Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-28 / 72. (4218.) szám
1937 március 28, vasárnap. U>M<M-AY\gVARHIRIíAI> Adjatok nekünk húsvéti békességet! Irta: Király József esperes-plébános Húsvéti harangszó tölti be az egész világot. Uj hangja kis faluk határán, magas bérceik ormán ölelkezik és hirdeti ércszavával a húsvéti békességet. Az emberek a húsvéti harangszót béke-harangszónak nevezték el. Mily különös, hogy a halott érc szavával hirdetik csak a mindenki-áhítottá békét. Az emberi sziveket kongassátok! Az emberi lelkeket töltsék meg a békességgel, amelyre any- nyira szükség van. Mig a harang békét hirdet, mig annak szavában benne sir a falvak kenyér és béke után vágyó népének sirása, mig a gyárak nagy tömegei nyugalom és megelégedés után áhítoznak, ti világot kormányzó férfiak az anyagi erőkben is fogyatkozó népek nehezen keresett filléreit ne ágyuk öntésére, ne mérges gázaik gyártására fordítsátok, hanem ha már mindenáron el kell azt a pénzt költeni, legalább békét hirdető harangokat öntsetek, éhező szájba kenyeret nyújtsatok, vergődő sziveknek megelégedést szerezzetek! A husvét titkát, örömét, boldogságát, békéjét nem lehet úgy sem kiirtani, mert azután mindig vágyik és mindig vágyakozni is fog a nyugtalan emberi szív. Talán még soha úgy nem kereste azt, mint éppen agyon zaklatott jelen napjainkban. Husvétra épp azért van szükség, inért a léleknek, az emberi életnek, a meggyötört igazságnak van arra szüksége. Amikor a keresztény békét hirdető „Krisztusi Királyi zászlók44 fennlobognak, amikor keresztények százmilliói sorakoznak a húsvéti körmenetekben Alleluját énekelve, amikor a mai vérzivataros időkben megdöbbenve halljuk a biztató szót: „Békességet néletek, én vagyok, ne féljetek44, — a másik oldalról be- lesii'vit a remegő emberi életbe a gyűlölet szava a vallástalanság, az istenellenesség, a hitetlenség, az erkölcstelenség. A minden eddigi erkölcsi értéket tagadó bolsevizimus, a szellemet, lelket, Istent tipró liberalizmus, a szivet, lelket, életet sorvasztó materializmus, az egyént minden egyéni vonástól, egyéni értéktől megfosztó kommunizmus véres szájjal hörgi: „Harc nektek, én vagyok, reszkessetek!44 Aki számot vetett magával, aki mélyen tekint az élet mély értelmébe, aki tudja, hogy vértanukra mindig szükség volt ás van, az nem félne, nem rettegne, még akkor sem, ha pokoli őrület tüze égne már feje felett, de fájdalommal látná, hogy mennyire félnek, mennyire szenvednek az ily gonosz kínzásban a gyengék, az árvák, az özvegyek, a véres pusztításban megkinzottak, akik apát, anyát, hitvest, kis békés otthont, mindent elvesztenek. A letarolt lelkek, a leigázott életek, a hittől megfosztott emberi szivek, az erkölcstől megrabolt családok remegnek, félnek,! mert nem lenne békéjük, nem lenne boldogságuk. De mégis! Az igazság győz! Nem tart sokáig a nagypéntek gyásza. Csak harmadnapig kellett várniok a csalódott apostoloknak is. Féltek, remegtek. „Mikor pedig este lön azon a napon, a hét első napján és az ajtók zárva valánalt ott, hol a tanítványok egybe voltak gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eliöve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek . . . Örvendenek tehát a tanítványok, látván az Urat.44 (János 20, 19-20.) íme, néhány szóban a világ legnagyobb eseménye. Nagyobb, biztatóbb, hatalmasabb tán a nagypéntek tragédiájánál is. Nagyobb, mert ez a győzelem, a remény, az élet, a biztatás, az uj életre támadás napja. Ez volt az első húsvéti szózat. Emberi, isteni szív, a szeretet, a béke, a remény szava. Mily boldog az, aki ezt megérti. Boldog az, aki ezt keresi. Egyes embernek, de egész nemzeteknek életében is él ez az igaz békevágy. Akkor találta meg az élet célját, a jövő biztosítékát egyén és nép, amikor nehéz önvivódás, ve- rejtékes harc és küzdés árán idáig jutott. 887-ben, husvét ünnepén a legnagyobb emberi tehetségek egyike, a legküzdöbb emberi életek egyik legviharvertebbje, a karthágói Ágoston fehér ruhát öltött magára és ezrektől kisérve lépett a milánói dóimba, hogy ott kössön ki megtépázott élete. A világ végezetéig érvényes erővel hirdeti: „Inquetum est cor nostrum . . . Nyugtalan a mi szivünk . . . mig meg nem nyugszik Benned Uram!44 — Az emberi szív békéjét hirdette, amikor Krisztushoz talált és husvét napján felvette a keresztsedet, mint uj életének uj ruháját. Hogy megtalálta, naponta hirdeti a megtérítő atyjával: Szent Ambrussal akkor először énekelt örök ének: Te Deum laudamus . . . Téged Isten dicsérünk. 978. husvét napján Középeurópa fejedelmeinek követségei, lengyel, cseh fejedelmek követei vitték vazallus hódolatukat Quedlinburgba, hogy Ottó német császárnak hódoljanak. Egyszer csak feltűnt egy kacagá- nyos csapat is. A Duna-Tisza tájáról jöttek. Árpádházi Gejza fejedelem küldöttei. Ajándékot hoztak magyar szeretettel. Kijelentették, hogy nem meghódolni jöttek, hanem a fejedelmük üzenetével békés barátság szeretetét hozták. Békében akar élni a nagy nyugati ország császárával a magyarok népe. A félig pogány, félig keresztény Gejza is megérezte, megértette, hogy Krisztus békéje szükséges ahhoz, hogy népe fennmaradjon. Megértése, megérzése fiában, az országéipitő, a jövőt látó Istvánban vérré nőtt. Nem mást, mint a kereszténységet alapozó keresztet adta karddal szerzett országának védőbástyául, békeoszlopul. Ez a béke kell az embernek, az kell a népeknek. Meg tudjátok-e ezt adni istentelen, vallástalan vezérek? Tudtok-e könnyet szárítani, több kenyeret adni, uj társadalmat, békés, megelégedett jövőt építeni? Tolstoj irja: „Csak a vallásos öntudatnak az emberek közt való elterjedése hozhatja meg a felszabadulást a fönnálló társadalmi rend rosszasága alól.44 Gondolkozó embert nem elégít ki az ész hatalmát hirdető racionalista istentagadás, nem tud békés boldogságba vezetni a materialista, kommunista erőszak. A lelket nem lehet kioltani. A lélek él. Annak husvét, annak feltámadás, annak élet, hit kell. „Hit kell nekünk — mondja Prohászka. — Tudományunk, kultúránk, esztétikánk csak pitymallatba és derengésbe állít. Nem vetjük meg ezeket, de nem érjük be vele. Esztétikai műveltségűnk ki nem elégít, még ha oly pedagógusunk is van, mint Goethe. A világias szépség, a földi élvezet, a nyelv plasztikája nem csititja el a lélek érzékét a mélység, a íölség, az Isten iránt. A szívbe isteníélelem és istenszeretet kell ... A modern kultúra gyümölcseit, a fajgyűlölet, a gazdasági érdekek |JS?göc2ggiS f^APONTOS kizárólagos méltatását, a műveltségnek fél- müveltséggó való eldurvulását, a tekintély megvetését, az önzés, az irigység, durvaság, szemtelenség tultengését sajnáljuk: de tudjuk, hogy minél jobban erőre kapnak ezek, annál mélységesebb vagy szállja meg a világot a lelki átalakulás után.44 Itt van már ez a vágy. Átalakulni, átformálódni kell a mai társadalomnak. XI. Pius pápa már többszörösen hirdeti, hogy uj, igazságos társadalmi rendre van szükség, mely meghozza a szegény munkásnak, a leigázot- taknaik ez emberséges emberi életet, a több kenyeret, a békét, a megelégedést. Meg tudjátok-e ti adni ezt, ti istentelenek? Nem, mert az ehhez szükséges békét csak Krisztus hozta. Krisztust hivő, husvétot váró emberek! össze kell fognunk. Hirdetni, követelni a krisztusi, a húsvéti igazság érvényesülését. Kinek-ki- nek a maga körében, a maga hivatásában. Nem hallgatni, nem csüggedni, de élni, remélni és hangosan hirdetni, hogy: Nekünk béke, emberi, krisztusi béke kell. Oly béke, mely megelégedést hoz a kis tanyai házba, mely béke megadja a családoknak, egyeseknek, népeknek, kisebbségeknek az élethez, a velünk született értékekhez, kultúrához, hithez, nyelvhez való jogunkat. Béke kell mely megelégedetté tesz nemzeteket, népeket, az egész emberiséget. Ezt pedig csak Krisztus hozta és adja nekünk is. A kormánytöbbség húsvétin: A liealtei# altostirél ax agrárpárt vezető lapja „Gyakran követik el a kifiit, hegy a koalíció fogalmát összetévesztik az állammal'* - A szegények koalíciója után már „nemzeii front" is létesült az agrárpárt „nemesi" pofit kajával szemben! - PRÁGA. — Az agrárpárt és a szocialista baloldali fcöiziti belpolitikai báboimság még a fomsvétá fegyverszünet alatt sem szünetel. A cseih szo- ciáldemolkrata párt elnöksége nyílt levelet intézett a csehszlovák agrárpárt vezetőségéhez s ebbein bejelenti, hogy a „Venkov‘;-aiaík az a hi- rio, mely szerint a szociáldemoíkraita pánt vezetőség körimtban elrendelte a konumuihsta párttal va,ló csendes szövetséget, tisztára kitalálás. Ezzel egyidejűleg a szociáldemokrata lapok tovább írnak az agrárpárt ,..eIszigefelésé"-röl. Idézik a cseh nemzeti egyesülés Stfiibrny-párti képviselőjének, Svaimnak a. beszédét, melyben Svarc elitélöílieig nyilatkozott az agrárpárt mezőgazdasági politikájáról,. E nyilatkozat alapján ki mondják, hogy nemcsak a „szegények koalíciója44, de még a cseh iparcspárt és a cseh nemzeti egyesülés pártja is az agrárok ellen fordult, vagyis egy igazi „nagy nemzeti front44 jött létre az agrárok „nemesi44 politikájával szemben. Az agrárpárt szócsöve,, a „Veukov“ vezércikkben foglalkozik a koalíció válságával s leírja, hogy egy rendes koalíciónak milyen élvekre és imó'diszerekre kellene fölépüdmiie, hogy munkaképes és életképes legyem. — A koalíció — irja a lap — a politikai megegyezésiek alakulata, A koalíció nem ismeri a leszavazás elvét. Nem a többség és kisebbség elvére épül föl. A koalíció megállapodás,a kompromisszum. A tooailicdó szükséges, de nem állandó a,lakúdat. A koalíció pótolhatat,lanságáról szóló beszédek azt a hiedelmet ébresztik, hogy más koalíció lehetetlen. A koalíció nem nemzet fölötti tényező, hanem a nemzet kell hogy álljon a koalíció fölött. A koalíciót nem szabad a demokrácia fölébe emelni, mert a demokráciából folyik a koalíció léte. Gyakran követik el azt a hibát, hogy a nemzet fogalmát összezavarják a koalícióval és a koalícióét az állammal. A koalíció érdeke az állam érdeke kell hogy legyen, de az állam érdeke nem okvetlenül kell hogy a koalíció érdeke legyen. A nemzetközi tekintetben bizonytalan időkben széles koalícióra van szükség. A koalíció nem öncél, a koalíciók válthatják egymást. A kóáiició együttnaaradásának és szilárdságának előfeltétele a lojalitás. A lojalitás nélküli megegyezés labilis. Áz illojalitásra alapuló alakulat nem marad meg. Ha a szocialisták a koalícióban jóváhagyják a gazdasági, földművelésügyi és átlamintézkedése- ket akkor a koalícióban nem hirdethetnek ezzel ellentétes nézeteket. Az' agitáció ellensége a koalíciónak. Senki nem tudja megtartani a koalíciót, ha a koalícióban bennlévő pártok kívül nem védik, sőt ellenkezőleg támadják. -Az ellentétes érdekű pártok koalíciója elképzelhetetlen. A monarébistákat nem lehet egy kalap alá hozni a republikánusokkal. A demokratákat nem lehet egy kalap alá hozni a diktatúrák híveivel. A marxistákat a nacionalistákká,1. Ha ilyen együttműködés létrejön, válságba jut, Veszedelmes dolog azt a látszatot kelteni, hogy nálunk ilyen koalíció van. És ebből következnek a konzekvenciák: Senkinek nincs joga a koalíció másik pártjának demokratikus voltában kételkedni. Politikai tekintetben felelősséget viselne • azért hogy egy ilyen frakcióval együttműködik. -*»' Senkinek nincs joga ahhoz, hogy politikai ellenfelét vagy pláne koalíciós munkatársát hazaáruló érzülettel vádolja meg, mert akkor fennáll az a veszély, hogy a vele való - együttműködését anyagi okokból vállalja. Egy igazi koalícióban senkinek nem szabad zül- les'/.tenie egy olyan pártot, amellyel együttműködik. Ott, ahol a pártok szétrobbantásával, szétziil- lesztésével, házaárulók nagyban való gyártásával és antidemokratikus érzületről szóló vádakkal agitálnák: bekövetkezik a koalíció alkonya. A „Venkov” cikke mindennél világosabban elárulja, hogy a koalíció súlyos válságban van és már az alkonyáról lehet beszélni. A rendtörvény alapján eüféitek figyelmébe POZSONY. — A köztársaság elnöke 1987 március 6-án amncsztiarendeletet bocsátott ki, mely rendelet azt a kevesek előtt ismeretes tényt is tartalmazza, hogy azok, akiket valamikor az alább fölsorolt bűncselekmények miatt jogerősen elitéltek és büntetésüket kitöltötték, kérhetik, hogy büntetésüket töröljék, ami az jelenti, hogy amennyiben kérvényüknek helyt adnak, úgy a jövőben büntetlen elöéletüek. A bűncselekmények, amelyekre ez a rendelkezés vonatkozik: ^ rendtörvény 11., 14., 15., 16., 18. és 20 §-aiba ütköző vétségek és kihágások, az 1921. évi 309. sz. törvény 4. és 5. §-aiba iitöző kihágások, az 1933. évi 126. sz. törvény 2., 4a és 10. §-aiba ütköző vétségek és kihágások. Minthogy minden állami állás elnyerésénél, kongruánál stb. fontos a büntetlen előélet és mivel az államvédelmi törvény alapján is könnyebben távolithatók el állásaikból azok, akik valamilyen bűncselekmény miatt elítélve voltak, fölhívjuk az érdekelteket, hogy saját érdekükben minél előbb a pártközpont utján vagy közvetlenül forduljanak vagy a pozsonyi (Köztársaság-tér 12. II.), vagy a rimaszombati jogvédő irodához, mely irodák kérvényeiket azután az illetékes hatósághoz haladéktalanul benyújtják. A kérvények beadási határideje 1937 április lóén jár le és ezért minden érdekelt azonnal küldje be iratait. EGYESÜLT ORSZÁGOS KERESZTÉNYSZOCIALISTA ÉS MAGYAR NEMZETI PÁRT KÖZPONTJA Újabb szenzáció a Schmollpasztánál A Schmollpasztagyár vegyészeinek hosszas kísérletek után sikerült a világhírű Schmollpasztát még jobban tökéletesíteni. Az uj összeállítás szerint előállított Schmollpasztával ápolt cipők lakkbőrhöz hasonlóan fénylenek, nem tapad rájuk az ucca pora és teljesen vízhatlanná is válik a cipő. Ezzel a Schmollpassdával azonban nemcsak cipőt lehet tisztítani, hanem női kézitáskákat, bőröndöket, iskola- és irattáskákat, bőrkabátokat, bőrbutorokat, lószerszámokat is, sőt fényezett, és lakkozott bútorokat, ajtókat, autókat, melyek teljesen újnak látszanak, ha azokat a megfelelő szinü (fekete, fehér, sárga, világosbarna, barna, mahagóni) Schmollpasztával ápolják. A kereskedőknél kapható áru már az uj összeállítás szerint készült, még nem lett drágább. Háziasszonyok! Csak Schmollpasztával ápoljátok cipőiteket és próbáljátok meg egyszer kézitáskáitokat, bőrbutoraitokat stb. is ezzel tisztítani. Örömötök lesz, sok pénzt takarittok meg s mindig meg lesztek elégedve. Szívesen nyújtunk felvilágosit ást a Schmollpaszta sokoldalú és helyes alkalmazásáról, ha levelezőlap utján értesít bennünket. Síehmoll Károly és Fiai, Schmollpasztagyár, Bratislava, 5
