Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-20 / 90. (4236.) szám

1937 április 20, kedd. T>RAGAlA^AGfc\RHIUIiAP 3 Az angol munkáspárt egyik vezére Hitiemét Lansbury a világgazdasági konferencia összehívásáról tárgyalt a német kancellárral Rendkívül meg van elégedve az audienciával - Roosevelt, Blum és van Zeeland a terv mellett BERLIN. — Lansbury, az angol munkáspárt ősz vezére, hétfőn — mint vasárnapi számunk­ban előre jeleztük, — meglátogatta Hitler kan­cellárt, akivel a hatalmak egymáshoz való kö­zeledésének lehetőségéről tárgyalt. A két és fél órás audiencia után Lansbury rendkívül opti- misztikusan nyilatkozott. „Hitler kijelentette nekem, — mondotta, — hogy Németország haj­landó a gazdasági együttműködés világkonfe­renciáján résztvenni és azon a konferencián is, amely hivatott a nemzetek egymás közötti meg­értését előmozdítani. Természetesen a biroda­lom csak akikor vesz részt ezen az összejövete­len, ha Roosevelt vagy egy más nagy nemzet vezére kezdeményezni fogja e konferencia ösz- szehivását.“ Arra a kérdésre, vájjon Német­ország akkor is résztvesz-e ezeken a konferen­ciákon, ha Szovjetoroszországot is meghívják, Lansbury kijelentette, hogy Hitler nem mondta, hogy Oroszország meghívása esetén nem vesz részt a megbeszéléseken. Lansbury határozot­tan azzal a céllal ment Hitlerhez, hogy beszél­jen neki arról a konferenciáról, amelynek fel­adata a háborús okok eltüntetése volna. Lans­bury megkapta azt, amit kívánt. Rooseveltet azért nevezte meg a konferencia vezetőjeként, mert Roosevelttel már beszélt a tervezett kon­ferenciáról és az amerikai köztársaság elnöke is helyeselte tervét. Logikusan Amerika volna a leginkább hivatott e konferencia összehívá­sára. Egyelőre nem biztos, vájjon Roosevelt hajlandó-e az iniciativát megragadni. Lansbury szerint Hitler a két és negyedórás beszélgetés alatt rendkívül előzékeny volt és rendkívül nagy megértéssel beszélt történelmi és politikai kérdésekről. Hitleren és Roosevalten kivül Lansbury már tárgyalt Blummal, van Zeeland- dal, a skandináv államok miniszterelnökeivel | és a brit birodalom részeinek illetékes politi­kusaival. A javaslatot egyetlenegy államférfin sem utasította vissza, mert valamennyit nyug- lalanitja a fegyverkezés. Sztálinnál még nem beszélt Lansbury, de bízik abban, hogy a szov­jetunió is hajlandó az együttműködésre. Franco demokráciát igét a spanyol népnek Bilbao teljes blokád alatt A sicsiet az elmúlt másfél hónapban rengeteg hadianyagot küldStt Spanyolországba • Gayda leleplezései ■ Halálos Ítéletek Barcelonában BILBAO. — Szombaton és vasárnap egyetlen hajó sem futott be a bilbaói kikö­tőbe, ami azt jelenti, hogy a nacionalisták blokádjukat hatásosan végrehajtják. A baszk kormány ennek ellenére azt állítja, hogy kellő védelemben részesítheti azokat a hajókat, amelyek be akarnak futni Bil­I bárki áthaladhasson. Ceuítát nagy német erőddé alakították át. Az erődítési munká­latokat német mérnökök ellenőrzik, akik gyakran a francia zónába is átutaznak, hogy agitáljanak a bennszülöttek között, y Összeesküvések Kormány- spzuyc ersrágben MADRID. — A spanyol fővárosban nagyarányú fasiszta összeesküvést leplez­Verne Gyula idejében 80 napig tartott a föld körülutazása Ma úgy a hajónak, mint a gőzmozdony- nak a teljesítménye háromszor, a repülő­gépé pedig tízszer gyorsabb. A természe­tes karlsbadi ásványvíz kiváló hatása azon­ban évszázadokon keresztül mindig ugyan­az és gyógyerejét gyomor-, bél- és májmeg­betegedéseknél már nem fokozhatja, de semmiféle vegyi gyártmány nem múlja fe­lül. Ezért használjunk természetes karls­badi házikurát! 2318 tek le. Számos magasrangu katonatisztről ki­tűnt, hogy a nemzetiek szolgálatában áll. A Sierrában működő egyik népdandár vezér­kari főnökét ugyancsak letartóztatták, mert kitudódott róla, hogy a „Pistolero** nevű nemzeti rohamosztagok tagja volt és szá­mos merényletet követett el baloldali poli­tikusok ellen. A barcelonai hadbíróság a napokban ho­zott ítéletet az úgynevezett „ötödik osztag** fölött, amely Gutierrez vezetésével fasiszta összeesküvést szított a katalán fővárosban. Tizenhárom vádlottat háláim ítéltek, tizen­hármat életfogytiglani fegyházra. Gutierrez minden bűnt magára vállalt, de a bíróság nem hitte el állításait és tovább nyomozott. A halálraítéltek között három nő van. Franco rádióbeszéde SALAMANCA. — Franco tábornok a rádióban beszédet intézett a nemzeti Spa­nyolországhoz, amelyben egységre szóli ja föl a spanyol népet. Minden személyes ér­deket hátérbe kell szorítani, mert az orszá­got a kommunizmus fenyegeti. A spanyol nemzetiek a civilizáció nevében küzdenek. A spanyol tragédia bebizonyítja, hogy mik a kommunizmus tervei Nyugateurópában. Franco igazi demokráciát, igazságosságot és emberi jogokat akar adni a spanyolok­nak. A hosszú tél után a tavaszi hónapokban könnyen mecg gyó­gyul és olcsón felüdül Luhacsovíce Fürdőn Kérjen prospektust. baoba. A városban egyre nagyobb élelmi­szerhiány uralkodik. A nemzeti repülőgé­pek vasárnap rendkívül hevesen bombáz­ták a várost. A milicia és a tüzérség egész nap munkában volt, hogy a tüzeket eloltsa és a romokat eltakarítsa. Ki szegi meg a benent- avatkozási egyezményt? León Blum középpoliiikát kíván A francia szocialista párt mesrendszabályozta baiszárnyát A szocialisták „kis kongresszusának" határozata • Egyforma erők harca egy francia póiválasztáson ■ • * Delbos külügyminiszter Franciaország csorbítatlan tekintélyéről RÓMA. — A Giornale d’Italia igazgató­ja, Gayda tovább folytatja leleplezéseit a dridi kormány lőszervásárlásairól. Gay- ua szerint április elsején egy újabb francia repülőraj érkezett Valenciába, ezenkívül a spanyol! kormány újabb huszonnégy fran­cia vadászrepülőgép megvásárlásáról tár­gyal Párisban. Az üzletben az Air Francé közvetít. Április elsején Le Havreba tizen­öt amerikai hadirepülőgép érkezett, ame­lyek folytatták útjukat Valencia felé. Feb­ruárban húsz holland repülőgép érkezett a kormánycsapatok táborába Franciaorszá­gon át. Április elsején kétszáz szovjetorosz pilóta letette a pilótavizsgát a francia re­pülőiskolában és azonnal Spanyolországba utazott. A párisi spanyol pilótaiskola to­vább működik Comité Espagnol néven. A szovjetorosz hadirakományszállitások to­vább tartanak s a Boszporuson át több orosz hajó vitt ágyukat és tankokat Barce­lonába. A spanyol kormánycsapatok saját bevallása szerint az utóbbi napokban több száz uj tank vett részt a Madrid körüli har­cokban. Március 10-én a „Pontiebra** gő­zös vitt hadianyagot a spanyoloknak. Cik­ke további részében Gayda szemenszedett hazugságnak minősiti azt az állítást, hogy március 23-án Cadixban 10.000 olasz szállt partrá. Ezen a napon csak a „Gradisca** nevű olasz kórházhajó futott be a spanyol kikötőbe. Német erődök Spanyol-Marokkóban LONDON. — A News Chronicle jéTen- lentése szerint a németek Spanyol-Marok­kót hatalmas módon megerősítették. Való­ságos kis Maginot-vonalat építettek a ha­tárok körül és Benzben. Gibraltárral szem­ben 40.5 centiméteres ágyukat állítottak föl, amelyekkel uralkodnak a gibraltári szoros fölött. A Puntablanca közelében beépített ütegek lehetetlenné teszik, hogy a gibral- tári szoroson a spanyolok akaratán kivül PARIS. — A Blum mögött álló francia kor­mánytöbbség vasárnap két nehéz harcot ví­vott meg. Az egyik a szocialista párt balszár­nyával való leszámolás volt, a másik a mer- taini választási küzdelem, ahol a tüzkereszte- sekkel birkózott meg a kormánytöbbség. A szocialista párt úgynevezett „kis kon- gresszusa“ vasárnap ülést tartott és a hajnali három óráig tartó vita után jóváhagyta León Blum politikáját. A vita folyamán többizben fölszólalt a miniszterelnök is, továbbá Dormoy belügyminiszter és Faure, a párt főtitkára. A határozati javaslatot, amely emlékeztette a ta­gokat a pártfegyelemre, a túlnyomó többség 4573 szavazattal 25 ellenében elfogadta, mig körülbelül ötszáz delegátus nem szavazott. A szocialista pártban Pivert vezetése alatt hosz- szu idő óta baloldali ellenzék működik, amely forradalmi elveket vall és nem helyeselte León Blum mérsékelt és engedékeny közép- politikáját. A szocialista párt nemzeti tanácsa ezt az ellenzéket most végleg elhallgattatta. A szavazás hatása alatt Pivert kijelentette, hogy alkalmazkodik a pártfegyelemhez és feloszlatja forradalmi balszárnyát. A párt en­nek ellenére elhatározta, ha a baloldali ellen­zék folytatja eddigi kormányellenes magatar­tását, akkor összehívják a rendkívüli kon­gresszust és elhatározzák a Pivet-csoport ellen alkalmazandó szankciókat. A vasárnap ülésező kis kongresszus ezen­kívül elfogadta azt a határozatot, amelyben végetvet azoknak a tárgyalásoknak, amelyek hosszabb idő óta folytak o kommunistákkal az egységes párt megalakítására. A szocialista határozat elutasítja a kommunista javaslatot, amely azt követelte, hogy a két pártnak a jö­vőben közös kerületi szervei legyenek Fran­ciaországban. Egy pótválasztás tanulságai PARIS. — A martaim pótválasztásokon Ma- Iont, a középipártok jelöltjét kis szótöbbség­gel képviselővé választották. A második me­netben a baloldali pártok, így a kommunisták is a középpárti jelöltre szavaztak annak el­lenére, hogy a nem a népfront tagja, mert csak így tudták megakadályozni, hogy de la Rocque francia szocialista pártja, amely elő­ször vett részt választáson, győzelmet aras­son. Az első választási menetben de la Rocque jelöltje kapta a legtöbb szavazatot s a nép­front csak a második menetben egyezett meg a középpártokkal. Maion 5784 szavazatot ka­pót, míg Gaupier, de la Rocqu jelöltje, 5718-at. Az arány azt mutatja, hogy de la Rocque jobboldali szocialista pátja ebben a régóta konzervatív kerületben csaknem olyan erős, mint a középpártok é-s a népfront együttvéve. A népfront jelöltje a normandiai kerületben alig kapta meg a Maionra esett szavazatoknak felet, mig a reá esett szavazatok másik fele a jobboldali színezetű, de a tüzkeresztesekkel együttműködni nem hajlandó középpártokból került ki. Franciaország kitart a mérsékelt külpolitika mellett PARIS. — Delbos külügyminiszter a radi­kális szocialista fiatalság Carcassone-i kon­gresszusán nagy beszédet mondott, amelyben főleg külpolitikai problémákkal foglalkozott. Kijelentette, hogy Franciaország szívesen csatlakozik mindenfajta közeledési kísérlet­hez és hajlandó minden olyan rést elzárni, amelyből a háború szele süvölthet elő. Ez az ideológiai alap határozza meg Franciaország magatartását a spanyol kérdésben is. Ha az egymással versengő hatalmak előtt megnyit­nák a kapukat a beavatkozásra, akkor az ál­talános háború kikerülhetetlenné válna. A francia-angol barátság a spanyol kérdésben bevált. A nagy demokráciák politikája hely­teleníti a blokpolitikát, senkit nem fenyeget és senkire nem akarja ráerőszakolni doktrí­náját. Akik mosolyognak a francia demokrá­cián, vegyék tudomásul, hogy ez a demokrá­cia erős. Franciaország befolyását nem köny- nyü meggyöngiteni. Ha a Duna-vidéki hely­zetet megváltoztatják, akkor ez a változás nem elsősorban Franciaországot dönti veszélybe. Franciaországot szoros szövetség fűzi Len­gyelországhoz, Oroszországhoz és a kistantant­hoz s ezenkivü'1 számos barátja van, úgyhogy Franciaország helyzete egyáltalán nem gyön­gült meg a világon. A mitermészetesen nem azt jelenti, hogy minden veszélynek vége van. Mindazonáltal az európai helyzet azt mutat­ja, hogy a feszültség mindenütt enyhült és kilátás van a megegyezésre. Kilátások a lefegyverzésre Delbos ezután kifejezte Franciaországnak azt az őszinte akaratát, hogy a felegyverzésre irányuló tárgyalások újból megkezdődjenek. A lefegyverzési konferencia elnökségének májusi tanácskozásain Franciaország megra­gadja az iniciativát ezen a téren és számos javaslatot tesz a lefegyverzés biztosítására. Zárószavaiban Delbos a francia demokrácia kötelességéről és féld atár ól szólott. Francia^ ország anyagilag és erkölcsileg erős maradt s ezen a téren senki sem ringatózhat illúziók­ban. A felületes szimptómákat nem szabad túlbecsülni, mert aki ezt teszi, nem ismeri az élet mély realitásait és a franciák igazi érté­keit Szinházsztráik Párisban PARIS. —1 A szákszervezeti szindikátus ha­tározata ellenére a párisi színházak és mozik vasárnapi sztrájkja nem volt teljes. Az állami színpadokon és mozikban, valamint a magán­színházak többségében megtartották az elő­adást, úgyszintén ott is, ahol az alkalmazottak némi béremelést kaptak. Ezzel szemben a nagy Music-baüok zárra maradtak, úgyszin­tén a boulevardon levő mozik is. A külvárosi mozik tulajdonosai sok helyen önmaguk ellát­ták a munkát, úgyhogy az előadást megtart­hatták. A színházak és a mozik konfliktusát ma León Blum miniszterelnök személyesen szabályozta és igyekezett eltüntetni az ellen­tétekéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom