Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-12 / 59. (4205.) szám

59. (4205) szám ■ PéntelK ■ 1937 március 12 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* » r » _ r. r évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, J\ SzloVeUSzkÓi 6S rUSZUlSZKOl mdgyarSCLg félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • .. , R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOLltlKCll TlCLpiLCipjCL Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II, emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III, emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. 9 • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl. Szűköt a kör Madrid körüt Hatvan kilométerre van esymástól a nemzetiek déli és északi hadserege További előnyomulás a guadalajarai fronton - A nemzetiek elfoglalták Brihuegát - Az olasz katonák Gazdasági öncélúiig (k) Szlovenszkó. Az ,,Uj Szellem'4 má­sodik számában rendkívül érdekes cikket olvastunk a kisebbségi gazdasági önállóság kiépítésének lehetőségéről. Nincsen szlo- venszkói magyar ember, aki ne helyeselné a cikkíró érveit, s ne nézne szomorodott szívvel azokra a veszteségekre, amelyek az elmúlt években Szlovenszkó közgazdaságát érték. Szinte irigységgel vesszük tudomá­sul a cikkből, hogy más kisebbségek között e „gazdasági autarkia" sokkal fejlettebb, mint közöttünk s a nemzetiség elsősorban neki köszönheti azt, hogy belsőleg erősen és függetlenül küzdhet nemzeti sorsáért. Ki tudta például, hogy az elhanyagoltaknak tartott lengyelországi ukránok szövetkezeti rendszerükkel csaknem megvalósították e gazdasági öncéluságot és ikulturális intéz­ményeiket kizárólag gazdasági szervezeteik tartják fenn, A flamandok és katalánok gazdasági berendezkedéseit ismerjük, a fin­nekét is, ahol a finn szövetkezetek már a világháború előtt 90 százalékban kezükben tartották a nemzetgazdaságot. Az erdélyi románság a háború előtt szintén az öncélú- ság szolgálatába állította be gazdasági éle­tét és szövetkezeti népbankjai vásárolták fel az eladásra kerülő magyar földet. Ap­ránként, lépésről-lépésre hatoltak be, csendben, Erdély legszélsőbb területére is. E történelmi és kisebbségi példák min­den más érvelésnél jobban bizonyítják a gazdasági munka szükségességét és politi­kai eredményességét. A háboruelőtti cseh életben a „kiesi, de a mienk” volt az alap­jelszó, ami szintén nem más, mint egy csen­des, szinte családról-családra menő gazda­sági életautarkia keresése és helyeslése. A csehek a régi Ausztriában ki is tudták vívni gazdasági függetlenségüket ezzel az elvvel s a nép életszínvonalát tetemesen fel­emelték. Éppen az ,,Uj Szellem” következő száma állítja össze és közli a szétszórt hi­vatalos adatok alapján azt a statisztikát, amelyből megtudjuk, hogy mekkora különb­ség van —* pontos adatokban kifejezve —- a történelmi országok lakosságának és a szlovenszkói, főleg a ruszinszkói embernek életszínvonala között. Megtudjuk, mennyit költ el átlag a cseh és a morva paraszt évenként, mennyit a szlovenszkói és a ru­szinszkói. Kiadásainak hány százaléka jut élelemre, hány kiló húst fogyaszt évenként Csehországban, mennyit Szlovenszkón és Kárpátalján, milyen a cukor-, a főzelék-, a sör-, a borfogyasztás itt is, ott is, mennyi jut az élelmezésen kívül más szükségletekre — s igy tovább. Az összehasonlítás lenyű­göző hatású. Megtudjuk, mennyivel csök­kent az életszínvonal 1929-től 1935-ig és ki érezte meg a legjobban a krízist. Csak egy adatot közlünk: annak az élelmiszernek ér­téke, amit a ruszinszkói parasztcsalád min­den egyes tagja évenként fogyaszt, 960 ko­rona. Ennyi az élelem értéke s nem az a tényleges összeg, amit a ruszin érte adott. Egy napra körülbelül 2.70 Ke jut. S ez a jelentéktelen összeg mégis 64 százaléka a ruszin ember összes életszükséglete értéké­nek. Csehországban csaknem 10 koronát ér a cseh paraszt napi kosztja s ez az ösz- szeg a teljes szükségletnek mégis csak mindössze 41 százaléka. Az „Uj Szellem" tényleg hasznos és fon­tos munkát végez, amikor e tanulságos ada­tokat összeállítja és tudatosítja közönsé­günkkel. A gazdasági diagnózis megállapí­tása az első lépés ama politikai „apró munka” felé, amit a lap egyik-másik cikke GIBRALTÁR. — A Guadalajara-i fron­ton előnyemuló nemzeti csapatok elfoglal­ták Brihuegát, amely város mindössze 20 kilométerre fekszik Guadalajarától, A nem­zetiek ezzel birtokukba vették ennek a frontszakasznak legfontosabb stratégiai pontját, ahonnét tovább nyomulhatnak dél­nyugat felé a Tajuna völgyében a madrid- cuencai és a madrid-vafenciai ut kereszte­zéséig. Mint ismeretes, a Tajuna völgyé­nek déli részét a Jarama-fronton előtörő nemzetiek már megszállották, A két osztag közötti távolság mindössze 60 kilométer 9 ha a nemzetieknek sikerülne e hatvan kilo­méteren előnyomulni és az északi hadsereg találkozna a déli hadsereggel, akkor Eran- coék teljesen körülkeritették Madridot és a spanyol főváros sorsa megpecséltetett. A „fekete tollak** MADRID. — Miaja tábornok hivatalos jelentése szerint szerdán a milícia újabb öt olasz katonát fogott el a guadalajarai fron­ton. Közöttük volt Placidi olasz őrmester is, akit a hadvezetőség kihallgatott. Placidi szerint egy egész olasz hadosztály, hétezer RÓMA. — Mussolini szerdán Gaetaban fel­szállt a Pola nevű cirkálóra és a líbiai Tobruk- ba utazott. Kíséretében van Alfieri és Lessona miniszter. Mussolini afrikai utazásának három KONSTANTINEL. — A quifi bányákban a tuniszi határ közelében tegnap újabb összeütkö­zésre került sor a sztrájkoló bennszülöttek és a francia csendőrök között. A sztrájkolok meg­annyira nélkülözhetetlennek tart. A törté­nelmi országok életstandardjának összeha­sonlítása a szlovenszkóival és a kárpátaljai­val elsősorban arra tanit, hogy a szloven­szkói és a kárpátaljai nép s igy természe­tesen a magyar kisebbség is, elsősorban a saját erejére van utalva, ha segíteni akar gazdasági sorsán. Mástól nem várhat segít­séget, húsz év politikája megmutatta. Az önálló gazdasági élet, az öncéluság az egyetlen ut a javulás feléj éppen más, ked­vezőbb viszonyok között élő régi és uj ki­sebbségek példája igazolja ezt. Sehol senki­nek nem kell annyira törekednie a gazda­sági függetlenség felé, mint a kisebbségnek, ez egyetlen fegyvere, létalapja, ‘kitartásá­nak biztosítéka, vele él vagy bele bukik a nemzetrész, mert nyomban megnyílik az ember küzd ezen a frontszakaszon s azon­kívül a harmadik olasz hadosztály részei és az 530. zászlóalj. Placidi Siguenzában találkozott azzal a híres rohamosztaggal, amely már Abesszíniában nagy hőstetteket hajtott végre. Ezeket az olaszokat „fekete tollak“-nak nevezték el. Placidi szerint a nemzetiek oldalán számos német katona is harcol. Az olasz hadosztály három zászlóaljból áll, amelyek mindegyikében négy század van, három gyalogos század s egy gép­fegyverszázad. A vezénylés olasz nyelven történik. Minden hadosztálynak húsz An- zaldo-tipusu tankja van. A hadianyag olasz eredetű. Placidi őrmester azt is elmondta, hogy a „Lombardis" olasz hajón érkezett négyezer társával együtt Spanyolországba. Cadixban más olasz hajókat is fiátott, ame­lyeken az olasz kormány katonákat és ha­dianyagot küldött a nemzetieknek. A salamancai hivatalos jelentés SALAMANCA. —• A nemzetiek szerdai hivatalos jelentése a következőképpen ajtó a gyöngítő törekvések számára, amint a kisebbség egyedeiben és teljességében gazdaságilag függő helyzetbe kerül. Az elv tisztázva van. De hogyan elkez­deni a hangoztatott „apró munkát”, a nép és nemzet gazdasági áthatolását? Az „Uj Szellem” cikkírója erre vonatkozólag is ér­dekes megállapításokat közöl megfigyelései alapján. Minden gazdaságpolitikai szerve­zés a ,,do ut des” alapjára épül fel. A cikk­író megfigyelte, hogy a magyar paraszt szí­vesen ad kulturális célokra és érdeklődése is megnő, ha látja, hogy azok, akik támo­gatást jönnek tőle kérni és kitartást, — más viszonylatban adnak is valamit. A szö­vetkezeti rendszer eszméje például áttört a nyugatszlovenszkói magyar vidéken: a pa­raszt szívesen hallgat a szövetkezetre, hangzik: „Az aszturiai fronton a nemzetiek a Sando-szakaszcn előnyomultak és számos állást elfoglaltak. Az ellenség nagy veszte­séget szenvedett. A Madrid alatti hadosz­tályt a nemzetiek tetemesen megerősítették. A Jarama-szakaszon a kormánycsapatok visszavonultak és sok halottat és sebesültet hagytak a hadszíntéren. A siguenzai szaka­szon a nemzetiek megsemmisítették a „vö­rös oroszlánok" nevű zászlóaljat, több tisz­tet elfogtak és rengeteg hadianyagot zsák­mányoltak. Jadraque vidékén a kormány- csapatak eflentállása megtört és a nemze­tiek öt falut elfoglaltak, miközben Torijáig jutottak előre, A kormámycsapatok négy­száz halottat hagytak a hadszíntéren. A déli hadsereg több községet elfoglalt, de a rossz időjárás miatt nem nyomulhat előre." Szilassy szenátor letette a fogadalmat PRÁGA. — A szenátus mai ülésén foga­dalmat tett dr. Szilassy Béla egyesült párti szenátor, aki dr. Törköly József lemondása folytán került a szenátusba. Fogadalmat tett még Pánek Rudolf szenátor, a napokban el­hunyt Spatny szenátor utóda. A szenátus ülése mindössze 1B percig tartott. Ez idő alatt második olvasásban megszavazták a kiviteli hitelgarancia felemeléséről szóló javaslatot és az apropón zjavaslatot. A szenátus legközelebbi ülését valószínű­leg husvét után, március 30-án, vagy 31-én tartja, amikor megnyitják a tavaszi üléssza­kot. Távozik a prágai amerikai követ WASHINGTON. — Butler Wright amerikai követ az eljövendő napokban elhagyja Prágát. Az amerikai kormány Butler Wright-et kubai nagykövetté nevezte ki. amelyről meggyőződött, hogy gazdaságilag nyújtani is tud valamit s igy a paraszt elő­nyére szolgál. Ha ez a szövetkezet fordul hozzá kéréssel, vagy hűségre, kitartásra, fe­gyelemre inti, szívesen hallgat szavára, mert tapasztalatából tudja, hogy a. szövet­kezet a javára dolgozik, tehát bízik benne. Ezt az elvet, az „adni, hogy kapj” elvét ki kell terjeszteni az egész politikára. Nem lehet állandóan kérni és követelni és soha nem adni és juttatni. A gazdasági öncélu- ságra törekvő politika kiépítésének elve tehát az, hogy a néphez olyan eszközökkel férkőzzék, amelyek akár gazdasági, akár kulturális, akár más viszonylatban kielégít­hetik a kisember anyagi, lelki, erkölcsi, ér­telembeli szükségleteit s igy megnyerik öt a kollektív nemzeti munka számára. Mussolini útban Afrika felé Az utazás célja * Zavargások Francia-Tuniszban Sztrájkmozgalom a francia gyarmatokon célja vau. 1. Részt akar venni a líbiai partokon tartott flott lágyakor latokon, 2. fölavatja az egyiptomi határra vezető uj 1800 kilométeres parti utat, 3. megnyitja a tripoliszi tizenegye­dik gyarmati kiállítást. kísérelték, hogy megakadályozzák egy munká­sokkal telt vonat elindulását. Kövekkel és bo­tokkal támadtak a csendőrökre, akik fegyver­rel válaszoltak. Négy munkás megsebesült. Quifba rendőrerösitéseket küldtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom