Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-23 / 116. (4262.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma Kis Magyarok Lapja; XVI. évf. 116. (4262) szám • Vasárnap • 1937 május 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. © • SŰRGÖNYCIM HIRLRP, PRAHfl. MEGKONDULTAK A KETTŐS SZENTÉV HARANGJAI Irta: Esterházy János Magyarországon tegnap este megkon- dult az ország minden katolikus templomá­nak valamennyi harangja. Ma az összes plébániatemplomban ünnepélyes istentiszte­let keretében történik meg a kettős szentév kihirdetése Veni Sancteval és a közös püs­pökkari pásztorlevél fölolvasásával. Magyarországnak a jövő éviben kettős örömünnepe lesz: az eucharisztikus világ- kongresszus és Szent István halálának 900 éves jubileuma. A Szentatya rendkívül nagy bizalmának jele az, hogy Magyaror­szágnak engedélyezte a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezé­sét, amely a katolikus világegyház hódo­lata az Oltáriszentségben élő Krisztus előtt. A nagy' m'egtisztéltetést a magyarországi katolikusság ki akarja érdemelni s a szent- év is azt a célt szolgálja, hogy a magyar katolikus híveik egyeteme oliy mélyreható lelki megújuláson menjen át, hogy miéi- tán állihasson majd az odaérkező más nem­zetek fiai. mellé. Mint azt Serédi Jusztinián bi’boros-hercegprimás főpásztori körlevélé­ben mondja: „Nemcsak Magyarország leik* életének megújhodását várjuk, hanem te­kintve Középeurópában elfoglalt központi helyzetünket, a hívők nemzetközi frontjá­nak megerősödését is a hitetlenség ellen folyó szörnyű küzdelemben. Tartsunk tá­vol — így folytatja —> kongresszusunktól minden olyan mozzanatot vagy politikai megnyilatkozást, ami az ide zarándokoló népek nemzeti érzését — bármily viszony­ban legyünk is különben országukkal —■ legcsekélyebb mértékben is sérthetné. A nagy keresztény katolikus közösség tagjá­nak kell • hogy érezze magát itt mindenki, aggodalom nélkül jöhessenek és megelé­gedve távozhassanak vendégeink.“ A szomszédságunkban határainkon túl ezer meg ezer harangnak zúgása és kongá- sa nem egyedül ezer meg ezer ottani ma­gyar lelket ráz föl hétköznapjából, hanem áthat a lelkek rádióján mihozzánk is és megreszketteti a mi sziveinket is. A nagy ünnepi előkészületek, amelyek most Ma­gyarországon teljes fölkészültséggel megin­dulnak, nem egyedül egyházi és liturgikus szempontból hatalmas jelentőségű esemé­nyek előfutárai, hanem — úgy érezzük — egyben magyar ünnepet is vezetnek be. És ebből a nagy magyar ünnepből részt kell kérnünk nekünk, itteni magyaroknak is. Ez ünnep kapcsán az a remény lebeg előttünk, hogy az a nagy lelki megmozdulás és lelki megújulás, amely most megindul, a kereszténység és katolicizmus lényegének megfelelően kell, hogy olyan belátásra ve­zessen, amely, ha ismer is kisebb népeket és nemzeteket, de ember és ember között az egyenlő kötelességek mellett nem ismer ki­sebb jogokat. Maga a magyar biboros-hercegprimás rámutat a magyarságnak Középeurópában elfoglalt központi helyzetére. Ma már ezt a helyzetet senki sem fogja föl tisztán földraj­zi szempontból. Ha figyelemmel kisértük a nagy brit birodalom világraszóló koroná­zási ünnepségeivel kapcsolatban legutóbb Londonban folytatott tanácskozásokat, ha azokból pozitív tények bekövetkezését még nem is szűrhetjük le, mégis megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a világ sorsának in­tézői egy megbékélt magyarságot, tehát tel­jes jogaikhoz juttatott magyar kisebbségeket is akarnak látni a dunai medencében, mert tisztában vannak azzal, hogy mindaddig nem megnyugtató Európa békéje, amig bár­mely kisebbségnek jogos oka van az elége­detlenségre és panaszra. Bizonyára fönnáll a logikai kapcsolat a sokhelyütt fennálló áldatlan állapotnak okai és aközött a hitetlenség, vallás- és egyházellenesség, anyagiasság, önzés, gyű­lölködés és bosszuérzés közölt, amelyet ma világszerte állandóan 'tapasztalhatunk Viszont, ha mo.s'tan nem egy földi ha­talom, hanem egy erkölcsi hátalom egy sorssujtotta, maroknyi kis nemzet utján akarja fölrázni a világ lelkiismeretét és akarja mindenütt előmozdítani a lelki meg­újulást, úgy bízva Istenben, lelkünk feleme­lésével nekünk is hozzá kell járulnunk ma­gyar testvéreink magasztos ünnepéihez. Kettős a szentév, mert az első magyar szent ünneplését is magában foglalja. Val- lá.si ünnep lesz ez is és azért hinni szeret­nék, hogy azokban a körökben, amelyek idegenkedve fogadnak minden hódolatot, amely a nagy s bölcs .szent király irányá­ban megnyilatkozik, ezúttal beleilleszkedni iparkodnak azok gondolatvilágába, akik nemzetük nagy szentjének ünneplésével senkit érinteni, még kevésbbé bántani nem akarnak, hanem csak legbelső lelki szük­ségletüket elégítik ki. Kolduljanak meg tehát sziveink és lei- keink harangjai! Kongásuknaik harmóniája erősítse a bárhol élő magyarok szellemi, érzésbeli, testvéri összetartását, de hirdesse a világ nagyjai és minden nemzet előtt is azt, hogy a magyar nemzet nemcsak részt kér minden lelki és szellemi megmozdulás-: ból, de be is 'tudja tölteni az abban vállalt akármilyen nehéz feladatát: rendületlenül bízik a jövőben, mert az minden ellenkező látszat ellenére a hivő és krisztusimádó nemzeteké! Hodza sajtóexpozéja a belpolitikáról és a londoni tárgyalásokról Csehszlovákia mem kért garanciákat Angliától A meghatalmazás! törvényt megszökitik - Késni fognak a testületi vá­lasztások - Anglia nem ellenzi a középeurópai preferenciád rendszert A parlament tárgyalni fogja a szudétanémet párt javaslatait PRÁGA. — Dr. Hodza Milán minisz­terelnök péntek este hosszabb tájékoztatót adott a belföldi és a külföldi sajtó képvi­selőinek a kormány programjáról. Kijelentette, hogy a meghatalmazási tör­vény a gazdasági válság szüleménye volt, mert a válság gyors intézkedéseket igé­nyelt. Ezért igyekezett a kormány fölvér­tezni magát ezzel a fegyverrel, amely egy gyenge demokrácia világában két­élű, de egy erős demokráciában csak egyélű fegyver. A gazdasági kérdésekre, amelyek a válság­gal vannak összefüggésben, még továbbra is igényelni fogja a kor­mány a meghatalmazást ez év végéig, azonban minden körülmények közt ki­marad az eddigi törvényből az a rendel­kezés, amely a kormánynak teljhatalmat adott olyan dolgokban való intézkedé­sekre, amelyekben egyébként törvényre van szükség. A kormány a meghatalmazás korlátozásá­val kifejezésre akarja’ juttatni a parlamenti demokrácia iránti bizalmát. Az idei választások — A kormánynak az a célja —■ mondot­ta a továbbiakban a kormányelnök —, hogy mindenütt megejteti a választásokat, ahol ezt a demokrácia becsülete megkívánja. E2 nemcsak a községekre vonatkozik, hanem egész sor (közjogi jellegű szakintézményre és szervezetre, amilyenek az országos föld­művelésügyi tanácsok, a kereskedelmi es iparkamarák, a szociális biztosítók és így tovább. Ezt a folyamatot kissé meg fogja lassí­tana az a körülmény, hogy számos ilyen intézménynél még nincs meg a demokra­tikus választási rend (megalkotva. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a válasz­tási rend hiánya ürügy lesz e választá­soknak ad Graecas Kalendas való elha­lasztására. A választások rövid időn belül meglesznek* a községiek ősszel. A nemzetiségi nyilatkozat végrehajtása — Azoknak az intézkedéseknek a vég­rehajtása, amelyeket a február 18-i nyi­latkozat tartalmaz, jól fejlődik, — folytatta ezután a kormányelnök. — Ez voltaképen magátólértetődő lenne, de éppen az említett kormánynyilatkozatot is kifogá­sok fogadták az ellenzék részéről úgy az egyik, mint a másik oldalon. A február 18-i nyilatkozat végrehajtását semmi sem tarthatja föl. Csak ismételhetem azt a nyilatkozatomat, amelyet a márciusi ujságiróesten tettem s ha valami újat akarnék mondani, akkor csak azt tehetem hozzá, hogy már azok a körök is fölismerték ez intéz­kedések végrehajtásának szükségességét, amelyek jóhiszemű aggályokkal fogadták. Kétségtelenül voltak, vannak és lesznek esetek, ahol bizonyos, lélektanilag elő nem készített intézkedések a helyi végre­hajtó közegek megnemértésével fognak találkozni. A kormány azonban komo­lyan gondolja elhatározását. Szép jelensége életünknek, hogy a cseh és szlo­vák ember a kisebbségi vidékeken is demokrati­kus érzelmű s fokozatosan megérti a kisebbségi politika demokratikus értelmét és jelentőségét. Szívesen állapitom meg, hogy kimondott nacio­nalistáink többsége is kezdi megérteni ezt az igazságot. S ez logikus. A cseh, szlovák és cseh­szlovák nacionalizmus nem érhet el magasabb beteljesülést, mint amit a csehszlovák államiság képvisel. Ha a nacionalisták meg fogják érteni, hogy a csehszlovák államiság, annak tartóssága, ere­je és ellenállóképessége egyenesen megköve­teli a másajku polgártársaink nacionalizmusa iránti megértést, úgyhogy az állam érdeke azt a kisebbségi politikát diktálja, amelyet a mos­tani kormány újabb nyomatékkai követ, ak­kor ezzel a nacionalizmus és a kisebbségi po­litika problémája már meg is oldódott. A nacionalizmus, amely a háború előtt negati- vista és igen érzékeny volt, ma is érzékeny még, de már eléggé értelmes és destruktivitása helyett konstruktív jelleget vett föl. Kétségtelen, hogy itt-ott fölmerülnek még nehézségek. De mi nem félünk tőlük, nem' is komoly természetűek. A február 18-iki intézkedések beválnak és meg fognak valósulni Az iparospárfot nem hajózza ki a kormány­többség Arra a kérdésre, hogy az iparospártban föl­merült események befolyással lehetnek-e a kor­mánytöbbség tevékenységére, Hodza azt felelte, hogy a nehézségek, vagy a vélt nehézségek kizáró­lag az iparospárt belügyei. Ezért azt hiszi, hogy e nehézségek a kormány­ban nem juthatnak kifejezésre. A kormány egész sereg javaslatot tárgyal, amelyet az iparospárt kezdeményezett, már .maga ez a tény bizonyítja*

Next

/
Oldalképek
Tartalom