Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-23 / 116. (4262.) szám

2 1937 május 23, vasárnap. Krofta expozéjának visszhangja Budapesten tartózkodó, Becsben bizakodó A párisi sajtó meg van elégedve BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A budapesti sájtó részletesen ismerteti Krofta csehszlovák külügyminisz­ter pénteki prágai expozéját, de kommentá­rokat egyelőre még nem fűz hozzá. Csupán a Pesti Hírlap foglalkozik külön is a cseh­szlovák külügyi expozéval és belső vezér­cikkben válaszol reá. A lap válaszában töb­bek között ezeket mondja: — Ebben a külügyminiszteri szóval most megújított kormányigéretben lehet igen sok és lehet igen kevés. A mi részünkről min­denesetre indokolt a legnagyobb óvatosság. A magyar nemzeti kisebbség teljes egyen­jogúságának elismerése, nyelvének és faji sajátságainak tiszteletbentartása, az állami hivatalokban való részeltetése és általában a kisebbségi jogok tisztelétbentartása Cseh­szlovákiának tulajdonképen a kisebbségi szerződéseken alapuló kötelezettsége, amit az impériumváltozáskor vállalt. Amit erről Hodzia miniszterelnök és Krofta külügymi­niszter mondott, elismerése annak, hogy pótlásra váró mulasztások vannak. Most az a kérdés, mit és milyen mértékben hajlandó a csehszlovák kormány a kisebbségi szerződés aláírását követő tizennyolcadik esztendőben teljesíteni. Nincsenek-e mellékgondolatai az elhangzott ígéreteknek. Ha a csehszlovák kormánynak nincsenek mellékgondolatai, mennyiben és milyen mértékben hajlandó teljesíteni a magyar miniszterelnöknek azt a föltételét, hogy „törvényes eszközökkel" biztosítsák, éspedig nem csak papiroson, hanem a valóságban is a magyar kisebbsé­gek védelmét. Krofta külügyminiszter szük­ségesnek látta, hogy megemlítse azt a lehe­tőséget, hogy Magyarország egyoldalú ki­jelentéssel állítja helyre a maga katonai egyenjogúságát. Nem tudjuk, van-e a ma­gyar kormánynak ilyen szándéka, de akár­hogyan forduljon is a magyar fegyverkezés kérdése s bármilyen legyen is a magyar kormány terve és elhatározása, a kisantant- államférfiak csalódnak, ha azt hiszik, hogy a magyar jövőnek ez a fontos problémája még „vitatható", vagy alku tárgyává tehető a tervezett dunavölgyi tárgyalásoknál. Eb­íülosiiaffák a szudétanémet párt leichanbergi nagygyűlését hogy é párt oldaláról sem válság, sem elkedvet- lenedés nem érheti a koalíciót. A kormány most foglalkozik az ipari hitel szabályozásának kér­désével. A kormány munkaterve A legközelebbi időben a nyilvánosság elé ke­rül, hogy a határidőhöz kötött intézkedések kö­zül melyeket fognak meghosszabbítani. Egy to­vábbi kategóriába tartozik a szeszgazdálkodás szabályozása. Az erre vonatkozó tárgyalások a közel jövőben befejezést nyernek. A további munkatervben sürgető szociálpolitikai intézke­dések jönnek sorra. Ezeket rövidesen a nyilvá­nosság is tárgyalni fogja. Az iparpolitika bizo­nyos etapja befejeződött, most más termelési ágakra kell a figyelmet ráirányítani. Elsősorban az adósságok rendezése tolul előtérbe. Termé­szetesen hiba lenne, ha csak egy termelési ág vagy egy társadalmi osztály adósságainak ren­dezéséről beszélnénk. Nem szólhatunk tehát csak a mezőgazdasági adósságok rendezéséről, hanem általában az eladósodottság rendezéséről. Ezért kerül elő­térbe az iparüzők hitelviszonyainak ügye. Ebben meglehetősen kedvező megoldást talál­tak, mely a pénzügyminisztert sem terheli meg túlságosan, de az iparüzők követeléseinek és igé­nyeinek is megfelel. A kormány készségesen tá­mogatja anyagilag az önsegély-intézményt, amely az állami és közalkalmazottak eladósodottságá- jj nak enyhítését tűzi ki céljául. A kormány készí a költségvetésbe egy tételt beállítani, amelyet | ennek az intézménynek a rendelkezésére bocsát a azzal a céllal, hogy az eladósodott közalkalma­zottak kamatterhét elviselhetőbbé tegye. Tárgyaim fiija a parlament a szudéta­német párt törvény- Javaslatait Arra a kérdésre, hogy a kormány milyen ál­láspontot foglal el a szudétanémet párt leg­utóbb benyújtott javaslataival szemben, a mi­niszterelnök kijelentette, hogy a javaslatok fö­lött parlamenti vita fog folyni. Ezt a diszkus­sziót elutasítani teljesen inparlamentáris és poli­tikailag céltalan eljárás lenne, mert e vita során fog kitűnni, mi a célszerű, teherbíró és prakti­kus s hogy mi felel meg az érdekeknek és pe­dig akár az egyik rész, akár az egész érdekei­nek. A vita eredménye irányadó lesz a kor­mány álláspontjára. Anglia és SCözé^eus'épa A londoni megbeszélésekben meg kell külön­böztetni a fontosabb és a kevésbé fontos ügye­ket. Eddig Anglia visszautasított minden regionális és kereskedelempolitikai szervezetet, hallani sem akart körzeti preferenciákról. Csakhogy a preferenciáknak megvan a maguk története Közép-Európában. A gazdasági kis- antant ilyen rendszeren épült fel kezdettől fog­va. Hasonló rendszeren nyugszik a római álla­mok gazdasági együttműködése is. Németország preferenciák keretében közeledett a közép- és délkeleteurópai államok egész sorához. Középeurópai szempontból a londoni tanács­kozások legfontosabb eredménye az, hogy Anglia a középeurópai gazdasági problémák konkrét megoldásával kapcsolatban jóindula­tú álláspontot foglalt el. , De nemcsak középeurópai, hanem általános1 szempontból is uj, intenzivebb európai béke- politika kiinduló pontjának lehgt tekinteni a londoni tanácskozásokat. A londoni tanácskozá­sokból a miniszterelnök azt a benyomást sze­rezte, hogy általános békeakarat hajtja át az európai ál­lamférfiakat. Angol kormánykörökben, de az ellenzék részé­ről is érdeklődést tapasztalt Közép-Európa iránt. A miniszterelnök hangoztatja, hogy nem azért járt Londonban, mintha Csehszlo­vákia részére Angliában valamilyen biztosíté­kot akart volna kieszközölni. Ilyesmire Cseh­szlovákiának nincs szüksége. A Csehszlovákia elszigeteltségéről terjesztett mesék természete­sen csak mesék. Senki sem gondol regionális egyezményre Angliával, Angliától csak ab­ban a kérdésben akart a csheszlovák kormány választ kapni, hogy érdeklődik-e a brit biro­dalom Középeurópa iránt, vagy sem. Röviddel ezelőtt még Anglia a távolabbi országokkal, ugyanígy Középeurópával szemben is az ér­dektelenség álláspontjára helyezkedett, közben azonban belátta, hogy a legkisebb békezavar Középeurópában az általános európai béke fölbontásához vezethet és ennek megfelelően érdeklődik Anglia Középeurópa iránt. Az angol demokrácia és a teklntélydemokrácia Végül az újságírók Hodza személyes benyo­másai felöl érdeklődtek. A miniszterelnök Bald- winnal folytatott tárgyalásaiból azt a részt emel­te ki. amely a demokráciára vonatkozik.. Emlí­tette az angol miniszterelnök, hogy Csehszlová­kia a fegyelmezett demokrácia hive, ami Bald- u/in szerint megfelel az angol demokrácia ideál­PRÁGA. — A Die Zeit jelentése szerint Reichenbergben pénteken föloszlatták a 'szudétanémet párt kulturális népgyülését. A résztvevők számát 14—46 ezerre becsülték. A gyűlés elején a rendőrség letartóztatta a rendezőket, akik magasszáru csizmában jelentek meg, A 109 letartóztatott között volt Henlein gépkocsivezetője is. Weller szenátor, és Obrlik képviselő interveniáltak av letartóz­tatások ellen s eközben Obrlik összetűzött a rendőrökkel. A nagygyűlés ennek ellenére nyugodtan kezdődött meg. Sandner képvi­selő beszéde után Höller, a párt kultúrpoli­tikai osztályának vezetője a szudétanémet aktivistákról beszélt és a főiskolai törvény tervezett reformját bírálta. A hatósági ki­BEREGSZÁSZ. — (Tudósítónk te1 efon jelentése). Megdöbbentő öngyilkosságot követett el szom­batra virradó éjszaka Jakab Rózsi 26 esztendős beregszászi siketnéma leány. összeroncsolt holttestére, a vasúti pályaőr vélet­lenül bukkant rá. Az életunt leány a pályatest egy kanyarjában a kishegyi őrházon túl a közeledő mozdony előtt az utolsó pillanatban vetette ma­gát a sínekre, úgyhogy sem a mozdonyvezető, se a vonat utasai nem láthatták őt. A vonat kerekei borzalmasan összeroncsolták a szerencsétlen öngyilkos leány testét. jának is. Majd beszélgettek a kormányzási ne­hézségekről, amelyek a demokráciában nagyob­bak, mint más rendszerek mellett. Ezért kell, hogy az emberek felelősségük tudatában legye­nek. A demokrácia sem mondhat le a tekintélyről, sőt nagyobb mértekbe van rá szüksége, mint más rendszereknek, természetesen legális és er­kölcsi tekintélyekre. Franciaország és Anglia a miniszterelnök szerint teljesen egyetértenek abban, hogy a dunai államok gazdasági és általános koope­rációja európai szempontból kívánatos volna. A kisantant helyzetét kedvezően ítélik meg Páriában és Londonban. Az olasz-jugoszláv küldött kétizben mérsékletre figyelmeztette a szónokot. Henlein beszédében az ittélő népek kulturális megbékélését sürgette. Ki­jelentette, hogy csak egy népi kultúra lehet­séges, minden más megoldás nem más, mint a hanyatlás dekadens tünete. Beszéde to­vábbi részében állást foglalt egyes könyvek tilalma ellen. Az egész világon szokásos né­met üdvözlési mód semmiesetre sem provo­kálja a cseh népnek, — mondotta, mire a hatósági kiküldött megintette. — Ez nem rendíti meg az államot, — folytatta Hen­lein s a hallgatóság helyeslőleg nem-mel vá­laszolt. Henleint e mondatnál a rendőrségi tiszt­viselő újból megintette és a nagygyűlést föloszlatta. A tömeg minden incidens nélkül oszlot szét. Lábát tőből lemetszették s a szétszaggatott holt­testet a vonat több méternyire magával vonszolta a. lemetszett lábtól, amely véres csonkként he­vert a földön. A szerencsétlen eoreu siketnéma leány . valószínűleg szerelmi bánatában követte el vég­zetes tettét. Állítólag jegyben járt egy fiatalem­berrel, de vőlegényével a napokban valamiért összeveszett s efölötti elkeseredésében dobta el magától az életet. Az öngyilkosság körülményeit még nem sikerült teljesedi földeríteni. A tragédia mély megdöbbe­nést váltott ki városszerte. közeledést eredménynek tartják, mert Olasz­ország és Jugoszlávia között bizonyos félre­értéseket kiküszöböl, A Szovjetorszországgal való szövetségről kije­lentette a miniszterelnök, hogy ezt a tényt még azokon a helyeken is, amelyek kevés megértést tanúsítottak annak idején a csehszlovák kor­mány elhatározása iránt, értékes diplomáciai aktusnak tekintik, amelyet kritikus pillanatban a békepolitika kedvezően kiaknázhat. Nyilatkozata végén a miniszterelnök kijelen­tette, hogy rendkívül örüli annak, hogy rövide­sen Romániába utazik, ahol számos kérdést megbeszélhet a román kormánnyal. be előre bele kell nyugodnia Kroftának, Csehszlovákiának és a másik két kisantant- államnak is, ha a tárgyalások megindulását komolyan akarják, A „Reichspost** Krofta beszédéről BECS. — A bécsi sajtó élénken foglal­kozik Krofta külügyminiszter nyilatkozatá­val és a kormányhoz közelálló Reichspost a többek között a következőket írja: „Ausz­tria üdvözli a csehszlovák külügyminiszter beszédének különösen azt a részét, amely Bécs és Prága viszonyára vonatkozik és melyben először történik annyi év után hi­vatkozás hivatalos helyen a mi közös múl­túnk eredményeire. Ilyen természetű meg­nyilatkozás a mi részünkről annál is in­kább barátságos visszhangra számíthat, mert a csehszlovák külügyminiszter ha­sonló megértő hangon emlékezett meg Ma­gyarországról is és elismerte Németország és Olaszország kétségbevonhatatlan érde­keit Középeurópában." A párisi visszhang PARIS. — Krofta külügyminiszter expozéjá­val a francia sajtó is kimerítően foglalkozik, sőt a francia rádióállomások is közvetítették. A francia lapok különös megelégedéssel veszik tu­domásul a miniszternek Csehszlovákia és Franciaország barátságára vonatkozó kijelenté­sét. Hasonlóan megnyugtató hatást keltett Franciaországban a kisantant együttműködésé­ről és összetartásáról tett kijelentése a külügy­miniszternek, valamint azok a barátságos sza­vai, amelyeket Ausztriához és Magyarország­hoz intézett. A szocialista Populaire vezércikk­ben foglalkozik a csehszlovák külpolitikával és megállapítja, hogy dr. Krofta tegnapi nyilatko­zata és dr. Hodza londoni tárgyalásai között milyen összefüggések vannak. Hokky interpellációja a Holt-Borzsava vizének ártalmas anyagokkal való meg­fertőzése miatt PRÁGA. — Hokky Károly szenátor interpellá­ciót intézett a Holt-Borzeava vizének ártalmas anyagokkal való megfertőzése tárgyában. Az in­terpellációiban Hokky elmondja, hogy 1932 augusz­tusában Borzsava község mellett a Holt-Borzsavá- ban nagyarányú h&lpusztitás volt tapasztalható. Ezt Darcsy Endre, a halászterület bérlője jelen­tette is a "csendőrségnek. A ceendőrök meggyő­ződtek a panasz alaposságáról, fölszólították a bérlőt, hogy farnuk jelenlétéiben, a községi tanács­tagok előtt a Borzsava vizéből két liternyit küld­jön az elöljáróság közvetítésével lepecsételve a iiptóujvári halvizsgálati állomásnak. A (halbioló­giái intézet főnöke, Holly Béla vegyészmérnök kiszállott Borzsavára és a helyszínen végezte él a vizsgálatot. 28 oldal terjedelmű szakvéleményt küldött az esetről a beregszászi járási hivatalnak, A szakvélemény teljes határozottsággal állította, hogy a halpusztitást Klein Samu szeszgyára okozta, amikor a salakot a vízibe engedte. Holly egyszersmint kiszabta a szeszgyáros terhére a kiszállási költséget. A vegyvizsgálattól függetle­nül három tánu igazolta, hogy a szeszgyár alkal­mazottai, Hoffmann Samu és Blobstein Dezső a salakot a Holt-Borzsavába bocsátották. Az inter­pelláló szenátor hivatkozik az 1885. évi XXIII. te. 24-ik paragrafusára, amely kimondja, hogy a vi­zeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos. A beregszászi járási hivatal Klein Samut és két alkalmazottját 200—200 korona pénzbün­tetésre, vagy 10 napi elzárásra büntette s Kjeink kötelezte a halbiológiai állomás kiküldöttje ki­szállási költségének megfizetésére, ami 682 ko­ronát tett ki. A két utóbbi ellen a polgári bíróság előtt tett esküjük miatt a beregszászi állam­ügyészségnél eljárás folyik hamis tanuzásért. Föllebbezés során az országos hivatal a három személyt fölmentette. Az interpelláló kívánatos­nak tartaná, hogy a miniszterelnök kéresse be az országos hivatal végzését s hozzáteszi, hogy Klein Samu többizben követett el hasonló viz- fertőzést s emiatt a halászterület bérlője több­izben tett följelentést ellene a járási hivatalhoz, ez azonban mindezideig nem büntette meg, csak a kiszállás költségeit rótta rá. E tényállás alap­ján a szenátor kérdi a miniszterelnököt: Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy az ung­vári országos hivatal döntése megvizsgáltassék, mert ellenkezik a törvénnyel, a tanuk vallomásá­val és a halbiológiai állomás szakértői vélemé­nyével? Van-e joga, módja és lehetősége az or­szágos hivatalnak e három tényezővel nyilván­valóan össze nem egyeztethető döntést hozni? Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a referens, aki a döntést hozta, szigorú büntetésben része­süljön? r Kifí íjilnTn *-nak vizit issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. A vonat elé vetett magát a szerelmében csalódott beregszászi siketnéma leány

Next

/
Oldalképek
Tartalom