Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-02 / 75. (4221.) szám

1937 április 2, pénteki ^I«<yaMACifeARHlRLAE> 3 Felélénkült a harc a spanyol frontokon Delbos bizik a kibontakozásban - Harcok a baszkok földjén — A nemzetiek győzelmet jelentenek — PARIS. — Jelentettük, hogy Delbos kül­ügyminiszter a francia minisztertanács szer­dai ülésén beszámolt a nemzetközi helyzet­ről és közélte, hogy Olaszországgal sikerült megegyezni a spanyol kérdésiben, úgyhogy az európai légkör megenyhült és Spanyolország nem jelent többé nemzetközi kofliktuscsirál Delbos egyébként megállapította, hogy Ang­liában az elmúlt napokban nagy hangulatvál­tozás történt. Katonai körök jelentősnek tartják a Franco hadseregében kiütött nyug­talanságot és kedvezőtlenül ítélik meg azt, hogy a nemzeti flotta egyre több angol hajót támad meg. Ilyen körülmények között feltét­lenül szükségesnek tartják az ellenőrzés azon­nali bevezetését. Az angol admiralitás eltö­kélt szándéka, hogy megkezdi az ellenőrzést tekintet nélkül arra, vájjon a többi hatalom csatlakozik-e magatartásához vagy sem. Delbos nyilatkozatai Középeurópáról ke­vésbé voltak optimisztikusak. A francia kül­ügyminiszter a középeurópai helyzetet zava­rosnak tartja. Francia körökben állítólag ag­godalommal figyelik az olasz-jugoszláv pak­tum kilátásait és attól tartanak, hogy Belg- rád és Róma szövetsége változásokat jelent Középeurópában. Az Echo de Paris részletesen foglalkozik az olasz-jugoszláv szerződéssel és ugyancsak megállapítja, hogy Franciaország egyelőre nem láthatja tisztán a belgrádi egyezmény fejleményeit s ezért tartózkodni kell az Ítéletalkotástól. Durango bombázása PARIS. — A baszk kormány párisi képvi­selője tegnap nyilatkozatot adott ki, amely­ben beszámol a harctéri helyzetről. A nemze­ti repülőgépek bombázták a Bilbaotól délke­letre fekvő Durango városát és óriási károkat okoztak az épületekben. Az egyik bomba a kaszárnyában robbant föl, ahol száz milicia- katonát megölt. Durango uccáin a lég] táma­dás huszonöt áldozatot követelt. A nemzetiek többnyire olyan városokat választottak ki tá­madásaik számára, amelyek messze esnek a fronttól. A harctéren egyébként nagyarányú ütközet tombol. A nemzetiek támadásba men­tek át, de a baszkok egyelőre tartani tudták állásaikat. Franco osztagai áttörték a biscajai frontot SÁL AMANDA. — A Franco főhadiszállásá­ról érkezett jelentés szerint a nemzetiek visz- szaverték a kormányosztagok támadásait a santanderi és a lorilai fronton. A biscajai fronton Villa Reáltól északnyugatra a nemze­tiek áttörték az ellenséges állásokat és több falut megszálltak. Agencio Mendi vidékén heves harc után a nemzetiek ugyancsak megszállták a kormánycsapatok lövészárkait. Ezzel szemben a baszk hivatalos jelentés ugv tudja, hogy a kormánycsapatok Guipuzo- ja vidékén visszaverték a nemzetiek táma­dásait és nagy veszteséget okoztak Franco katonáinak. Ugyancsak visszaverték a nem­zetiek eibari offenziváját is. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON. „A legfelső közigazgatási bíróság a lakosság mentsvára és reménysége a közigazgatás túlkapásaival szemben” Pe resek képviselő az egyesölt párt nevében bírálta a képviseSőház üiésén a köz- igazgatási bírósági novellát ■ A megsemmisített közigazgatási végzések 80 száza­léka a pozsonyi referátustól való Egy hétre elnapolta üléseit a képviselőház PRÁGA. — A képvlselőiház tegnapi ülésén, —mint már jelentettük, — felszólalt Petrásek Ágoston képviselő is és az egyesült párt nevé­ben birálat alá vette a napirenden szereplő, a legfelső közigazgatási bíróságra vonatkozó no­vellát. Petrásek beszéde elején élénken polemi­zált Meissmer előadóval, aki inkább a legfelső közigazgatási bíróság hatáskörének szűkítése mellett tört lándzsát, s védeni iparkodott a köz­igazgatási hivatalokat. Éppen e hivatalok pár­toskodása és gyakori törvényellenes eljárása szüli — ugymond — a sók-sok panaszt. A közigazgatás ellenőrzése ■— Az előadó ur kitért arra is, — mondotta többek között a továbbiakban Petrásek, — hogy baj az, hogy a törvényhozóknak interve- niálniok kell ahelyett, hogy a közigazgatást el­lenőriznék. Válaszom erre az, hogy nem kellene interveniálni, ha a hivatalok igazságosan és lel­kiismeretesen intéznék az ügyeket. Ami pedig a közigazgatás ellenőrzését illeti, azt mi ellenzé­kiek állandóan megtesszük, de milyen keserves tapasztalatokkal! Csak egy példát hozok fel: Egy községi jegyzőnek sok-sok hivatali vissza­élése miatt kilenc hónapig kilincseltem a fölöttes hatóságoknál. Ezek tudtak a sok bűnről, mégis tartották a jegyzőt, s csak akkor helyezték át végre, amikor az államügyészséggel fenyegetőz­tem s azzal, hogy a parlament színe elé viszem az ügyet. A jegyző nyíltan beismerte, hogy na­gyon exponálta magát az agrárpártért s igy kö­vette el a sok „szabálytalanságot". A legna­gyobb hiba az, hogy a közigazgatást teljesen cl­politizálták s csaknem minden ügyet a pártpoli­tikai legitimáció alapján intéznek el. •—- Azt mondotta az előadó ur, hogy nem tartja célszerűnek tulnagy hatáskört adni a leg­felső közigazgatási bíróságnak, mert félő, hogy könnyen a törvényhozás nyakára nő, mint Ame­rikában is megtörtént Roosevelttel. Ettől én 30- ha nem félnék, ha a bíróság valóban független s igazságos kvalifikált birákból állana, nem pe­dig közigazgatási tisztviselőkből. Negyedik közigazgatási instancia? — A legfelső közigazgatási bíróság eddig a lakosságnak egyetlen mentsvára és remény­sége volt a közigazgatási hatóságok túlkapá­sai ellen. Kezemben van a csehszlovák birák szövetségé­nek memoranduma, amelyben megjegyzéseiket rögzítették le a készülő törvényjavaslatról. Itt megállapítják, hogy ennek a bíróságnak a nagy­szerű működése kiválóan bevált az itteni judi- katurában. Komoly tiszteletnek s megbecsülés­nek Örvend nemcsak a bírói Var Véreiben, de a közvélemény előtt is. Ha azonban a kormányjavaslat törvényerőre lépne mjai formájában, akkor ez a bíróság megszűnne az lenni, ami eddig volt s csupán úgynevezett negyedik instanciává válna. Maga az alkotmányjogi bizottság is elismerte, hogy jobb lett volna, ha a .kormány olyan ja­vaslatot terjesztett volna be, amely az alkot­mánylevél 88. §-ában foglalt alapelvek vala­mennyi részletére kiterjedt volna. A bizottság nagy munkát végzett ugyan, de a kormány iránt való nagy lojalitásában csupán rámutatott az eredeti kormányjavaslat egyes hibáira, de a nagy kompromisszumkeresésben csak lényegte­len dolgokat javított. Azt hiszem, hogy ha a bizottság ismerte volna, hogy mennyi szabálytalanságot követnek el a szlovenszkói és kárpátaljai agyonpolitizált közigazgatási hatóságok, akkor a benyújtott kormányjavas­latot minden bizonnyal e Vrr.'.c!r'•ásította volna. A pozsonyi iskolaügyi referátus megsemmisített végzése — Engedjék meg, hogy itt felhívjam a figyel­met arra, hogy ezekben a szabálytalanságokban, sérelmekben s túlkapásokban vezető szerepet visz a pozsonyi iskolaügyi referátus. Még 1926- ban jelen voltam egy kongruaügyben a legfelső közigazgatási bíróság nyilvános tárgyalásán. A referátus képviselője nem jelent meg. Megvan az illető ügyben a közigazgatási birósági dön­tésem is. Ez megsemmisítette a referátus végzését s azt annyira megdöntötte, hogy alig maradt belőle valami. Mégis mi történt? Ugyanez a referá­tus ugyanilyen dolgokban következetesen az előbbihez hasonló végzéseket hoz és semmibe sem veszi a közigazgatási bíróság döntvényét. 80 százalék! — A legfelső közigazgatási bíróság műkö­déséről szóló statisztika bizonysága szerint ez a bíróság közel 80 százalékát az iskolaügyi referátus végzéseinek megsemmisítette. Nem áll tehát az előadó urnák az az állítása, hogy alig néhány hibát követnek el a közigaz­gatási hatóságok, amikor a legfelső közigazgatá­si bíróság kénytelen volt ennek az egyetlen köz- igazgatási szervnek, a referátusnak végzéseit nyolcvan százalékban megsemmisíteni. Mennyi azonban még azoknak a száma, akik nem is él­tek ezzel a panaszjoggal, mert nagyon hossza­dalmas és főként rendkívül költséges. 17 ezer korona csupán okmánybétyesre — Rá kell itt mutatnom égy olyan esetre, amely a legújabb időben történt. A pozsonyi katolikus iskolaügyi iroda leg­utóbb több, mint 300 panaszt nyújtott be a legfelső közigazgatási bírósághoz az iskola­ügyi referátus végzése ellen a katolikus isko­lák tanítóinak jóváhagyása ügyében. 17 ezer koronára rúgott csak a bélyegilleték ezeknél a panaszoknál. Egész légió azoknak a végzéseknek a száma, amiket az iskolaügyi referátus a felekezeti isko­lák fejlesztése, kibővítése, kongrua- és egyéb dolgokban hibásan hoz annak ellenére, hogy a legfelső közigazgatási bíróság hasonló esetekben már megsemmisítette ezeket a végzéseket, tehát a referátus is jól ismeri e döntéseket, — anti­demokratikus volna tehát ennek a bíróságnak a hatáskörét bármilyen módon is korlátozni. A szlovenszkói és kárpátaljai közigazgatás elpoiitizálfsága — Nem mondok újat, amikor azt állítom, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai közigazgatás tel­jesen elpolitizálódott. Ez annyira ismeretes, hogy már a kormánysajtó is elismeri és gyakran ir róla. A szlovenszkói közigazgatás csaknem teljes egészében a csehszlovák agrárpárt kezében van az országos elnöktől kezdve a községi jegyzőkig. A legutóbbi parlamenti választásoknál történt, hogy a községi jegyzők a járási főnök egyenes felszólítására magukhoz hivatták a fasiszta, kommunista és keresztény szocialista párt helyi szervezeteinek vezetőit s a legdurvább módon igyekeztek őket leterrorizálni. Persze, a járási főnök és a jegyző is — agrárpárti volt. Az agrárpárt prepotenciája minden vonalon érezhető, ennek a pártnak a protekciója nélkül már nem­csak közfunkciót alig lehet kapni, de a dohány- és legújabban a paprikatermelésnél is elsősor­ban az agrárpárti legitimációt nézik. — A betegsegélyzőknél kizárólag a szociál­demokrata párt van uralmon. Az iskolaügynél is eddig ez a párt volt az egyeduralkodó, most a miniszterváltozással a pártlcgitimáció is megváltozott. Célszerü-e te­Egyik mondta a másiknak: * Mindig jobban járunk * de legjobban járunk hát ilyen végletekig elpolitizált közigazgatás mellett bármiben is korlátozni a legfelső köz- igazgatási bíróság hatáskörét? A javaslat legant tzociálüabb pontja A továbbiak során Petrásek képviselő a ja­vaslat részletes bírálatára tért át s csaknem minden egyes paragrafushoz volt megjegyezni­valója és talált kivetni valót. Kifogásolta azt, hogy a legfelső közigazgatási birósági eljárás alól kivették az úgynevezett „bagatell" dolgokat, amelyek pénzügyi értéke nem haladja meg az 500 koronát. Ez a rendelkezés antiszociális — mondotta Petrásek —, mert éppen a legszegé­nyebb néposztály jogait csorbítja. Azoknak pe­dig minden korona rendkívül fontos. A javaslat 6. §-a kimondja, hogy a legfelső közigazgatási bíróság abban az esetben, ha a közigazgatási eljárás során hibát talált, a végzést visszautalja a közigazgatási hatósághoz újabb végzés meg­hozatala céljából. Módosító javaslatok — Itt javasolom azt, hegy a közigazgatási hatóság kötelezíessék arra, hogy ezt az újabb végzését három hónapon belül hozza meg, s ellenkező esetben az illető referens, vagy az ügyosztály főnöke erkölcsileg és anyagilag is felelősségre legyen vonható. Egyben pedig a tisztviselők kvalifikációjába is beszámítsák azt, hogy hány végzését semmisítette meg a közigaz­gatási bíróság. Erre azért van szükség, mert na­gyon jól tudjuk az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a közigazgatási hatóságok milyen gyak­ran és következetesen szabottálják a közigazga­tási bíróság döntéseit. A 10, § módosításaként javasolom, hogy a legfelső közigazgatási bíróság tagjainak legalább a fele legyen hivatásos, kva­lifikált bíró. Petrásek képviselő ezután követeli, hogy a bővített tanácsok döntvényei általános érvé­nyűek és kötelezők legyenek a közigazgatási hivatalokra is, mert már szinte nevetséges do­log, hogy ugyanabban az ügyben a közigaz­gatási bíróság többszöri egybehangzó döntése ellenére is újból a közigazgatási bíróság elé kell fordulni panasszal, mert a közigazgatási hatóságok a döntvényeket figyelembe sem veszik. Érdekes például — mondja —, hogy a közigazgatási bíróság már többizben olyan értelmű döntést hozott, hogy a szőlőgaz­daságban alkalomszerüleg alkalmazott nap­számosok nem kötelesek betegsegélyző illeté­ket fizetni. Ezzel ellentétben Nyitrán a beíeg- segélyző pénztár igazgatója nékem azt mon­dotta, hogy ők az ilyen döntésekre egyáltalá­ban semmit sem adnak, A betegsegélyző pénztár minden olyan mun­kást, aki nem szórakozásból dolgozik, hanem eb­ből keresete van, olyannak tekint, aki köteles a betegsegélyzőben is bejelentve lenni. A képviselő végül bejelenti, hogy a javaslat ellenkezik az alkotmánylevél 88. paragrafusával, antidemokratikus és antiszociális, ezért azt nem fogadja el. A képviselőéi csütörtöki vüíja PRÁGA. — A képviselőház csütörtökön dél­előtt tartott ülésén folytatta a legfelső köz- igazgatási bíróságról szóló novella tárgyalá­sát. Az ülés elején a ház az alkotmányjogi és a véd erő bizottság elé utalta ki a tábori had­bíróságról szóló törvényjavaslatot. A vitáiban Dominik (fasiszta) hangsúlyozta, -hogy a legfelső közigazgatási bíróság túlter­heltségének egyik oka az, hogy többféle jog­rendszer van az országban. Clennentis komimiumista után Klapka nem­zeti szocialista azt hangoztatta, hogy nemcsak gazdasági, de erkölcsi válság is van. 1914 óta tart a nemzetközi jog válsága a nemzetközi szeződések sorozatos durva megsértése ré­vén. A jog helyében egyes államokiban a ha­talom és az erő, a jogi norma helyébe az ér­zelem bíráskodása lépett. A jogrend és az egyén védelme szempontjából nincs lényege­sebb különbség a kommunizmus és a náciz­mus közt. Harcolni kell a jogállamért. Egy szakértő állítása szerint a csehszlovák pénzügyigazgatás öOOO különféle í»rmuIá- rév al dolgozik és 1929-ben az egyenes ad ék behajtásának adminisztrációja a behajtott adók 8 százalékára rúgott, holott ez a ki­adás az Egyesült Államokban nem több 1. Angliában alig valamivel több 2 százalék­nál. A közigazgatási hivatalok is művi egy 1000 formuláréval dolgoznak. A szánok kérdi mért nem terjesztik be az ál­EgyiJ< mondta a másiknak: *>Mindig jobban járunk * 'jjf de legjobban járunk fe®/ f B öll IMA-on

Next

/
Oldalképek
Tartalom