Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-23 / 93. (4239.) szám
1937 április 23, péntek. t>rxgm-Mag^arhi klap 3 Mola a) offcnzitAja Bilbao ellen A kormánycsapatok Toledo elővárosában - Heves ágyuharc a frontokon VTTTORIA. — Mola tábornok meg- kezdte második offenziváját Bilbao ellen. A nemzeti csapatok kedden bevonultak az újonnan elkészített állásokba s azóta Fran- co tüzérsége állandóan bombázta a baszkok lövészárkait. Az ágyúzás szerdán délelőtt pergőtűzzé vált s csak a késő délutáni órákban ért véget. A tűz leállítása után a nemzetiek lövészárokmozsarakat és nehéz gépfegyvereket Szereltek föl légelső állásaikba. A közeli árkokban levő baszk milíciát valóságos acélesővel szórták teli. Az elguetai szakaszon a nemzeti rohamosztagok meglepetésszerü támadást intéztek az ellenséges árkok ellen. Az eredményes elő- csaíározások után Mola csapatai stratégiailag kedvező pozíciókba kerültek. Bilbaot és a városba vezető utakat a nacionalisták most két oldalról, délről és keletről veszélyeztetik. 0 toledöi ütközet MADRID. — A köztársasági tüzérség szerdán egész nap bombázta Toledót. A kormánycsapatok tüzérségié olyan helyzet-! ben van, hogy a várost minden oldalról lőheti. Az előnyomuló milícia bevonult a toledói külváros első házai közé és egy* másután foglalja el az épületeket. Toledó- ban állítólag már csak a nemzetiek katonasága tartózkodik, a polgári lakosságot kilakoltatták. Az ágyúzás elsősorban a főposta épületét, az apostoli palotát és az arénát rongálta meg. A toledói arénát a nemzetiek valóságos erőddé változtatták. Az ui „korlátolt felelősségű társaság1* LONDON. — A londoni benemavatko- zási bizottságot tegnap a „spanyolországi Tavasszal legolcsóbb a gyógyítás Luhacsovice Fürdőn. Előnyős pausál árak: I. osztály II. osztály 14 nap Ke 1.004'— Ke 906- továbbl 7 nap „ 480'— „ 430'— A fürdöközpontban való elszállásolás, kiadós ellátás.orvosi felügyelet és más orvosi kezelés. Május 31-lg és szeptember 1-töl 5O°/0 Qyógydlj kedvezmény. Részletes prospektust a Fürdő- Igazgatóság küld. benemavatkozás nemzetközi bizottsága” néven mint korlátolt felelősségű társaságot bejegyezték az angol kereskedelemügyi minisztériumban. Francia szökevények a spanyol kormányhadseregből PARIS. — Francia ellenzéki körökben nagy feltűnést keltett a valenciai francia nagykövetségen történt események, Bar- dier francia követségi tanácsos menedékjogot nyújtott a spanyol kormányhadseregből megszökött több francia miliciakatoná- nak. Amikor ez ismeretessé vált, a párisi spanyol nagykövet León Blumnál személyesen tiltakozott az eset ellen, m're León Blum megígérte, hogy a követségi tanácsost visszahívják Valenciából. A spanyol hadseregből megszökött francia miliiciaka- tonák többnyire olyanok, akik ellen különböző kihágás miatt indult eljárás a hadseregben. A valenciai francia követségi tanácsos helyére egy moszkvai francia követségi tanácsos kerül. BWHBBHa Az idén nem lesz kenyér a Csallóköz termő rónáin Helyszíni jelentés a tavaszi árviztragédiáról ■ ■ Gűta tízezer lakosának termését elvitte az árvíz ■ ■ ■ 50—70 százalékos kár a legmagyarabb vidéken ■ ■ A talajvíz legfőbb okát 1914 óta nem kotorják a Duna medrét DÉLSZLOVENSZKÓ. — (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) A Prágai Magyar Hírlap már többizben beszámolt azokról a katasztrofális árvizekről, amelyek csaknem teljesen tönkretették Délszlovenszkó vidékeit Nemcsak a folyók áradtak ki itt hanem ugyanolyan hatalmas pusztítást végeztek a talajvizek is, amelyek sokezer holdat árasztottak el és több helyen tengerré változtatták az egész vidéket. A kárt egyelőre még hozzávetőlegesen sem lehet megáilapitani, mert nemcsak az őszi vetések nagy része pusztult el, hanem az árvizek miatt a tavaszi vetőmag sem kerülhetett még a földbe, holott már jól bentjárunk április második felében. A kár tehát valószínűleg sok milliót fog kitenni. Egy bizonyos: ezidén nagyon gyönge aratásnak nézünk elébe s ennek a gyönge ara- tárnak nemcsak a gazdák isszák majd meg a levét. Magyar törvényhozók az árvizsuiíotta vidéken Az egyesült párt — mint köztudomású — parlamenti akciót indított az elmúlt hetekben az árvízkárosult gazdák megsegítése érdekében, most vasárnap pedig Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, Füssy Kálmán szenátor, Kristóff Sándor komáromi kerületi pártigazgató és Méhes Rudolf körzeti titkár személyesen is beutazták az árvizsujtotta vidékeket, hogy meggyőződhessenek azokról a hatalmas károkról, amelyek az abnormis időjárás következtében valóságos siralomvölggyé .változtatták Délszlovenszkót, elsősorban Csallóközt és Csilizközt. Tenger ez az egész vidék, melyből csak a fák állanak ki s a viz felszínén messzire látszó sárgasággal virít a mocsári gólyahir és egyéb vízinövény. A vizek szélén pedig elborult arcú emberek, akik hol szabad szemmel, hol pedig rudakkal mérik a viz mélységét s számitgat- ják, mikor vonul el határukból a kegyetlen csapás: a viz. Csak a dombhátak menekültek meg az áradattól, amely ha le is vonult itt-ott, elpusztított minden életet s csak iszapot, siralmat hagyott maga után. Elpusztult az őszi vetések 50 százaléka Az árvíz pusztítása már Komárom határában kezdődik s ahogy autónk elhagyja a várost, ki- sebb-nagyobb tavak hullámzanak az ember szeme előtt az országút mindkét oldalán elterülő földeken. Keszegfalva község határának nagy része viz alatt áll, sőt magába a faluba is betört az ár s több ház is egy-egy tó közepéből emelkedik ki. Az elöntött házak lakói pallót fektettek el a viz fölött, hogy közlekedhessenek a világgal. Lelök Kornél helyi pártszervezeti elnök elmondja, hogy Keszegfalva 9000 katasztrális holdnyi határának kétharmadrészét borította el az áradat, a határ többi részén pedig talajvíz pusztított. Az őszi vetések 50 százaléka elpusztult, a kár mindenütt 80—90 százalékos. A község most kezdett hozzá az intenzív gyümölcstermeléshez s ezer katasztrális holdat telepített be gyümölcsfával. Ezt a friss telepítést is teljesen elborította az áradat. A tavaszi munkák teljesen elmaradtak, alig vetett el valaki valamit. A viz alatt álló földek talán négy-öt hét múlva lesznek száraz idő esetén olyan állapotban, hogy elbírják már az ekét, boronát. Akkor muhart, kölest, esetleg zabot vethetnek beléjük, azonban az idei aratásnak már mindenképen befellegzett. Még azok az őszi vetések is, amelyek megmaradtak, alig adják meg majd az ötmázsás termést. Kenyér nélkül marad a „gutái nemzet" Kőrútunk következő állomása Guta, amig azonban odáig érkezünk., minden eddiginél siralmasabb látvány mered elénk. Az országút mindkét oldalán végeláthatatlan tenger, amelyből csak az elszórt tanyák házai, egy-egy gémeskut és a fák látszanak tki. A vetések helyén mindenütt piszkos-zöld viz, viz és viz hullámzik, néhol az országúit széliét uyaíLdosisa, vagy pedig zúgva hömpölyög a szin/ültiig- megtelt toanáli- eokban. Reménytelen és megdöbbentő (kép. A „gutái neim®eita époem a .templomiból jön ki, mikor a községbe érünk. Az elkeseredés itt is óriási. Pillanatok ailaJtit valóságos tömeg vesz (körül ibemnünlket e egyszerre tiiz szájból is ömlik a panasz: — Kenyerünk már nem lesz ezidén, de legalább a marháinkat meg tudnánk menteni... .Szövő Kálmán pár.tszcirveteti elnök toilcmá- íáMja írnitéa & hoiypetet. A StíMg hátán* 24.000 katasztrális hold, ennek a fele teljesen viz alá került. Itt is elpusztult az őszi vetések 50 százaléka, a tavaszi vetéshez még jóformán hozzá sem tudtak kezdeni. A legnagyobb pusztítást a talajvíz okozta. A háromeizier holdas községi legelő (kétharmadát szintéin elborította a víz s a háromezer darabból álló marhaállományt Is komoly veszély fenyegeti, ha május elején nem tűid jak kihajtani a legelőre, mert a takarmánykészleit is teljesem elfogyott, Aa áry® pus^tá&át műviéij, hegy a Vágjobbparti Armentesitő Társulat szivaty- tyutelepének egyik gépe tengelytörés miatt négy héttel ezelőtt leállóit s a telep emiatt nem tudja a vizet átdobni a Vágdunába. Ez okozta, hogy az árvíz pusztítása a gutái határnak ezen a részén jóval nagyobb, mint különben (Lett volna. A Vágbalpartti Armentesitő Társulat körletébe tartozik viszont a község melletti holt Vág, melynek árterületén a közelmúlt évékben több kisebb lakóházat építettek. Ezeket a házakat akarták megmenteni, almikor a komáromi járási hivatal rendeletére néhány héttel ezelőtt keresztülvágták a holt- Vág mellett vezető s egyúttal töltést is képező utat és a vizet rázuditották olyan területre, melyet ezelőtt sohasem ért el az árvíz. Keim sikerült miegmentenilök azit .a néhány viskóit., ezzel szemben milliós károkat okoztak a község határának azon a részén, amely különben megmenekült volna a pusztulástól. Kit 'terhel, vájjon, a felelősség ezért a könnyelmű intézkedésért? Ugyanez ia helyzet Farkasd, Negyed, Szűnő és Kamocsa községek határában. Egyedül Farkaidon és Negyeden több minit 2000 hold földet boritoitt él az ár. Az őszi vetések nagyrésze itt ás elpusztult. A négy község veszedelmét nagyban növelte, hogy a tavaly épített zsigándi csatorma sokkal több vizet zúdított a határukra, mint amennyit különbem kaptak volna. Apácaszakálas, Megyercs és Ceíicsó községiekről Bízóiról-sízóra elmondbaltmók a fentebbieket. Elszenvedett 'káruk 50—70 százalékos. Nagymegyenem és Bősön viszont már enyhébb a helyzet. Itt átlagosan húsz százalékos kárt okozott m idei árvíz. A Csüizközben Annál komolyabb és szomorúbb a pusztulás a hét csilizköizi községben. Csiliznyárad, Szap, Medve, Balony, Csiliz- radvány, Csilizpatas és Kulcsod szinte versenyezhetnének egymással a kárban és a pusztulásban. Határaik nagyrésze hetek óta viz alatt áll, őszi vetésűiknek több mint a fele teflijasem tönkrement, a tavaszi vetéshez pedig hozzá sem tudták hozzákezdeni. Káruk egyelőre még felbe- csülheitetiiem. A Csillizközben von két telep, a ■Millémiumi- és a Füzestelepefc, melyeiknek földjei szintén viz alá kerültek. A cseh és szlovák telepeseik földjeik egyréiszét béirtbeadják a magyar gazdáknak. A kárvallott telepeseik, •— ahogy Osilizradvámyon mesélték, — már meg is kapták a köles — muhar — és szójabab vetőmagot, természetesen ingyen, die azt merni adták tovább a földjüket bérlő magyar gazdáknak, hanem eladták nekik. így őik nem károsultak. A Duna-medence „újabb" problémája Egyébként ia szomorú helyzetben Is neinidkivül áíéöteö pfeáit lakják % SMÉMm m JMta Egyik mondja a másiknak: r$\ ü //Mindig jobban járunk * de legjobban járunn árvíznek. Egyhangú a vélemény, hogy főként a Duna medrének magassága szorítja ki a talajvizet a földekre. A Duna medrét ugyanis 1914 óta nem kotorták s a folyó feneke, a csilizköziek szerint, csaknem egy magasságban van már a földjeikkel, ami lehetetlenné teszi, hogy a talajvíz leszivárogjon a Dunába. Magas töltés védi ugyan a Csilizközt a folyótól, de. ennek a biztonságnak az értékét teljesen lerontja a talajvíz pusztítása. Mielőbb kotorni kell tehát a Duna medrét, mint azelőtt, — mondják a cistlizközőiek, —• amire, sajnos, kevés reményük lelhet, mert a Duna tudvalévőén a világháború befejezése óta nemzetközi s most voltaképpen nincs gazdája, aki ezt a valóban fontos és sürgős munkát elvégezhetné. így hát ez a kérdés 'is bevonult a Dunamedemce problémáinak tömkelegébe. Akárhogyan áll is azonban eiz a dolog, bennünket legeilsősoriban az érdekel, vájjon a kormány részesiti-e megfelelő segélyben az árvízkárosult vidéket s a jövőre vonatkozólag meg- teszi-e azokat a védelmi intézkedéseket, amelyek a hasonló katasztrófáik elkerülése szempontjából most már nem halaszthatók tovább. A kérdés első részéhez tartozik a megfelelő vetőmagisegélyek kiutalása és adóleirások vagy adókedvezmények, esetleg olcsó hitelek nyújtása, a másodikhoz pedig az, hogy a kormány olyan támogatásban részesítse az ár- mentesííő társulatokat, hogy azok sokkal eredményesebb munkát tudjanak végezni az árvizveszedelem elhárítására. Itt nagykiterjedésü országrész vagyon- és életbiztonságáról van szó s a (kérdés gyökeres megoldása nem halasztható tovább. Ezt a gyökeres megoldást akarja siettetni az egyesült párt parlamenti akciója, reméljük, hogy sikerrel. KELEMBÉRI SÁNDOR. Numizmatikai könyvtárat aiánd@k@z Horthy az olasz királynak BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telef onj elöntése.) Horthy Miklós kormányzó az olasz uralkodópár budapesti látogatása alkalmával negyven kötetes, díszes kivitelű numizmatikai könyvgyűjteményt ajándékoz az Masz királynak, aki híres numizma- tikus és a régi olasz érmék legkiválóbb ismerője. A könyvgyűjtemény a magyar numizmatika tört ne tét tartalmazza, 1 mmw honvédelmi nitzter Berlinben BERLIN. — Röder magyar honvédelmi miniszter berlini látogatása alkalmával a német sajtó hosszabb cikkekben foglalkozik a német-magyar baráti kapcsolatokkal. A berlini Börsenzeitung azt Írja, hogy Németországot és Magyarországot szorosan összefűzte a világháború alatt az együtíiküzdő csapatok bajtársi érzése, a bábom utáni időkben pedig a hasonló sors. Mindkét nemzet a maga erejéből menekült meg a moszkvai világforradalom veszélyétől. Németország tudja, hogy Magyarország véderejének kiemelkedő szerepe van az ország talpraállitásában. Röder magyar honvédelmi miniszter látogatása nemcsak bizonyságot tesz a német és magyar katonák hagyományos barátságáról, hanem a két nép egymás iránt való őszinte barátságának is bizonyítéka. Röder miniszter berlini látogatása programszerűen folyik le. Tizennégy párt indul a kassai választási küzdelembe KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A választási harc változatlan erővel folyik a május 23-i községi választásokra. Állítólag tizennégy párt nyújt be jelöltlistát. A kassai helyi sajtó különféle kombinációkat közöl a jelöléseket illetőleg. A zsidópárt állítólag Wei- ser helyett dr. Kabos Ármin ügyvédet, a hitközség elnökét jelöli, Hlinkáék Bucek ügyvédet jelölik. A sajtó különféle kombinációkat hozott forgalomba az egyesült párt jelöléséről is. Erre vonatkozólag megkérdeztük a párt itteni kerületi főtitkárságát. Határozottan kijelentették, hogy minden kombináció légből kapott. A párt jelidő listát .eddi* még nemi átütött össze.
