Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-20 / 90. (4236.) szám

■ ^ B nmn isSSSn ^^m***^ * tfüt»n«^M» AlíSSS*"*1!*.

% SS wBS qea ^ÉBSlSBgBBt jj^É 9BE& ABB gBHCM^^^ ^Sjiíffl® ®E*^5® EpSpj^ SSBE^Bh^ mfaSM) f-ayfi^gjg

jw vb WjBk )Ki|fr ££EB J ~ ~^BjLM^S Ejj ih^ Hb^^Jm |j||l n flA H AHk is B®j%

Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • •

SÜRGÖNYCIM. HÍRLAP, PRAHR.

Darányi Kálmán szegedi beszéde

A kisebbségi kérdés rendezése nélkül

nincs megegyezés Magyarország és a kisantant között

A magyar miniszterelnök nagyjelentőségű beszédet mondott időszerű kűl- és belpolitikai problémákról

lyes államforma. Nálunk is sokat emlegetik a

Darányi a kisantant államokhoz

old meg és semmi ellen sem orvosszer. Diktatúrára rendszerint ott van szükség, ahol nincsen más kivezető ut. Nálunk — hála Istennek nincsen ilyen helyzet. Nekünk megvan az ezeréves alkotmányunk, amelynek keretében megvalósíthatjuk mindazokat a hasznos és időszerű reformokat, amelyekre a nemzetnek szüksége van és nincs szükségünk különféle vezérekre sem. A nemzetnek ott van a vezére: az államfő* Nálunk az alkotmányos élet zavartalanul működik, Nincs semmiféle párturalmi diktatórikus törekvés, legfeljebb csak holmi kótyagosok ábrándoznak olyasmiről, amit azonban nem kell komolyan venni s amit kíméletlenül elfojtunk, ha tényleges izgatássá fajulna.

ellentét választ el. A függő kérdéseket ezekkel az államokkal a kölcsönös megegyezés alapján kívánjuk megoldani, feltéve, hogy ez utóbbiak ennek a célnak elérésére a maguk részéről hasonló jóakaratot mutatnak és ha Magyarországnak életbevágó, természetes követelményei a túloldalon megfelelő megértéssel találkoznak. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy Magyarországnak nemzeti biztonságához épugy joga van, mint bármely más szuverén államnak és hogy nem tartható fennn olyan helyzet, amely nemzetünknek legvitálisabb érdekeit teszi kockára. Ebből következik, hogy Magyarország a duna- menti államok között való együttműködésre voA dunai közeledés két alapfeltétele

(Sp) _ Darányi Kálmán magyar miniszterelnök vasárnapi szegedi beszéde egyszersmíndenkorra véget vetett azoknak a rosszakaratú beállításoknak, amelyek Magyarországot és a magyarságot okolták az úgynevezett „középeurópai kibontakozás" késleltetésével. A magyarság ellenfelei ájta'tos arccal búgták a türelmetlenkedő nyugatiak fülébe: „nem mi vagyunk a hibásak, mi elkövetünk mindent a közeledésért, mi hajlandók vagyunk békülnd és szeretettel szivünkbe zárni a magyarokat, .tej- ben-vajban füröszteni őket, —• de ők nem akarnak, elzárkóznak és lehetetlent követelnek." Nos, a szegedi beszéd után szemébe nézhetünk annak, hogy mi ez a „lehetetlen". Darányi Kálmán félreértést nem tűrő hangon leszögezte. S ha foglalkoztunk a kérdéssel, szivünkre tehetjük kezünket és önmagunknak őszintén megvallhat- jukt tényleg teljesithetetlenek-e a magyar követelések? És akadhat-e tárgyilagos ember, — (tegyük fel: politikához értő angol, francia vagy .más nyugati (aki ne adna igazat a magyaroknak és nem tartaná poszté zibilis tárgyalási alapnak Darányi két alapfeltételéit?i j

Ax első feltétel az egyenjogúság megadása. Csaknem nevetségesnek hat a mai világban, hogy Ilyenekről egyáltalán beszélni kell. Amikor minden mindenütt egyenjogú már, amikor Németország és Ausztria évek óta a legteljesebb katonai ég politikai egyenjogúságot élvezi, amikor számos demokratikus állam büszkén veri mellét, hogy megvalósitotta az emberek közötti egyenjogúságot és őrévé szegődött e nagy jog betartásának, akkor akadjon valahol a Duna medencéjében egy kis nép, amely évtizedek óta senkinek sem ártott és több más hatalommal ellentétben egyetlen erőszakos lépést sem tett igazsága felé, akadjon még nép, amely kénytelen szerényen és óvatosan egyenjogúságát kívánni azoktól a demokratikus hatalmaktól, amelyek a különböző emberi egyenjogúságok világpatronusainak nevezik magukat! Magyarország Nyugat- és Középeurópában az egyetlen önálló állam, amely nem egyenjogú. Semmivel nem szolgált rá, hogy például önvédelmi jogát kétségbevonják, hiszen hosszú évek óta példás rendben él és tartózkodik a legcsekélyebb agresszivitástól. Más államokon viharok zúgtak át, Magyarország nyugodt és kiegyensúlyozott maradt. Azt hisszük, nem férhet kétség áhhoz, hogy első kívánsága indokolt és elfogadható a nagy középeurópai rendezés tárgyalási alapjának.

Darányi második feltétele a magyar kisebbségek létének intézményes garantálása. Lehetetlenség ez? Túloz Magyarország, ha jogos aggodalmában a kisantanttól olyan biztosítékokat kér, amelyek kellő garanciát jelentenek a magyar kisebbségek megmaradására? Valamennyi kisantant-áL lam a leghatározottabban vallja, hogy nem tör a kisebbségek ellen, s ha Így van, mi hátráltatja őket, hogy e jószándékukat kodifikálják és a vágyva-vágyott dunai meg- békülés érdekében amugyis meglevő szándékuknak olyan látható és törvényes formát adjanak, amely a magyarokat megnyugtathatja és megnyerje az együttműködésnek? A kisantant sok ígérete és bejelentése után a „kisebbségi ügy'4 rendezése fcint« esak formalitásnak látszhatna* miérí

SZEGED. «— A nemzeti egység pártjának szegedi szervezete vasárnap délelőtt a Városi Színháziban nagygyűlést tartott. A gyűlésen megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök, továbbá Bornemisza Géza iparügyi, Fa- binyi Tihamér pénzügyi, Lázár Andor igazságügyi és Hótman Bálint közoktatásügyi miniszter, valamint száznál több kormánypárti képviselő é® felsőházi tag. A Városi Színházat ez alkalomra zsúfolásig megtöltötte a kell tána Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra. A jelenlevők melegen ünnepelték a miniszterelnököt, úgyhogy csak percekig tartó taps után kezdhette meg beszédét ■— örömmel jöttem Szegedre, — mondotta, — és emlékezéssel arra, hogy ez a hely volt forrása nemzeti megújhodásunknak. Azt, hogy az ország haladását, a nemzet boldogulását miként szolgáljuk és miként tudjuk a legjobban megközelítem, azt a magunk lelkiismerete szerint kell eldönteni. Mi már eldöntöttük s a nemzet lelkiismerete is eldöntötte, hogy az egyedüli helyes ut a keresztény nemzeti irány. Erről vitatkozni többet nem lehet. Ezt az irányt mi haladó szellemű konzervatív, szociális tartalmú, népies politikával akarjuk szolgálni.

— Sok szó esik most a politikában, sőt a világpolitikában is a különböző államformákról és sokat vitatkoznak arról, hogy melyik a hekell huzakodni tehát ennek az utolsó formalitásnak megtételétől, ha elvben mindenki hajlandó szerinte cselekedni s ha ettől a formalitástól függ a megbékülés? Pr'esztizs- oikokból? A szuverenitás elvi kérdése miatt Olaszország és Jugoszlávia megegyezésének példája azt igazolja, hogy kétoldali szerződésekkel, a fenségjogok megsértése nélkül gyönyörűen rendezhető a probléma és kitisztulhat a légkör.

Magyarországnak e második kívánsága egyébként teljesen érthető. Tizenkét millió magyar közül 'három millió, a nemzet negyede, a magyar határokon kívül él. Az anyaország aggódik sorsukért. Csak akkor nyugodhat meg. csak akkor állhat be a békés, építő munkába, ha egészen pozitív, közvetlen biztosítékokat kap e számára fontos tömeg jövőjére vonatkozóan, mert 'a lanyha nemzetközi biztosítékok, amelyek eddig mindig csődöt mondottak, nem elégíthetik ki. Prágában. Bukarestben, Bel- grádban számtalanszor hangoztatták, ha Magyarország a nemzetközi biztosítékok szankcióihoz igyekezett folyamodni, hogy jobb nem igénybe venni őket, mint igen s a kisebbségi kérdés^ nem lehet Európából,

zönség. Rengeteg sokan kiszorultak s az uccán hatalmas hangszórók utján hallgatták a beszédeket. A miniszterelnököt és kíséretét a város vezetősége és a helyi szervezet elnöksége ünnepélyesen fogadta. A nagygyűlésen Ivády Béla elnökölt. Megnyitó beszédében üdvözölte a miniszterelnököt és a minisztereket s kijelentette, hogy a nemzeti egység pártja politikáját soha sem irányítják önző pártérdekek, hanem százszázalékig csak az ország és a nemzet igazi nagy érdekei*

megoldani akarni, csak közvetlenül, az állam területén. Egy ilyen megoldást tehát csak a közvetlen tárgyalás mozdítaná elő s ezt kívánja most Magyarország. A világon ma mindenfelé a „'biztonság" a legfőbb politikai elv. Magyar szempontból a kisebbségek életének biztosítása feltétlenül beletartozik a biztonsági komplexumba, elvégre a magyar nép negyedének létéről van szó, ugyanarról, mintha tízmillió francia sorsáról tárgyalnának. Értsük’ meg jól: Magyar- ország nem kiván mást, semmi erőszakosságot, semmi lehetetlent, csak azt, hogy biztosnak láthassa a magyarság jövőjét, ne legyen kénytelen aggódni, nyugtalankodni, amire ma- száz oka van s a kételyt eloszlató megegyezés után teljes erejével és nyugtalanító gondolatok nélkül hozzáfoghasson & közös középeurópai építő munkához.. Úgy dolgozhasson, mint akit megnyugtattak, hogy a magyar kisebbségek szabadon fcj- lődhetnek és létüket nem fenyegeti veszély.

Nem hisszük, hogy ez & második kívánság teljesíthetetlen. Ha másnak nem, tárgyalási alapnak feltétlenül elfogadható, a többi majd adódik. Magyarország nyíltan, világosan* egyszerűen megnevezte -feltét** *

leit. A kisantant illetékesein a sor, hogy válaszoljanak és megtegyék észrevételeiket. Ők vannak a kedvezőbb helyzetben, az ő feladatuk a pozitív kezdeményezés. Néhány „aktivista" elszigetelt különvéleményétől eltekintve ma mindenki megegyezik abban, hogy a dunai közeledés előkészítésénél mindenekelőtt bizonyos politikai kérdéseket kell tisztázni. Eddig talán egyesek előtt úgy látszott, hogy a tárgyalás magyar feltételei eltúlzottak és megvalósíthatatlanok. Darányi szavadból kiviláglik, hogy nem igy van és a magyar kiván Ságok nem nnennek túl a reális lehetőségek határán. Viszont, amit Magyarország kér, annyira össze van forrva a magyarság legprimitívebb létérdekeivel, annyira a magyar jövő és biztonság alaptételei, hogy öngyilkossági kísérletet követne el az a nemzet, amely e legelemibb életérdekeket feláldozná. Egyenjogúság és a magyar nép megmaradásának és szabad fejlődésének biztosítása, — ez annyira egy nemzet természetes és igazságos kívánsága, hogy nem hisszük, hogy akadhatna bárki, aki kétségbe vonhatná legteljesebb jogosságát.

Az egyedüli helyes ut: a keresztény nemzeti irány

diktatúrát. Először Is tisztában kell lennünk azzal, hogy a diktatúra önmagában semmit sem

Ezután a külpolitikai kérdések taglalására tért át. A magyar kormány külpolitikáját illetően — mondotta — mindenekelőtt meg kell ismételnem azt, amit a parlamentben már a kor- mánybalépésemkor kifejtettem. Kormányom magatartása továbbra is állandóan az igazi béke érdekeit kívánja szolgálni. Mi híven ragaszkodunk barátainkhoz. Magyarországnak a római jegyzőkönyveket aláíró államokkal változatlanul fennálló szoros együttműködése a legjobb biztosítéka Középeurópában a békés fejlődés fenntartásának. Készek vagyunk azonban egyengetni a korrekt viszony útját azok felé az államok felé is, amelyektől ma még több-kevesebb