Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-16 / 87. (4233.) szám

5flfa«fau»inW» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303*11. ©• SÜRGÖNYCIM HIRLHP, P R fl H fl. Az uj magyar gimnázium építésének megszavazása előtt föloszlatták Kassa képviselőtestületét ■ » Május 23-án választ Kassa - Az egyesült párt kétségtelen győzelmét eőzte meg a váratlan döntés Cseh könyv a magyarokról (sp) Régebben átolvastuk már Josef Teichman könyvét a magyarokról („Ma- dari ve válee a po válce“, Prága, 1937, Melantrich kiadása), de nem tartottuk vol­na szükségesnek, hogy írjunk róla, ha a mai Lidové Noviny, ez az egyébként komoly cseh lap, nem ünnepli a könyvet úgy, mint az objektivitás remekművét s nem büszkél­kedik vele, mint a prágai pártatlan törté­nelemszemlélet dokumentumával. Ezt a be­állítást mégsem hagyhatjuk megjegyzés nélkül. Amilyen komoly tudományos fel- készültséggel irt mü Macourek könyve a magyar történelemről, (ámbár ennek ten­denciája sem mentes az egyoldalúságtól), annyira komolytalan, felelőtlen pamflet az, amelyben Teichman egyszerűen kivégzi a magyarság háborús és háboruutáni történel­mét s úgy állítja be, mint egy rablóhistó­riát, ahol a bandita szerepét a „magyar feudalizmus", a becsületes pandúr szerepét pedig Európa játsza. A négyszázötven ol­dalas kötet beletartozik azoknak az áltudo­mányos müveknek sorozatába, melyek leg­újabban egy-egy politikai párt vagy világ­nézet megbízásából különiféle politikai vagy történelmi kérdésekről készülnek. Az újabb magyar történelem több-kevesebb rutinnal megírt kompendiuma, amelyet a magyar- ellenesség és a megnemértés szelleme hat át. Ha összehasonlítjuk ezt a lenézésektől és tévedésektől csöpögő fércmüvet például azzal az elismerő és megértő kis könyvvel, amit néhány év előtt finom szellemtörté- nelmi módszerekkel Gogolák Lajos irt Csehszlovákiáról s amely csaknem hiyata- los magyar kiadóvállalatnál, a Magyar Szemle Társaságnál jelent meg Budapes­ten, akkor elénk tárul Teichman módszeré­inek teljes sajnálatossága. A könyv írója bizonyára nem tud ma­gyarul. Legalább erre következtethetünk a műhöz csatolt bibliográfiából, amely hiá­nyos és tökéletlen forrásfelsorolásában egyetlen magyarnyelvű müvet sem említ meg, de idézi mindazt, ami rosszat, hara­gosat, gyülölködőt a külföldön a magya­rokról írtak. A régi magyar emigráció 1920 'körül készült propagandairatai játszók a fő­szerepet a forrásmunkák között, tehát olyan müvek, melyek nagy részét ma Íróik is meg­tagadnának, mert nem tárgyilagos beállítá­sok voltak, hanem egy szerencsétlen kor feszültségéből született propagandairatok. Az iró felkészültségének jellemzésére egyetlen adatot idézünk. Egy helyen a kö­vetkezőképpen kezdi a mondatot: „Széche­nyi István már ötven évvel ezelőtt kijelen­tette ..." —- Aki a legnagyobb magyarról azt hiszi, hogy 1887 körül még élt és kije­lentéseket tett, nem lehet hivatott arra, hogy ítéletet mondjon a magyar élet, törté­nelem és kultúra fölött. A könyv elejétől végig riportstilusban van Írva: anekdotá­kat fogad el valónak, újságcikkekből meríti tudományát, önhatalmúlag csoportosít, el­mondja, ami. alátámasztani látszik vélemé­nyét, elhagyja, ami nem egyezik vele. A magyar lélek tragikus formájának elemzé­sét meg sem kísérli. Jellemző, hogy legfőbb dokumentumforrása, amire állandóan hivat­kozik, Szabó Dezsőnek véletlenül (vagy szántszándékkal) csehre is lefordított „Se­gítség" cimü kulcsregénye, ami lehet szép irodalmi alkotás, de semmiesetre kielégítő történelmi dokumentáció. . FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelenté­se.) A kassai városházi válság döntő fordulathoz érkezett. Ma reggel dr. Bada főjegyzőnek kikéz- besitették az országos' hivatal 121.328—5—37. számú végzését, amely elrendeli a képviselőtes­tület, a városi tanács és valamennyi bizottság föloszlatását. A város ügyeinek vezetésére kor­mánybiztost jelölt ki: Mitske Mariont, a kassai kirendeltséghez beosztott közigazgatási biztost, PRÁGA. — Az Egyesült Országos K©resz­té nyszociaiista és Magyar Nemzeti Párt, rala- minit a Szepesi Német Párt törvényhozóinak parlamenti klubja csütörtökön Prágában dr. SzíüHő Gáza elnökletével ülést tartott. Az ülést dr. Sziüllő Géza a következő be­széddel nyitotta meg: Az eddigi munka — Az uj parlamenti ülésszak első klub­ülésén — kezdte megnyitó beszédét a klub­elnök — röviden vissza akarok pillantani az elmúlt időszak alatti működésünkre. Konstatálom azt, hogy parlamenti klubunk tagjai minden lényeges törvényjavaslat tárgyalásában résztvettek s megfeleltek an­nak a kötelességnek, amire vállalkoztunk, hogy mindig és mindenben meg nem félem- litve kitartunk azon az útvonalon, amelyet magunk elé tűztünk. Ez pedig az, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján inkorporált különböző fajoknak az államalkotó fajok­kal való egyenlősége, egyenlő elbánása, egyenlő jogi megítélése és prosperitása ér­dekében síkra szálljunk. Az ellenzékiség nem államellenesség — Nekünk nagyon nehéz a helyzetünk ebben az államban, ahol a mi ellenzéki szerepünket a mi ellenfeleink nem oppozi- ciónak, de államellenes cselekedetnek sze­retnék minősíteni és minden olyan törek­vésünket, amely politikai rezonból fakad és nem a mindennapos szükséglet praktikumá­ból vizsgálja a helyzetet, meddő irrealiz- musnak akarnak feltüntetni. Kisebbségi és állampolgári feladatok — Nekünk egyrészt kisebbségi felada­taink vannak, de másrészt állampolgári fel­adataink is vannak. Állampolgári felada­tainkat megszabja a közjog, kisebbségi jo­gainkat megszabják a nemzetközi szerződé­sek. Ezek azonban csak keretek s ezeknek volt nagymihályi járási főnököt, Mitske Marion egy időben Poprádon, majd Varaimon műkö­dött mint közigazgatási tisztviselő. Az uj kor­mánybiztos ma már át is vette hivatalát Janoud helyettes polgármestertől. Az uj képviselőtestü­let megválasztását május 23-ára tűzte ki a bel­ügyminisztérium. A váratlan rendelet óriási izgalmat keltett Kassán. A városházi válságot szándékosan idéz­tartalommal való megtöltése képezi a fel­adatunkat. — Közjogi pozíciónk attól függ, hogy mi­lyen erős az állam. De kisebbségi politikai erőnk is attól függ, hogy milyen erős az állam. Egy állam ereje két tényezőtől függ. A belső konszolidációtól és a nemzetközi helyzettől. Mi az öncél: az állam vagy a kisantan:? —- A mai kaotikus világban a nemzetközi helyzet a fontosabb. Most elsősorban azt kell néznünk, hogy ez a respublika milyen állam: öncélú állam-e, amelynek minden — Mi itt a Duna völgyének a problémá­jával bíbelődünk. Ezt a problémát most másodízben tárja elénk Hodza miniszterel­nök ur, aki a múlt év őszén a dunai szö­vetséget már mint létezőt taglalta Lon­donban és Párisban s noha a terv akkor zátonyra jutott, most újból ennek a tervnek a sikere érdekében dolgozik. S dolgozik néha úgy, ami ellentétes azzal a felfogás­sal, amely szerint a csehszlovák köztársa­ság tagállama a kisantantnak. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásánál kiütközik a kisantantnak egy konstruktív hibája: hogy a kisantant csak abban egységes, hogy mit nem akar, de nem egységes abban, hogy mit akar. A pozitívum hiányára, a negatí­vumra azonban építeni nem lehet. Akár a kisantant államszövetség szemszögéből, akár a csehszlovák állam öncéluságának szemszögéből nézzük a kérdést, egy bizo­nyos: hogy a dunai kérdés megoldásánál nem szabad csak a praktikumot nézni. A politikában és az élet minden megnyilvánu­lásában van praktikum, van lehetőség és van cél. A politikában éppen úgy megvan a tisztesség, az erkölcs, mint az éltben. Ezek a princípiumok is számba veendők. ték elő Kassán, mert hisz a város gazdasági egyensúlya biztosítva van. Politikai vélemények szerint az autonómia felfüggesztése azért történt meg, mert a városi tanács keddi ülésén a több­ség úgy döntött, hogy ragaszkodnak a régi ha­tározathoz és a miniszterelnök ígéretéhez, s a magyar gimnáziumot a szlovák gimnáziummal egyidejűleg építik föl. Ezt a döntést valószínűleg a közgyűlés is elfogadta volna. célja a csehszlovák köztársaságban merül ki, vagy pedig tagállama-e a kisantantnak, amelynek öncélüsága egy nagyhatalmi ala­kulat a már létező nagyhatalmak közepette. — Ha a koalícióban megnyilvánuló egyik irányzatnak a szemszögéből nézem a res­publikát, akkor ez tagállama a kisantant­nak, ha azonban a másik iránynak a szem­szögéből nézem a helyzetet, akkor látom, hogy a kisantant csak szövetséget jelentő meghatározás s a csehszlovák köztársaság öncélú állam. — Akár igy, akár úgy van azonban a dolog, minden államnak a célja a konszo­lidáció megteremtése és fenntartása. Ha valaki becsület nélkül a jólétet választ­ja, az lehet praktikus, de csak időlegesen, de semmi esetre sem lehet a közéletben hi­vatást betöltő, mert a közszereplésnél, a politikában az erkölcsi alap számbavétele nélkül állandót alkotni nem lehet. „Első a becsület!“ — Nekünk magyaroknak azt nem szabad elfelejtenünk, hogy bennünket tőlünk füg­getlen körülmények csatoltak egy uj állam- alakulathoz s e helyzetünkben vigyáznunk kell, nehogy nemzeti öntudatunk meggyen­güljön. Éppen úgy nem szabad ar*51 sem elfelejtkeznünk, hogy fajunknak van egy állami életet élő része is, amelynek erővi­szonyától függ a mi erőviszonyunk is. Nem közömbös tehát az, hogy Magyarországnak gazdasági és közjogi helyzete milyen. Ezért törődünk a dunai kérdés megoldásánál az­zal is, nehogy Magyarország lemondjon az egyenrangúságról és lemondjon az igazi szuverénitásról. Vagyis magyarán: a du­nai szövetség gondolatát mi támogatjuk, mert respiró szükséges a kimerült világban FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN A dunai kérdés megoldásáról beszélt Szüllő az egyesült párt parlamenti klubjának ülésén A magyar kisebbség hidfőladata ■ „Tiltakozunk minden oly fogás ellen, amely anyagi kérdések megoldásával akarja a nemzeti becsületet másodlagossá tenni" * ■ ■ A klub azonosítja magát R. Vozáry Aladár nyeivjogi álláspontjával * ■ ■ A dunai kérdés megoldása

Next

/
Oldalképek
Tartalom