Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-25 / 95. (4241.) szám

1937 április 25, vasárnap. ^bagai-Mao^arhiulap Lesznek-e hitvallásos körzeti polgári iskoláink? SZLOVENSZKŐ. — Mikór a kormány a kör­zeti polgári iskolákról szóló törvényjavaslatot a parlament elé terjesztette, azt csöndben, minden föltünés nélkül tárgyalták le és fogadták el. A szíovenszkói katolikus püspöki kar is melegen üdvözölte és tőle a lakosság közműveltségi szín­vonalának emelését várta; 1935 december 20-án kiadott körrendeletében arra hívta föl a jogha­tósága alá tartozó iskolaszékek figyelmét, hogy a körzeti polgári iskolák hitvallásos alapon való szervezésével foglalkozzanak. A körrendelet hozzáteszi, hogy „a körzeti polgári iskola létesí­tésével a .hitközségek rendkívüli, elviselhetetlen megterheléseket nem vállalnak magukra, mert a polgári iskola a népiskolának csak fejlettebb fa­ját képezi. A polgári iskolák létesítésénél, szer­vezésénél ugyanazok a jogszabályok jutnak ér­vényre, mint az elemi népiskoláknál; ezek árjog­szabályok ismeretesek iskolaszékeink előtt.' A szemkor azonban lassan tisztulni kezdett az uj törvény körül. Ne kutassuk, kinek vagy kik­nek rövidlátásán, esetleg nemtörődömségén for­dult meg a dolog. Az illetékes körök tényleg csak a törvény megszavazása titán vették észre, hogy az uj törvény értelmében létesítendő polgári is­kolák kizárólag az állami hatóságok jogkörébe utalvák, ennélfogva azokban a vallásos nevelés, biztosítva nincs. Vagyis hitvalíásos népiskolák fölállítására vonatkozó jogainkat újabb veszély fenyegeti. Hogyan is állunk ma a hitvallásos népiskolák létesítése és fönntartása tekintetében? Az 1868. évi 38. t.-dkk fönntartotta és bizto­sította a hitfelekezeteknek ama jogát, hogy nem­csak hitvallásos elemi népiskolákat, hanem fel­sőbb népoktatási intézeteket, azaz -felsőbb nép­iskolákat és polgári is'kolákat létesíthetnek és fönntarthatnak. E törvény Szlovenszkő terüle­tén ma is érvényben van. A körzeti polgári iskolákról szóló 233—1935. sz. törvény a hitvallásos körzeti polgári iskolák­ról és a hitfelekezeteknek föntidézett jogairól hallgat Az optimista fölfogás szerint, minthogy a 233—1935. sz. törvény kimondottan — expres- sis verbis — ki nem jelenti, hogy ezentúl csakis egyféle, azaz hitvallásos jelleg nélküli körzeti polgári iskolák létesítését engedi meg és e tör­vény életbeléptével a hitfelekezeteknek az 1868. évi 38. t.-dkk által biztosított polgári iskola lé­tesítési joga megszűnt: világos, hogy a törvény intenciója a hitfelekezeteknek jogfosztására nem irányult, nem irányulhatott, annyival kevésbé, mert e jogfosztással egyszersmind az eddig már fönnálló hitvallásos polgári iskoláknak megszün­tetése is járna. Mindaddig, amig a törvény végrehajtási rende­leté meg nem jelent, talán helyén is volt az opti­mizmus. Azóta azonban, hogy a rendelet 1936 április 3-án napvilágot látott, az optimista fölfo­gásra semmi okot és alapot nem találunk. A vég­rehajtási rendelet ugyanis éppen úgy, mint maga a törvény, a hitvallásos körzeti polgári iskolák­ról s ezek létesítésének jogáról hallgat. A körze­tek beosztásának és a körzeti polgári iskolák székhelyének megállapítását s általában a szer­vezés munkáját a járási tanfelügyelőségre s az általa egybehívandó bizottságra bízza. É bizott­ságokba az egyházi iskolák fönntartóit lég föl-, jobb meghívják. A közhangulat megváltozására jellemző a szlo- venszkói katolikus püspöki karnak 1936 április 21-én kiadott körlevele, melyben a hiveket föl­szólítja, forduljanak az általuk megválasztott tör­vényhozókhoz, hogy védjék meg gyermekeink vallásos nevelésére való jogainkat, nevezetesen, hogy mindaddig, mig az egyházi körzeti polgári iskolák kérdése elintézést nem nyer, az említett törvény Szlovenszkón és Kárpátalján ne hajtas- sék végre. Itt egy igen szomorú jelenségre kell reámutat­nunk. A püspöki körlevélben szóról-szóra ez ol­vasható: „Ha tétlenek maradtok e fontos ügy­ben, magatok lesztek okai annak, hogy jogaito­kat elveszítitek és ti lesztek felelősek egyházi iskoláink sorsáért, mely kezeitekbe és általatok választott törvényhozók kezébe van letéve, nem pedig püspökeitek kezébe.” Régen ilyen bizonytalan vagy annak látszó esetekben a magyarországi püspöki kát közvet­lenül a kormányhoz fordult és fölvilágositást, magyarázatot kért a szóbanforgó kérdésben, mely az egyház jogaira sérelmesnek mutatkozott. Ilymódon sokszor „házilag” el lehetett mindent intézni. Ma a püspöki kar, mig egyrészről saját tehetetlenségét nyíltan beismeri, másrészről az összes felelősséget a hívekre hárítja. Mit is tehetnek képviselőink és szenátoraink? interpelláció alakjában megkérdezhetik a tanügyi kormánytól, mikép értelmezi a 233—1935. sz. törvényt, és mennyiben érinti ez a felekezétek- nek törvénybiztositotta polgári iskolalétesitési jogát? A minisztereknek hathavi idejük van az írás­beli válaszadásra, — ha egyáltalában válaszolni akarnak. Ez tehát vajmi csekély reménységgel biztat. De a képviselőknek és szenátoroknak módjuk­ban áll novellatervezetet benyújtani a parla­mentnek. hogy a 233—1935. számú törvény ren­delkezései világosabb kifejezést nyerjenek, ille­tőleg az egyházak ama joga érintetlenül fönn­maradjon, melynél fogva a körzeti polgári isko­lákat a törvény keretein belül, az 1868. évi 38. t.-cikkben biztosított joguknál fogva az egyhá­zak is létesithetik; vagy — amint az idézett püs­pöki körlevél javasolja — „mig az egyházi kör­zeti polgári iskolák kérdése elintézést nem nyer, az említett törvény Szlovenszkón és Kárpátalján ne hajtassák végre". Ha ezt a javaslatot a történelmi országok és Szlovenszkő katolikus, illetőleg keresztény blok- jában egyesült képviselők és szenátorok nyújt­hatnák be, bizonyára sikerre is vezetne. Ámde a régi Ausztriában az iskolai viszonyok máskép alakultak ki, mint Magyarországon; ennélfogva még az is kérdéses, meg fogják-e a morvántuliak érteni helyzetünket és nem fogják-e az egészet pusztán szíovenszkói kérdésnek minősíteni, mely őket nem érdekli. Ami pedig azt az annyiszor emlegetett, de újabban már feledésbe merült „katolikus blok”- ct illeti: hogy azok, akik a 233. *sz. törvény szö­vegét annakidején megjegyzés nélkül elfogadták, most a szíovenszkói és kárpátaljai keresztény pártok képviselőinek és szenátorainak kedvéért azon bármit is változtassanak. — nehezen hi­hető. Az első lépés ezek szerint, amely nélkül to­vább nem mehetünk: meg kell valamikép tud­nunk, miképen fogja a tanügyi kormány a 233. számú törvényt értelmezni s a gyakorlatban al­kalmazni? Elismeri-e a hitfelekezeteknek ama jo­gát. hogy hitvallásos iskolákat állíthatnak föl, vagy sem? A szíovenszkói katolikus püspöki kar folyó évi március 20-án kiadott 22. számú körrendeleté­ben már tovább ment. Az optimizmus himes me­zejére tér vissza és azt hangoztatja, hogy „a tör­vénynek hallgatását nem lehet akként magya­rázni, hogy az egyházi körzeti polgári iskolák szervezését tiltja”. „Ezt annál kevésbé lehet föl­tételezni, mert jogérvényes törvények és rendele­tek (1868. évi 38. t.-c. stb.) elismerik a hitfele­kezeteknek az iskolák szervezéséhez való jogát.” Ez alapon fölhivja az iskolaszékeket, adjanak be jelentést arról: a) tettek-e már kísérletet körzeti, egyházi pol­gári iskolának megszervezésére és mily okok A SZÖLÖMOLY és SZŐLÖILONCA fürészlégy, stb. HERNYÓIT ÉS LÁRVÁIT és más kártevő rovart megbízhatóan és olcsón kiirt a méregmentes AGRi-TOX POR 'OUOiiC-rc y2 kg. Tartós hatás. 1 kg csak 241"---- KC Gyá rtja a FLY-TOX R. T. Főlerakat: PR AU A II, Klimcnf skú 7. miatt szűnt meg a szervezés munkája, mely híva talok akadályozták ezt. Tudtunkkal csak Érsekujvárott történt meg. : hogy á város az ottani katolikus polgári leány­iskolát átvette és körzeti polgári iskolának nyíl- - vánitotta hitvallásos jellege fönntartásával. Hogy : a tanügyi és egyéb hatóságok tudomást vesz Végétért a szenzációs beregszászi por A gyújtogatással vádolt nagyszállást tüzoltó- fáparancsnokot fölmentette az eskudtbiróság b A morf fi Ferencet azonnal szabadlábra helyezték ■> Az ítélet után még este hálaimá mondott a templomban BEREGSZÁSZ* — (Tudósítónk telefonjelen- tése.) A tizenháromrendbeli gyújtogatással vá­dolt Ámorth Ferenc tüzoltófőparancsnok, volt ipartársulati, elnök, kéményseprőmester gyújto­gatást bünperében hatnapi tárgyalás után pén­teken este mondott ítéletet a beregszászi esküdt- bíróság. A páratlan érdeklődéssel kisért per be­fejezése is szenzációt keltett. Az esküdtek mind a 13 feltett kérdésre „nem“- mel válaszoltak* ezért a bíróság felmentette a a vádlottat s elrendelte azonnali szabadlábra- helyezését* A tanúkihallgatásokat délután öt órakor zárták le. Ekkor dr. Gahler ügyész mondotta el vád­beszédét cseh nyelven. Inkább következtetéssel, mint bizonyítékokkal igyekezett Ámorth bűnös­ségét beigazolni. Utána dr. Klein Jenő bereg­szászi ügyvéd. Ámorth védőügyvédé emelke­dett szólásra. Beszédében megdönténi igyekezett az ügyész vádjait. Kimutatta, hogy Ámorth ellen egyetlen olyan bizonyíték sem merült fel. amely kétségtelenül igazolná, hogy gyújtogatott. Ezért arra kérte az esküdteket, hogy a feltett kérdé­sekre „nem”-mel feleljenek. Az esküdtek este hét órakor verdikthozatalra vonultak vissza* Tanácskozásuk közel egy óra hosszat tartott* Dr. Tisovsky elnök este nyolc órakor hirdette ki az esküdtek verdiktjét. A bíróság ezután nyomban kihirdette a felmentő Ítéletet és elren­delte Ámorth azonnali szabadlábrahelyezését. Az ítélet elhangzása után Ámorth először ügyvédjéhez sietett és kezet fogott vele, majd elébesiető feleségét ölelte át. Motorkerékpárt vásárolt — halálos szerencsétlenség érte a próbauton A uptószentmiklósi löldmérőhivatal mérnökének tragédiája ZSOLNA. — (Tnrdóeitónk távirati jelentése.) Melnicsuk Antal, a liptószentmiklósi földmérő- hivatal mérnöke motorkerékpárt vásárolt. A gé­pet szerdán vette meg 8 mindjárt másnap, csü­törtökön a hivatali idő után ráült a motorkerék­párra, hogy kipróbálja. A próbaút alkalmával végzetes szerencsétlenség érte Melnicsuk Antalt. Liptószentiván mellett az országuton éles ka­nyarban nekirohant egy kőrakásnak, elvesztette uralmát a gép fölött s teljes sebességei nekiro­hant egy betonkeritésnek. A karambolnak bor­zalmas következményei voltak: Melnicsuk kopo­nyacsonttörést szenvedett és szörnyethalt. A ke­rékpár pozdorjává tört. Amerikából jelentkezett az 1914-ben elkövetett debreceni pokolgépes merénylet tettese Halálos ágyán beismerő levelet irt egy bukaresti lapnak BUKAREST. — Az „Universul” dtnü buka­resti lap szerkesztőségébe a napokban távirat érkezett Sanfrandskóból Ilije Catarau nevű ki­vándorolt romántól. A távirat közli* hogy Cata- rau halálán van s halálos ágyán vezekelni akar. Nem sokkal a távirat megérkezése után levél jött Sanfrandskóból* amely fényt derített a ti­tokzatos táviratra. A levelet maga Catarau irta* Lcvdében beismeri* hogy a világháború előtti debreceni emlékezetes pokolgépes merényletet ö köyette el 19ii február 13-án történt » me­rénylet, amely Miklóssy István hajdudorogi gö­rögkatolikus püspök ellen irányult, A merény­let alkalmával három személy lelte halálát, de a püspök sértetlen maradt. A gyanú annak idején Cataraura terelődött, ő azonban elmenekült s Amerikába vándorolt. Most* hogy közeledni érzi halálát* húszezer lejt küld az „Universul” dinére és kéri* hogy az összegen vásároljanak koszorú­kat s helyezzék azokat I. Károly és Ferdinánd román királyok, valamint a román eszme elhunyt harcosainak sírjaira* A tárgyalás közönsége meghatva nézte a meg­indító jelenetet és sokan közülök könnyeztek. Az ügyész semmiségi panaszt jelentett be a: ítélet ellen és kérte Ámorth további fogvatar- tását* Ezt azonban a bíróság elutasította. A közönség megvárta, mig Ámorth és felesége távozott a teremből s sokan az uccán is nyo­mukba szegődtek. A volt tüzoltófőparancsnok egyenesen a római katolikus templomhoz sietett. A templomot kérésére felnyitották s feleségével együtt hosz- szasan imádkozott az oltár előtt. Innen az állomásra siettek s hazautaztak Nagy­szőlősre. A nagy port vert bünper még nem záródott le, mert a végső szót majd a brünni legfelső bíró­ság mondja ki. A prágai Orbis tiszteletdijat fog fizetni Hitlernek PRÁGA. — A prágai Orbis könyvkiadó vállalat nemrégiben kiadta dr. Bauer könyvét, amely Hitler „Mein Kampf£í című müvének kivcmatolását tartalmazta. Hitler kancellár könyvkiadója erre a közelmúltban port indított az Orbis ellen, mert a szerző engedélye nélkül használta fel a „Me:n Kampf“ anyagát és egymillió korona kártérítési igényt támasztott. A bírósági eljárás megindítása előtt azonban egyezség jött létre és eszerint az Orbis kötelezte magát, hogy a szerző tiszteletd'ja- ként a könyv bolti árának 7%-át megíizeti a német könyvkiadónak. Egyben arra is kötelezte magát, hogy a könyvből újabb kiadást nem bocsát ki. Csak az ilyértelniü egyezség megkötése után vonta visz- sza keresetét Hitler kiadója. M ár megint párbajozott Sárga Ferenc BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Sárga Ferenc pénteken este ismét párbajozott. A párbaj előzményei- még arra az időre nyúlnak vissza, amikor Sár­ga kiszabadult a fogházból és mindenkit provo­káltatok, aki ügyével kapcsolatban sértő kije­lentést tett róla. így provokáltatta Losonczy Elemér dohányjövedéki titkárt is. A párbajt már egyizben le akarták folytatni a Santelli- vivóteremben, a rendőrség azonban még ideje­korán közbelépett és megakadályozta azt. Teg­nap az egyik budapesti laktanyában vívott meg a két ellenfél. Hétszer csaptak össze, a küzde­lem igen heves volt. Mindjárt a párbaj elején Losonczy a kezén, Sárga pedig a vállán sérült meg, a hetedik .menetben Losonczy tizennégy* centiméteres vágást kapott, amit az orvosoknak kellett bevarrniok. A segédek erre megszüntet- tik « párbajt, amely után $ felek kibékültek. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom