Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-25 / 95. (4241.) szám

Műszaki szellemi munkásokat nevel a kassai felsőipariskola A magyar szülők és a magyar középiskolások figyelmébe 8 nek-e róla, esetleg ez irányban mily intézkedé­sek fognak történni, ma még senki sem tudja, Érsekujvárott mindössze arról van szó, hogy a már fönnálló katolikus polgári leányiskolát kör­zeti jelleggel ruházzák föl, természetesen fiúosz­tályokkal bővítve. Amennyiben ezt a tanügyi hatóságok elfogadnák s az intézet dologi terheit az uj törvény 16. §-a értelmében egy-egy har­madban a város, a járás és az ország viselné, a bizonytalanság jege máris megtörne és a hitval­lásos körzeti polgári iskolák létesítése lehetővé válnék. Ott t. i., ahol a hitvallásos polgári iskola már eddig is fönnállott. Ámde megtörténhetik, hogy a tanügyi hatósá­gok az érsekujvári körzeti polgári iskolának kör­zetét — a tanulók létszáma alapján — úgy fog­ják megállapítani, hogy az csupán Érsekújvár városára szorítkozzék. Ez esetben pedig a tör­vény 16. §-a (dologi terhek három részre osz­tása) reá nem alkalmazható. Könnyen igy járhat­nak Délszlovenszkón például Tardoskedd, Nasz- vad, Szőgyén községek is, amelyeknek öt kilo­méteren belül körzetet teremteni nem lehet. Kétségtelen, hogy a kormány, midőn a körzeti polgári iskolák létesítését — bizonyára pénzügyi okokból — három korszakra: 5—15—25 évre osztotta, az első korszakba a már fönnálló pol­gári iskoláknak körzetiekké való átalakítását vette föl. Van-e és hány ilyen, hitvallásos jellegű polgári iskolánk, kik azok fönntartói? — e pil­lanatban nem tudjuk. Azt hisszük, hogy ez inté­zetek mind polgári leányiskolák, amelyeknek fiúosztályokkal való bővítése kerülne szóba, mint Érsekujvárott. Vállalják-e, birják-e vállalni az iskolafönntar­tók a polgári iskola bővítésével járó nagy költ­ségeket, különösen oly esetben, amelyre fönt utaltunk, hogy a végrehajtási rendelet 7. §-a ér­telmében „nincsen ok arra, miért ne lehetne ezen iskolát úgy fönntartani, mint eddig; — az ily polgári iskolára nem vonatkozik a 16. §." A püspöki kar idézett 22. számú körrendeleté továbbá fölhívja a hitközségeket (illetve az is­kolaszékeket), hogy állapodjanak meg egymás között, hol lehetne ilyen polgári iskolákat a leg­előnyösebben szervezni. Az uj törvény 6. §-a szerint a polgári iskolák körzeteinek szervezését az iskolai és népnevelés­ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben eszközli, meghallgatja az iskolafönntariót, nem köti azonban sem hozzájárulása, sem ti’ta- kozása. Az előmunkálatokat pedig a járási tan­felügyelőség által szervezett bizottság végzi, amelybe az iskola fönntartóját is meghívják. A püspöki körrendelet a hitközségekre nagv és hálátlan föl adatot ró, hiszen a törvény értei­mében az iskolafönntartókat a kormány csak meghallgatja, de tőlük teljesen függetlenül dönt. Itt mindenekelőtt az iskolafönntartó kérdése nyomul előtérbe. Ismeretes, hogy Szlovenszkón sokhelyütt a hitvallásos iskola fönntartója a politikai község. De ismeretes az a küzdelem is, amely az iskola­fönntartó kérdésében mai napig még döntésre nem jutott. A járási főnökségek, valamint az or­szágos hivatal álláspontja szerint a politikai köz­ségek a hitvallásos iskolának csak segélyezői és nem fönntartói. Hiába hivatkozunk az 1868. 38. t.-c. 25 §-ának második bekezdésére, a helyzet még ma is tisztázatlan, amit kivált a népiskolák fejlesztésénél látunk Ott, ahol a hitvallásos iskola fönntartója ki­mondottan a hitközség — föltéve természetesen, hogy a kormány a hitfelekezeteknek polgári is- kolalétesitési jogát respektálja —, a szomszéd hitközségek hozzájárulásával a körzeti polgári iskolát is megszervezhetik és az eddigi VI—VIII. osztályok tantermeit az uj, hitvallásos körzeti polgári iskola rendelkezésére bocsáthatják. De mi fog történni ott, ahol az iskolafönntartó kérdése még függőben van? Hiába határoz az is­kolaszék, az iskolafönntartó vagy — ha úgy tet­szik — az iskolasegélyező politikai község a 233. számú törvény álláspontjára helyezkedik s ebben a felsőbb hatóságok is támogatják. All ez első­sorban oly községekben, amelyekben a hitvallá­sos iskola fejlesztését csak ideiglenes tantermek létesítésével tudták eszközölni, ahol tehát a kör­zeti polgári iskola részére uj és megfelelő haj­lékról kell gondoskodni. És ezzel az ügy legfontosabbik részéhez: az anyagi fedezet kérdéséhez érkeztünk. Községeink legnagyobb része adósságokkal van túlterhelve. Uj körzeti polgári iskola építése a megfelelő tantermekkel, tornateremmel, szer­tárral, igazgatói, szolgai lakással és mellékhelyi­ségekkel ma átlagos számítás szerint vagy más- félmillió koronába fog kerülni. Honnan veszik a körzeti községek a reájuk eső félmillió koronát? Hasonlókép a járások is tulterhelvék. Ha egy járásban csak 3—4 körzeti polgári iskola léte­sülne, ez az illető járásnak 1.5—2 millió koroná­jába kerülne, azaz végeredményben ez összeg is ugyanazokat a körzeti községeket terhelné. A mai viszonyok közt bármennyire szivünkön viseljük magyar népünk kulturális fejlődését, tel­jesen kizártnak tartjuk, hogy e téren ily óriási áldozatot kívánhassunk népünktől. Tulostul op­timistának kell tekintenünk ama fölfogást, hogy ,,a körzeti polgári iskolának létesitésével a hit­községek rendkívüli, elviselhetetlen megterhelé­seket nem vállalnak magukra", sőt! Ami pedig vegyes vallásu magyar vidékeinket illeti, itt a hitvallásos jellegű körzeti polgári is­kolák szervezéséről még az esetben sem lehet szó, ha a kormány a hitfelekezeteknek jogait tel­jes mértékben elismerné. Egy tekintet a keresz­tény vallásu magyar lakosság helyi megoszlására elegendő arra, hogy ennek a föltevésnek helyes­ségét belássuk. Végezetül még valamit kell mondanunk a po­litikai községek által fönntartott hitvallásos isko­lákról, amit eddig figyelmen kívül hagytunk, ^hol a KASSA. — A kassai csehszlovák állami ipariskola magyar tagozatának igazgatósága közli: A fe'lsöiipairiskolák célja műszaki szellemi munkások kiképzése, ellentétben azzal a köz- ípltfogáslba itt-obt átment nézettel, hogy az intézet „müveit iparosokat" nevel. Hangsú­lyozzuk, hogy a kézműiparra való előkészítés teljesem kiviül esik a működési kürümikan. A tanulók az intézeti műhelyekben foglalkoz­nak ugyan kézi munkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem hogy a gépé­szet anyagaival s azok megmunkálási módjai­val közvetlenül megismerkedve megszerezzék azt a gyakorlatiasságot, amely a tervező mun­kánál éppoly nélkülözhetetlen, mint az elmé­leti tudás. Normális gazdasági viszonyok között vég­zettjeink legnagyobb része a gyáriparban he­lyezkedik el, ahol túlnyomóan tervezéssel (foglalkozik. Uljalblbain az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos mediani- zálás, a központi fűtés terjedése, a villamos­ság kiterjedt és egyre fokozódó alkalmazása — sok kisebb gépjavító 'és gyártó műhely fel­állítását tette szükségessé, amelyek vezetésé­re 'végzettjeink kiválóan alkalmasak. Hogy e tekintetben megkönnyítsük tanítványaink dolgát, az elméleti és gyakorlati kiképzésen kívül felvettük tantervűnkbe oly tárgyakat is, amelyekre az önállóságra törekvő embernek van legtöbb szüksége s ezek: a munkaorga- nizáció, kalkuláció, ipari könyvelés és levele­zés. Intézetünk tehát teljesen a gyakorlati életre szabott kerek és befejezett kiképzést nyúljt, amely már semmiféle iskolai kiegészí­tésre nem szorul. így tanítványaink az érett­ségi vizsgával tanulmányaikat korán, 18—19 éves karukban 'befejezik s — hacsak nem nak az iskolafönntartó politikai község által kör­zetivé történendő kifejlesztéséről van szó, ott az 1868. 38. t.-cikkre támaszkodva, jogainkat eset­leg kiverekedhetjük. De ahol —’ pedig legtöbb esetben — uj polgári iskolák létesítése kerül szóba, igen könnyen reánkolvashatják az idézett törvénynek általunk annyiszor döntő érv gya­nánt fölhozott 25. §-át, amely azt mondja: „Álta­lában nem tekintetnek ezentúl felekezeti isko­láknak azon tanintézetek, amely községi vagyon­ból és jövedelmekből a község összes tagjai ál­tal, felekezeti különbség nélkül tartatnak fönn. Azon már fönnálló hifcfelekezeti iskolákra nézve mindazonáltal, amelyek eddigelé a község vagyo­nából és jövedelmeiből tartattak fönn. szabadsá­gában áll az illető községnek az eddigi gyakor­latot továbbra is fönntartani" Áx Mfrunan, iétesitehdö polgári vm: akarnak főiskolai tanulmányokat folytatni — egyenesen a gyakorlatba léphetnek. Az, itt nyert érettségi bizonyítvány egyenrangú a középiskoláéval s bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskoláik látogatá­sára. Magyar tannyelvű gépészeti felsőipariskola csakis egy van Szlovenszkón és pedig Kassán, minit a csehszlovák állami felsőipariskola ma­gyar tagozata. A kassai félsőipariskoLa magyar tagozatá­lba való jelentkezés határideje jiunius 28-ika. Ezen a napon bonylódik le a felvételi vizsga és a beiratás is. Ha a létszám nem telnék be, akkor ez idén kivételesen lesz még szeptem­ber 1-én is felvételi vizsga, amelyre már a magyszünidő alatt is lehet jelentkezni. A négy-évfolyamos iskola első évfolya­mába oly, a 14-ik életévüket betöltött tanulók vehetők fel, akik valamely középiskola (gim­názium, reálig!mházium) négy osztályát, vagy a polgári iskolával kapcsolatos továbbképző tanfolyamot eredményesen bevégezték. Ezek­től előzetesen uiiülhelyi gyakorlatot nem kö­vetelünk. Akik három gimnáziumi vagy négy polgári osztályt oly jó eredménnyel végeztek, hogy egyetlen elégséges osztályzatuk sincs, szintén jelentkezhetnek felvételre, ha igazol­ni tudnak egy évi mühelyi gyakorlatot. A fel­vételi vizsga, amely mindenkire nézve köte­lező, kizárólag Írásbeli s k Terjeszkedik a magyar nyelvnek és a számtan-mértannak a középiskola első négy osztályában végzett anyagára. A részletkérdéseket illetőleg kimerítő fel- ilágositást nyújtó intézeti prospektust kívá­natra postafordultával küld: „Az állami ipar­iskola igazgatósága, Kosiee-Kassa, Komen- kého-u. 2. hivatkozhatunk arra, hogy azok már fönnállot- tak, még kevésbé arra, hogy azokat eddig is a politikai községek tartották fönn. Amennyiben tehát azt kivánnók, hogy az uj, hitvallásos pol­gári iskolákat a polgári község tartsa fönn, ez éppen az 1868. 38. t.-c. 25 §-a értelmében lehe­tetlen. A hitközségek, illetve iskolaszékek ezek sze­rint, ha uj, hitvallásos polgári iskolákat akarnak fölállítani, ezeket csakis a hitközségek terhére létesíthetik Hogy azonban erre vonatkozólag bármely határozatot hozhassanak, legelőször is- tudniok kell, megengedi-e a 233. számú törvény a hitvallásos jellegű körzeti polgári iskolák léte­sítését a 16. §-ban biztosított költségrészesedés és államsegély mellett, vagy sem. E biztosítékok hiányában ma sem kódtáratok $ejQj. felelősséget asm váUdtetads* Jfc Hol van I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia koporsója? Irta: Keller Imre Általánosan tudott dolog, hogy n. Rákóczi Fe­renc és édesanyja: Zrínyi Ilona együtt nyugosz­nak a kassai dóm kriptájában. Éppen igy nyugod­tak együtt annakidején I. Rákóczi Ferenc és édes­anyja: Báthory Zsófia a kassai jezsuiták, most 'premontreiek templomának kriptájában. I. Rákóczi Ferenc aránylag igen fiatalon, har- mincegyéves korában, 1676 julius 8-án, makovicai várában meghalt. A rákövetkező évben a (holt­testet Kassára hozták és augusztus 18-án nagy gyászpompával a Szent Erzeébet-dóm sírboltjába eltemették. A gyászszertartást Báreonyi György egri püspök végezte fényes papi segédlettel. Báthory Zsófia- 1680 junius 14-én, hatvanegy éves korában halt meg Munkács várában. Égy év múlva Kassára hozták, ahol a ferenerendi (ma szemináriumi) templomiban helyezték nyugalomra 1681 március elsején. De itt csak ideiglenesen ta­lált pihenőre. Báthory Zsófia ugyanis felépittette Kassán a jezsuiták templomát (ma premontrei tem­plom) és meghagyta, hogy tetemeit idehelyezzék el. Amikor a holttestet áthozták Munkácsról Kas­sára, azt hitték, hogy a templom felépítésével már teljesen elkészültek. De nem igy történt. Még két hetet kellett várni, hogy a jezsuiták templomában lévő sírbolt teljesen használható állapotba kerül­jön. Az átszállítás tehát csak 1681 március 16-án történt. Ekkor hozták ide I. Rákóczi Ferencet is, úgy, hogy I. Rákóczi Ferenc és anyja együtt pi­henhettek. Amikor 1906-ban országos ünnep keretében a kassai dómba temették el H. Rákóczi Ferencet, továbbá édesanyját: Zrínyi Ilonát és bujdosó társaikat, ekkor felmerült a gondolat, hogy 1. Rá­kóczi Ferenc és Báthory Zsófia sírboltját is be­mutatják az idesereglett. magyar főméltóságoknak. A premontreiek ezért minden rendelkezésükre álló eszközzel megindították a nyomozást Rákóczi és Báthory Zsófia koporsói után. Fáradozásukat azon­ban nem kisérte siker. A kutatást Szábó Adorján vezette, akiről általánosan tudott dolog, hogy a Rákó'Czi-kornak egyik speciális kutatója, tudós is­merője. Sok-sok koporsóra akadtak. Sok-sok cson­tot és ruhát találtak, de a keresett fejedelmi tete­mek nem kerültek sehonnan sem elő. Azután a rendlh áznak még több tagja szánta rá magát, hogy a nagy halottak nyomára Jusson, de minden ku­tatás negatív eredménnyel végződött. Ezen siker­telen kutatás két véleményt szült. Az egyik szerint I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia koporsóit valaki titokban elvitette, olyan valaki, akinek érdekében állott a magyar történe­lemiben nagy szerepet játszott Báthory Zsófia holt­testének eltüntetése. Ez a valaki Thököly Imre lett volna, aki haragudott Báthory Zsófiára a protestánsokkal szembeni türelmetlensége miatt. Hiszen általánosan tudott dolog, hogy Zrínyi Ilona azért tűzött össze véglegesen anyósával, mert nem tudta magát azonosítani a más hitifele- kezeten lévőkkel szembeni türelmetlen magatar­tásával. Amikor Thököly Imre kezébe került ezen a tá­jon a főhatalom, kamatostól visszaadta a köl­csönt a katolikusoknak, ami ibetömhetetlen árkot ásott a két jelentős egyéniség között, akik engesz­telhetetlen gyűlöletben égtek egymás ellen. Ennek a gyűlöletnek lett volna a kifolyása Báthory Zsófia holttestének ismeretlen helyre való szállí­tása, pusztán dacból, hogy csak azért se nyugod­jék Báthory Zsófia, a magaépitette templomában. Más okát ennek a kegyeletsértésnek el sem tud­juk képzelni, mert a halott Báthory Zsófia, mint politikai és vallási ellenlábasa, már nem tudott ártani Thököly Imrének. Más kérdés: vájjon Thököly Imre Jellemével össze lehet-e egyeztetni ezt a durva-, brutális cse­lekedetet? Bár ez a kor tele van értelmetlen ke­gyetlenségekkel, melyeken az általános felfogás semmi kivetni, megütközni valót nem talált. Dr. Wick Béla, Kassa város történelmének tu­dós kutatója, aki a város múltját napról-napra, ór ár ól-órára ismeri, ebben a fontos és fogas kér­désiben ama meggyőződését hangoztatja, hogy ilyenfajtáin sirrablás a nyilvánosság teljes kizárá­sával még ebben a koriban is elképzelhetetlen. Erről a tényről valakiknek mégis csak kellett tud­niuk. Ezek az ismeretlen iparancsvégréhajtók mégis csak beszéltek volna róla, szóval a hir ter­jesztését, terjedését semmiféle hatalommal meg- állitania nem lett volna módjában Thökölynelv. Mert nem szabad feledni, hogy Thökölyt is kö­_I?.y április 25, vasárnap* ont takarít m és bosszúságot. —-Meg­kíméli arcbőrét es ny ­godtan borotvalkozhauk naponta, ha . használ. Ha mar k. is % ?oeg9™radni. Edipse a" rülvettek nagy számiban ellenségei, akik örömmel ragadták volna meg az alkalmat, hogy Thököly személyének lekicsinyítésére a végrehajtott siv- ráblast szellőztessek. Ennek es ilyesfajta kísér­letnek azonban sehol semmi nyomára sem aka­dunk. De annak sincsen semmi nyoma. iho°-v hová vitték I. Rákóczi Ferencet és édesanyját.0'Szinte feltételezni is merő képtelenség, bogv uj temetési helyét valaki meg ue örökítette volna. Ekkora ti­toktartást nehéz elképzelni. Azután hivatalok, egyházi méltóságok mégsem viseltek volna el minden tiltakozó szó nélkül ilyen megdöbbentő intézkedést. A műit szóbeli és írásos emlékei tehát éppen ne- gativumukkal igazolják azt a tényt, hogy Thököly nem nyúlt a két koporsóhoz. Ennél sokkal fonto­sabb és izgalmasabb történések tartották feszült­ségben idegeit, semhogy ilyen mellékes dolgokra pazarolta volna energiáját. A két koporsó tehát még ma is a premontrei templomban nyugszik. Annak a feltevésnek kel! tehát igazat adnunk, hogy a jezsuiták tényleg féltek Thökölytől, vagy puszta elővigyázatosságból, vagy véletlenségből a sírboltnak olyan részébe temették el a két halot­tat, amely_ részt mai napig átkutatni nem lehetett. Mert tudni kell, hogy a premontreiek temploma ugv épült, hogy a sírbolt nemcsak közvetlenül a templom alatt húzódik, hanem mélyen belendülik a Fő-ucca alá. A sírboltnak ehhez a részéhez senki sem mert hozzányúlni, mért omladozóban van. Félő, ha megbolygatják, hogy az egész ucca be­szakad. Tehát ezt- a. részt- csak úgy lehet megkö­zelíteni, ha. hozzáértők, mérnökök, vagy építészek •előbb az uocát felducolják, alátámasztják, ami rengeteg pénzbe kerül. Ez a pénz nem állott, nem áll és a jövőben sem fog állni a premontrei rend­iház rendelkezésére. Ezt a magyarságnak kell elő­teremtenie. Ha nem ma, hát holnap, de erről meg­feledkezni nem szabad. Mert I. Rákóczi Ferenc és édesanyja koporsó­jának megtalálása egyik elsőrangú kötelességünk annak bizonyítására, hogy múltúnk vezérlő egyé­niségeit megbecsüljük, hogy történelmi emlékeink iránt érzékkel birunk és hogy szükségünk van minden olyan zarándokló-helyre, ahová elvisz ben­nünket hagyományaink szeretete. I. Rákóczi Ferenc jelentős alakja volt a ma­gyar történelemnek s megérdemli, hogy hült tete­meit magába foglaló koporsójától magyarságszere- tetet tanuljunk, és ne engedjük meg, hogy porai az ucca sarával, szennyével ezétválaszthatatlanul összekeveredjenek . . . A tiltott magyar könyvek jegyzéke IV. Elmúlt, vasárnapi számainkban Frenzel Ferenc „A Csehszlovákiában tiltott könyvek és dalok jegyzéke" cimü könyvéből idézve ismertettük már a tiltott magyar könyvek egyrészét. A közlést, amit a szerző a pozsonyi magyar Jogvédő Iroda utján szívességből engedélyezett, az alábbiakban folytatjuk: Páduai Szent Antal missziós naptára 1935 évre. Régi magyar templomok (Budapest.) Révai Nagy Lexikona. Rózsafüzér képesnaptár az 1936. évre. Szerelem — csak a halál. Szabadság és diktatúra (iStelner Gábor.) Szegény ember. Szent vagy Uram. Sziklasir (Magyar László.) Szlovenszkó éhezik. Tied az élet (Dra-séheéLázár Alfréd.) Tiltakozó ünnepi beszéd (Esztergom.) 1815—1920 egy mozgalmas évszázad története. Titkos rendőrség és kamarilla. Tükör cser epek (Körmendy Zoltán.) Uj kis tükör (Incze Gábor.) Utazás a Tiszán (Krúdy Gyula.) Útiban a világuralom felé (Szabó István.) Vihorláti szél fuj (Komáromi János.) Virágzik a mandula (iSomogyvári Gyula.) Visegrádi-ucca. Vörös város (Kiss Lajos, Moszkva^ Zátony (Székely Mózes.) Elmélkedő zárdaszüz. n. kötet. Szibérián át a. kolostorig (P. Markó Marcell.) A szavaló kórusok szervezetének, és 'tanításának módszere. Bolgár földön. Buda felszabadítása, 1686. úrvezetőből diktátor. Hitler forradalma 1920—! 1902. (Oláh György.) Prága nincs többé (S. Éowler — Wright.) Szerencse gyermeke (Tutsek Anna.) Tesszából Terka. lesz. Vasárnapi szentbeszéd vázlatok (Dr. Czapik. Gyula.) A katolikus papság érdemed hazánk és az em­beriség történetében. A nagy háború anékdótái (Komáromi János.l Egyetemes Philologiai Közlöny. 1936. 7—12. az. A lelked a tiéd. Barlangok, sirok, kupolák. Munkás- és párásztnaptár 1981, <^ta

Next

/
Oldalképek
Tartalom