Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-25 / 95. (4241.) szám

Műszaki szellemi munkásokat nevel a kassai felsőipariskola

A magyar szülők és a magyar középiskolások figyelmébe

8

nek-e róla, esetleg ez irányban mily intézkedések fognak történni, ma még senki sem tudja,

Érsekujvárott mindössze arról van szó, hogy a már fönnálló katolikus polgári leányiskolát körzeti jelleggel ruházzák föl, természetesen fiúosztályokkal bővítve. Amennyiben ezt a tanügyi hatóságok elfogadnák s az intézet dologi terheit az uj törvény 16. §-a értelmében egy-egy harmadban a város, a járás és az ország viselné, a bizonytalanság jege máris megtörne és a hitvallásos körzeti polgári iskolák létesítése lehetővé válnék. Ott t. i., ahol a hitvallásos polgári iskola már eddig is fönnállott.

Ámde megtörténhetik, hogy a tanügyi hatóságok az érsekujvári körzeti polgári iskolának körzetét — a tanulók létszáma alapján — úgy fogják megállapítani, hogy az csupán Érsekújvár városára szorítkozzék. Ez esetben pedig a törvény 16. §-a (dologi terhek három részre osztása) reá nem alkalmazható. Könnyen igy járhatnak Délszlovenszkón például Tardoskedd, Nasz- vad, Szőgyén községek is, amelyeknek öt kilométeren belül körzetet teremteni nem lehet.

Kétségtelen, hogy a kormány, midőn a körzeti polgári iskolák létesítését — bizonyára pénzügyi okokból — három korszakra: 5—15—25 évre osztotta, az első korszakba a már fönnálló polgári iskoláknak körzetiekké való átalakítását vette föl. Van-e és hány ilyen, hitvallásos jellegű polgári iskolánk, kik azok fönntartói? — e pillanatban nem tudjuk. Azt hisszük, hogy ez intézetek mind polgári leányiskolák, amelyeknek fiúosztályokkal való bővítése kerülne szóba, mint Érsekujvárott.

Vállalják-e, birják-e vállalni az iskolafönntartók a polgári iskola bővítésével járó nagy költségeket, különösen oly esetben, amelyre fönt utaltunk, hogy a végrehajtási rendelet 7. §-a értelmében „nincsen ok arra, miért ne lehetne ezen iskolát úgy fönntartani, mint eddig; — az ily polgári iskolára nem vonatkozik a 16. §."

A püspöki kar idézett 22. számú körrendeleté továbbá fölhívja a hitközségeket (illetve az iskolaszékeket), hogy állapodjanak meg egymás között, hol lehetne ilyen polgári iskolákat a legelőnyösebben szervezni.

Az uj törvény 6. §-a szerint a polgári iskolák körzeteinek szervezését az iskolai és népnevelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben eszközli, meghallgatja az iskolafönntariót, nem köti azonban sem hozzájárulása, sem ti’ta- kozása. Az előmunkálatokat pedig a járási tanfelügyelőség által szervezett bizottság végzi, amelybe az iskola fönntartóját is meghívják.

A püspöki körrendelet a hitközségekre nagv és hálátlan föl adatot ró, hiszen a törvény érteimében az iskolafönntartókat a kormány csak meghallgatja, de tőlük teljesen függetlenül dönt.

Itt mindenekelőtt az iskolafönntartó kérdése nyomul előtérbe.

Ismeretes, hogy Szlovenszkón sokhelyütt a hitvallásos iskola fönntartója a politikai község. De ismeretes az a küzdelem is, amely az iskolafönntartó kérdésében mai napig még döntésre nem jutott. A járási főnökségek, valamint az országos hivatal álláspontja szerint a politikai községek a hitvallásos iskolának csak segélyezői és nem fönntartói. Hiába hivatkozunk az 1868. 38. t.-c. 25 §-ának második bekezdésére, a helyzet még ma is tisztázatlan, amit kivált a népiskolák fejlesztésénél látunk

Ott, ahol a hitvallásos iskola fönntartója kimondottan a hitközség — föltéve természetesen, hogy a kormány a hitfelekezeteknek polgári is- kolalétesitési jogát respektálja —, a szomszéd hitközségek hozzájárulásával a körzeti polgári iskolát is megszervezhetik és az eddigi VI—VIII. osztályok tantermeit az uj, hitvallásos körzeti polgári iskola rendelkezésére bocsáthatják.

De mi fog történni ott, ahol az iskolafönntartó kérdése még függőben van? Hiába határoz az iskolaszék, az iskolafönntartó vagy — ha úgy tetszik — az iskolasegélyező politikai község a 233. számú törvény álláspontjára helyezkedik s ebben a felsőbb hatóságok is támogatják. All ez elsősorban oly községekben, amelyekben a hitvallásos iskola fejlesztését csak ideiglenes tantermek létesítésével tudták eszközölni, ahol tehát a körzeti polgári iskola részére uj és megfelelő hajlékról kell gondoskodni.

És ezzel az ügy legfontosabbik részéhez: az anyagi fedezet kérdéséhez érkeztünk.

Községeink legnagyobb része adósságokkal van túlterhelve. Uj körzeti polgári iskola építése a megfelelő tantermekkel, tornateremmel, szertárral, igazgatói, szolgai lakással és mellékhelyiségekkel ma átlagos számítás szerint vagy más- félmillió koronába fog kerülni. Honnan veszik a körzeti községek a reájuk eső félmillió koronát? Hasonlókép a járások is tulterhelvék. Ha egy járásban csak 3—4 körzeti polgári iskola létesülne, ez az illető járásnak 1.5—2 millió koronájába kerülne, azaz végeredményben ez összeg is ugyanazokat a körzeti községeket terhelné.

A mai viszonyok közt bármennyire szivünkön viseljük magyar népünk kulturális fejlődését, teljesen kizártnak tartjuk, hogy e téren ily óriási áldozatot kívánhassunk népünktől. Tulostul optimistának kell tekintenünk ama fölfogást, hogy ,,a körzeti polgári iskolának létesitésével a hitközségek rendkívüli, elviselhetetlen megterheléseket nem vállalnak magukra", sőt!

Ami pedig vegyes vallásu magyar vidékeinket illeti, itt a hitvallásos jellegű körzeti polgári iskolák szervezéséről még az esetben sem lehet szó, ha a kormány a hitfelekezeteknek jogait teljes mértékben elismerné. Egy tekintet a keresztény vallásu magyar lakosság helyi megoszlására elegendő arra, hogy ennek a föltevésnek helyességét belássuk.

Végezetül még valamit kell mondanunk a politikai községek által fönntartott hitvallásos iskolákról, amit eddig figyelmen kívül hagytunk, ^hol a

KASSA. — A kassai csehszlovák állami ipariskola magyar tagozatának igazgatósága

közli:

A fe'lsöiipairiskolák célja műszaki szellemi munkások kiképzése, ellentétben azzal a köz- ípltfogáslba itt-obt átment nézettel, hogy az intézet „müveit iparosokat" nevel. Hangsúlyozzuk, hogy a kézműiparra való előkészítés teljesem kiviül esik a működési kürümikan. A tanulók az intézeti műhelyekben foglalkoznak ugyan kézi munkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem hogy a gépészet anyagaival s azok megmunkálási módjaival közvetlenül megismerkedve megszerezzék azt a gyakorlatiasságot, amely a tervező munkánál éppoly nélkülözhetetlen, mint az elméleti tudás.

Normális gazdasági viszonyok között végzettjeink legnagyobb része a gyáriparban helyezkedik el, ahol túlnyomóan tervezéssel (foglalkozik. Uljalblbain az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos mediani- zálás, a központi fűtés terjedése, a villamosság kiterjedt és egyre fokozódó alkalmazása — sok kisebb gépjavító 'és gyártó műhely felállítását tette szükségessé, amelyek vezetésére 'végzettjeink kiválóan alkalmasak. Hogy e tekintetben megkönnyítsük tanítványaink dolgát, az elméleti és gyakorlati kiképzésen kívül felvettük tantervűnkbe oly tárgyakat is, amelyekre az önállóságra törekvő embernek van legtöbb szüksége s ezek: a munkaorga- nizáció, kalkuláció, ipari könyvelés és levelezés. Intézetünk tehát teljesen a gyakorlati életre szabott kerek és befejezett kiképzést nyúljt, amely már semmiféle iskolai kiegészítésre nem szorul. így tanítványaink az érettségi vizsgával tanulmányaikat korán, 18—19 éves karukban 'befejezik s — hacsak nem

nak az iskolafönntartó politikai község által körzetivé történendő kifejlesztéséről van szó, ott az 1868. 38. t.-cikkre támaszkodva, jogainkat esetleg kiverekedhetjük. De ahol —’ pedig legtöbb esetben — uj polgári iskolák létesítése kerül szóba, igen könnyen reánkolvashatják az idézett törvénynek általunk annyiszor döntő érv gyanánt fölhozott 25. §-át, amely azt mondja: „Általában nem tekintetnek ezentúl felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, amely községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által, felekezeti különbség nélkül tartatnak fönn. Azon már fönnálló hifcfelekezeti iskolákra nézve mindazonáltal, amelyek eddigelé a község vagyonából és jövedelmeiből tartattak fönn. szabadságában áll az illető községnek az eddigi gyakorlatot továbbra is fönntartani"

Áx Mfrunan, iétesitehdö polgári vm:

akarnak főiskolai tanulmányokat folytatni — egyenesen a gyakorlatba léphetnek. Az, itt nyert érettségi bizonyítvány egyenrangú a középiskoláéval s bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskoláik látogatására.

Magyar tannyelvű gépészeti felsőipariskola csakis egy van Szlovenszkón és pedig Kassán, minit a csehszlovák állami felsőipariskola magyar tagozata.

A kassai félsőipariskoLa magyar tagozatálba való jelentkezés határideje jiunius 28-ika. Ezen a napon bonylódik le a felvételi vizsga és a beiratás is. Ha a létszám nem telnék be, akkor ez idén kivételesen lesz még szeptember 1-én is felvételi vizsga, amelyre már a magyszünidő alatt is lehet jelentkezni.

A négy-évfolyamos iskola első évfolyamába oly, a 14-ik életévüket betöltött tanulók vehetők fel, akik valamely középiskola (gimnázium, reálig!mházium) négy osztályát, vagy a polgári iskolával kapcsolatos továbbképző tanfolyamot eredményesen bevégezték. Ezektől előzetesen uiiülhelyi gyakorlatot nem követelünk. Akik három gimnáziumi vagy négy polgári osztályt oly jó eredménnyel végeztek, hogy egyetlen elégséges osztályzatuk sincs, szintén jelentkezhetnek felvételre, ha igazolni tudnak egy évi mühelyi gyakorlatot. A felvételi vizsga, amely mindenkire nézve kötelező, kizárólag Írásbeli s k Terjeszkedik a magyar nyelvnek és a számtan-mértannak a középiskola első négy osztályában végzett anyagára.

A részletkérdéseket illetőleg kimerítő fel- ilágositást nyújtó intézeti prospektust kívánatra postafordultával küld: „Az állami ipariskola igazgatósága, Kosiee-Kassa, Komen- kého-u. 2.

hivatkozhatunk arra, hogy azok már fönnállot- tak, még kevésbé arra, hogy azokat eddig is a politikai községek tartották fönn. Amennyiben tehát azt kivánnók, hogy az uj, hitvallásos polgári iskolákat a polgári község tartsa fönn, ez éppen az 1868. 38. t.-c. 25 §-a értelmében lehetetlen.

A hitközségek, illetve iskolaszékek ezek szerint, ha uj, hitvallásos polgári iskolákat akarnak fölállítani, ezeket csakis a hitközségek terhére létesíthetik Hogy azonban erre vonatkozólag bármely határozatot hozhassanak, legelőször is- tudniok kell, megengedi-e a 233. számú törvény a hitvallásos jellegű körzeti polgári iskolák létesítését a 16. §-ban biztosított költségrészesedés és államsegély mellett, vagy sem. E biztosítékok hiányában ma sem kódtáratok $ejQj. felelősséget asm váUdtetads* Jfc

Hol van I. Rákóczi Ferenc

és Báthory Zsófia koporsója?

Irta: Keller Imre

Általánosan tudott dolog, hogy n. Rákóczi Ferenc és édesanyja: Zrínyi Ilona együtt nyugosznak a kassai dóm kriptájában. Éppen igy nyugodtak együtt annakidején I. Rákóczi Ferenc és édesanyja: Báthory Zsófia a kassai jezsuiták, most

'premontreiek templomának kriptájában.

I. Rákóczi Ferenc aránylag igen fiatalon, har- mincegyéves korában, 1676 julius 8-án, makovicai várában meghalt. A rákövetkező évben a (holttestet Kassára hozták és augusztus 18-án nagy gyászpompával a Szent Erzeébet-dóm sírboltjába eltemették. A gyászszertartást Báreonyi György egri püspök végezte fényes papi segédlettel. Báthory Zsófia- 1680 junius 14-én, hatvanegy éves korában halt meg Munkács várában. Égy év múlva Kassára hozták, ahol a ferenerendi (ma szemináriumi) templomiban helyezték nyugalomra 1681 március elsején. De itt csak ideiglenesen talált pihenőre. Báthory Zsófia ugyanis felépittette Kassán a jezsuiták templomát (ma premontrei templom) és meghagyta, hogy tetemeit idehelyezzék el. Amikor a holttestet áthozták Munkácsról Kassára, azt hitték, hogy a templom felépítésével már teljesen elkészültek. De nem igy történt. Még két hetet kellett várni, hogy a jezsuiták templomában lévő sírbolt teljesen használható állapotba kerüljön. Az átszállítás tehát csak 1681 március 16-án történt. Ekkor hozták ide I. Rákóczi Ferencet is, úgy, hogy I. Rákóczi Ferenc és anyja együtt pihenhettek.

Amikor 1906-ban országos ünnep keretében a kassai dómba temették el H. Rákóczi Ferencet, továbbá édesanyját: Zrínyi Ilonát és bujdosó

társaikat, ekkor felmerült a gondolat, hogy 1. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia sírboltját is bemutatják az idesereglett. magyar főméltóságoknak. A premontreiek ezért minden rendelkezésükre álló eszközzel megindították a nyomozást Rákóczi és Báthory Zsófia koporsói után. Fáradozásukat azonban nem kisérte siker. A kutatást Szábó Adorján vezette, akiről általánosan tudott dolog, hogy a Rákó'Czi-kornak egyik speciális kutatója, tudós ismerője. Sok-sok koporsóra akadtak. Sok-sok csontot és ruhát találtak, de a keresett fejedelmi tetemek nem kerültek sehonnan sem elő. Azután a rendlh áznak még több tagja szánta rá magát, hogy

a nagy halottak nyomára Jusson, de minden kutatás negatív eredménnyel végződött. Ezen sikertelen kutatás két véleményt szült.

Az egyik szerint I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia koporsóit valaki titokban elvitette, olyan valaki, akinek érdekében állott a magyar történelemiben nagy szerepet játszott Báthory Zsófia holttestének eltüntetése. Ez a valaki Thököly Imre lett volna, aki haragudott Báthory Zsófiára a protestánsokkal szembeni türelmetlensége miatt. Hiszen általánosan tudott dolog, hogy Zrínyi Ilona azért tűzött össze véglegesen anyósával, mert nem tudta magát azonosítani a más hitifele- kezeten lévőkkel szembeni türelmetlen magatartásával.

Amikor Thököly Imre kezébe került ezen a tájon a főhatalom, kamatostól visszaadta a kölcsönt a katolikusoknak, ami ibetömhetetlen árkot ásott a két jelentős egyéniség között, akik engesztelhetetlen gyűlöletben égtek egymás ellen. Ennek a gyűlöletnek lett volna a kifolyása Báthory Zsófia holttestének ismeretlen helyre való szállítása, pusztán dacból, hogy csak azért se nyugodjék Báthory Zsófia, a magaépitette templomában. Más okát ennek a kegyeletsértésnek el sem tudjuk képzelni, mert a halott Báthory Zsófia, mint politikai és vallási ellenlábasa, már nem tudott ártani Thököly Imrének.

Más kérdés: vájjon Thököly Imre Jellemével

össze lehet-e egyeztetni ezt a durva-, brutális cselekedetet? Bár ez a kor tele van értelmetlen kegyetlenségekkel, melyeken az általános felfogás semmi kivetni, megütközni valót nem talált.

Dr. Wick Béla, Kassa város történelmének tudós kutatója, aki a város múltját napról-napra, ór ár ól-órára ismeri, ebben a fontos és fogas kérdésiben ama meggyőződését hangoztatja, hogy ilyenfajtáin sirrablás a nyilvánosság teljes kizárásával még ebben a koriban is elképzelhetetlen. Erről a tényről valakiknek mégis csak kellett tudniuk. Ezek az ismeretlen iparancsvégréhajtók mégis csak beszéltek volna róla, szóval a hir terjesztését, terjedését semmiféle hatalommal meg- állitania nem lett volna módjában Thökölynelv. Mert nem szabad feledni, hogy Thökölyt is kö_I?.y április 25, vasárnap*

ont takarít m

és bosszúságot. —-Megkíméli arcbőrét es ny godtan borotvalkozhauk

naponta, ha .

használ. Ha mar k. is

% ?oeg9™radni. Edipse a"

rülvettek nagy számiban ellenségei, akik örömmel ragadták volna meg az alkalmat, hogy Thököly személyének lekicsinyítésére a végrehajtott siv- ráblast szellőztessek. Ennek es ilyesfajta kísérletnek azonban sehol semmi nyomára sem akadunk. De annak sincsen semmi nyoma. iho°-v hová vitték I. Rákóczi Ferencet és édesanyját.0'Szinte feltételezni is merő képtelenség, bogv uj temetési helyét valaki meg ue örökítette volna. Ekkora titoktartást nehéz elképzelni. Azután hivatalok, egyházi méltóságok mégsem viseltek volna el minden tiltakozó szó nélkül ilyen megdöbbentő intézkedést.

A műit szóbeli és írásos emlékei tehát éppen ne- gativumukkal igazolják azt a tényt, hogy Thököly nem nyúlt a két koporsóhoz. Ennél sokkal fontosabb és izgalmasabb történések tartották feszültségben idegeit, semhogy ilyen mellékes dolgokra pazarolta volna energiáját.

A két koporsó tehát még ma is a premontrei templomban nyugszik.

Annak a feltevésnek kel! tehát igazat adnunk, hogy a jezsuiták tényleg féltek Thökölytől, vagy puszta elővigyázatosságból, vagy véletlenségből a sírboltnak olyan részébe temették el a két halottat, amely_ részt mai napig átkutatni nem lehetett. Mert tudni kell, hogy a premontreiek temploma ugv épült, hogy a sírbolt nemcsak közvetlenül a templom alatt húzódik, hanem mélyen belendülik a Fő-ucca alá. A sírboltnak ehhez a részéhez senki sem mert hozzányúlni, mért omladozóban van. Félő, ha megbolygatják, hogy az egész ucca beszakad. Tehát ezt- a. részt- csak úgy lehet megközelíteni, ha. hozzáértők, mérnökök, vagy építészek •előbb az uocát felducolják, alátámasztják, ami rengeteg pénzbe kerül. Ez a pénz nem állott, nem áll és a jövőben sem fog állni a premontrei rendiház rendelkezésére. Ezt a magyarságnak kell előteremtenie. Ha nem ma, hát holnap, de erről megfeledkezni nem szabad.

Mert I. Rákóczi Ferenc és édesanyja koporsójának megtalálása egyik elsőrangú kötelességünk annak bizonyítására, hogy múltúnk vezérlő egyéniségeit megbecsüljük, hogy történelmi emlékeink iránt érzékkel birunk és hogy szükségünk van minden olyan zarándokló-helyre, ahová elvisz bennünket hagyományaink szeretete.

I. Rákóczi Ferenc jelentős alakja volt a magyar történelemnek s megérdemli, hogy hült tetemeit magába foglaló koporsójától magyarságszere- tetet tanuljunk, és ne engedjük meg, hogy porai az ucca sarával, szennyével ezétválaszthatatlanul összekeveredjenek . . .

A tiltott magyar könyvek jegyzéke

IV.

Elmúlt, vasárnapi számainkban Frenzel Ferenc „A Csehszlovákiában tiltott könyvek és dalok jegyzéke" cimü könyvéből idézve ismertettük már a tiltott magyar könyvek egyrészét. A közlést, amit a szerző a pozsonyi magyar Jogvédő Iroda utján szívességből engedélyezett, az alábbiakban folytatjuk:

Páduai Szent Antal missziós naptára 1935 évre. Régi magyar templomok (Budapest.)

Révai Nagy Lexikona.

Rózsafüzér képesnaptár az 1936. évre.

Szerelem — csak a halál.

Szabadság és diktatúra (iStelner Gábor.) Szegény ember.

Szent vagy Uram.

Sziklasir (Magyar László.)

Szlovenszkó éhezik.

Tied az élet (Dra-séheéLázár Alfréd.)

Tiltakozó ünnepi beszéd (Esztergom.)

1815—1920 egy mozgalmas évszázad története. Titkos rendőrség és kamarilla.

Tükör cser epek (Körmendy Zoltán.)

Uj kis tükör (Incze Gábor.)

Utazás a Tiszán (Krúdy Gyula.)

Útiban a világuralom felé (Szabó István.) Vihorláti szél fuj (Komáromi János.)

Virágzik a mandula (iSomogyvári Gyula.) Visegrádi-ucca.

Vörös város (Kiss Lajos, Moszkva^

Zátony (Székely Mózes.)

Elmélkedő zárdaszüz. n. kötet.

Szibérián át a. kolostorig (P. Markó Marcell.)

A szavaló kórusok szervezetének, és 'tanításának módszere.

Bolgár földön.

Buda felszabadítása, 1686.

úrvezetőből diktátor. Hitler forradalma 1920—! 1902. (Oláh György.)

Prága nincs többé (S. Éowler — Wright.) Szerencse gyermeke (Tutsek Anna.)

Tesszából Terka. lesz.

Vasárnapi szentbeszéd vázlatok (Dr. Czapik. Gyula.)

A katolikus papság érdemed hazánk és az emberiség történetében.

A nagy háború anékdótái (Komáromi János.l Egyetemes Philologiai Közlöny. 1936. 7—12. az. A lelked a tiéd.

Barlangok, sirok, kupolák.

Munkás- és párásztnaptár 1981,

<^ta