Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-23 / 93. (4239.) szám
Az igazság győzelmével végződön egy ötesztendős nagy por Hogy védte meg Rimaszombat jogait Törköly József a kormánybiztossal szemben A legfelső közigazgatási bíróság a rimaszombati viSIanytelep jogtalan eladásának megsemmisítésével újból leszegezte, hogy a kormánybiztos csak folyóügyeket intézhet ■ A megsemmisítő végzés érdekes elvi részletei 1937 április 23, péntek. PRÁGA. — A rimaszombati városi villany-1 telepet — amint az Szl'ovenszkó egész közvéleménye előtt, ismeretes, — dr. Daxner Vladi- mir kormánybiztos az őslakosság egységes tiltakozása ellenére 1930 december 6-án bérbeadta a. besztercebányai Sztredo-cégnek 40 éves idö- farta.mra, évi 183.000 korona bérösszeg fizetése oLltmében, majd pedig tizenöt hónap múlva örökáron eladta az egész tizemet épületesből, cépestől, hálózatostól és koncesszióétól ugyj ahogy volt 2 millió 022.011 koronáért, még pedig nem azonnali, hanem szerény 40 éves részletfizetésre. A bérbeadást az ügy haliasiztihatar- lan sürgősségével (periculum in moir.a) indokolta meg a kormánybiztos, arra hivatkozva, hogy 1. a vállalat rentabilitása megfelelő reorganizációs alap hiányában nem biztosítható s igy anak további fentartása csak jelentős beruházásokkal, illetőleg átalakításokkal lehetséges, amire azonban Rimaszombat város anyagi okok miatt nem vállalkozhatik; 2. szakértői vélemények szerint az üzem berendezése, gépei és hálózata életveszélyesen rossz állapotban voltak, ami miatt az üzem további fenntartását és a jövedelem állandóságát csakis nagy összegeket igénylő beruházások árán lehetett volna biztosítani, ami pénzügyi fedezet hiányában szintén keresz- tülvihetétlennek bizonyult A „sürgősség" érve A községi ügyek ideiglenes vitelével megbízott. kormánybiztosnak az ideiglenes intézkedési jogkör fogalmát kétségtelenül túllépő határozata ellen dr. Törköly József volt szenátor, rimaszombati képviselőtestületi tag fellebbezéssel élt a járási, majd országos hivatalhoz s azután a prágai legfelső közigazgatása bírósághoz, mivel a közbeeső két fórum egybehangzóiig megerősítette a kormánybiztos intézkedését. A legfelső közigazgatási bdóság a perieu- !um in mora tényét megállapítva, jóváhagyó döntést hozott s ezzel a bérbeadás körüli jogi vita befejeződött volna, ha közben a kormánybiztos a villany telep eladásával u.jra fed nem kavarja a helyzetet. Az eladás az 1932 február 18., illetve március 3-i szerződéssel történt meg s miután annak megkötését dr. Törköly József a város érdekeivel összeegyeztethetetlennek találta, fellebbezéssel, majd panasszal támadta meg, arra hivatkozva, hogy dr. Daxner kormány- biztos túllépte jog- és hatáskörét, mert az eladás sürgősségét semmiféle nyomós ok nem indokolja. A kormánybiztos megfogja saját magát A prágai legfelső közigazgatási bíróság álltai nemrégi kikézbesiiteitt végzésében — amint a PMH röviden már jelein tette — helyt adott dr. Törköly József panaszának és az adás-vételi szerződést jóváhagyó országos hivatali határozatot az eljárás hibás volta miatt megsemmisítette s ezzel a kormánybiztosi asszisztenciával vevővé előléptetett Sztredot visszaminősítette egyszerű szürke bérlővé, tisztázva igy azt a jogi káoszt, amit a villany telep bérbeadása és eladása körül dr. Daxner kormánybiztos előidézett. A szenzáció erejével ható döntésben leszögezi a legfelső közigazgatási bíróság, hogy az eladás halaszthatatlanul sürgős volbánák iga- zo’ására a kormánybiztos, illetve az országos hivatal által felhozott indokok nem elegendőik, mert a vállalat állítólagos rossz technikai állapota s azon körülmény, hogy az üzem fenntartása és rentabilitása széleskörű beruházások nélkül nem biztosítható és hogy a szükséges 'befektetésekre Rimaszombat város anyagi eszközök hiányában képtelen, ezen indokok az eladás sürgősségét már csak azért sem erősíthetik meg, mert házén az eladás elhatározása idején ezen indokok egyike sem forgott már fönn, lévén a villanytelep éppen a fenti indokokra hivatkozással és éppen a fenti okok sürgős elhárítása címén tizenöt hónappal előbb a Sztue- donak 40 évre bérbeadva, 1931 január 1-től tehát Rimaszombat városának már sem a vállalat üzemének fenntartásáról, sem rentabilitásáról, sem pedig semmiféLe beruházásról nem kellett gondoskodnia a bérleti szerződés értelmében. A bíróság igazolja Törkölyt A legfelső bíróság elöntése dr. Törköly József jogi érvelésének teljes akceptálását jelenti s ez a. széles körben megnyugvást keltő döntés a lokális rimaszombati érdekeken túlmenően •már csak azért is számot tarthat általános érdeklődésre, mert az a kormánybiztosi jog és hatáskör ‘terjedelmére nézve uj magyarázahoikat is tartalmaz, amely körülmény a vonatkozó tételes törvények és rondeletek ismert hiányossága miatt, lényegbevágó és számottevő fontosságú, különösen a kormánybiztosi rendszerrel túlságosam megáldott magyar községeik szempontjából. A kormánybiztosi hatáskör terjedelmére vonatkozólag ugyanis azt mondja ki ezen döntésében a legfelső közigazgatási bíróság, hogy a 12298, számú döntvényben egyizben már leszögezett jogi nézete szerint a kormánybiztos hatásköre a folyó igazgatás ténykedéseire és oly halaszthatatlan sürgősségű egyéb intézkedésekre van korlátozva, amelyek elhalasztásából a községnek lényeges kára származnék. Az indokolás szerint az 1886. XXII. te. 61. § 2. és 3. bekezdései csak az idézett pontokban megjelölt esetekben mondják ki a kormánybiztos jogkörének egy év leteltével való ipso iure megszűnését, a neon érintett esetekben a.zomíbam ez a korlátozás csak arra vonatkozik, hogy az uj képviselőtestület kinevezését, illetve megválasztását nem lehet egy évnél tovább halasztaniok a közigazgatási hatóságoknak. Eszerint tehát a kormánybiztos, mint a község folyó ügyeinek ideiglenes intézésével a képviselőtestület feloszlatásának egész idejére megbízott közeg hatás- és jogköre mindaddig tart, amíg az uj képviselőtestület meg nem alakitita- tik, illetve hivatalában meg nem erőisittetik. A kormánybiztos a döntvény szövege szerint „egyedül alkotja a község akaratát” s ennélfogva illotéfces és jogosult egyedül és arra való tekintet nélkül, hogy ezzel a polgárság többsége egyetért vagy sem, olyan ténykedéseket is végezni a község nevében, apelyeik- ben a törvény a községi képviselőtestület határozatához minősített többséget, esetleg külön biztosítékot kivan meg, mert ezzel ellenkező jogszabály nem létezik s olyan törvényes előírás sincsen, amely a halaszthatatlan sürgősség tényének előzetes felsőbbhatósági megállapítását követelné meg. Tulajdonosból — bérlő A te.ngerikigyóvá nőtt Sztredo-ügyben hozott szenzációs döntés uj jogi alapra fogja bizonyára segíteni Rimaszombat városának a Sztre- dóval fennálló konfliktusát s most már valószínűbbnek látszik egy tisztességes megegyezés létrejötte. A jogi helyzet a döntés után ugyanis az, hogy most már az összes fórumokon jóváhagyott bérleti szerződés lép végérvényesen a kierőszakolt adásvételi szerződés helyébe, amennyiben az utóbbinak wgyik klauzulája az adás-vétel megsemmisítésének esetére ezt mondja ki. 4 leérkezett döntésnek minden esetne már any- nyi eredménye van, hogy a Sztredo visszavonni kénytelen a város ellen indított kamaitperét, ezzel szemben azonban tisztázásra vár a bérleti szerződés adóáthánitási pontja- amely a szerződéssel .kapcsolatos összes adók fizetésére a Sztredot kötelezi, mert ez a kikötés, amely szoros összefüggésben van a bérösszeg nagyságával, tételes törvénybe ütközik és érvényesítése bírói úton nem lehetséges. Mivel azonban kétségtelen, hogy a bérösszeg ezen kikötés öisszegszenü figyelemlbevétidével lett megállapítva, a városnak neon szabad eizen a ponton kárt szenvednie dr. Daxner kormány- biztos 'hibájából, illetve mulasztásából. A Sztnedo-ügyben hozott legfelső közigazgatási bírósági döntés az e havi képviselőtestületi közgyűlést már foglalkoztatná fogja. Hesaiakult a csel! iparosok és kereskedők radikális pártja A cseh icarospárt ellenzéke kü!Sn szervezetet létesített, de rövidesen beolvad a cseh nemzeti szocialista pártba A cseh nemzeti egyesülés pártja kizárja disszidenseit PRAGA. — A cseh iparospárt és a cseh nemzeti egyesülés pártjának belső válsága egyre élesebb formát kezd ölteni. A cseh iparospárt ellenzéke tegnap Prágában alakuló gyűlést tartott. A szláv-szigeti nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az első szónok, egy budweisi kereskedő Naj- man személyét támadta. Megállapította, hogy Najman esetében elsőizben történt meg, hogy egy csehszlovák minisztert az uccán inzultáltak. Stoklasa, a cseh iparospárt egyik alapítója élesen elítélte a párt szereplését a prágai városházán. A gyűlés rendkívül helyeselt neki, amikor a panamavádakat ismertette. Különösen a kismolnárok szónokai voltak hevesek. Azt állították, hogy az egész cseh iparospárt egy nagytőkés csoport szolgálatába szegődött. Az uj alakulat a cseh iparosok és kereskedők radikális pártja nevet veszi föl. Az uj párt valószínűleg csak rövid ideig lesz önálló szervezet, mert minden jel arra mutat, hogy az egész szervezkedést a cseh nemzeti szocialista párt mozgatja s igy az uj párt rövidesen ki fogja mondani a cseh nemzeti szocialista pártba való beolvadását. Emellett szól az is, hogy Borin szerkesztő, a cseh nemzeti szocialista Ceské Slövo munkatársa szintén a szónokok közt szerepelt. A gyűlés vége felé, amikor az egyik szónok súlyos vádakat emelt a cseh iparos- párt egyes vezető személyiségei ellen, a cseh iparospárt kiküldött fiatal titkárai óriási lármát csaptak. A gyűlés elnökségének nem sikerült a rendet biztosítani, ezért a hatósági kiküldött idő előtt föloszlatta a gyűlést. Mialatt a cseh iparospárt disszidensei már külön pártban szervezkedtek, a cseh nemzeti egyesülés pártjának ellenzékét kites- sékelilk a pártból. A prágai pártkörzet hír szerint elhatározta, hogy tagjai sorából törli azokat, akik az úgynevezett „népi mozgalom" mellett név- leg exponálták magukat. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik aláírták a népi mozgalomra vonatkozó indítványt. Ilyesformán Kút, Schwarz és Smetánka képviselők és Haviin szenátor voltaképpen már nem tagjai többé a cseh nemzeti egyesülés pártjának. A népi mozgalom akarva nem akarva kénytelen lesz szintén külön pártban szervezkedni. Tudományos előadások a magyar főiskolás diákotthonokban PRÁGA. — A prágai magyar főiskolások otthonában e napokban tartott előadást dr. Fleisch- mann Gyula „Egyéniség és akarat" cimen Az előadáson megjelentek Jaross Andor és Esterházy János képviselők, az egyesült párt országos elnökei mint vendégek. A főiskolás ifjúság szép számmal volt képviselve. A vendégeket és az előadót a prágai MÁK nevében Sztankay Szilárd kulturreferens üdvözölte. Fleischmanm Gyula a kérdést pedagógai, filozófiai és kisebbségi szempontból fejtegette. A közel egyórás előadás rendkívül tanulságos és értékes volt s teljesen lekötötte a hallgatóság figyelmét. Az előadó foglalkozott a mai kor emberének a típusával, akiben a heroizmus és az akaraterő párosul, amelyek nagy tettekre képesítenek. Az egyéni akaratnevelés föltétlenül szükséges egy oly társadalmi rétegnél, amely az életbe kikerülve, vezető szerepre hivatott, ami elsősorban az egyetemi ifjúságra vonatkozik. A kollektív akaratnevelés nemzeti kisebbségi szempontból nagy fontosságú. A fiatal korban a belső egyéniség | kialakítására kell a legtöbb gondot fordítani, amihez később a tudás és tapasztalat járul. Az életre való fölkészüléshez aránylag csekély idő áll rendelkezésre. A mai iskola e tekintetben nem felel meg. Inkább adathalmazok tömegével, elméleti tudással tölti meg a fiatalság agyát s kevés nevelőhatása van. Ezért is erősödik komoly I pedagógusok körében az a fölfogás, hegy a középiskolában alapvető reformokra van szükség. Ugyanez áll az egyetemi oktatásra, de fokozott mértékben. Az egyetem bizonyos mértékben megszűnt a tudományok otthona lenni. Nincs meg a kellő lelki és szellemi kontaktus a tanár és a tanítvány között. Az ismeretek sokasága még nem tudomány és a vizsgálatok nem elegendők ahoz, hogy az ifjúságban fölébredjen a tudományok iránti szeretet s megismerjék a tudományos kutatás módszereit. Ezért érzi magát az egyetemi ifjúság elhagyottnak ma. — Ilyen viszonyok között az ifjúságinak az önnevelés eszközéhez kell folyamodnia. Az előadó ismertette azokat a módszereket, amelyek alkalmasak az akaraterő fejlesztéséhez, belső egyéniségünk kialakításához. Fölhívta a hallgatóság figyelmét az idő nagy értékére és kellő fölhasználására. Már fiatal korban meg kell tanulni az időt értékelni, mert a tétlenül elfecsérelt órák, napok örökre elvesznek. Az időveszteség legfőbb okai a gyöngeség és határozatlanság.. Az akaraterő hiánya miatt roppan össze idő előtt sok fiatal ember az életben, vagy lemond a küzdelemről már az első akadálynál. Azután a kisebbségi fiatalság hivatásáról beszélt, amelytől a magyar társadalom nem időelőtti közszereplést vár, hanem, hogy végezze el tanulmányait, hogy azután kellő tudással fölszerelve és a közéleti munkára megfelelően fölkészülve, abban a környezetben, ahová kerül, a magyar nép vezetőjévé váljék. Egy nemzeti kisebbség vezetőrétege, fiatalsága kvanütative elérheti a többség nívóját, sőt — amint arra példák is vannak — a többséghez tartozókat túl is szárnyalhatja. Éhez azonban alapos szellemi fölkészültség és akaraterő kell. ! Egy ilyen fiatalság idővel átveheti a magyar kisebbség vezetését, szellemi irányítását. 1 A meleg helyesléssel fogadott előadás után hosszú vita következett, amelyben az ifjúság részéről számosán vettek részt. A fölvetett kérdésekre az előadó válaszolt s megállapította, hogy az alapvető kérdésekben az ifjúság nézetei azonosak. Azokat a kérdéseket, amelyekben látszólagos ellentétes fölfogások vannak az idősebb és a fiatal generáció között, szükséges lesz megvitatni. Éhez csupán őszinteség és tárgyilagosság szükséges. Az előadónak a MÁK nevében Sztankay Szilárd mondott köszönetét. A következő nap Brünnben tartott ugyanerről a kérdésről előadást dr. Fleischmann Gyula az ottani magyar főiskolás hallgatóknak. Az előadást a Korvinia és a MAKK közös faluszemináriuma rendezte. Itt Blázsek József üdvözölte az előadót s a megindult vitát is ő vezette. A vita folyamán több értékes javaslat hangzott el, amelyeket az ifjúság behatóan meg fog tárgyalni. Úgy Prágában, mint Brünnben többek részéről elhangzott az a kívánság, hogy a főiskolás ifjúságnak nagy szüksége van megfelelő tudományos színvonalon álló előadásokra, hogy ezáltal ismereteit kibővitse és hozzánevelődjön a későbbi közéleti szereplésre. Ezeknek rendszeres bevezetése érdekében megteszik a szükséges lépéseket. • C :MKE s a PrMKE célja: :: I müveit magyar ember Szlovenszkó és Puszinszkó minden városában, falujában. A tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, építője minden kulturmunkás. Ön még nem tagja a kulturegyesületnek? 4
