Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-25 / 95. (4241.) szám
1937 április 25, vasárnap. ^bagai-Mao^arhiulap Lesznek-e hitvallásos körzeti polgári iskoláink? SZLOVENSZKŐ. — Mikór a kormány a körzeti polgári iskolákról szóló törvényjavaslatot a parlament elé terjesztette, azt csöndben, minden föltünés nélkül tárgyalták le és fogadták el. A szíovenszkói katolikus püspöki kar is melegen üdvözölte és tőle a lakosság közműveltségi színvonalának emelését várta; 1935 december 20-án kiadott körrendeletében arra hívta föl a joghatósága alá tartozó iskolaszékek figyelmét, hogy a körzeti polgári iskolák hitvallásos alapon való szervezésével foglalkozzanak. A körrendelet hozzáteszi, hogy „a körzeti polgári iskola létesítésével a .hitközségek rendkívüli, elviselhetetlen megterheléseket nem vállalnak magukra, mert a polgári iskola a népiskolának csak fejlettebb faját képezi. A polgári iskolák létesítésénél, szervezésénél ugyanazok a jogszabályok jutnak érvényre, mint az elemi népiskoláknál; ezek árjogszabályok ismeretesek iskolaszékeink előtt.' A szemkor azonban lassan tisztulni kezdett az uj törvény körül. Ne kutassuk, kinek vagy kiknek rövidlátásán, esetleg nemtörődömségén fordult meg a dolog. Az illetékes körök tényleg csak a törvény megszavazása titán vették észre, hogy az uj törvény értelmében létesítendő polgári iskolák kizárólag az állami hatóságok jogkörébe utalvák, ennélfogva azokban a vallásos nevelés, biztosítva nincs. Vagyis hitvalíásos népiskolák fölállítására vonatkozó jogainkat újabb veszély fenyegeti. Hogyan is állunk ma a hitvallásos népiskolák létesítése és fönntartása tekintetében? Az 1868. évi 38. t.-dkk fönntartotta és biztosította a hitfelekezeteknek ama jogát, hogy nemcsak hitvallásos elemi népiskolákat, hanem felsőbb népoktatási intézeteket, azaz -felsőbb népiskolákat és polgári is'kolákat létesíthetnek és fönntarthatnak. E törvény Szlovenszkő területén ma is érvényben van. A körzeti polgári iskolákról szóló 233—1935. sz. törvény a hitvallásos körzeti polgári iskolákról és a hitfelekezeteknek föntidézett jogairól hallgat Az optimista fölfogás szerint, minthogy a 233—1935. sz. törvény kimondottan — expres- sis verbis — ki nem jelenti, hogy ezentúl csakis egyféle, azaz hitvallásos jelleg nélküli körzeti polgári iskolák létesítését engedi meg és e törvény életbeléptével a hitfelekezeteknek az 1868. évi 38. t.-dkk által biztosított polgári iskola létesítési joga megszűnt: világos, hogy a törvény intenciója a hitfelekezeteknek jogfosztására nem irányult, nem irányulhatott, annyival kevésbé, mert e jogfosztással egyszersmind az eddig már fönnálló hitvallásos polgári iskoláknak megszüntetése is járna. Mindaddig, amig a törvény végrehajtási rendeleté meg nem jelent, talán helyén is volt az optimizmus. Azóta azonban, hogy a rendelet 1936 április 3-án napvilágot látott, az optimista fölfogásra semmi okot és alapot nem találunk. A végrehajtási rendelet ugyanis éppen úgy, mint maga a törvény, a hitvallásos körzeti polgári iskolákról s ezek létesítésének jogáról hallgat. A körzetek beosztásának és a körzeti polgári iskolák székhelyének megállapítását s általában a szervezés munkáját a járási tanfelügyelőségre s az általa egybehívandó bizottságra bízza. É bizottságokba az egyházi iskolák fönntartóit lég föl-, jobb meghívják. A közhangulat megváltozására jellemző a szlo- venszkói katolikus püspöki karnak 1936 április 21-én kiadott körlevele, melyben a hiveket fölszólítja, forduljanak az általuk megválasztott törvényhozókhoz, hogy védjék meg gyermekeink vallásos nevelésére való jogainkat, nevezetesen, hogy mindaddig, mig az egyházi körzeti polgári iskolák kérdése elintézést nem nyer, az említett törvény Szlovenszkón és Kárpátalján ne hajtas- sék végre. Itt egy igen szomorú jelenségre kell reámutatnunk. A püspöki körlevélben szóról-szóra ez olvasható: „Ha tétlenek maradtok e fontos ügyben, magatok lesztek okai annak, hogy jogaitokat elveszítitek és ti lesztek felelősek egyházi iskoláink sorsáért, mely kezeitekbe és általatok választott törvényhozók kezébe van letéve, nem pedig püspökeitek kezébe.” Régen ilyen bizonytalan vagy annak látszó esetekben a magyarországi püspöki kát közvetlenül a kormányhoz fordult és fölvilágositást, magyarázatot kért a szóbanforgó kérdésben, mely az egyház jogaira sérelmesnek mutatkozott. Ilymódon sokszor „házilag” el lehetett mindent intézni. Ma a püspöki kar, mig egyrészről saját tehetetlenségét nyíltan beismeri, másrészről az összes felelősséget a hívekre hárítja. Mit is tehetnek képviselőink és szenátoraink? interpelláció alakjában megkérdezhetik a tanügyi kormánytól, mikép értelmezi a 233—1935. sz. törvényt, és mennyiben érinti ez a felekezétek- nek törvénybiztositotta polgári iskolalétesitési jogát? A minisztereknek hathavi idejük van az írásbeli válaszadásra, — ha egyáltalában válaszolni akarnak. Ez tehát vajmi csekély reménységgel biztat. De a képviselőknek és szenátoroknak módjukban áll novellatervezetet benyújtani a parlamentnek. hogy a 233—1935. számú törvény rendelkezései világosabb kifejezést nyerjenek, illetőleg az egyházak ama joga érintetlenül fönnmaradjon, melynél fogva a körzeti polgári iskolákat a törvény keretein belül, az 1868. évi 38. t.-cikkben biztosított joguknál fogva az egyházak is létesithetik; vagy — amint az idézett püspöki körlevél javasolja — „mig az egyházi körzeti polgári iskolák kérdése elintézést nem nyer, az említett törvény Szlovenszkón és Kárpátalján ne hajtassák végre". Ha ezt a javaslatot a történelmi országok és Szlovenszkő katolikus, illetőleg keresztény blok- jában egyesült képviselők és szenátorok nyújthatnák be, bizonyára sikerre is vezetne. Ámde a régi Ausztriában az iskolai viszonyok máskép alakultak ki, mint Magyarországon; ennélfogva még az is kérdéses, meg fogják-e a morvántuliak érteni helyzetünket és nem fogják-e az egészet pusztán szíovenszkói kérdésnek minősíteni, mely őket nem érdekli. Ami pedig azt az annyiszor emlegetett, de újabban már feledésbe merült „katolikus blok”- ct illeti: hogy azok, akik a 233. *sz. törvény szövegét annakidején megjegyzés nélkül elfogadták, most a szíovenszkói és kárpátaljai keresztény pártok képviselőinek és szenátorainak kedvéért azon bármit is változtassanak. — nehezen hihető. Az első lépés ezek szerint, amely nélkül tovább nem mehetünk: meg kell valamikép tudnunk, miképen fogja a tanügyi kormány a 233. számú törvényt értelmezni s a gyakorlatban alkalmazni? Elismeri-e a hitfelekezeteknek ama jogát. hogy hitvallásos iskolákat állíthatnak föl, vagy sem? A szíovenszkói katolikus püspöki kar folyó évi március 20-án kiadott 22. számú körrendeletében már tovább ment. Az optimizmus himes mezejére tér vissza és azt hangoztatja, hogy „a törvénynek hallgatását nem lehet akként magyarázni, hogy az egyházi körzeti polgári iskolák szervezését tiltja”. „Ezt annál kevésbé lehet föltételezni, mert jogérvényes törvények és rendeletek (1868. évi 38. t.-c. stb.) elismerik a hitfelekezeteknek az iskolák szervezéséhez való jogát.” Ez alapon fölhivja az iskolaszékeket, adjanak be jelentést arról: a) tettek-e már kísérletet körzeti, egyházi polgári iskolának megszervezésére és mily okok A SZÖLÖMOLY és SZŐLÖILONCA fürészlégy, stb. HERNYÓIT ÉS LÁRVÁIT és más kártevő rovart megbízhatóan és olcsón kiirt a méregmentes AGRi-TOX POR 'OUOiiC-rc y2 kg. Tartós hatás. 1 kg csak 241"---- KC Gyá rtja a FLY-TOX R. T. Főlerakat: PR AU A II, Klimcnf skú 7. miatt szűnt meg a szervezés munkája, mely híva talok akadályozták ezt. Tudtunkkal csak Érsekujvárott történt meg. : hogy á város az ottani katolikus polgári leányiskolát átvette és körzeti polgári iskolának nyíl- - vánitotta hitvallásos jellege fönntartásával. Hogy : a tanügyi és egyéb hatóságok tudomást vesz Végétért a szenzációs beregszászi por A gyújtogatással vádolt nagyszállást tüzoltó- fáparancsnokot fölmentette az eskudtbiróság b A morf fi Ferencet azonnal szabadlábra helyezték ■> Az ítélet után még este hálaimá mondott a templomban BEREGSZÁSZ* — (Tudósítónk telefonjelen- tése.) A tizenháromrendbeli gyújtogatással vádolt Ámorth Ferenc tüzoltófőparancsnok, volt ipartársulati, elnök, kéményseprőmester gyújtogatást bünperében hatnapi tárgyalás után pénteken este mondott ítéletet a beregszászi esküdt- bíróság. A páratlan érdeklődéssel kisért per befejezése is szenzációt keltett. Az esküdtek mind a 13 feltett kérdésre „nem“- mel válaszoltak* ezért a bíróság felmentette a a vádlottat s elrendelte azonnali szabadlábra- helyezését* A tanúkihallgatásokat délután öt órakor zárták le. Ekkor dr. Gahler ügyész mondotta el vádbeszédét cseh nyelven. Inkább következtetéssel, mint bizonyítékokkal igyekezett Ámorth bűnösségét beigazolni. Utána dr. Klein Jenő beregszászi ügyvéd. Ámorth védőügyvédé emelkedett szólásra. Beszédében megdönténi igyekezett az ügyész vádjait. Kimutatta, hogy Ámorth ellen egyetlen olyan bizonyíték sem merült fel. amely kétségtelenül igazolná, hogy gyújtogatott. Ezért arra kérte az esküdteket, hogy a feltett kérdésekre „nem”-mel feleljenek. Az esküdtek este hét órakor verdikthozatalra vonultak vissza* Tanácskozásuk közel egy óra hosszat tartott* Dr. Tisovsky elnök este nyolc órakor hirdette ki az esküdtek verdiktjét. A bíróság ezután nyomban kihirdette a felmentő Ítéletet és elrendelte Ámorth azonnali szabadlábrahelyezését. Az ítélet elhangzása után Ámorth először ügyvédjéhez sietett és kezet fogott vele, majd elébesiető feleségét ölelte át. Motorkerékpárt vásárolt — halálos szerencsétlenség érte a próbauton A uptószentmiklósi löldmérőhivatal mérnökének tragédiája ZSOLNA. — (Tnrdóeitónk távirati jelentése.) Melnicsuk Antal, a liptószentmiklósi földmérő- hivatal mérnöke motorkerékpárt vásárolt. A gépet szerdán vette meg 8 mindjárt másnap, csütörtökön a hivatali idő után ráült a motorkerékpárra, hogy kipróbálja. A próbaút alkalmával végzetes szerencsétlenség érte Melnicsuk Antalt. Liptószentiván mellett az országuton éles kanyarban nekirohant egy kőrakásnak, elvesztette uralmát a gép fölött s teljes sebességei nekirohant egy betonkeritésnek. A karambolnak borzalmas következményei voltak: Melnicsuk koponyacsonttörést szenvedett és szörnyethalt. A kerékpár pozdorjává tört. Amerikából jelentkezett az 1914-ben elkövetett debreceni pokolgépes merénylet tettese Halálos ágyán beismerő levelet irt egy bukaresti lapnak BUKAREST. — Az „Universul” dtnü bukaresti lap szerkesztőségébe a napokban távirat érkezett Sanfrandskóból Ilije Catarau nevű kivándorolt romántól. A távirat közli* hogy Cata- rau halálán van s halálos ágyán vezekelni akar. Nem sokkal a távirat megérkezése után levél jött Sanfrandskóból* amely fényt derített a titokzatos táviratra. A levelet maga Catarau irta* Lcvdében beismeri* hogy a világháború előtti debreceni emlékezetes pokolgépes merényletet ö köyette el 19ii február 13-án történt » merénylet, amely Miklóssy István hajdudorogi görögkatolikus püspök ellen irányult, A merénylet alkalmával három személy lelte halálát, de a püspök sértetlen maradt. A gyanú annak idején Cataraura terelődött, ő azonban elmenekült s Amerikába vándorolt. Most* hogy közeledni érzi halálát* húszezer lejt küld az „Universul” dinére és kéri* hogy az összegen vásároljanak koszorúkat s helyezzék azokat I. Károly és Ferdinánd román királyok, valamint a román eszme elhunyt harcosainak sírjaira* A tárgyalás közönsége meghatva nézte a megindító jelenetet és sokan közülök könnyeztek. Az ügyész semmiségi panaszt jelentett be a: ítélet ellen és kérte Ámorth további fogvatar- tását* Ezt azonban a bíróság elutasította. A közönség megvárta, mig Ámorth és felesége távozott a teremből s sokan az uccán is nyomukba szegődtek. A volt tüzoltófőparancsnok egyenesen a római katolikus templomhoz sietett. A templomot kérésére felnyitották s feleségével együtt hosz- szasan imádkozott az oltár előtt. Innen az állomásra siettek s hazautaztak Nagyszőlősre. A nagy port vert bünper még nem záródott le, mert a végső szót majd a brünni legfelső bíróság mondja ki. A prágai Orbis tiszteletdijat fog fizetni Hitlernek PRÁGA. — A prágai Orbis könyvkiadó vállalat nemrégiben kiadta dr. Bauer könyvét, amely Hitler „Mein Kampf£í című müvének kivcmatolását tartalmazta. Hitler kancellár könyvkiadója erre a közelmúltban port indított az Orbis ellen, mert a szerző engedélye nélkül használta fel a „Me:n Kampf“ anyagát és egymillió korona kártérítési igényt támasztott. A bírósági eljárás megindítása előtt azonban egyezség jött létre és eszerint az Orbis kötelezte magát, hogy a szerző tiszteletd'ja- ként a könyv bolti árának 7%-át megíizeti a német könyvkiadónak. Egyben arra is kötelezte magát, hogy a könyvből újabb kiadást nem bocsát ki. Csak az ilyértelniü egyezség megkötése után vonta visz- sza keresetét Hitler kiadója. M ár megint párbajozott Sárga Ferenc BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Sárga Ferenc pénteken este ismét párbajozott. A párbaj előzményei- még arra az időre nyúlnak vissza, amikor Sárga kiszabadult a fogházból és mindenkit provokáltatok, aki ügyével kapcsolatban sértő kijelentést tett róla. így provokáltatta Losonczy Elemér dohányjövedéki titkárt is. A párbajt már egyizben le akarták folytatni a Santelli- vivóteremben, a rendőrség azonban még idejekorán közbelépett és megakadályozta azt. Tegnap az egyik budapesti laktanyában vívott meg a két ellenfél. Hétszer csaptak össze, a küzdelem igen heves volt. Mindjárt a párbaj elején Losonczy a kezén, Sárga pedig a vállán sérült meg, a hetedik .menetben Losonczy tizennégy* centiméteres vágást kapott, amit az orvosoknak kellett bevarrniok. A segédek erre megszüntet- tik « párbajt, amely után $ felek kibékültek. l
