Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-18 / 89. (4235.) szám

joqaoXuoijjDjzixi ioijjzstfOJifZSqiJjf IVOlVIMIZI/l

..............................................................................................................

•>

jEUEfBpzES nAizs9f ppopuoin poppz -zoquapsi 9Siojfi •|BUBÍpsjodoq ojasiApzsip b Satu íné jassazaj'apiqoJB SBuijBplEj s ‘EÁpnq -se>{JBjbA’ub SBiUjB^Bq b puaial'Saui jnuejpBJ -?a (9ui3)3}Eqj|s v -qnzs^J p|oa UBqÁupApBi pPBqíaui qauqajaquia OAaApzsaJ uasapaui -aj v ‘3laA IJazSaA 2?s£apaq b s ‘aqppsap b pjtuaq SajajpunjBSEÁpnyi *3aui pjBq ppozoq qaÁuauqnjoq snqiSejp psoui ojasiApzsipuBS-búi pBJBqpBjjE zy '{uzemja^ popBjBsaBÁpn>i e Bppnp jeabsepeSouiep pajnsaÁSa 0p9ApBH? zb qsso jbui uaqopi iqqppn zy -juiBASara qnjop ppopnp mau ASoq ‘pibpbub aqaiazs bjiAuub ap ‘pja ppozoq qeÁuauqnjoq iSbáub Áuaxazs opsiApzsip y ’PqqoÁioqeÁpnq PBq ‘BfBÁpnqSEqJBj ppauuapSauqpf ASa pjoa qau -piasjApzsipupSEui pBJBqpBH? jupÁpsfid Á3g

lojefppzeS efnsDnq eApn>| nq v

racrquiopparaazs BpzB.Í? üBAjaj qizopbq-.10M )p0 Sí pSOUI UBJBp TUiB ‘qUJ&pO&J SBAllZS

paq'qnsa opzséfuBpura niq •sa.iajxnjio ‘soq -qiuj ■npara.iaptjap -saÁuaq e AS'oq •pjn.iapiq ea quoppiBq aqrcsnq ppojqnsaazsso qpqap -sáp aui?aos qBjzniqijq paqaSozs B púira? g 'qnjojaq pjBquq'Ej pnqpq fn jaqqa.oazs ppapalő'apazsiq jpqppzaafi-JEpBUI B Sd ^OqiBJBpO0I paq l&Ml'OqBIBA

pjápuaqpja uaqipqao hA.iaBZBq s ppapoSadaj uaspqnp áSbu qsso ^ipad BpzB.o uBApsj jzsiABZBq psoui sa iqau mapjazs>pap.oam — iivqBÍBsniq uajpapaqjap ppzsatúBpBUi Bpjop -IIOS — jZOqBÍÍEUI ZSIABZBq ‘ZSTABZEJJ —

•SíBZBq pjj? inas Sara1 psBAUuqoi sa pjnpxoj uoq.iBS ‘loqpjoj b popzaafpiBpBü niq v BppopuBiiq jbzzb ‘(jaj qapiraqqa.i nappafi :-íbjbpbuj b) ppopjBiq pBSOS^JBq ‘POÁSbS;

•q aupad-a;ai qB.vb púra ppoqBjjof BJrBfjBqpiBq ‘a.iaf -ajoiBq sa íbSoi^b uappapzsaA-Btd'BjBq ‘-bÍ -qqB.ij Ppzsaíi.iBpBUi aqÁpaq ‘saSasnjqAuoAS B s upCpznq JjAnq g zb qBuzojpmqBj ppo

púira csi joqJBpBq qij>urajBq b Sara upp qaqj -a.i’aA :jÍbIjba ‘qaAfaS'a.ias b ASoq ‘üib Eprén aApqjnÁujQzs p-Bqj ‘a.ia(aqsoaptQj b bijzbS uBApsj ppoSBpBqiq qBsa yaSSau dBuscpf

•ppn|Bp ‘uBqfBBj ]BÁq(:S -óra "opioq sa BpjopuoS — raappp pCmu qa'J -p;j raau ‘qB.uuii'pqjBpiBin siq qoSoj laazsjap ‘pxapuipa b ‘poqqBjf b raa-ppapaAap "qOiíS -ba iisoaBq ‘qoA.oBA dazs jbui p90j^ —

•UBqBsaqq b padaqioq1 -ni ssSosn.ioAuoÁ.S1 apapuazs iiBuiBppv sa ppSBin a+iaSapi UBSopi|og qBUBiBSag i>;oq

oiiBqqnqpia qnSora qpqjaj B iq qBppBqzoqBp-uoq uaqqnSasdazs sarja; ibjbuoa qauaisap nsa.req ppzsaíi.i-ppiBin ujqi b s uopjq| b i.iaA -aq tiuaj "qqB.ij b ASoq ‘Sojoppj b ap lc\' •jOJpjzsati.i^p'Bin BiuBpuipiaj pjniaqxs ubjw uiai’apznq "iBjqjaj aaSaA Sím ‘BJjBq-Biqqof BjjBSiaiiB.i -BpjBpSoqaj ‘apqoj ‘Bjzinqi '‘B’j^q -ja ‘apdax •qBuqqu.ij b ppasaxqau ‘luBpuoin iazsppq ppajjaq raau qBuijJnjazs UAizsop

•bj qBXBja ASa ipqB ‘qo.í.S -ba Aaiara üBÁja ‘qopnq raas lujnpzora jjft

— £21 —

•WfMJa»0 c#etA^fiT: %iJfW *9*3*3-utojuuBpíain ua>u»W cif{zspavSaui {nreptA W8 HnoavAfo m»a Pf *|jt ‘mozsSnXn ma ífPPV

qatupxpq b mazj9 qauqgz§ ‘pauraAau b inop^j p;o Bpj *>OdBl spf B UIOjBqSBAJO M»)| ‘podBUjpsmA V UKXX^A *HV

*WQHQ

•trsaqn^g

«B»A^ s ‘9jb>j qaopsuauajg

*j|ía ppuapzsa njoraozg ejjaquia Au^Sazs y •j^Auaq B zsa{ bS^jq <Bznq b zsaf 8?A9)í •s^ULiap b zsar uaAgjy . ‘paSaja qunjnsng v 9W9»n«iH •BJPIiCjí b U9Pncí5j *Bfjpf Aq?zsaA íC8b>j uBqqunjBj fin y

‘ziAay zy

•eposa^SB^ ‘gaA9 gp ‘bajj Sujjjads

*qaupaj9 zb iqjQ uapujjv ‘qaupaA ‘qBUBpu^zs q^paAppu^zg *Bqj?pBui qos b Suaz a\Su»2 ‘baj? urau j?ui qazs?jaqsaaj qzsBifBj paASnj uoq?j b ‘zsbabp Sajara b jbiu ppgfSajq

*ZSVAVX

•ppaqsop-JBj, ‘saAa 6 ‘s9PÍIW 8|jq?0

•BJqo3?J{A B PUQ p»t|A ‘nfpuoS sbui souju ‘p?djd ubSja raaia B aq pg? qauzs^pwM i* jZfq ‘pufpiop Sojop AJSbu Xjpn ‘q

*V0I3 V

‘89A0 n ‘eoföfil í>*3d

•BqjCu?aj jbáSbui iííg paq?u Bfu?Aiq pzg •iBSSpsSoppoq pa2?x napsj zb jfaui uofpjy •papj? mozoqp?iui 19qjo\Bl jzssam y •paAXuoq b monozsq)!

‘{sa?q sou?f bS?j<i nnapjaÁuSaui uodnn g ‘urepj?A uaS?J pmiy

TnaSua pj? uiojo XSbn uB[dBu qBupEqraozsOEM

U3NQZSQM

Y«WA ■» TttA <P?aj«h

v( I9q-Amiaui b ‘qjzsjq pzB u?x ^Suajaurja 99 snq ubXjo *Bfj?fpBp? pa^pA-paXSaH ‘Bftwu b JjppjBq azssaw

•raas pj^^sauiq zsnu?a V ‘uias PJ9S91JA b ?upn uiaf4 Tasaaujq uapúpra jqau J?iQd ‘jazsSuBq saApaq BÍpÁpiung

*p?f?Xpiunj Bffnj ‘Bfíng ‘p^?Áu saApaq jpaSpajax •in? 19 uaAupSazs Sipag ‘l^OTBpxpnf b qqnSopioq saujfj

•zsyHnr

‘eaA? OT ‘btjtAubív «^S9T

•paS9p Sipqoe *9W n»p«I 9f b 3ara uospjBp sg

‘qaiJ?q ‘ja ppBSoj ‘q^

‘paraaAizs b raopBBpo §

*paS9p JBA9F napaiw 3? zb nofpi? ÁSoq ‘raoupAi^i ipaq9u pjaqazapuij\[ MBfpB ppn ‘qB.tuBAiq pipv

*BJ?un pBpoi?u?i«i}i PBPPOPIUBP s‘ ‘ippzBqiU »x ‘BjSppiA a jypzoq ap § I9PiaAau ap I9puiojoqsijg

*m?qniCuB ‘Sara psBSpiBq ‘Q ‘péuipuii ppq uiaSuazja psoj^j ‘ui?íCub 9f ‘BS?jp ‘sapg *Bra uba BfdBu pa^pajqzs

TuBfjpz aqraaAtzs y ‘urpAuBsap? podBu a A3opj ‘urepjBA XSn U9 pa^aw ‘podnu Í9ZS a Bpzoq zsbabx

'MVNWyXílANV

•eáA? fi ítooj?iik)3; ‘búbív jpujopv

*qaup{ajnzs bS?j<3 UBqqofSaisaSaj aa ‘ipnuapunii S9iu fjqjQ <qBUJ?SnsdBU fjDJQ

•XSBq U9q9q 39UI P9S9X ‘BÍpuoS SpjiA b XSoh ‘XÍ8A qauua^S XSoq ‘qjBUuy

njaupaj? zb finjQ

•qauopxa 9zSbjja ‘qBUBÁjoqi 8jq y ‘qanppi ppiuap ‘d9zg ‘qBUZSBABP b fjnjQ

5ÍVNZSVAVX V nüHQ

IVSVUI MOH VAD VN SÍM- — >a —

.....

— 122 —

HuU& tc&zi e*n&ect

Irta: HÁRS LÁSZLÓ

Xemtudom'hol megyében, nekeresdi határban. István gazda fökleesk-éjén, sárgu ó búza tábla közepén, álldogált a hetyke madárijesztő. Bárányfelhőn bizott karcsú karóderekán fekete frakk libegett s kemény fejebubján fickósan trónolt egy fénveve- ezett cilinderkalaip. Helyre egv madárijesztő volt őkelme, akárki megmondhatta volna, ha arra jár, mégsem volt megelégedve, mert va'abányszor széles vállain megmozdult a frakk: seregélyek ée hollók csapata ijedten rebbent fel vig lakomájából és bizony volt mit hallgatnia árva botfüleinek.

— Nézzétek azt a csúf, irigy fickót — mert hát ilyen furcsa a világ; ami ember- ezemnek szép. az madár szemnek csúf —, hogy hadonászik, mozgolódik, mintha bizony nem maradna néki elég szem. Nap mint nap, csak áll és strázsálja a földeket, egy falat nem sok. annyit nem eszik és tőlünk mésris sajnálja a búzát. — így csiripeltek. károgtak, csipogtak a madarak, miközben nagy fekete körökben kerengtek madárijesztő cilindere felett.

Rossz véleményük sehogy sem tetszett mari árijesztő vajszivének.

— Gyertek, kis madárkáim, gyertek.. hiszen én szeretlek titeket, gyertek; szállja- ♦ ak a mezőre, egyetek a jó érett, acélos buzácskából, mig megtelik a 'begyetek — szólt, hogy kiengesztelje a madarakat és hivogatóan kitárta két karját.

— Nézzétek, hogy haragszik megint — csipogta egy veréb — ka impál a csúf karjaival. hogy elhessegessen.

Én a kalapjától félek, az rettenetes — csiripelte egy másik.

— Nekem a kabátja sem tetszik — vélte egy holló —, ilyen kabátot még világéletemben nem láttam. Vilíásfarku, akár’ a fecske és olyan fekete, mint maga az ördög.

Beszélgetve, ócsárolva repkedtek még egy ideig fölötte a madarak,, de a szél csak fújt és a frakk csak libegett., lobogott, ijesztően, az este is lassacskán aláereszke- de'f, hát hazaindultak.- Csúf, csúf, csúf! — kiáltották feléje a hollók és elrepültek.

Szegény madárijesztő egész éjjel zokogott. Hiú szivének kimondhatatlanul fájt, hogy a madarak annyira gyűlölik és oly rútnak tartják.

Mondjátok, hát tényleg olyan csnf vap-yokV zokogta a csillagok felé és azok vidáman pisloglák vissza;

— Bizony, barátocskám, rut is vagy. meg buta is. Üres a fejed, azaz a cilindered, semmi sincs benne, csak hiúság.

Madárijesztő erre még jobban zogokott. Hullott a könnye mint a záporeső és a soksok szép csepp tócsává futott össze lábainál. Busán maga elé meredt és akkor, a hold fényénél, a pocsolya sima tükrén, megpiPantotta deli termetének mását.

— Nem csodálom — gondolta magában, —- hogy nem tetszem kis madárkáimnak, hiszen ez a kalap olyan, mint valami kormos kender. Teljesen elrontja kitünően elegáns megjelenésemet. Mingyárt levetem.

Ám hiába ropogtatta fakarjait, biz azok nem engedelmeskedtek, nem hajoltak be, bárhogyan igyekezett is.

— Mi a baj? — kérdezte szélurfi, aki éppen arra járt és jót, mulatott barátunk hasztalan erő'ködésén.

— A cilinderemet szeretném levetni, mert tegnap kiment a divatból, de az éjjel meghütöttem magam a mezőn és most hajlítani sem birom a könyökömet. — Ezt, felelte madárijesztő, mert végtelen hiúságában szörnyen Testelte, hogy a karja fából van és azért nem tudja mozgatni.

— Ejnye, ennyi az egész? Egyet se búsulj, pajtás! — rikkantott a vidám szélurfi. azzal usgyi, nekirugaszkodott és úgy lepofozta madárijesztő fejéről a tökfödŐt, hogy a szegény cilinder csak valahol a harmadik határban tért eszméletre.

Örült volna most már madárijesztő, de örömének nagyihordó mézébe beleesett egy szem morzsa, amitől az egész hordónyi méz szempillantás alatt megsavanyodott: a frakk! Bizony a frakk, ami vilíásfarku, akár a fecske és fekete, mint az ördög, amely ijesztően tibeg-lobog a szélben, elhessenti kedves madárkáit és amellett deli termetét sem domborítja ki kellőképpen. Pedig hiába szép már a’feje, ha alakját elcsúfítja a kabát.

— Kedves jó szélurfi, ne menj még el, ne hagyjál cserben — könyörgött pitye- regve. — Köszönöm, hogy megszabad,itot- tál kopott cilinderemtől. De mit ér mindez, ha rajtam marad ez a csúf, divatjamúlt, uraságoktól elnyűtt ruhadarab. Biz Isten, szégyellek benne a mélyen tisztelt madár- és fauraságok szeme elé kerülni, h is zen ezt a szabást már egy éve nem hordják. Ezért hát,, kedves szélurfi, arra kérlek," ha, már Regitettél rajtam az előbb, ne hagyj cserben most sem, szedd le megdermedt tagjaimról ezt a frakkot, mórt ért a hideg— 127 —

A kis vöcsök kalandjai

Nagy tó partján, nádas körött Vidáman él a sok vöcsök.

Nagyszakálhi Szárcsa király ítéli meg, kinek mi jár.

Ki szorgalmas s fog sok halat, Annak jár ki a jó falat.

Aki viszont lusta, annak Nézni kell, ha mások falnak.

S ki nem tudja, mi a törvény,

Azt elnyeli a nagy örvény.

Ezért aztán minden vöcsök*

Egyre repül, úszik, döcög.

Pitymalattól alkonyaiig Vízben ülnek, sokszor nyakig.

Ha nem akad hal horogra,

A vöcsök gyűl nagy haragra.

Mert hírnevük abban vagyon,

Hogy halászni tudnak nagyon.

Iskolába, nádas erek Alján gyűlik a sok gyerek.

• ' 1 <

Kopasz vöcsök a tanító,

Tanítja* hogy milyen a tó.

Miért úsznak a halak gyorsan S miért kell úszni még gyorsabban.

Hogy a vöcsök milyen fajta S mi a csodálatos rajta . . .

Hogy mily szép a tollrühája,

Hogy vöcsöknek nincsen párja.

Ki nem tanul, azt Izlbe Megbuktatja tó vízibe.

Sok kis vöcsök tanul szépen,

Csak Bódorka lusta éppen.

Amikor más tanul nagyon, ö csak játszik künn a napon.

Olyan lusta, mint a penész,

Eszik, alszik, meg heverésr.

Anyja mondja: „ó te malac, Tudományban alig haladsz."

Apja mondja; „Komisz kölyök, Miattad már megőszülök."

A tanító nyakonfogja S untalan viz alá nyomja.

De Bódorka változatlan,

Lusta, mint egy kövér kappan.

„Unatkozom itt a tavon,

Unatkozom, anyám, nagyon."

(Folytatása következik.)

MÓKA

A KIS RAVASZDI.

— Ejnye, fiam, itt lustálkodsz az ágyban

és te akarsz mérnök lenni? _ ~~

— Igen, anyukám, legfeljebb egy Órával későbben' leszek mérnök.

KÍVÁNSÁG.

Villamoson visznek egy kis gyereket, ökelme nagyon óbégat, hogy nem lát ki az ab akon, ezert édesanyja az ölébe veszi.

De sírása csak nem szűnik.

— Brülh-Mi-hü — bömböl a kicsike, — én nem anyuka ölében akarok utazni, hanem a villamoson . . .

MÜLLER KLÁRI MÓKÁJA.

Pista minden héten kölcsönkért Jancsitól egy koronát. A napokban ismét találkozott" a két fiú s Pista a következőket mondotta. Jancsinak:

— Elhatároztam, hogy többé már nem kérek tőled kölcsön egy koronát.

Jancsinak erre egészen fölvidult az arca és megkérdezte Pistától, hogy mi az oka nagy elhatározásának, talán csak nem gazdagodott meg hamarjában. Pista azonban hamar elrontotta Jancsi korai örömét, ra%rt megnyugtatta, hogy ezentúl már csak két- koronás kölcsönöket fog kérni tőle.

KIS LEVELEK

Molnár Mária, Gábris Miklós. Felvettelek a kis magyarok táborábas — Szabó Kálmán, Reismann Ibi. Könyveteket a posta visszahozta. írjátok meg pontos címeteket (uocát és házszámot is). — Bencsik Marika* A levélre egykorouás bélyeget ragassz.

', m

MEGFEJTÉSEK

A 14. szám rejtvényeit helyesen fejtették meg:

Bernáth József, Bav Eszter, Bencsik Marika, Batta Luci. :: Dolinezky Edit, Darva-t Attila, Darvas Szilárd. :: Ferenczi Antal, Forgách Ildikó, Forgách Klárika. :: Gajdos Dodó. :: Haris Mariska. :: Kuklis Imre, Ke-i nessey Csaba. Kencssey Ildikó. :: Linné# Ilonka, Latkóczy Julika. :: Mfiller Kláxfy Mikus Imre. :: Perjéssy Eszter, Pénzes Joá* kim. :: Rozlosnik Böske, Risxner Jenő, Ris** ner Karcsi. :: Supala. A.ncsi, Sehvaxc#

Magda, Sclhvancz Rózsi, Sporting É'u, Se* bők Éva, Sebők Judit. :: Szecsoy Klára. :j Tárnok Irnpa. :: Urbán Sándor. :t Vöröí Nellike, rVarga Jancsi.