Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-20 / 90. (4236.) szám
/ t>ragaiAW^arhiriím> 1937 április 20, ked<L Kramáf szerint a szovjetpaktum elejtésétől függ a kisantant újjáéledésének lehetősége „A kisantantparádék politikájának végén tartunk" — írja az fisz politikus, aki az olasz orientációt javalija Csehszlovákiának 2 Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy-, csont-, izületi- és bőrbajok, hüdések, köszvényes-csuzos loboknál g$9Z iód-bróm gyógyfürdő 1 — 1 ' ■' — — ■— Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő- és utóidényben 14 napra Kő 7 60*— 21 napra Kő 1100’— Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI J Ó D-BRÓM OS GYÓGY VÍZ Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdci^azgatósóg ÍIZ-KÚPELE, Slov. naíkozó minden javaslatot csak a teljes egyenjogúság alapján hajlandó megvizsgálás alá venni. — Ugyanígy és ezt nyíltan és határozottan kimondom, ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a magyar kisebbségeknek törvényes eszközökkel való védelme biztosíttassák, A kisebbség sorsának kielégítő rendezése nélkül Magyarország és a kisantant-államok között normális viszony nem alakulhat ki, A külpolitikai vonatkozások — A római csoporthoz tartozó államokkal való politikai együttműködésünknek és ugyanígy az érdekek közösségére felépített s Németországgal való barátságos viszonyunknak javára kell elszámolnunk elsősorban azokat az eredményeket, amelyeket külföldi vonatkozásban gazdaságpolitikai tárgyalásainknál elérni sikerült, Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal való külkereskedelmünk egész kivitelünknek körülbelül a felét teszi ki. Ebből látszik ennek nagy jelentősége. Bulgáriával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával kereskedelmi egyezményt kötöttünk, A Romániával való tárgyalások is eredményesnek Ígérkeznek, A Jugoszláviával kötött olasz megállapodások ránk nézve is megnyugtatólag hatnak, Szociális program és ifjúsági kérdés A magyar miniszterelnök ezután a kormány működésének eddigi eredményeit méltatta. Kidomborította, hogy a kormány tizenhárom reformtörvényt alkotottt s valamennyi szociális jellegű. Bejelentette ezután, hogy az alkotmány- jogi kérdésekben még ezen a héten megkezdi újból a tárgyalásait a pártok vezetőivel s kihangsúlyozta, hogy Magyarországon a jövőben nem lesz többé nyílt szavazás. Különösen részletesen kitért az ifjúság problémáira! — Amennyire valóságos szülői szeretettel fordulunk az ifjúság felé, — mondotta, -— épp úgy a szülők másik feladatán a fegyelmezés jogát és kötelességét is gyakorolni kívánjuk az ifjúsággal szemben. Nem tartjuk kívánatosnak, hogy olyanok, akiknek nincsen közük az ifjúsághoz, mozgósíthassák az ifjúságot a maguk politikai céljaira, mert nem ez az ifjúság nemzeti feladata. Semmiféle rendzavarást nem tűrünk el és a közrendet fenntartjuk. A kormány kíméletlen eréllyel véget akar vetni minden olyan könnyelmű kísérletnek, amely az ifjúságot a tanulástól el akarná vonni. A zsidókérdésről — Szólni akarok még a zsidókérdésről is, amely fölött nem lehet egyszerűen elsiklani. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy nincs ez a kérdés, amikor mindenki érzi, hogy van. Vizsgáljuk meg, gyűlölködés és elfogultság nélkül, teljes tárgyilagossággal ezt a kérdést Vessük föl n problémát, vájjon a zsidóság oka-e minden bajnak. Kicsiny ország lettünk. Agrár állam vagyunk. Nincs elég tőkénk, nagy és egyenlőtlen elosztású népsűrűségűnk van, nincs nyersanyagunk. Előrebocsátom, hogy a zsidó-kérdést uc- cai tüntetésekkel és fejbe verésekkel nem lehet elintézni. A kormány a rendbontókkal szemben a törvények teljes szigorát alkalmazza. Tagadhatatlan, hogy Magyarországon a zsidó lakosság arányszáma nagyobb, mint általában más országokban. Az is tény, hogy a zsidó-kérdésnek — amely főleg gazdasági probléma— a magva abban rejlik, hogy a zsidóság még ezt a magas arányszámot is jóval meghaladva jutott érvényesülésre a gazdasági életben. A zsidó-kérdésben irritálják a magyar társadalmat a Keletről beszármazott galíciaiak is a maguk elzárkózottságával és ösztönös üzleti mohóságával. Meg kell állapítanunk, hogy elsősorban a régen ittélő és a beszivárgottak kulturfokán jóval fölüláiló zsidóságnak is az az érdeke, hogy ne azonosítsa magát ezzel a tőle érzésben és gondolatban teljesen idegen népséggel, amelynek beszivárgását mi meg fogjuk akadályozni, A kormány munkaprogramja Ezután röviden összefoglalta még a kormány további munkaprogramját és különösen kiemelte a szociális természetű terveket Hosszabban beszélt a telepítésről, ennek fokozásáról, majd az Alföld fásításáról és öntözéséről, továbbá a falu egészségügyi viszonyainak emeléséről és fölkarolásáról. Bejelentette, hogy a kormány az eljövendő két esztendőben ezer uj népiskolai tantermet épített, a közel jövőben megszervezi a mezőgazdasági munkásság részére az aggkori biztosítást, szabályozni fogja az ipari munkások munkabérét és munkaidejét szabályozni fogja a fizetéses szabadság és a családi munkabér kérPRAGA. —• A Národni Listy vezércikket közöl Kramár tollából a kisantantról. A nagyjelentőségű cikkből kiemeljük az alábbi részleteket: — Már nincs idő a. struccpolitikára, — kezdi cikkét a cseh politikus. — Naiv dolog lenne takargatni, hogy a kisantant belgrádi összejövetele alapvető változást jelent a kisantant struktúrájában, bár erősen elutasítanám, hogy ez a kisantant végét jelentené, mint ahogy azt sok oldalról állítják. A kisantant alapja, azoknak a nemzeteknek a szövetsége, amelyek tudatában vannak közös érdekeinek, nemcsak, hogy nincs megsértve, hanem hozzásegítheti a kisantantot egy uj, jobb élethez, mint amilyen az üres épület sokéves homlokzata volt. A kisantant a Magyar- ország és a Habsburg-restauráció közös veszedelmének tudatából keletkezett. Éhez talán elég lett volna a kölcsönös segélyről szóló egyszerű szerződés, de kissé fölösleges nagyzolás volt például arról beszélni, hogy rövidesen ötvenmilliós nagyhatalommá lesz. Ahoz nem volt elegendő az évenkénti konferenciák parádéja a kommünikészövegezés gyakorlásával, amely kommünikékben semmi nem volt, mert egyébként a kisantant teljesen elveszett a győzelmes demokrácia, a mindenható népszövetség és a népszövetséqi kollektív biztonság tömjénfüstjében. Az évenként megismétlődő fád expozék arról, amit mindenki tudott az újságokból, nem tudtak lelkesedést ébreszteni és így a háború utáni érzelmek természetszerűen kihűltek. Ezalatt pedig Európában uj viszonyok alakultak ki, a győztes államok nimbusza elfakult. Minden változott, csak a kisantant tartott évente ünnepélyes üléseket, sőt elhatározta, hogy csinálni is fog valamit, erre bizottságokat választott és a Kraimlr a tovább lakban elmondja, hogy Franciaország kezdte észrevenni, hogy iá -régi Franciaország iránti vonzalom bevés pozícióinak megtartásához,, ezért kiikiüildte beoiesikjedebni miniszterét, de ez csak tfalitazgatiási (kísérlet volt Németország rendis zenes munkájával szemben, amely ábban áll, hogy Németország kezdetben gazdasági kapcsolatokat épáit Qd ott, hol később politikai befolyást alkar elérni. Emlékezzünk csak a Franciaországgal való kereskedelmi passzívánkra, — folytatja Kramár, — hogy megértsük, hogy Franciaországban nincs meg a megértés a modern nemzetközi politika gazdasági oldalai iránt. Ugyanis érthető, hogy Franciaországnak az ajánlata a kisantant-állainok közti és a kis- antant-államok meg Franciaország közötti kölcsönös megsegítéséire a legkisebb kilátással sem biirt, hogy elfogadják. Egyrészt a rajnai erődöv, aztán a szovjetszerződés, övezve a Fronté populaire dicsfényétől, amely pillanatomként olyan hatalmasnak látszott, hogy Delbos miniszter minden ellenkezése ellenére képes lesz Franciaországot rábírni a Spanyolországban való beavatkozásra, ez mind döntő tényező kellett hogy legyen Jugoszlávia és Románia számára. Csak a politikai „istenek", akik a felhők fölött trónolnak, hihették, hogy a kisantant mindent lenyel, — különösen akkor, amikor a Bulgáriával és Olaszországgal való szerződés megkötése világosan mutatta, hogy merre vezet Jugoszlávia és most már úgy látszik, Románia politikája is. kölcsönös kereskedelmi forgalomnak némi emelkedése volt a kisantant győzelme... És csodálatos és egyben a legjobb bizonyíték arra, milyen üres volt a terjedelme, a Pozsonyban elfogadott szervezeti szabályzat ellenére, hogy milyen könnyen ment át a kisantantban a szovjetpaktum megkötése, habár ezzel a kisantant egész struktúrája változást szenvedett. Általában nehéz elképzelni, hogyan lehetett a közvéleményt abban a meggyőződésben tartani, hogy a 'kisantant bizonyos biztonságot nyújt, amikor mi Franciaországgal katonai szerződést kötöttünk a kölcsöns megsegítésre, mig Románia és Jugoszlávia csak holmi konzultatív paktumra volt hajlandó. Minden elmerült „az oszthatatlan baké" és a mindenható demokratikus politika édenében — mig végre a versaillesi béke, sőt a Németország által önként kívánt Locarno kíméletlen megsértése, aztán az abessziniai expedíció és a famó- zus szankciók arra késztették a kisantantot, hogy ráeszméljen, hogy egészen másvalami, mint amit a minden évben megismétlődő bulletinek írtak annak a szilárdságáról, ami — egyáltalán nem volt. A kisantant ugyan mintha érintetlenül maradt volna meg Franciaország védőszárnyai alatt, de nem lehetett teljesen elkendőzni, hogy ezeket a szárnyakat a rajna-menti német erődítés igen veszedelmesen megnyirbálta. Hiába voltak intelmeim, hogy Franciaországnak a keleti szövetségesekhez vezető egyetlen útja: Olaszország. De Franciaország, a rajnamenti erődítéstől sújtva, természetesen csak a maga biztonságára gondolt és ezt a védelmet politikájának Londonhoz való teljes hozzáidomitásával kereste, ami éppen nem a legjárhatóbb ut volt Olaszország felé. S így telajdodkióppen nem [meglepő.,, (ha az •egész viliág aztt gondolta, hogy a kisantant a lót és nemlét végzetes kérdése élé (került. Csaknem politikai ihipokriizis léimmé !he nem ismerni, hogy a kisantant-parádék tíz éves politikájának végén vagyunk. És mégis elutasítóim a pesszimizmust, mely szerint a kisantant meséje be volna fejezve, egyszerűen azért, ment mándtórom államinak élet- érdiefce, hogy a (kisantant megtöltés eék oly tartalommal, amely megfelel földrajzi helyzetüknek és éLeténiidkeiknek. A szovjet és a kisantant A cikkíró szerint két dolog van, ami a békét és rendet veszélyeztetheti Európában: a német Drang maic(h Osten és a kominterh titkos és nyil-t munkája a viláitfíornadiaiiom kirobbantására,, majd Így folytatja: — A szovjettel való francia és csehszlovák szerződés fékező tényezők, mert ebben sem Románia, sem Jugoszlávia nem állanak mellénk s ebben mindig szakadék lesz köztünk. Ezzel a kérdéssel, amely rendkívül komoly folyományokkal járhat, a kisantantban mint idegen test magunkra maradhatunk, nem is tekintve azt, hogy ez mennyire akadályozza Lengyelország közeledését hozzánk és rajtunk át az egész kisantanthoz. Ennek örökre Így kell leinnie? A dunai kérdés — A kisantant legfontosabb aktiv föladata a dunamemti gazdasági kérdés megoldásában rejlik. Gyerekes dolog lenne tekintetbe nem venni a magyarok ellenzését. Nem szívesen érintem a revizionista kérdést, természetesen megértem a magyar érzékenységet, de ugyanakk-OT mi tudjuk a legjobban, hogy a történelmi hibákért fizetni kell. Az élet nincs tekintettel semmire és aho-gy sok -más ábránd, igy a reviziomizmufi eszmei érintk-etetlensége is megmarad -ugyan a hit, de nem minidig az élet első tételének. Ugyancsak magától értetődő dolog, hogy éppen a dunai gazdasági kérdésben Olaszországé lesz a döntő szerep. Naiv dolog lenne azt hinni, hogy az utolsó pillanatban a sors kerekét Franciaország javára lehetne elforditamii. ' Azt vélem, hogy a rómar1— belgrádi megegyezés nem szolgálta elsősorban a roma—berlini tengelyt, a középeurópai gazdasági politikának Ugyanúgy számítania kell Németországgal, mint Olaszországgal. Ami a kisantant politikai jelentőségét illeti Be’grád után, kétségtelen, hogy abban az esetben, ha élni akar és nem csak időről-időre parádékkal mutogassa létezését: ki kell küszöbölnie a Szovjethez való viszonyának belső ellentétét. Ludwig Aurél pozsonyi előadása a kisebbségi jogokról és kötelességekről POZSONY. — Pozsony város magyar köz- művelődési testületbe vasárnap tartotta évadzáró előadását a városháza földszinti előadó-: tenmében. Az eilöadó (Ludwig Aurél, a Cseh- szlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség szervezési referense volt. Iaidwig Aurél előadásának: bevezetőjében részletesein foglalkozott a „kisebbség*4 szó fogalmával. Arra az eredményire jutott, hogy ügyeim kell ennek a szónak a (használatára, mert a szóinak kizárólag jogi vonatkozásban van helye. Különben helyesebb a „kisebbség*4 szó helyett a „csehszlovákiai magyarság** Én feje-zést használni. Az előadó ezután foglalkozott azokkal a törvényekkel, amelyek a szlo- vemszkói magyarság kulturális autonómiája számára részleges lehetőséget nyújtanak. Ezek az 1919. évi 6757. sizámu törvény, amely a járási magyar közművelődési testületek felállítását teszi lehetővé és az 1919. évi 403. számú törvény, amely a községi magyar közkönyvtá rak felállításáról szól. — Más országok kisebbségeivel foglalkozva megállapítja Ludwig, hogy 'a ilegideáiisaibb a helyzet Észtországban. —* Franciaországban (három és fél milliónyi baszik és német kisebbség van, ezek lassanként szintén' tudatára ébrednek kisebbségi jogaiknak 8 mind hangosabban követelik azokat. — Fejtegetésed során az előadó (hangoztatja, hogy terjeszteni k-eill a kulítura ismeretét, mert ez hozhatja meg a nép gazdasági és szociális helyzetének javulását is. De a városi magyar lakosságnak közelebb kell kerülni a falu magyarságához, mert ma ott tartunk még, hogy_ egy pozsonyi polgár jobban ismeri Svájcot, mint a Csallóközt. Kevés aprómunkásunk van, úgymond, pedig a részletmunkára van szükségünk mindenekelőtt. Az iskola,kérdésiről szólva, Ludwig rámutat az anyanyelven való oktatás óriási fontosságára, A magyar nemzet testének csak az lehet tagja, add iskoláit is magyarul végzi, aiki miagyar öntu datu és. belekapcsolódik a magyar sors közösségébe, A cseh nemzet már régen rájött m anyanyelven való oktatás fontosságára: például az óvodaihálózat Csehországban fejlődött M leginkább. Nálunk ezen a téren még igen sok közönnyel találkozunk. A magyar szülők ezrei még ma sem érzik át a magyar iskola fontosságát s nem magyarnyelvű oktatásban részesítik gyermekeiket. 1931-ben 17.705 magyar gyermek járt Szlovénézkón más tannyelvű iskolába. Ezzel magyar tanítók elől vesszük el a kenyeret. A 17.705 gyermek 354 tanítónak biztosíthatta volna megélhetését. Ma kétszáz magyar állásnélküli tanító van, ha mindenki magyar iskolába adná gyermekeit, ezeket el lehetne (helyezni. Igen kevés Szlovenszkón a magyar ovodák száma: mindössze 82. A földimüvesiskoMk iránt sem nyilvánul meg (kellő érdeklődés. A rimaszombati és (komáromi mezőgazdasági iskolákban nincs elég jelentkező. Helytelen a szülők ázom érvelése, hogy minek írassák be gyermieküket ebbe az iskolába, mikor amúgy sem kaphat állást, A gazdasági Iskolát végzett ifjak belterjesebben tudnak gazdálkodni, tőlük az egész környék tanulhat. Az iskolát tehát nem az állás kedvéért, kell elvégezni. Az előadó végül Ismertette aiz iskolák szülői társulatának és a SzMKE működésének fontosságát. A jelenlévők a kitűnő előadót zajos óvá dóban rószcsihcititiék. (r. j.) dését s végül nagyarányú közmunkákkal, útépítésekkel fog segíteni a munkanélküliek helyzetén. Beszédét azzal fejezte be, hogy Magyarországon csak magyar nemzeti politikát lehet folytatni. A miniszterelnök beszédét a közönség nagy figyelemmel hallgatta s többizben adott kifejezést tetszésének és lelkes helyeslésének. Utána Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszélt az időszerű kereskedelmi és ipari kérdésekről. A nagygyűlés után délben többszázteritékes ebéd volt a Hungária éttermében. Darányi Kálmán miniszterelnök és kísérete délután visszautazott a fővárosba. Általános tetszéssel fogadták a politikai pártok Darányi beszédét A hétfő délutáni ellenzéki lapok általában megelégedéssel könyvelik el Darányi Kálmán miniszterelnök nagy szegedi beszédét. Bethlen István gróf volt miniszterelnök lapja, a „8 órai Uj6ág‘* a szegedi beszédből ezeket írja: — A beszéd teljes mértékben kielégítette az ország józan közvéleményének várakozásait. Darányi nyilatkozatával igazán egyetérthet minden jóazándéku magyar ember. El kell Ismerni, hogy a fennálló nehéz viszonyok között a rendelkezésünkre álló személyes eszközöket tekintve, a mostani kormány rokonszenves és eredményes munkát végzett eddig s reméljük, hogy végezni fog a jövőben is. Külpolitikai téren Darányi az egész nemzetet maga mögött találja az egyenjogúság követelésében, mert a mai állapot tűrhetetlen és Igazságtalan. Ha ez a nemzeti követelésünk teljesül és rendezik a magyar kisebbségek ügyét a szomszédállamokban, akkor nem lesz többé akadálya annak, hogy a Dunavölgye valamennyi államával helyreálljon a korrekt viszony. Rassay lapja, az „Esti Kurír", egyebek között ezt írja Darányi Kálmán beszédéről: — Darányi nagy beszédének gondolatmenetével és szellemével az egész alkotmányos érzületű, józan magyar polgárság egyetérthet Jóleső momentuma ennek a beszédnek az, hogy a miniszterelnök tartózkodott minden könnyelmű frázistól és zavaros szólamtól, örvendetes az a tény is, hogy Darányi még egy választást nyílt szavazással tartani nem hajlandó. Helyesléssel fogadjuk külpolitikai célkitűzéseit is. A zsidókérdéssel kapcsolatban korrekt álláspontot fejtett ki. A „Magyarország" azt írja, hogy Darányi beszéde megelégedést keltett a független kisgazdapártban te. Eckhardt Tibor, a párt vezére még ma foglalkozni fog a szegedi beszéddel. A kisantant és Franciaország
