Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-18 / 89. (4235.) szám
1937 április IS, vasárnapi ASSZONYOK LAPJA A teniszruhák és az idő — Vasárnapi divatlevél — ■8 nem Irizárólagesan hegyi falvak voltak, tmert határaik (lenyúltak a hegy lábánál fekvő Tölgyes, sík földekre is, ahol a gabonatermelés " és rétgazdélkodás lehetőségei inkább adva voltak. Ezeket a lehetőségeket, már az eűső réteg kihasználta. A rutén vlach-fa- luk, amelyek a szomszédos magyar falvak áh Iái fizetett gabonadézama-kötelezettség alól fél 'voltak mentve, már kezdetiben kétségtelenül számottevő szántóvető gazdálkodást folytattak, bár a gazdálkodás súlypontja az állattenyésztésen nyugodott. Az állattenyésztés formája azonban nem a hegyi vágj’ havasi pásztorkodás volt, .Ez süril település-rendszeilben s a földművelés mellett nem volt fenntartható. így az álllattenjré&ztés főtárgya sem a hegyi pásztorkodós állata, a juh, hanem elsősorban a szarvasmarha s a disznó volt. Műveltségi viszonyok Az ugoesai erdős lejtőkön megtolt rnténség művelődési viszonyairól s szellemi és lelki életformáiról e korai időkből nem szólnak az adatok. Ilyenekről a felsőbb társadalmi osztályt nélkülöző, politikai'!ajg teljesen jelenték- télén s megfelelő vallási gondozás nélkül álló kárpátaljai ruténségnél (beszélni voCtakéip- pen nemi is lehetne. A művelődés hordozói és plánlálgatól elsősorban a vallási gondozás munkásai, a papok voltaik, a kárpátaljai orosz papok, a ibatykók azonban még később is teljesen tudatlanok s műveletlenek_voltak, jóformán egy szinvomalon állottak híveikkel, hisz mázuk is legtöbbször valóban paraszti életet éiő jobbágyok voltak. Magyarok a ruszinok között A rutén falvak neveit nyelvi vizsgálat alá vetve, meglepő eredményre jut Szabó István. Szláv eredetű neve ugyanis csak Rákőcnak s a .miég csirájában elpusztult Dubochmak van, a többi miién falu legalább is eredetére nézve magyar nevet visel. Ez a körü lmény arra mutat, hogy Ugocsa-megye nagyszőllősi hegyvidékére a késői települési hulláim nem kizárólag rutén elemeket hozott un agával s hogy itt nemi is eladdig érintetlen, szűz területet vett birtokába. A magyar településnevekből ugyanis magyar nyelvi beszüreintésekre és a vidéken áfszövődő magyar népi hatásokra kell következtetni. A következtetés jobbágy- nevekből is megerősíthető. A korai családnevek magyar-rutén kevertségének megfelelnek a földrajzi nevek is. Ezek alapján kétségtelenül megállapítható, hogy e vidéken a ruténség sorai között már az első települő rétegben számottevő magyar elem foglalt helyet, a ruténség és a magyarság tehát már a település első pillanatától békés szimbiózisban éltt Ezt természetesnek találjuk, tudva, hogy az ugo-csai rutén vidék tulajdoniképpen a magyarság települési területébe benyomuló félsziget, amelyet még akkor nyugatról és délről magyar települések vettek körül. A magyarság: jóval előibb megülte e helyeket, nyilvánvaló tehát, hogy amikor a rnténség a magyarság testébe benyomuló erdős-hegyes vidéket kezdte benépesíteni, a közvetlen szomszédból is szívott he települőket, ezekről az oldalakról magyarokat. A magyarság beszü- remkezáse különösen élesen figyelhető meg Komiját múltjában. A talán szláv nevű és rutén alapítású község ugyanis települése második évszázadától két részből: Magyar- és Orosz-Keimjálíb'ól állott. Az eredetileg orosz Kémiáira tehát utóbb jelentékeny számú magyarság szállott s a magyaroknak földrajzilag is elváló települése végiül külön nevet kapott az akkor szintién külön nevet viselő Orosz-Komiját tál szemben. A magyarok faluját később Kis-, s az oroszokét — .mintegy a két nemzetiség elsőbbségének és arányának megfelelően — Nagykomjátnak nevezték, míg újabban — miiként kezdetben is — csupán egy Komjátüt ismertek. A 16—17. századiban pontosan megállapítható a magyarság részvétele a rutén falvak közösségében. Annak dacára tehát, hogy a 16— 17. században e falvakat vlach faluiknak s később az egész vidéket „oroszságd-nak nevez-* lék, zárt rutén közösséget e faluk társadalma teljes egészében már kezdetben sem alkotott. Ruszin térfoglalás A rutén települési hullám nemi állapodott meg a hegyvidéken, hanem korán átcsapott a jóval előbb megtelepedett magyar és szász községekbe is. Két nemzetiséig érintkezési vonalán a települési határ nem képez áthághatatlan falat, a mindennapi élet számtalan lehetőségét teremtve meg a szomszédé? elemek folytonos cserélődésének, A hegyekről leszálló ruténség azonban a magyar települési vidéken korán a maga javára billentette a kölcsönös kicserélődés természetes egyensúlyát. Mig ugyanis a magyarság számottevő utánpótlást már nem kapott, sőt egyes helyeken a meglevő magyarság is elhanyatlott, addig a ruténség századokon át az összekötő népi csatornákon keresztül újabb és újabb testvércle- meket vett magába. Ez a rutén rajzás csúcspontját a 16—17. században érte el. A ruszin.ság férfoglalásónak első korai állomásai a naigywtő’ÜŐA'i .ni bén vidék szomszédságában levő Egres, Rákász és Verosmart, melyek már a középkorban rutén jellegű falvaikká vedlettek. A XVI. é* XVII. századiban még számos ugocsai falu került erre ft wrwi. Ha a teníszsportra terelődik a szó, az ember képzeletébe önkéntelenül is ragyogó, napsütötte pálya és fiatalos, fehér dresszekbe öltözött játékosok képe vetődik. A napfényes teniszpálya és a lenge-, fehérruhás játékosok annyira összeforrtak elképzeléseinkben a teniszezés fogalmával, hogy fantáziánkat csak a mostani, hetek óta tartó hűvös és esős időjárásra gondolva lehet a borús pályán játszó és kevésbé lengén öltözött teniszezők elképzelésére rászoktatni... Már pedig az idei tavasz mostanáig nem sok napfénnyel kényeztetett el bennünket. Sőt — amennyiben a meteorológusoknak igazuk van — a jóslások szerint javulásra sincsen sok kilátásaink. Azzal pedig, hogy az időjósoknak igazuk van, ebben az esetben — sajnos — számolnunk kell, mert ha a szép időt ritkábban, a csúnyát azonban mindig eltalálják! A teniszezés lelkes hiveit azért minden valószínűség szerint még a kilátásba helyezett hűvös és borús idő sem fogja kedvenc sportjuktól elriasztani. Legfeljebb — majd kissé jobban felöltöznek ... így történt az, hogy a divat és sport szokott, békés megegyezéseibe váratlanul egy harmadik, nemvárt hatalom is beleszólt: — az időjárás. Bizony, nagy zavarokat okozott mostanáig is, mig a sport és a divat — nagyhatalmi voltukkal ellentétben — egészen jól megfértek egymással. Az utóbbi körülmény különben sem csoda, hiszen az elmúlt évek folyamán a sportból lassan divat lett — a divat pedig sporttá fejlődött! Az ötleteket kereső divatnak a sport nyújtott állandó inspirációt. Természetesen nem mindig egyforma mértékben és a -hatása hol erősebb, hol gyengébb volt De, ha máson nem, a sportruházaton meglátszott a divatnak egyszerűt praktikusat és harmónikusat keresd igyekezete. Mig a sportágak alig módosultak — a divat állandó alakulása minden sportrühán meglátszik. Szezononként újabb és az eddigieknél szebb vagy praktikusabb modellek tűnnek fel. Nem csoda tehát, ha a két-hároméves sportfelvétel akad a kezünkbe és borzongva nézzük régies dresszünket, hiszen már két-három szezón is sok fejlődést jelent a sportruháknál...! A még régebbiek egyenesn nevetségesen hatnak. Elég például, ha a tizenöt-husz év előtti turista-, fürdő-, lovagló- vagy teniszruhákra gondolunk. Az akkoriban igen szépnek talált sportruhákon a hosszúság és a fculdiszitettség dominált. Természetesen a célszerűséget is hiába keressük rajtuk ... Az akkori ízlés a sportoló hölgyeket is tejfehér arcbőrrel képzelte el. Ezért a „komplett" sportöltözékeket még fátyolos kalappal és kesztyűvel egészítették ki! Azóta, hogy a turistáskodó hölgyek fátyolos kalapban másztak a hegycsúcsokra, a fürdőzö amazonok pedig még a vizbe is magukkal vitték napernyőiket — sokat változtak a sport- dresszek. Az egykori, hosszú lódenszoknya praktikus nadrágszoknyává módosult. A nadrágos megoldást azonban nemcsak a kiránduló ruháknál szoktuk meg. Előbb a stránddivat vette át és ma a strandfelszerelésnél főleg a rövid-, majd hosszunadrágos dresszek vezetnek. Aztán lassan a teniszviseletnél is kísérletezni kezdtek vele. Marlene Dietrich volt az, aki a nadrággal kombinált teniszdresszek népszerűsítését meggyorsította. Az érdekes, kifogástalanul karcsú filmsztár eleinte csak hosszú, vasalt élű pantallókban teniszezett. Aztán a normális szoknya- hosszúságú, bőre szabott nadrágszoknyákat kezdte hordani. Újításain felbuzdulva rövidesen még nagyobbat és merészebbet gondolt és az egészen rövid nadrágocskákat kezdte hivatalos teniszdresszként viselni. Páris gyorsan magáévá tette a mutatós és szokatlan ötletet. Első időben a shortot csak a mondén fürdőhelyek teniszpályáján viselték. Az ilyen „első fecskéket" megcsodálták, de aztán, mert Páris egyre több shorttal kiegészített tenisz-modellt kreált — ál- alánosan elfogadták. Természetesen főleg azok, akiknek az alakjuk és koruk — shortképes volt. Az idei tavaszi teniszruha-modellek között is túlsúlyban a shortos dresszek szerepeltek, ötle- tesebbnél-ötletesebb változatok tűntek fel. Schiaparelli például körben berakott nyersselyem shortokat mutatott be. Chanel pedig olyanokat, melyek a térdig érő, rakott aliu matróz- ruhácskák benyomását keltették. Az angolos irányt képviselő Marcel Rochas angolos zakkó- ból és rövid, sötétebb szinü shortból álló dttsz- székét hozott ki A párisi bemutatókon levont következtetések szerint ebben az idényben a félhosszu vagy térdig érő shortos teniszdressznek kellene vezetni. Kellene, ha — az időjárás nem szól bele. Az Európa-szerte általános esős és hűvös idő lehetetlenné teszi, hogy a teniszezni akaró hölgyek mélyen kivágott, rövid és meglehetősen lenge shortos teniszdresszeket öltsenek. Erre a nemvárt fordulatra a nagy divatházak kénytelenek voltak különös gonddal elkészített teniszdressz- meglepetéseiket — szebb napokra félretenni és kollekcióikat a mostohán háttérbe szorított, komolyabb teinszruhákkal kiegészíteni. Szerencsére Páris, még ha sietett is, sok uj teniszruha-ötletet hozott ki. Tehát nincs mitől tartani, a teniszruhák változatossága és csinossága miatt nem lehet panaszunk. Csak — az idő legyen még egy kissé kegyesebb... Ami a ruhákat illeti, mint minden évben, úgy most is keresetlenül egyszerűnek látszanák. De csak — látszanak. Mert a valóságban elég hozzáértést igényel a kiszabásuk. Az összeállításuk és díszítésük viszont nőiesebb lett. Például az uj teniszruhákon nemcsak angolos fazón vagy rever kihajtókat, de apliká- ciókkal, hímzéssel vagy szegélyezéssel díszített fantázia-gallérokat is látni. A kivágás sem any- nyira angolosan sima, mint eddig volt. Sőt,.« határozottan átnőiesedett; azaz megnagyobbodott és bőkezűen látni engedi a nyak, a váll és a hát vonalát. Ezeket az „újdonságokat" természetesen csak akkor lehet alkalmazni, ha a jelenlegi időjárás enged a — hűvösségéből. Az általános divatiránynak megfelelően, a legtöbb teinszruha újakkal készül. Természetesen egész rövidekkel. Különösen a vállbán beráncolt vagy bezeimehenezett puffos ujjak és kiugró raglánujjak divatosak. A felsőrészt, ha nem is kimondottan bluzo- san, de kényelmesnek szabják. A díszítést is ide összpontosítják. A színes aplikációkat, hímzéseket, érdekes formájú zsebeket, élénk szinü gombokat, átfüzéseket vagy villámcsukást, zeim- chenezett mintákat vagy azsurozást is a tenisz- ruhák bluzrészére adják. A derékon aluli részt — akár egybeszabott, akár külön blúz és szoknyást tenisznuháról van szó — csak mély berakásokkal és esetleg zsebekkel díszítik. A harang- szabású szoknyák egyelőre egészen eltűntek. Helyükbe a berakott vagy plisszérozott aljak kerültek. A tavalyi pasztellszínekkel tarkított tenisz- ruha-divat után — mint ahogy előrevárható volt — újra a fehérszinü dresszek lettek divatosak. Fehér és megint a fehér vezet Csak jóval utána következik még a halvány rózsaszín, nyersszin és a pasztellkék. Díszítésként viszont az egészen élénk árnyalata pirosat, kéket, narancssárgát és ibolyaszint alkalmazzák. Tekintettel a — beszámolónk keretében Is oly gyakran emlegetet — kiszámíthatatlan időjárásra, egyelőre a legtöbb teniszdresszhez kis bolerót vagy rövid kabátkát készítenek. Ezek vagy a ruha anyagának vagy a díszítés erős színének árnyalatát követik. Divatképünkön öt elegáns és — időszerű te- niszruiha-modellt mutatunk be. A balszélső világoskék selyemvászonból készülhet. Eredeti a modell legombolt passzérésze és a behasitott zsebekkel díszített, bő nadrágszoknyája. Az egybeszabott dresszt korálszinü öv díszíti. A háttérben látható második modellünk, nyers- szinü selyemvászonból mutatós. Széles kihajtók, ötletes, steppelt zsebek és narancszinü öv élénkítik. A harmadik ábránk fehér lenvászon-mo- dellt visel. A raglánvállas, fiatalos összeállítású ruhát sötétkék, világoskék és piros nyersselyera pántokból összeállított nyakszegély és öv, valamint a fenti három szinből hímzett zászlócskák díszítik. A negyedik ruhának citromsárga nyersselyem az anyaga. Érdekes vállrészeken kívül, legombolt zsebek és piros meg buzakék segélyezés díszítik. Eredeti a nyakmegoldása. Az utolsó ruha rózsaszínű lenvászonból szép. Kettős levarrá- sok, erős kék villámzárak és öv élénkítik. RADVANYI MAGDA. Sportrepülők és gépmadarak a Budapesti Nemzetközi Vásáron BUDAPEST. — A Budapesti Sportegyesületi repülőszakosztálya a Budapesti Nemzetközi Vár sáron rendkívül érdekes és nagyarányú repülőgép- kiállitással vesz részt. E kiállítás keretében bemutatja. a. kát. uj műegyetemi nagy teljesítményű sport-repülőgépet,’ a legújabb magyar mürepülő vitorlázógépet és a világ 'leggyorsabb repülőgépét, a, Schneider-kupagyőztes ola«.z gépmadarat, A sorsjáték főnyereménye: reptilőutazás a párisi világkiállításra és vissza többnapi párisi tartózkodással. Kisebb nyeremények zürichi és bécsi repülőutazás és Budapest feletti kűrrepülések a Budapesti Sportegyesület kétszemélyes nyitott sportlápéin. A kiállítást rep ülőm ü szerek, kicsinyített, repül őgépmodeilek, fényképek, grafikonok fogják kiegészíteni. A repülőkiállitás tartama alatt a, légiforgalmi társaságok kedvezményes repülő* jegyeket bocsátanak, a kiállítás látogatóinak reá* deíkezésére. — HÚSZÉVES TALÁLKOZÓ. A kasarf szent Orsolya-rendi tanítóképző 1917-ben végzett növendékei 1937 nyarán rendezik 20 ével találkozójukat. Volt osztálytársait ezúton s ké* ri pontos címük közlésére Sohnlkház Sára szó# ciélis testvér ^Kasw, Mas»ryk-.köjrut 23y
