Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-04 / 77. (4223.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ke Ma: Kis Magyarok Lapja Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská •4 I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • * ■ TELEFON: 303-11. u » SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHfl. MA VAGY HOLNAP? (Friedrich István, Gratz Gusztáv és Hantos Elemér címére) Irta: JAROSS ANDOR, az egyesült országos keresztényszocia l'ista és magyar nemzeti párt elnöke. A középeúrópai tér és különösen a Duna- medence kérdése a világháború befejezése óta sokszor állott az érdeklődés előterében. Tervek születtek meg, melyek hol egy nagyhatalom érdekszögéből, hol egy ideáli­san gondolkozó közgazdász becsületes mér­legelésének eredményeként képzelitek uj utat vágni a dezorganizált Duna-medencében. Ezek a kísérletek nem jutottak túl egy-egy előadás teremhangulatán, vagy egy elvont államférfiul nyilatkozat napi aktualitásu sajtókommen'tárján. A Duna-medence álla­mai jól, rosszul megkötött kereskedelmi egyezmények, ideiglenes gazdasági megál­lapodások, hol hirtelen felmondott, majd évek múlva újból felvett keretegyezmények jogi formáján keresztül bonyolították le azt a gazdasági forgalmat, melyet valaha aka­dálytalanul, a legtöbb viszonylatban vám­mentesen juthatott el a termelőtől a fogyasz­tóig a monarchia nagy államke,rete. , S ha ma van is bizonyos fejlődés ezen a téren a közelmúlttal, szemben, mikor vám- háboruk állítottak meg egész iparágakat, munkanélküliek százezreit mutattak ki a statisztikák és felhalmozódott termények voltak lassú pusztulásra ítélve, meg kell ál­lapítanunk, hogy a nagyszabásúnak elkép­zelt, a kérdést gerincében megoldani kép­zelt kísérletek konkrét tárgyalásig sem jut­hattak el. Vájjon hiányzott a helyes gaz­dasági megítélés, vájjon az államférfiak nem tulajdonítottak elég jelentőséget a ke­nyérproblémát jelentő gazdaságpolitikai kérdéseknek? Nemi Nem törhet pálcát egyik állam közvéleménye sem a saját ve­zető politikusainak tettei felett, mert a po­litikát, mely ma mindent megelőzően nem­zetpolitika, a nemzet politikai érdekei veze­tik a mi századunkban. A Duna-medencében pedig az államok cnemzetpolitikai harcban állanak egymással. A kisantant államai minden befolyásukat latba vetik, hogy területükön a vezető nem­zet szemszögéből értékes erkölcsi és anyagi erőt az állami gondolat mögött álló nemzet­politikai gondolat részére petrifikálják. Ausztriában az uj osztrák nemzeti gondolat nehéz szálláscsináló munkája küzködik a minden németet felölelni akaró német na­cionalizmussal, Magyarországnak pedig az egyenrangúságért vívott harca közismert. Emellett Németország féltve nézi a német kisebbség létharcát a kisantant államaiban s ugyanezt teszi Magyarország, mely foko­zódó aggodalommal látja a magyar kisebb­ségek életriehézségeit. A Duna-medencében tehát nemzetpoliti- Jcai harc van, mely folyik részben az egyes államokon belül, részben az egyes államok között is. Ezt a nemzetpolitikai harcot be­folyásolja, illetve sokszor fokozza intenzi­tásában az egyes államok szövetségi kap­csolata, mely olyan nagyhatalmakat is érde­keltekké tesz a Duna-medence nemzetpoli­tikai harcaiban, melyeknek semmiféle nem­zetpolitikai érdeke sem játszik itt szerepet, csupán hatalmi politika szempontjából van­nak érdekelve a dunai kártyajátékban. Nyilvánvaló, hogy minden a Duna-me­dencében lakó embernek érdeke, hogy ez a mai harc eUrítuIjon s olyan megegyezés következzen be, mely biztosítja valameny- nyi ittlakó nemzet nyugodt fejlődésének a lehetőségét. A Duna-medencét politikailag alakították ki, politikai eredetű mai szerve­zetlensége s ezt csakis politikai alapon le­het megjavítani, illetve újjászervezni. A ■ Ilin III III IIII Ml W—MII III ■IIIMIII lllllllll III I IIIMIIM II gazdasági élet adottságai legfeljebb ható erők lehetnek, melyek munkálják a politikai kiegyenlítődést, de a politikai ellentéteket soha nem fogják eliminálni, sőt ellenkezőleg — a világpolitika számos példája tanúsítja —, hogy ott, ahol politikai ellentétek van­nak, ott a gazdasági ellentétek is előtérbe kerülnek, még ha azok alárendelt jelentő­ségűek is. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a Duna-medence problémája politikai probléma és nem elsősorban gazdasági, ha a politikai kérdések elintézhetők, abban a pillanatban kész a gazdasági struktúra, mely vért vihet oda, ahol vérszegénység van, de ahhoz, hogy vérkeringés legyen, először vérerekre van szükség. Ezeket a vérereket az államok életében, a nemzetek életében a politikai erővonalak jelentik. Évek óta ez á két felfogás küzd egymás­sal. Azok, akik nem tényleges kiegyezést, hanem olcsó megalkuvást kívánnak, hirde­tik, hogy a gazdasági élet kapcsolatait kell úgy kiépíteni, hogy működjön a dunai vér­keringés. Azok, akik a jövő nyugodt törté­nelmét akarják megalapozni, mely azt vall­ja, hogy minden dunamedencei nemzetnek itt van a helye békésen, egymás mellett, elsősorban politikai megegyezést kívánnak, hogy kiküszöböltessék a mérgező anyag a középeurópai életből. Az igazi dunameden­cei ember, ha felül tud emelkedni a saját A spanyol polgárháború A nemzetiek és a kormány csapatok egyformán győzelmet jelentenek A milícia 19 kilométerre Cordobátó! Mm A nemzetiek elő­nyomulnak a biscajai fronton - Uj taktika Spanyolországban MADRID. — A hivatalos jelentés sze­rint a kormánycsapatok a cordobai fronton elfoglalták Oveja és Villa Harta városokat s ezzel 19 kilométerrel megközelítették Cordobát. Az offenzivában három egymás­tól független hadoszlop vesz részt, de had­műveleteiket közösen intézik. Az eredményt vihar és eső ellenére vívták ki a kormány­csapatok, amelyek legyőzték a Chimorra- magaslatok természetes akadályait is és el­űzték a nemzetieket megerősített állásaik­ból. Az ellenséges frontot a kormány tüzér­sége huszonnégy óra hosszat heves ágyutüz alatt tartotta, majd megkezdődött a roham. A Penaroya völgyében operáló osztagok ugyancsak előnyomultak és Penaroyát a nacionalisták állítólag már kiürítették és felrobbantották a hidakat, hogy ezzel meg­nehezítsék a kormánycsapatok előnyomulá­sát. Franco hivatalos jelentése SALAMANCA. — Franco vezérkarának je­lentése szerint az északi hadsereg ötödik had­osztályának frontján nem történt nevezetes ese­mény. A hatodik hadosztály Santander előtt több fontos stratégiai pontot szállt meg Pulorilla vidékén. Az ellenséget elűzték állásaiból. A nemzetiek több foglyot ejtettek, huszonnyolc ka­tona pedig átszökött a nemzeti csapatokhoz. A biscajai fronton az előző nap elfoglalt állá­sok megerősítése után a nemzeti seregek foly­tatták az előnyomulást. Több stratégiailag fon­tos helyet megszálltak, miközben az ellenség rendetlenül visszavonult. Előnyomulás közben a nemzetiek nagy zsákmányt ejtettek. Deretti erődjét csütörtökön este a faliangisták szintén megszállták. A nemzeti csapatok feltartóztatha­tatlan lendülettel nyomultak elő és a nehéz te­repen olyan állásokat foglaltak el, amelyeket a kormány csap átok bevehetetlennek tartottak. A nyolcadik hadosztály arcvonalán Asturiá- ban nem került nagyobb hadműveletekre a sor. Tíz miliciakatona átfutott a nemzetiek táborá­ba. Avillánál csend uralkodik. A Madrid előtti hadseregből érkezett jelentések szerint a kor­mánycsapatok Cuesta és Perdices vidékén heves támadásokat intéztek a nemzetiek ellen, de tá­madásaik összeomlottak. A cordobai fronton a nemzetiek több ellenséges támadást visszaver­Sztrájk a Ford-müvekben Uiböl veszélyeztetve van a párisi világkiállítás megnyitása NEWYORK. — Az autóiparban kiütött sztrájk egyre nagyobb méreteket ölt. A Ford- müvekben ugyancsak megkezdődtek az „ülő sztrájkok", amelyek a többi gyárakban már va­lóságos járvánnyá fajultak. Eddig 1500 munkás sztrájkol a Ford-autógyárban. Nem lehetetlen, hogy a sztrájk kiterjed és a szakszervezeti tagok elbocsátása miatt általánossá válik. A legutóbbi General Motors-sztrájk következtében 16.000 munkás munkanélkülivé vált. Párisi bérmozgalmak PARIS. — A francia világkiállításon újabb súlyos bérmozgalom tört ki. A munkásság, mely a húsvéti ünnepek alatt dolgozott, azt kívánta, hogy pénteken és szombaton pihenhessen. A munkaadók ezt a kívánságukat nem teljesítették s ezért a munkások nem jelentkeztek munkahe­lyükön, csak az olasz, német, svéd és orosz csar­nokban folyt a munka. Illetékes körök attól fél­nek, hogy a munkanélküliek szindikátusa meg­valósítja fenyegetését és mindazokat a munká­sokat elbocsátja, akik csatlakoztak a sztrájkhoz. Ebben az esetben a nagy francia kiállítást május elsején lehetetlen lesz megnyitni. tek és ugyanígy Orgiba vidékén is. Minikét he­lyen a nemzetiek sok hadianyagot zsákmányol­tak. Oflenrva be'yeit defenzíva LONDON. — A Times mai vezércikkében elem­zi a polgárháború utolsó heteinek eredményeit. A kormánycsapatok guadalajarai győzelmét a ka­tonai cikkíró a világháború tapasztalataival ha­sonlítja össze. Megállapítja, hogy két egyforma erős hadviselő fél közül mindig az van hátrány­ban, amely támad. A repülőgépek ebben az ütkö­zetben ugyanúgy döntő szerepet játszottak, mint Abesszíniában, de most az olaszok kárára. A cikk­író véleménye szerint az ellenségeskedés a közel­jövőben aligha szűnik meg. A hadviselők való­színűleg kerülni fogják a nagyarányú ofíenzi- vákat s mindketten deffenzivára rendezkednek be, ami elhúzza a háborút. A polgárháború kezde­tén a kormánycsapatok indítottak meggondolat­lan támadásokat a nemzetiek ellen, most pedig a nemzetiek követték el ugyanazt a taktikai hi­bát. Ezek után bizonyos, hogy mindkét fél tar­tózkodni fog a fölösleges támadásoktól. Kuba és Hex kő közvetíteni akar HAVANNA. — Kuba és Mexikó megállapodott abban, hogy közös lépést tesz a spanyol ellenfe­lek kibékitésére. A két középamerikai állam azzal a tervvel fordul a többi hatalomhoz, hogy közö­sen vállalják a közvetítést a spanyolországi el­lenfelek között. Az általános vélemény szerint az a jegyzék, amelyet a mexikói kormány a közel­múltban a népszövetséghez benyújtott, a Mexikó- kubai megegyezés alapját alkotja és ennek a jegyzéknek alapján akarják a délamerikai spa­nyol államok kibékíteni a hadviselőket. ffli ui katalán korrcr cnr BARCELONA. — Hosszú és bonyolult tárgya­lásiak után az uj katalán kormány megalakult. Esquerra, a katalán baloldal képviselője a pénz­ügyi, a belügyi és a nevelésügyi tárcát kapta meg. A nemzeti munkásföderáció (a szín’i'.a'is- ták) a nemzetvédelmi tárcát kapták tn:;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom