Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-04 / 77. (4223.) szám
1937 április 4, vasárnap. Icis életkorén, mindennapi megkötöttségén, kell, hogy az utóbbit válassza, mely a vérkeringéshez friss levegőt is akar hozni. Régi, dohos levegőben nincs egészséges vérkeringés és könnyen elfogy az életet adó oxigén! Fenti gondolatok általánosak, bármely dunai nemzet elfogadhatja. Most még pár szót a magunk szemszögéből, akik Csehszlovákiában is magyar életet akarunk élni. Minden magyar ember tudja már, hogy a csehszlovákiai magyarság nehéz politikai harcok között kiépítette kisebbségi életének szűkös kereteit Kiépítette politikai pártját, mely ma csak egy párt, kiépítette kulturális szervezeteit és kiépítés alatt állnak gazdasági organizációi. Mindezt megalkotta a maga erejéből,, legtöbbször harcolva a mindenkori kormánytöbbség ellentétes törekvéseivel szemben. A szervezett magyarság beállítottsága ellenzéki a csehszlovák kormánypártokkal szemben, mert ezek politikája olyan mértékben kívánta szolgálni a csehszlovák nemzet erőgyarapodását, hogy az legtöbbször nem valósulhatott meg magyar erkölcsi és anyagi sérelmek nélkül. Mindez köztudomású, ma már közhely! A csehszlovák pártok politikája azonban nem állt meg ezeken a mesgyéken, hanem évek óta kísérletet tesz arra, hogy kiformálja az uj magyar típust, amelyről a legtalálóbb jellemzést maga az agrárpárt magyar osztálya adta meg. amikor magyarjainak egykori prágai fölvonul’tatása alkalmával a menet élén ilyen föliratu táblát vitetett: „Nyelvben magyarok, lélekben csehszlovákok". Ezt a célt egy a kormánypártok részéről irányított sajtó szolgálja, valamikor A Reggel című napilap állott ennek a célnak a szolgálatában, amely sokszor pornografikus stílussal, nagyon is látható módon, tehát ügyetlenül szolgálta ezt a szellemiséget. Ártani nem tudott. Ezt a feladatot vette át uj arculatban a „Magyar Újság". Ez a sajtóorgánum ki akarja nevelni az „aktivista" magyar típusát, vagyis a kormánypárti magyar szellemiséget. Ellenpólusa az ellenzéki magyarnak, akinek az ellenzékisége tapasztalatokon alapul és nem okvetlen szellemiség, de védelmi pózban áll Prágával szemben 1919 óta. Ez a napilap Hodza politikájának egyszerű csatlósa s bár szavakban a magyar nép érdekeiért látszik harcolni, lényegében a csehszlovák pártok nemzeti politikájáért küzd, mikor az ellenzékiséget romanticizmusnak, a gerinces nemzeti eszmét fasizmusnak, a magyar népi gondolatot pedig elavult úri politikának minősíti. Ebben a lapban husvétkor Friedrich István, Gratz Gusztáv és Hantos Elemér nyilatkoztak a középeurópai megegyezés lehetőségéről. Nem mondtak újat s mégis kiállásukkal a „Magyar Újság" mellett furcsa szellemi rokonságot vállaltak valószínűleg tudatukon kívül. Tisztelünk minden meggyőződést, de nem tudjuk megérteni, hogy e magas közjogi állásokat betöltött urak politikai gondolatainak valóraválását mennyiben szolgálhatja az, ha egy kisebbségi magyarnyelvű sajtóorgánumban nyilatkoznak, melynek nincs, vagy alig van publicitása az illető többségi nemzet felé. Politikailag volna értelme egy-egy ilyen nyilatkozatnak a Prager Presse-ben vagy a Lidové Novinyben. A „Magyar Ujság‘‘- ban csak egy értelme lehet: segíteni a csehszlovák törekvést, mely a politikai megegyezés eltolásával a gazdasági kérdések priuszát akarja kiharcolni. Csodálkoznék rajta, ha e három ur közül akármelyik gazdaságpolitikai meggyőződését ilyen eszközökkel kívánná szolgálni. A csehszlovákiai magyarság — (tessék tudomásul venni — tizenkilenc éve küzd és harcol a mindennapi kenyérért, de tudatában van annak, hogy jobb sorsa azon dől el, mennyiben s milyen mértékben fog sikerülni a Duna-medencében a nemzetpoli- tikai harcot becsületes együttműködéssé változtatni. A gazdasági kérdések sorsát csak befolyásolják, de nem döntik el. A politikán dől el a sorsa. Ezt tudja és érzi s azért inkább harcol egy kedvező holnapért, mint a tényleges megoldást halogató máért! Kresztinszki lesz a szovjet párisi nagykövete! PARIS. — Eddig meg nem erősített jelentések szerint Kresztinszkit, az orosz külügyi népbiztos eddigi helyettesét, Potemkin párisi nagykövet utódjának nevezik ki. Mint ismeretes, Potemkin kerül Kresztinszki moszkvai helyére* Mért vezették ki Vozúryt a tartománygyütésből? Kormánypárti magyarok szorgalmazták a kárpátaljai tartománygyülésben az uj nyelvgyakorlat bevezetését Rozsypal nem tartotta magái a kormányrendedet előírásaihoz, de nyelvgyakorlata liberálisabb wolt, mint a Mezniké ■■ R. Vozáry az elnöki megnyitóra akart reflektálni félbeszakított beszédében UNGVÁR. .*—• (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) A kárpátaljai országos képviselőtestület botrányba fűt április 1-i üléséről lapunkban már megemlékeztünk. Tekintettel azonban arra, hogy R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő kivezetése országosméretü föltünést keltett, a helyzet tisztázására szükségesnek tartjuk még az alábbiak közlését: A magyar nyelvfog Meznik országos alel nők, akit a belügyminiszter január 1-én kelt rendeletével ideiglenesen megbízott az országos hivatal vezetésével, ebben a minőségében elsöizben- jelent meg a tartó- mánygyülés hetedik ülésén. Elnöki megnyitójának nagy fontosságot tulajdonított az alelnök már azért is, mert első nyilvános működését azzal a bejelentéssel kezdhette, hogy a magyar kisebbség nyelvi jogainak gyakorlását liberálisakban fogja kezelni s ezt dokumentálandó, a meghívót és a programot magyar nyelven kézbesítette ki a magát magyar nemzetiségűnek valló öt tartománygyülési képviselőnek. Elnöki megnyitó beszédében a következő szavakkal jelentette be a nyelvi jogok liberálisabb kezelésének kezdetét; Meznik bejelentései — Beszédem végén nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem egy roppant fontos és manapság főképen aktuális kérdésről, a nemzetiségi kérdésről, főképen pedig a csehszlovák köztársaság kisebbségeinek nyelvi kérdéséről. — Uraim! Önök előtt ismeretes a köztársaság elnökének, dr. Eduard Benesnek nyilatkozata, melyet a múlt évben Reichenbergben és Gablonz- ban a német kisebbségekhez intézett. Ismeretes Önök előtt, milyen nagyvonalúim oldja meg dr. Hodza Milán miniszterelnök ur a kisebbségi kérdéseket. — A Prazské Noviny cimü lap 44. számában a minisztertanács február 18-ról kelt határozata értelmében „A kisebbségi politika igazságosságáról" szóló hivatalos közlemény jelent meg, főleg ami a közmunkákat és középitkezéseket, a szociális és igazságügyi gondoskodást, az állami szolgálatba való fölvételt, a kisebbségi kulturális népművelésnek támogatását illeti az iskolaügyi és önkormányzati téren. — A nemzetiségi kisebbségek nyelvi szükségleteiről föl volt emlitve, hogy a nyilvános hivatalokkal és szervekkel való tárgyalásoknál ezen szükségletek a keresztülvihető legnagyobb mértékben a nyelvtörvényben vannak biztosítva éshogy a csehszlovák kormány a politikai erkölcs és okosság természetes parancsának tekinti, hogy a köztársaság törvényei ezirányban is a közigazgatás minden ágában respektáltassanak. Mit kívántak az aktivista magyarok? Meznik' országos alelnök beszéde- további részében elmondotta* hogy március 11-én „ az agrárpártban organizált magyarok küldöttsége fölkereste egy cseh agrár—magyar tartománygyülési képviselő vezetésével és a nyelvi kérdésben memorandumot adott át neki. Úgyszintén a koaliciós képviselőktől la átvett egy tervezetet, amelyben az országos választmány és képviselőtestület nyelvi kérdésének a fönnálló törvényes előírásokkal való összhangbaihozását kívánták. Eddig ugyanis Kárpátalján Rozsypal volt országos elnök az 1928. évi 229. sz. kormánySzülfő Gézái a Magyar Tudományos Akadémia fagjává ajánlották BUDAPEST. — (Szerkesztőrégünk tele,, fonjelentése.) A Magyar Tudományos Akadémia mostani, úgynevezett áprilisi nagy- hetében választja meg az 1937. évre ajánlott tagokat. Ezeknek névsora most jelent meg nyomtatásban. A csehszlovákiai magyarság bizonyára nagy örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ebben a névsorban ott találjuk a csehszlovákiai magyar közélet egyik vezető egyéniségének, dr. Szül'lő Gézának a nevét. Lukinich Imre igazgatósági és rendes tag, valamint Kovács Ferenc és Nagy Miklós levelezőt? gok ugyanis azt az ajánlást terjesztik az Akadémia nagygyűlése elé, hogy dr. Szu lő Géza közírót. és politikust, volt magyar országgyűlési képviselőt, jelenleg a csehszlovák nemzetgyűlés tagját több évtizedes múltra visszatekintő értékes közírói tevékenységének elismeréséül válasszák meg az Akadémia kültagjává. Dr. Szüliő Gézát az Akadémia második osztályának, a bölcsészeti, társadalmi és történettudományi osztálynak tagjául ajánlották. Hoare bátyja Hitlernél Németország acélt vásárol Angliában? LONDOJT. — Általános feltűnést keltett Angi é' bán az a most kiszivárgott tény, hogy Olivér Hoare, az admiralitás első lordjának bátyja, cki Anglia egyik leghíresebb acéliparosa, husvét előtt Berlin- ben járt és tárgyalt Bütler kancellárral. A tárgyaláson a német nagyipar számos képviselője is részt vett. A birodalom állítólag nagymennyiségű vasat és acélt akar vásárolni Angliában s e célból angol pénzügyi hitelt keres. Ez a bejelentés nagy meglepetést keltett, mert köztudomású, hogy Anglia nem rendelkezik elég vassal és acéllal saját felfegyverzési programjának megvalósításához són. A munkáspárt Olivér Hoare látogatásával kapcsolatban interpellálni akar az alsóházban. Védlw Kíi Mí iM JiI -nak vizét issza, Életét meghosszabbitja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. rendelet intézkedését egyáltalán nem alkalmazta. A koaliciós és különösen a cseh agrár képviselők ennek a rendeletnek alkalmazását kívánták az aldnöktcü. Ez kiviláglik az országos alelnök következő szavaiból is: Az uj gyakorlat — Áthatva azon tudattól, hogy a köztársaság elnökének, a miniszterelnöknek és a csehszlovák kormánynak intenciója szerint járok el, valamint azon meggyőződésben, hogy ezen eljárással a csehszlovák republika tényleges és életérdekeinek védelmét elősegítem, örömmel és készségesen kijelentem, hogy az érvényes törvények és előírások keretén belül, valamint saját hatáskörömön belül ezen kivánalmaknak és javaslatoknak mindenkoron eleget fogok tenni. — Ami az országos képviselőtestület nyelv- gyakorlatát illeti, rámutatok főképen az 1928. évi 229. sz. kormányrendeletre, amely a köz- igazgatási törvény értelmében szervezett tartományi és járási képviselőtestületek nyelvgyakorlatát szabályozza. Kérem ezért, főkép a nemzetiségi kisebbségek igen tisztelt képviselőit, hogy ezen kormányrendeletet áttanulmányozzák. Kijelentem, hogy sua sponte hajlandó vagyok ezen előírások szelleméhez és betűihez is teljesen alkalmazkodni, továbbá hajlandó vagyok az összes javaslatoknak és kéréseknek eleget tenni, amelyek az előírásokra támaszkodnak. A Rozsypal-féle nyelvgyakorlat Az üléseit keletkezett konfliktusnak tehát a lényege az országos alelnök amaz Ígéretén alapúit, amelyet a koaliciós képviselőknek tett az 1928. évi 229, számú kormányrendelet előírásainak szigorú betartásával, mert amig Rozsypal volt országos elnök e kormányrendelet paragrafusait nem vette igénybe és igy az eddigi hat országos képviselőtestületi ülésen minden nemzetiségű képviselő minden tárgyhoz olyan nyelven szólhatott hozzá, amilyenen akart, addig Meznik ezt a gyakorlatot a koaliciós képviselők óhaja szerint szigorúan korlátozta. Mit mond a rendelet? Az 1928. évi 229. számú kormányrendelet 1. cikke, a csehszlovák törvénytár magyar fordítása szerint, ugyanis a következőket tartalmazza: 1. „Az országos és járási képviseletek és választmányok, valamint ezek bizottságainak tárgyalása az állami hivatalos nyelven történik; más nyelvekre vonatkozólag a 2—8. cikkek és a Ilik cikk rendelkezései irányadók." A 2-ik cikk pedig a következőket tartalmazza: „Ama országos képviseletekben és választmányokban, amelyeknek hatásköre oly bírósági járásra terjed ki, amelyben az utolsó népszámlálás szerint legalább 20 százaléknyi azonos, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, úgyszintén azok bizottságaiban és a képviselet (választmány, bizottság) azon tagjai, akik ezen kisebbségi nyelvhez tartoznak, azokban az ügyekben, amelyeknek tárgyalására a testület azon az alapon illetékes, mert hatásköre ezen birósági járásra, vagy erre is kiterjed, saját nyelvükön teszik meg nyilatkozataikat, adják be indítványaikat, kérdéseiket és panaszaikat és névszerinti szavazásnál e nyelven szavaznak." Dr. Meznik országos alelnök tehát formailag több jogot vett el a tartó mánygyülés tagjaitól a 229. kormányrendelet alkalmazásával, mint amennyit lényegileg adott. R. Vozáry Aladárnak azonban még e ren- delet szigora alkalmazása esetén is joga volt magyarul beszélni, ő az országos alelnök elnöki megnyitó beszédére reflektált, amely pedig egész Kárpátalját tehát a 20 százalékos magyar kisebbséggel rendelkező járásokat is érinti, hiszen épperi a magyar nyehi jogok rendezéséről volt benne szó. Az országos alelnök a 229. számú kormányrendeletnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonav- kozó rendelkezéseit április 1-én délelőtt liberálisan, délután azonban már rigorózusan alkalmazta és nem rendelte el a magyarnyelvű referálást még oly ügyekben sem. amelyeknél éppen a hivatkozott rendelet értelmében kellett volna, mig ezzel szemben a magyar nyelv használatát uovan,* rendelet értelmében korlátozta. 2
