Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-21 / 114. (4260.) szám

1937 május 21, péntek* 7* regre •5>E«GAlA\\GÍARHlRLA? Drámai jelenetek a szerető gyilkos házaspár hünperének tárgyalásán Egymást vádolja a férj és a feleség • Két apa vallomása ■ Izgalmas szembesítés PR AGA* — A Klouzek-házaspár gyilkossági bünp erének tárgyalása kánt a második napon sem csökkent a közönség érdeklődése. Ma is hatalmas tömeg várta a tárgyalás megkezdését a bírósági palota előtt, különösen sok assonyt lelhetett látn! a tömegben, akik mindenáron be akartak jutni az épületbe. Számos jogász és elő­kelő külföldi pszichiáterek is megjelentók a mai tárgyaláson, többek között dr. Félix Warschau- er bécsi és dr. Faragó Árpád hírneves buda­pesti psziihoanaiitikus. Jogászkörökben élénken tárgyalják az ügy titokzatos lélektani hátterét, mert még mindig nem világos, hogy tulajdonkép­pen miért történt ez a gyilkosság. Klouzekné mosolya és a vergődő férj A közönség érdeklődése természetesen első­sorban a dráma női főszereplője felé irányul. Klouzek Zdenka összetett kezekkel, kicsit gör- nyedtón ül a fogházőr mellett, tekintetét csak akkor emeli fel, hogyha férje az emelvényre lép. ügyhe* szinte megbocsátó mosollyal tekint né­ha a vergődő férfire, aki elcsukló hangon, könnyek között és szaggatott mondatokban válaszol a bíró kérdéseire. A férfi elegáns, jó megjelenésű ember benyo­mását teszi, de arckifejezése olyan, amiről látni a nagyfokú idegességet és igazán alig képzelhe­tő el ez az arc egy kisváros népiskolájának ka­tedráján. Mondatai szaggatottak, vallomásában nincs logikus összefüggés, beszédéből az egész föllépéséből hiányzik az a biztonság, ami fele­sége mondatait jellemzi. A jó gépirónő, kitűnő elbeszélőnek is bizonyul, mondatai pátoszménte- sek, világosak és szabatosak. A tegnapi tárgyalás legdrámaibb pillanata az volt, amikor a férj és feleség szembekerült egymással* Klouzek az emelvény előtt állt, felesége pedig kést iépcsőnyi magas emelvényen, ugyanazzal az enyhe és megbocsátó mosollyal mondta a férfi szemében, hogy ő követelte tőle ezt az áldozatot és ő hajszolta bele a gyilkos- ‘ságba, amivel férje minden szavát kíséri. Az asszony a biró kérdéseire elmondja, hogy a férfi már há­zasságuk első heteiben kínozta őt féltékenységé­vel és azt mondta, hogy nem tud mindaddig megnyugodni, míg Krob az élők sorában van. Revolvert is hozatott, de ő mindvégig csak vicc­nek vette a férfi fantasztikusnak hangzó köve­teléseit, de azután éreznie kellett, hogy a dolog halálosan komolyra fordul. — Nem egyeztem bele nyíltan Krob meg­gyilkolásába, — mondja az asszony, — de nem is mondtam ellent a férjemnek, mert különben megharagudott volna rám, Revoíveres jelenet Megdöbbentő nyugalommal mondja el a gyil­kosság lefolyását a fiatalasszony. Elmondja, hogy behunyt szemmel lőtt rá Krobra. Az elnök átnyújtja neki a kézitáskát a revolverrel együtt és Klouzekné most megismétli a tragikus jele­netet. Ujjai remegnek, amikor a táska zárjával bab­rál, majd kiveszi a revolvert és megmutatja, hogy hogyan lőtt rá áldozatára. Az egész je­lenet mindössze tíz percig tart Elmondja, hogy férje az első lövés zajára előro­hant rejtekhelyéről és a már földönfekvő Krob­ra másodszor rálőtt. Beismeri, hogy este moziba mentek, de mint mondja azért, hogy megnyug­tassák kissé magukat. Hónapok óta az első este volt, mondja az asszony, amikor végre férje kedves volt hozzá és azt mondta neki, hogy most már szereti. % * Drámai szembesítés — Meg kellett Ígérnem Jendának — mondja az asszony, — hogy őt soha semmilyen körülmé­nyek között nem árulom el, ő pedig megígérte nekem, hogyha be is zárnak, ő várni fog rám és nevelni fogja a gyermekünket. (A gyilkos asz- szony vallomása szerint ugyanis férje azzal vi­gasztalta őt, hogyha Krob már nem lesz az élők sorában, gyermekük lesz.) Még azt is megmond­ta előre, hogy milyen szavakkal fogja anyja irán­ti tiszteletre oktatni a gyermeket. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy tulajdon­képpen miért követte el a gyilkosságot, a vádlott azt válaszolja, hogy nem tudott férjének ellenállni, de tulajdonkép­pen nem akarta Krobot megölni, csak meg akarta sebesiteni és azt gondolta, hogy a férj ezzel is megelégszik* A férj homlokegyenest ellenkező vallomást tesz feleségiével szemben, de a gyilkosságról úgy be­szél, mint sajnálatos esetről. Azt, hogy gyilkos­ság, nem akarja kimondani és legszívesebben a szerencsétlenség kifejezést használja. Készsége­sen és bő részletességgel válaszol az elnöknek arra a kédésére, hogy volt-e valaha beteg, Szinte az el»ő önérzetes válasza ezt — Igen, nekem gyenge idegeim vannak és neuraszténiás va­gyok. Sokkal halkabban válaszol például arra a kér­désre, hogy miért hozatta el szüleitől a revol­vert. Az enöknek arra a kérdésére, hogy a ka­rácsonyi végzetes találkozóra miért kisérte el fe­leségét, azt válaszolja, hogy aggódott érte és meg akarta védelmezni. Elnök: Miért töltötte meg a revolvert? Vádlott: Zdenka követelte tőlem! Általában szívesen állítja be úgy a dolgot, hogy mindent Zdenka követelt tőle. A teremben rendkívül élénk mozgolódás támad, amikor az elnök fölszólítja az asszonyt, hogy mondja férje szemébe mindazt, amit a bíróságnak mon­dott. Férj és feleség most szemben állnak egy­mással és az asszony rendkívül nyugodt han­gon mondja férjének: — Te voltál, aki a gyilkosságra fölbujtott és te voltál az, aki a még élő Krobba belelőt­tél. Az asszony vallomásával szemben a férfi kitart vallomása mellett. Krob apjának vallomása A mai tárgyaláson néhány érdekes tanú vo­nult fel. Kihallgatták a meggyilkolt Krob 69 éves édesatyját. Elnök: ön kérvényt intézett a bírósághoz, hogy fia halála lelkileg annyira megrázkódtatta, hogy nem tud vallomást tenni a bíróság előtt. Mégis megjelent, akar-e vallomást tenni? A tanú nagyon halkan igent mond, az öreg nagyon megtört férfi, mindkét kezével a korlátra támaszkodva, izgatott hangon tesz vallomást fiá­ról, akit szófogadó, derék embernek rajzol meg. Több ízben mondta fiának, hogy a házasságot ne hamarkodja el, először biztos egzisztenciát te­remtsen magának. Nincs tudomása arról, hogy fiának leányismeretségei lettek volna, azt tudja, hogy ugyanúgy érintkezett fiatal leányokkal, ahogy általában fiatalemberek szoktak. Ezután a meggyilkolt édesanyja tesz vallomást és kijelenti, hogy nem volt tudomása fiának Klou- zeknével folytatott barátságáról, ugyancsak nem tud a levelekről sem, amelyeket fia a gyilkosnak irt volna. Egy másik gyermehporiré Általános mozgolódás észlelhető a közönség soraiban, amikor Klouzek János, a gyilkos ap­jának tanúvallomása következik. Amikor az öreg gazda megjelenik a tárgyalóteremben, a vádlot­tak padján ülő fia könnyekben tör ki. Az elnök figyelmezteti a tanút, hogy a törvény jogot ad neki ahhoz, hogy megtagadja a tanúvallomást. A tanú azonban nem kíván élni jogával és vallani akar. Fia gyermekkoráról beszél, elmondja, hogy a fiú sokat betegeskedett, súlyos grippét ka­pott, ami után idegei többé nem jöttek helyre. Annyira gyönge volt, hogy nem akart vállal­kozni mezőgazdasági munkára és inkább ta­nulni akart. Először a tanítóképző intézetet látogatta, majd pedig magánúton folytatta tanulmányait oda­haza. Minduntalan láthatóvá váltak azonban sú­lyos idegbajának jelei. Éppen ezért a katonaság­tól is elbocsátották. Ennek az apának vallomásá­ból is ideális gyermekkép bontakozik ki. Klouzek évi 1200 koronával támogatta szüleit, ami az ő rendkívül szerény jövedelme mellett (havi 870 korona fizetése volt) valóban áldozat volt. Az apa vallomása szerint nagyon derék fin volt, „jobbat kívánni sem lehet". Amikor szüleinek bejelentette, hogy házasodni akar, ők a terv ellen nem emeltek kifogást, csak azt tanácsolták neki, hogy magához való asz- szonyt válasszon. Nagyszabású légvédelmi gyakorlat Középcsehországban PRÁGA. — A legközelebbi napokban Prágában da Középcsehország egy részében nagyszabású légvédel­mi gyakorlatot rendeznek. Ennek a gyakorlatnak kel! bebizonyítani, hogy minden előzetes figyelmeztetés és bejelentés nélkül légi támadás esetén a lakoss g riadókészenlétbe helyezése simán lehetséges. Ebbel az alkalomból az éjjeli gyakorlatnál egész Prágát és Középcsehországot elsötétítik. így akarják kigróbá' , hogy mily mértékben sötétíthető el a féváros, a mely­nek fényei éjszaka már a határról észre vehetők. Halálos fürdés a nyitrai strandon NYITRA. — Szárdán délben tragikus szeren- CSét'énség történt a szigeti strandfürdőn, Dr. Rot'h volt nyitrai pénzügyi titkár felesége fürdés közben a folyóba fulladt. Az uriasszony édes­anyja látogatására érkezett Nyírtára Prágából s a nagy bőségben kiment a szigeti strandra. A vízben 'hirtelen görcsöt kapott és mielőtt valaki segítségére siethetett volna, elmerült a 'hullámok­ban. Holttestet ez ideig nem sikerült megtalá ni. \Dr. Rot'h éveken keresztül a nyitrai pénzügy- igazgatósághoz volt beosztva, innen Kassára, maid Prágáiba helyezték át. A tragikus végű uri- asszöny halála városszerte nagy részvétet kel­tett. S^HÁzKönWKabTtTRA A Daíosszövetség vándorseríegét a huszti magyar dalosok nyerték el ■ • A huszti ünnepély a kárpátaljai magyar dalosok feledhetetlen sikerű seregszemléje volt HIISZT. —- (Kiküldött munkatársunk­tól.) A Prágai Magyar Hírlap tegnapi szá­mában részletes tudósítást közöltünk a Kárpátaljai Magyar Daíosszövetség huszti dalosünnepélyének lefolyásáról. Beszámo­lónk kiegészítéséül alább ismertetjük a nagyszabású kukurünnepély művészi pro­gramját. A gazdag műsort, amelyen tizennégy da­lárda száznál több dalt adott elő, az össz- kar éneke vezette be. Az ötszáz dalosból álló hatalmas ének­kar Takáts Gyula országos karnagy mesteri vezénylete mellett Demény Dezső által feldolgozott Balázs-nótákat adott élő meg­kapó erővel. A Huszti Polgári Magyar Dal­egylet csillogtatta ezután kivételes tudását. A harmincöttagu dalárda Takáts Gyula vezetésével Huber Károly ,,Foihász“-át ad­ta elő művészi tökéllyel, nagyszerű har­móniával. Fokozta előadásuk sikerét két szóló énekesük: Ziegler János és Jáger Sándor, akük a nehéz dallam minden szép­ségét kellőképpen juttatták érvényre. Ta­káts Magda harmóniumon lehelet finom­sággal kisérte a kart és a szólistákat. A huszti dalárda után a derceiek fehér­gatyás, lobogó ingujjas, árvalányhajas da­losai léptek a dobogóra. A népi ö'ltözetü dalárda nagy tetszést aratott és a közön­ség lelkesen megtapsolta őket. A kiváló falusi énekkar ezúttal legnagyobb részben müdalt adott elő kitűnő betanulásban. Kar­nagyuk, Füsthy M. László egyre nagyobb tökélyre emeli dalárdáját és mindinkább nehezebb feladatok megoldására sarkalja. A Nagyberegi Református Énekkar Fóry József vezetésével jeligéjén kívül Benka Gyula Indulóját, Takáts Gyula Dalcsokrát és Kádas-Takáts Kék a búzavirág kezdetű dalát adta elő színesen, kedvesen. Sok taps volt megérdemelt jutalmuk. A NagySzöllősi Dalegyesület Révffy Géza jól összeváloga­tott népdalcsokrát adta elő kedvesen, ötle­tesen s igen mulattatóan. A Beregszászi Református Énekkar harminchat dalosát Várady Barna vezényelte s Noseda Károly ,,Álom volt a mi szerelmünk", valamint Demény Dezső ,,Az én bundám" kezdetű dalát énekelték el hangulatosan. A Viski Református Énekkar Csik István vezény­lete mellett Takáts Gyula Dalcsckrának előadásával vonta magára a közönség fi­gyelmét. Ehhez a dalárdához csatlakozott a viski református lányók harminc tagból álló zenekara és együttesen adtak elő Ta­káts Gyula szerzeményeiből több balatoni nótát. A vegyes énekkar üde színfoltja volt az estének. A szoprán hangok friss csen­gése pedig szélesebb skálájúvá tette az amugyís nagy hanganyaggal rendelkező dalárda énekét, amely szintén Csik István odaadó munkáját dicséri. Az Ungvári Dalárda fokozódó fejlődés­ről tett örvendetes tanúságot. Ez a dalárda rendelkezik a legnagyobb hanganyaggal, különösen a tenorszólama elsőrangú. Zá- dor Jenő karnagy szakavatott vezetésével a dalárda, ugylátszik, hamarosan eléri egy­kori fényét és kiválóságát. A kitűnő ének­kar ez alkalommal nem a képességeinek megfelelő számokkal szerepelt s ez kissé el­homályosította sikerüket. Újoncként mu­tatkozott be a Haranglábi Református Énekkar, amelyet Pói József vezényelt. A kis dalárda bemutatkozása teljes sikerrel járt. Jeligéjűik tüzes, énekük színes. A fia­tal dalárda népdalok kellemes, lágy, haj­lékony előadásával a közönség szereteté- be férkőzött. A Viski Római Katolikus Egyházi Dalkör Csajkovits Béla vezetésé­vel különösen a Jeligéjével aratott osztat­lan tetszést. Valamennyi dalárda között — A KÁRPÁTEGYESÜLET PRÁGAI NÉMET OSZTÁLYA júliusiban és augusztusban Tátra-ván- dorláet rendez. Bővebb felvilágosítást ad Noszke M. minden kedden este 8-íói 9-ig a prágai Német Házban (Graben 26. sz., 21. szoba.) — A PRÁGAI LÉGVÉDELMI GYAKORLAT 263 BÜNTETÉS. A prágai rendőrigazgalóság hi­vatalos statisztikát hozott nyilvánosságra azok­ról a büntetésekről, amelyeket a legutóbbi. 1966 novemberében megtartott légvédelmi gyakorlat rendszabályainak be nem tartása miatt magán- személyekre kivetettek, Eszerint 14 szemé yt 10 korona, 79 személyt 30 korona, 33 személyt 50 korona, 64 szemé’yt 1Ü0 korona, 51 személyt 200 korona, 15 Személyt 300 korona, két személyt 500 korona és végül 'két személyt 2000 korona pénz- büntetéssel sújtottak. Összesen 263 személyt bün­tettek meg összesen 27.360 korona erejéig. Há- rom személy leülte büntetését. Három esetben fellebbeztek az ítéletek ellen. 198 esetiben pusz­tán megrovással élt a rendőrhatóság. (*) A kassai zenede vonós zenekarának be­mutatkozása. Május 26-án mutatkozik be Kas­sán nagyszabású hangverseny keretében a váro­si zeneiskola 40 tagú vonós zenekara Drumár László igazgató vezetése mellett. Ez a fiatal gár­da van hivatva arra, hogy a később mega1aki- tandó kassai filharmonikus zenekar magvát ké­pezze. Bemutatkozó hangversenyük igazán mű­vészi nívójú lesz. Jegyek Vitéz könyvkereskedé­sében kaphatók. Helyárak 2 koronától 8-ig. (*) Mihola Gyuszi rimaszombati nótáértje. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszomba­ti iparoskör szombaton este rendezi meg nyol­cadik kulturestj'ét, amelynek keretében dr. Mi- ihola Gyuszi, a közismert nótaköltő mutatkozik ■be a rimaszombati közönségnek legjobb műsor- számaival. amelyeket Lali Sanyi és cigányzene­karának kísérete mellett fog előadni. Mihola Gyuszi első rimasomzbati nótaestje iránt általá­nos érdeklődés nyilvánul meg. (*) Béke Hollywoodban? Amerikai jelenté­sek szerint Hollywoodban helyreállt a béke, a sztárok szövetsége 10 éves szerződést kötött a filmgyárakkal, amely a legdrágább fizetésű csil­lagtól a legnévtelenebb statisztáig biztosítja megnyugtató módon a színészek Sorsát, 7 SSBKsm ezé a legszebb. Takáts Gyula Dalcsokrá­val őszinte sikert arattak. Az egy év előtt alakult Halábori Refor­mátus Dalárda számbelileg igen megnöve- kedet't tavaly óta. Negyvenöt dalosa van az énekkarnak, amelyet Orosz Imre kar­nagy vezényel. Révffy magyar népdal­csokrát adták elő gondos betanulásban. A Munkácsi Dalegylet Knap István vezény­letével pompás teljesitményt nyújtott. Nagyszerű volt a Falu végén kurta korcs­ma cimü dal és Huber Károly Csaíadala. Nagy értéke ennek a dalárdának a szóla­mok tökéletes összhangja, csiszol'tsága. —• A Gyöngykaláris révén országosan ösmert szernyeiek, népszerű karnagyukkal, Balo:h Sándorral az élen, nótaszóval vonultak az emelvényre és a kaláris dalaival megejtet­ték a sziveket. A Fornosi Reformá us Énekkart Korláth Gyula vezényelte és De­mény Dezső két finomhangulatu dalának' kellemes előadásával járultak hozzá az est sikeréhez. Az egyesitett összkar Takáts Gyula irányítása mellett Petőfi-dalckat adott elő szivekét pezsditő, nagyszerű len­dülettel. A pompás dalosünnepély eredményekép­pen a Kárpátaljai Magyar Dalosszövetség vándorserlegét — a résztvevő da’egyesü- letek egyhangú határozata alapján — a Huszti Polgári Magyar Dalegylet nyerte el egy esztendőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom