ban, csehszlovák állampolgárok viszont külföl­dön 107.300 napot tartózkodtak. Az idegenek ittartózkodásának időtartama a múlt év áprili­sával szemben 49 százalékkal emelkedett, a csehszlovák állampolgárok külföldi tartózko­dásának időtartama pedig 46 százalékkal csök­kent. ként 40 koronát kértek. Mintegy 34 hold terület megváltásáról lett volna szó, de Zlinben az árat magasnak tar­tották. Ellenőrizhetetlen hírek szerint az üzem megbí­zottai érintkezésbe léptek a bajcsi primási ura­dalom s a tótmegyeri Károly-uradalom jószág­igazgatóságával s ajánlatot kértek 40 hold föld megvételére. A Bat'a-cég igazgatósága ugyanis állítólag azzal a tervvel is foglalkozik, hogy amennyi­ben Érsekújvárod nem vásárolnának megfe­lelő telkeket, úgy az üzemet Bajcsra vagy Tótmegyerre helyezik át s ott egy uj gyár­várost építenének. A hír Érsekújvárod általános föltünést s az ér­dekelt munkások között pedig valóságos páni­kot keltett. Valószínűnek látszik azonban, hogy ezek a hírek csupán hangulatkeltésből kerültek forgalomba s a telekvásárlás elősegítését céloz­zák. ben a jelentés megállapítja, hogy annak vég­rehajtása nem felel meg a kivánalmaknak, tekintettel arra, hogy az irányítást egy-két párt teljesen kisajátiotta. A grémium sürgeti a kereskedők kötelező nyugdijbiztositását. Megállapítja a jelentés, hogy az adóügyekben egyáltalában nem tapasz­talható a sokat hangoztatott uj szellem s a pénzügyi hatóságok szigorán föltétlenül enyhíteni kell. Megemlékezik a jelentés a komáromi kikötő for­galmáról is. A tomnaforalom az előbbi évekhez viszonyítva emelkedett, de még mindig nem éri el az 1929. évi átlagot. Ezzel kapcsolatban a jelentés leszögezi, hogy félő, miszerint az államvasutak által tervbeved fakiviteli és átrakási tarifaemelés| a kikötő forgalmára káros hatással lesz. A komáromi kereskedelmi grémium elnökválasz­tó közgyűlése 23-án folyik le. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Két elnökjelölt van: az egyik a mostani elnök, Hoffmann Si­mon, a másik a volt elnök, Fried Jenő. A két elnökjelölt mögé csopodosult tagok száma kö­ri 1 belül egyenlő. Fó.eraxat: ENGEL D. BRATISLAVA, MASARYKOVO 6 - VENTUR U. 12 Elhalasztották a csehszlovák- magyar keraskedeempolitikaí tárgyalásokat PRÁGA. —’ Jelentettük, hogy a csehszlovák—ma­gyar kereskedelmi bizottság Prágában május 24-től kezdve tárgyalni fog a két ország közötti árucsere­forgalmi egyezmény revíziójáról, az árucsereforgalom kiszélesítéséről és a hosszúlejáratú kereskedelmi szer­ződés részleteiről. A Metropress jelentése szerint a tárgyalásokat technikai okokból elhalasztották s való­színűen junius első negyedében fogják megkezdeni. Hatvenm lüó koronával kevesebb az e ső negyedévi adó- és il etékbevétel a költségvetési előirányzatnál PRÁGA. — A tegnap kiadott előzetes jelentés szerint április hónapban az állam adó- és illetékbevétele 700.9 millió koronát tett ki a tavalyi 669.0 millió koronával szemben. Az adó- és illetékbevétel 33 mil­lió koronával a költségvetési előirányzat mögött marad s csupán mintegy 31 millió koronával jobb a tavalyinál. Az év első ne­gyedében az adó- és illetékbevétel 3174 millió korona volt a tavalyi 2975 millió ko­ronával szemben. Az idei negyedévi bevé­tel a költségvetési előirányzatnál 70 millió koronával kevesebb. (—) Aláírták a csehszlovák—argentínai keres­kedelmi szerződést. Az Argentínával kötött ke­reskedelmi szerződést Buenos Airesben. május 20-án aláírták. A szerződés junius 1-től lép ér­vénybe. (—) A fütőszén ára. Mint ismeretes, a fütőszén árát szabályozó 1936. évi 257. számú kormányrendelet érvénye május 31-én lejár. Az árakat valószínűen egyelőre érvényben hagyják és tárgyalásokat fognak folytatni az érdekelt szervezetekkel a szén árának a jövőre vonatkozó megállapitására. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint az olasz nemzeti devizaintézetnél levő ..Conto Spe* ciale“ utján történő utalványátruházások- nál a jövő hétre a líra árfolyamát 100 líra 151 csehszlovák korona arányában állapí­tották meg. ( —) A szabad csehszlovák korona jegy­zése Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint Bukarestben ma a szabad csehszlovák koronát 5.30—5.40 lej-* jel jegyezték. (—) Textiláruk szabad kivitele Hollandiába. Cseh­szlovákia Hollandiába minden korlátozás nélkül a kö­vetkező textilárukat viheti ki: gallérok, övék, nyak­kendők, kesztyűk, kalapok, sálak, bokavédők, baba­ruhák és bányászruhák. (—) Állatvásári hír. A hétfői prágai állatvá­sárra 700 drb szarvasmarha, 2000 belföldi sertés és 1750 külföldi bakonysertés fölihájtását- jelen­tették be. (—) Emelkedik a kiviteli hitelek biztosítása. Tekintettel arra, hogy a Spanyolországgal és Palesztinával lebonyolított árucsereforgalom so­rán a követelések nagyobb veszélynek vannak kitéve, a kiviteli követelések biztosítása emel­kedő irányzatot mutat. A múlt évben 800 bizto­sítási indítványt adtak be, amelyből 675-öt elfo­gadtak és 134-et visszautasítottak. A biztosítási indítvány 132 millió koronára vonatkozott. (—) Memorandum a Duna, Odera és Elba kö­zötti csatorna megvalósítása érdekében. A mor­vasziléziai nemzetgazdasági testület a napokban MSlhrieeth-Ostrauban foglalkozott a Duna, Odera és Elba közötti csatorna létesítésének kérdésével és az egész komplexum áttanulmányozása után memorandumot dolgozott ki s ezt az illetékes té­nyezők elé terjesztette. A memorandumban kérik a csatornaépítési munkálatok mielőbbi megkez­dését. (—) A kisantant vasúti bizottságának ülése Prágában. Prágában május 24-től kezdve tanács­kozni fog a gazdasági kisantant. szállítási bizott­ságának keretében létesített, három speciális vas- utügyi bizottság, éspedig 1. a vasúti technikai elő­írások unifikációjára, 2. a vasút statsztika uni- fikáeiójára és 3. a kisantant-államok közötti vas­úti forgalom terén foganatosított vámformalitások egyszerűsítésére alkuit bizottság. Egymillió korona Szlovenszkó idegenforgalmi propagandájára Ellentmondó hírek az érsekujvári Bafa-üzem áthelyezéséről A komáromi kereskedelmi grémium jelentése szerint nem enyhült a pénzügyi hatóságok szigora A vasárnapi elnökválasztáson két jelölt küzd

Next

/
Oldalképek
Tartalom