Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-22 / 115. (4261.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © • SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRAHA. A kassal kulturbázis Krofta kalügymimszterexpozéja o nemzetközt A kisantant nem ellenzi Magyarország fegyverkezését Kikötése: előzetes megegyezés « Krofia szerint a Szovjetet nem lehet kinagyol a középeurópai Lccarnsből « Egyetlen mondat Kedia londoni tárgyalásairól, hosszabb méltatás Franké és ttecas külföldi útjáról ■■ KASSA, (r) — Nemrégiben e helyen ismertettük az újfajta módszert, amellyel az egyik itteni felekezeti szlovák gimnázium igyekszik elhalászni a maga számára olyan magyar növendékeket, akiknek szüleit egyrészt hamisan alkalmazott felekezeti jelszavakkal, másrészt a tanitórend régi hírnevével lehet megszéditeni. Rámutattunk arra, hogy a régi hírnévnek semmi köze a jelenlegi intézet nívójához, éppen ellenkezőleg, a jelenlegi nívó csak arra alkalmas, hogy súlyosan ártson mindenütt, úgy belföldön, mint külföldön, a tanitórend presztízsének. Egy kis helyreigazításra azonban szükség van: mi csak azt irtuk, hogy a kassai szlovák premontrei fiugimnázium apróhirdetett az itteni magyarnyelvű napilapban. Bocsánatot kérünk: nemcsak a premontrei gimnázium, de a másik két felekezeti szlovák gimnázium, a Domonkos-rendi és az Orsolya- rendi leánygimnázium is apróhirdetett a magyar lapban. Tehát ezek a szlovák iskolák sem vetik meg a magyar növendékeket, jóllehet mértékadó helyeken fennen hirdetik, hogy a szlovák iskolák nem pályáznak magyar tanulókra. Lehet, hogy az állami gimnáziumban valóban igy van. Mindenesetre tudjuk, hogy a szlovák állami gimnázium tanárai keserűen panaszkodnak amiatt, hogy a magyar anyanyelvű tanulók nagy száma rendkívül megnehezíti a tanítást, megerőltetést és kínlódást jelent úgy a tanár, mint a növendék számára és erősen rontja a tanítási eredményt. A premontrei szlovák gimnáziumban állítólag — mint jól emlékszünk — „nem rontja" a tanítási eredményt a legalább öt- venszázaléknyi magyar diákság jelenléte, ellenkezőleg, ez a gimnázium dicsekszik nyilvános hirdetésében azzal, hogy ott volt a félév végén a legtöbb jeles tanuló. Ne vitatkozzunk most e „magas" nívó valóságos értékéről, de említsük meg <— ugyancsak pótlásképen —’, hogy azóta, mióta a felekezeti szlovák gimnáziumok megnyíltak Kassán, különös mende-mondák terjedtek el — a magyar állami gimnáziumról. A nem éppen jóindulatú pletykák felekezeti alapon indultak el és alkalmasak arra, hogy úgy a keresztény, mint a zsidó növendékeket elriasszák az iskolából. A keresztény szülők körében azt a hirt terjesztik, hogy a kassai magyar állami reálgimnáziumban vallásellenes, szabadkőműves szellem uralkodik, a zsidó szülőket pedig azzal ijesztik, hogy ebben az állami intézetben egyre inkább dühöng az antiszemitizmus. Ugyanezek a jóakarók megsúgják azt is, hogy a szerzetesi szlovák gimnáziumokban nincsen antiszemitizmus, ellenben csak itt található igazi valláserkölcsi oktatás. A gyöngébb idegzetű szülőket még azzal is riogatják, hogy a magyar gimnáziumban nem vigyáznak kellőképen a diákok erkölcseire, hogy a felső osztályok tanulói éjszakánként együtt mulatnak tanáraikkal kétes helyeken ... Mondani sem kell, hogy mindez valótlan, célzatos álhir. Az állami gimnázium bizonyára nem szorult a mi védelmünkre, de készséggel megállapítjuk, hogy úgy vallás- erkölcsi, mint egyéb erkölcsi tekintetben a legcsekélyebb kifogás sem érheti az állami magyar intézetet. A vallásoktatás mindegyik felekezet legkiválóbb lelkészeinek és hitoktatóinak kezében van, az egyéb vádakra pedig, nem is tartjuk méltónak a szót PRÁGA. — Krofta külügyminiszter péntek reggel részletes expozét mondott a képviselőház külügyi bizottságában a külpolitikai helyzetről. A bizottsági ülésen az egyesült párt parlamenti klubja részéről dr. Szüllő Géza klubelnök távollétében Jaross Andor jelent meg. A külügyminiszter az expozét később a szenátus külügyi bizottságában is elmondotta. A spanyol polgárháború- okozta feszültség A külügyminiszter expozéja elején áttekintést nyújtott az általános világpolitikai eseményekről. Optimisztikusan ítéli meg a helyzetet s még egyszer leszegezi azt az álláspontot, amelyet a legutolsó kisantantkonferencia kommünikéjéből ismerünk. Az egyik aggasztó momentum szerinte az, hogy Spanyolországban még mindig nem sikerült a polgárháborút befejezni. A londoni benemavatko- zási bizottságnak csak bizonyos részleteredményeket sikerült elérni, de ez is haladás. Foglalkozik a legutóbbi éles angol és olasz sajtóharccal, amit Guernica megsemmisítése váltott ki, de számos biztató jelet lát annak ellenére arra nézve, hogy a két nagyhatalom a spanyol kérdésben sem engedi a helyzetet végkép kiéleződni. Csehszlovákia egyetért Edennek április 12- én Liverpoolban mondott beszédével, amelyben az angol államférfi azt hangoztatta, Spanyolországot magára kell hagyni és módot kell adni a spanyoloknak, hogy sorsuk fölött maguk döntsenek. Aztán Krofta ismerteti a Csehszlovákiában elhelyezett emigránsok ügyét. • A másik aggasztó körülmény szerinte az, — A spanyol és abesszin konfliktus kedvezőtlenül befolyásolta az európai hatalmak egymáshoz való viszonyát —• folytatta a külügyminiszter —■, bár ugyanekkor nyilvánvaló és kétségtelenül mélyrenyuló közeledés jött létre Olasz- és Németország között, amely a múlt év julius 14-én kötött német—osztrák egyezményben és Neurath külügyminiszter legutóbbi római látogatásáhogy még mindig nem sikerült véglegesen likvidálni az abesszin konfliktust, annak ellenére, hogy Olaszország tényleges hatalmát a volt abesszin császárság fölött a hatalmak elismerték, az általános jogi elismerés azonban késik. Ez az oka annak, hogy a népszövetség nem tudja munkáját végezni, mert Olaszország távoltartja magát a népszövetségi tárgyalásoktól. Abban az 'esetben, ha az abesszin delegációt a népszövetség legközelebbi rendkívüli ülésére, nem engedik be, valószínű, hogy Olaszország visszatér a népszövetségbe. bán jut kifejezésre. Ez a közeledés — állapiíja meg a miniszter —, amely önmagában véve örvendetes eseménynek mondható, mert a két hatalom korábbi vetéíykedését megszüntette, sajnos, zavart idézett elő ezeknek a hatalmaknak más hatalmakhoz való viszonyában. Berlin és Róma együttműködése egyes helyeken agresszív jellegűnek tűnik vesztegetni, annyira átlátszó félrevezetések azok. Mindenesetre furcsa, hogy e híresztelések csak azóta kaptak lábra, mióta felekezeti szlovák iskolák működnek Kassán, azok a szlovák iskolák, amelyek magyar lapokban hirdetnek. Ami pedig különlegesen az antiszemitizmust illeti, erről éppen azok a tulóvatos szülők tudnának fölvilágositások- kal szolgálni, akik megfosztották gyermekeiket attól a nagy előnytől, amelyet az anyanyelven való oktatás jelent. Ez a nem tiszta eszközökkel folytatott akció éppen Kassán a legintenzívebb, aminek megvan a maga magyarázata. A tanulóifjúság becsalogatása a szlovák iskolába, amely magánjellegű, célszerűnek látszik a tanitórendek bizonyos tagjai számára, akik megfelelő előnyöket érnek el buzgalmuk által, de célszerűnek látszik ama túlzó szlovák körök számára is, amelyek az előnyöket a buzgó tanároknak megszerzik. Az egyik ilyen buzgó tanár, akivel valamikor iskolatársak voltunk a magyar premontrei gimnáziumban, maga jelentette ki előttünk, hogy a magyar gyermekek nem vesztik el anyanyelvűket akkor sem, ha szlovák iskolába járnak. A tanár ur, aki ma szlovákosan irja magyar nevét, elfelejtette hozzátenni, amit Kassán jól tudunk, hogy a szlovák iskolák magyar növendékeinek az uccán sem szabad magyarul beszélniök. Némi ellentét van tehát a mézesszavu kijelentés és a valóság között, amely valóság pedig az, hogy a felekezeti szlovák iskolák lélekhalászása szerves része annak a soviniszta társadalmi akciónak, amely ma Kassán folyik. Még 1920-ban mondotta az akkori kormánybiztos-polgármester a szlovák kultur- egyesület megalakulásakor, hogy Kassát a keleti szlovák kultúra alapbázisává kell kiépíteni. Meg is mondta, hogy miképen gondolja ezt és az akkori szavak szellemében folyik ma is az építés. Senkinek sem lehet az ellen kifogása, hogy Kassán legyen a szlovák kulturbázis a köztársaság keleti része számára, ennek kiépítése azonban megtörténhetik úgy is -— és nézetünk szerint csakis úgy történhetik —, hogy általa ne sorvadjon el egy másik nemzet kultúrája. A mi fölfogásunk az, hogy Kassa lehet egy- időben úgy a szlovák, mint a magyar kultúra alapbázisa, intézményeinek központi helye, mindkét nemzet kultúrájának fókusza, mert a becsületes és életképes nemzeti kultúra éppen az, amely nem nyomja agyon a másikat. Csak a rövidlátás nem látja ezt be. Éppen a nemes versengés, az egymásmelletti futás — nem pedig az összefutás — fejleszti magas nívóra a nemzeti kultúrát, amely lehetővé teszi, hogy egyik nemzet azt tanulja el a másiktól, ami jó és ami serkent. A becsületesség és jellemesség éppen olyan döntő tulajdonság a nemzet kultúrájának fejlődésében, mint az egyén életének fejlődésében. Valószínűleg hosszú ideig fog még tartani, amig az itteni túlzó körök ezt az igazságot fölismerik. Egyelőre, sajnos, még nem tartunk itt. Ez az oka annak, hogy Kassán annyira kiéleződött a kulturális és ennek nyomában a politikai harc, amiről a mostani községi választás előtti küzdelem is rávilágító képet nyújt. A harc ellenállást vált ki^ ez a magyarázata annak, hogy a kassai magyarság az államfordulat óta még sohasem volt olyan egységes, mint ma. A magyarság ereje megfeszítésével készül a törvényes védekezésre, egységének dokumentálására a választási urnák előtt. Minden itteni magyar átérzi a védekezés döntő szükségességét, mert látja a magyar nyelv és a magyar kultúra fölött tornyosuló veszedelmeket és látja, hogy most, közvetlenül a választások előtt is mennyi igyekezet irányul arra, hogy sorait megbontsák. Huszonkét párt vonul föl a választásra, ezeknek nagy része törpepárt, mind csak arra jó, hogy az őslakosság szavazataiból, amennyit lehet, elhalásszon. Ez a veszedelem is csak arra figyelmezteti a magyar választókat, hogy fokozottan résen kell lenniök, mert a közelmúlt években megtanulhatták, hogy a magyar kultúra és a magyar nyelv jogainak szétforgácsolódá- sát jelenti egységének megbontása. A kassai magyarság végérvényesen megtanulta, hogy nyelvi és kulturális jogaiért csak egy párt áll ki egész mellel, töretlen lélekkel: az őslakosság pártja, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt* A roma-berlini tengely Ma: Nagy rádió melléklet . 18 oldal. Ara Ké 1.20 M J XVI. évf. 115. (4261) szám • SsOfVtS&c&ft ■ 1537 május 22
