Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-21 / 67. (4213.) szám
4 1937 március 21, vasárnap. de^noUcácici u Nemrég mutattak be Prágában Karéi Gapeknek, a világhírű cseh drámaírónak legújabb müvét: A fehér betegséget. Gap eh filozófus elme, akármit ir: újságcikket, novellát, cssayt, regényt vagy drámát, mindig rátapint a világ nagy ismeretlenségére — ahogy a filozófusok szokták. Az ijesztő, sötét problémák tömegében aztán felkel Untja a bölcselkedés lámpáját és elvezeti olvasóját vagy hallgatóját egy megoldáshoz, ahol tuljadon- képpen újabb problémák támadják az embert. De Ga.pek nemcsak filozófus, hogy rendszerekbe parancsolja a ■világmindenséget, hanem művész is, aki érzi a rendezés hiábavalóságát. De azért folyton ujra-ujra fölvágyakozik az utópisztikus és fantasztikus rétegekbe. Mert utópia és fantasztikum születik meg abból, ha az Író filozofál, de nem tartja meg a fegyelmet és rendet, ami a filozófust kötelezi. Közvetlen a háború után R. U.R. cimii drámájával aratott Karéi Gapék világsikert. Ebben a háború hatása alatt az ember mecha- nizálód,ását irta meg. Az ember megszűnt em- ben lenni, csak engedelmeskedő tömegek vannak, már nem is emberek, hanem gépek. A gépemberről szól a R. U. R. és a borzalmas gépemberek világa úgy tér vissza a. természetes ember életéhez, hogy a legtökéletesebb gépember nő és gépemberférfi rájönnek a szerelemre és ezzel keresztülhúzzák az ember- gyártók számítását, mert a, gépi engedelmesség helyett visszatérnek az emberi szabadsághoz. Csak öl;, kelten. De ez elég, hogy fölboruljon a vigasztalan mechanizmus és az élet reménye fölragyogjon. Ez a dráma, tipikusan háboruutáni termők volt. Vissza kelteit adni. az emberiségnek az élet hitét. Nemcsak gépek vannak, amelyek ölnek, hanem emberek is, akik élnek. Uj drámájában. Gapek a R. U. R.-hoz hasonlóan föl akarta tárni a, mai világ szörnyűségét, és egyben a R. U. R.-hoz hasonlóan meg akarta, mutatni, hogy van kiút a káoszból — csakhogy ... Az emberiséget megtámadja a borzasztó kór: a fehér betegség. A betegség az ötven év körüli embereket, támadja, meg és aki megkapja (és mindenkinek meg kell- kapni, mert soha még a. fehér betegséghez hasonló ragály nem létezett...), az ment hetet lenül elpusztul, A fiatalság óriási örömre gyullad, mert a betegség végre helyei ad, az ifjúságnak... Az orvostudósok hiába dugják össze fejüket, nincs orvosság a fehér betegség ellen, Ekkor felbukkan egy ismeretlen, szegény orvoska, aki 'megtalálta a betegség gyógymódját. De borzasztó árat kér azért, hogy elárulja titkát: csak annak az országnak bocsátja rendelkezésre-az áhított gyógyírt, amelyik kötelezi magát, hogy soha háborút neon visel és beszünteti háborús előkészületeit. Most megindul. a nagy küzdelem: a hatalmasok meg akarják kaparintani a gyógyszert, de hillani sem akarnak a fegyverek elpusztitásárőlAz utópista orvos, dr. Gálén, azonban éppen a hatalmasokat akarja sakkba szoritni tudományával, mert egyedül a hatalmasok, a gazdagok teljesíthetik feltételeit, amihez a, gyógymód elárulását kötötte. Két nagy párviadal játszódik le ezután: az egyik a fegyvergyárossal, a másik a diktátorral, A fegyvergyáros megkapja a fehér betegséget. Szegénynek öltözve — mert ám. Gátén a szegényeket ingyen gyógyítja — beoson ugyan az orvos rendelőjébe ... De leleplezik. És mit tehet a fegyvergyáros: a diktátor kebelbarátja? Föbelövi magát. Mert a diktátor haliam sem akar az őrült Golen feltételeiről, — mivel a diktátor erős, egészséges, háborút akar, nem pedig betegséget gyógyítani. A háború már a küszöbön is van, a diktátor éppen a hadbavonu- lókat lelkesíti, mikor észreveszi mellén a rettenetes kór nyomát: a fehér foltot. Azonnal hivatja a csodaorvost, kész teljesiteni minden kívánságát. De már késő. A háború meg- indutt. A tömegek őrjöngenek, Dr. Gálén hiába■ igyekszik műszereivel a. diktátor palotája felé, mert a háború eksztatikus örömében őrjöngő emberek agyontapossák, mikor vonakodik dicsőíteni a had járatot... A diktátor közben meghal... A demokrácia és diktatúra harca jellemzi a mai világot: igy szokás felállítani a mm élet diagnózisát. S a csehek legnagyobb drámairója megírta a demokrácia védelmére nagyszabású színpadi müvét. Ez a darab m.ótr a. ■második darab a prágai színpadon, amely a, demokrácia és diktatúra harcát választja témájának. Mert a csehek közkedvelt Vosko- vece és Wericha a „Hátoldal és cm,oldal" című darabjukban szintén Hitlert (és egy kicsit Mussolinit) énekelték meg a, maguk módján. ami nagy sikert aratott a, hálás prágai közönségnél, amely szeret nevetni, ha a színes ingeket, a, totalitást, a, népszónok hangszálait és a, többi „fasiszták dolgokat gúnyolják előtte. Karéi Ga,pék darabja, is valahol Berlinben játszódik, le. Mindenesetre Ga.pek drámája, akármennyire tendenciózus is, tökéletes művészi teljesítmény. De a tiszta művészet bizonyára, szom/jrkodik, hogy ma már semmi és senki sem térhet ki a kétfelé szakadt világ parancsa, elől. Ma, egyre fogynak azok az értékek, amelyek egyforma, ttsztelet- rc és szeretetve számíthatnak minden ember előtt. A mai világot, Gapek „Fehér betegség“ cimii. drámája, jellemzi, amelyet csak bizonyos országokban lehet, bemutatni. Ez is betegség. Az egészséget, — mondjuk — Goethe vagy Dante jelentik, akik mindenütt,t, egyformán olvashatók és élvezhetők. líORSODY ISTVÁN. mwmMAíÁASihirlxb Az ékesen szóló százalékszámok 53*4 százalék — 17*8 százalék A felénél többen magyar könyvet olvasnak a nem kvalifikált kisebbségü Kassa város könyvtárában Az olvasók egyharmada magyar nemzetiségűnek vallja magát A kassai magyarság magasan vezet a kulturális statisztikai tükrében KASSA. — Alig van kulturális megnyilvánulás Szioveastkóo, aimi annyira érdekes és mély bepillantást. nyújtó képet adna az uj társadalmi tagozódásról. az egyes társadalmi rétegek kulturális érdeklődéséről és általános kulturigónyeiről, mint a kassai városi könyvtár múltévi forgalmának kimutatása. Aránylag számbelileg kicsiny tájbor áll a vizsgálódás rendelkezésére, mert kis zen mindössze 1309 volt a rendszeres olvasók száma az elmúlt éviben, de kísérleti szempontból rendkívül értékes réteget alkotnak a nyilvános könyvtár látogatói és igy a statisztikából le szűrődő eredmény nagyon tanulságosan -mutatja az egész városi társadalom kulturális és szociális, valamint nemzeti- s égi ke re s-z tan e t s ze t é t. Ránk. magyarokra nézve különösen tanulságos és különösen kedvező a statisztika tükre, mert megtudjuk belőle, hogy a könyvtár forgalmában magasan vezet a népszámlálás szerint nem egészen 18 százalékos magyar kisebbség. 32 ezer magyar könyv De menjünk sorjába. A most elkészült könyvtári kimutatás szerint több mint 80.000 kötetből áll a kassai városi könyvtár állománya, ennek nagyobbik része, 51.000 kötet az állami tanulmányi könyvtárból, a régi jogakaöémiai könyvtárból származik. Az elárult évben 3500 kötettel szaporodott a könyvállomány, legnagyobb részét vétel altján szerezték be és több mint 50.000 koronát adtak ki könyvvásárlásra. A 80.000 könyv közül. 32.000 magyar, 17.000 német és 15.000 csehszlovák könyv van, ezek után számbelileg a, latin, francia., angol, olasz, lengyel, orosz és keleti nyelvű könyvek következnek. 33 százalék magyar nemzetiségű olvasó * A bolt anyagnál sokkal érdekesebb képet nyújt, | az olvasók tábora.. Az 1309 törzskönyvezett olv&- | sóból 713 férfi, 293 pedig nő volt. Kor szerint I 26 évtől 40 évig a legnagyobb ar olvasók száma, | még pedig 44 és félszázalék. A legfontosabb szem- 1 pont, a nemzetiségi megoszlás tekintetében 5 a magyar olvasók száma vezet 429-el, ami az | összes olvasók köze! 33 százalékát jelenti. Tudjj mink kell itt, hogy ezenkívül zsidó nemzetisé1 gtinek vallotta magát 272 olvasó, — 21 száza- | lék, — akiknek legnagyobb része szintén ma- | gyár könyvet olvas. g A szlovák olvasók 26.27 százalékot, a csel] olva- Í sók J7.29 százalékot tesznek ki, meglepően kévéé | a német olvasók száma, mindössze 2 cs félsjáza- I lék. 1 Vallásfelekezet szerint legnagyobb a ikatoliku- 1 sok száma, 45 százalék, nyomban utánuk a- zsidó j vallásnak következnek. 37 százalékkal. Felekezet- 8 nélküli volt az olvadók 3,89 százaléka, ami azért I érdekes adat, mert azt mutatja^ hogy az értelmes I könyvolvasó rétegben — az erős kommunista pro- i paganda ellenére — milyen gyér a vallástalanok | száma. BÚ százalék magyarul tudó I A könyvolvasók tábora általában figyelemre- | méltó műveltségű fokon áll. Kiderül ez az olva- S .sók. nyelvtudásának statisztikájából, ami azt mutatja, hogy a könyvszeretet fokán álló embereknek majdnem fele három nyelvet beszél ebben a vegyes nemzetiségű városban. A statisztika szerint a három nyelvet bírók száma 562, vagyis 43 százalék, két nyelvet már csak az olvasók 30 százaléka, csupán egy nyelvet pedig mindössze azl olvasók két és félszázaléka beszél. Tekintélyes a négy nyelvet bírók száma is: 167, vagyis Í3 százalék. Négynél több nyelvet az olvasók hét százaléka beszél, ami szintén nagyon f igyelem remél tó jelenség. Áz olvasók legnagyobb százaléka tud magyarul, 1309 közül 1047-en, ami 80 százalékot tesz ki. Szlovákul 75 százalék, csehül 28 százalék, németül 73 százalék, franciául 12 és félszázalék, angolul 5 és félszázalék, oroszul 4 és félszázalék beszéd. Teljes latin nyelvtudással dicsekszik 20 olvasó, héber .nyelven 57-en beszélnek. Az ötkoronás megtakarítás eredménye Rendkívül érdekes az olvasók szociális megoszlása foglalkozások szerint. Legnagyobb a hivatalnokok száma: 328 (r26 százalék), utánuk a középiskolai tanulók következnek közel 20 százalékkal, a magánzók százalék szám a 18. Sorrendiben a tanár oly tanítók ée. főiskolai hallgatók, nyomban utánunk a kereskedők, majd a munkások következnek. A munkások száma háromról hatvanhatra emelkedett az elmúlt évben, ami annak a következménye, hogy a könyvtári tagsági díj összegét 10 koronáról 5 koronára szállították le a munkások számára. Jellemző gazdasági tünet, hogy évi 5 korona megtakarítás ilyen szaporulatot idézhet elő a könyvolvasók táborában. Kisebb számarányban szerepelnek az olvasók között 'a mérnökök, építészek, orvosok, altisztek, nagy- és kisiparosok, földbirtokosok. A statisztika szerint 9 művész és 6 artista is volt az olvasók között, A tudományszomjas tábor A könyvtári tagok legnagyobb része, 84 százaléka a külön tanulmányi könyvtárt is látogatja. Leginkább keresték itt a lexikonokat és szótárakat, de nyomban következnek az olvasott könyvek számában a filozófiai és szociológiai müvek, a jogi könyvek, orvosi könyvek, technikai szak- müvek. Jelentős helyet foglalnak el a nyelvészeti és teológiai könyvek is, mely utóbbiak — különös jelenség — számbelileg majdnem megegyeznek az okkultista könyvek forgalmával. Nagyon jelentős érdeklődés mutatkozik útleírások, életrajzok iránt és meglepően nagy a természettudomány iránt érdeklődők tábora. Nagyon keresettek a művészeti, földrajzi és néprajzi müvek, de szép számmal, szerepelnek az olvasott könyvek között a földművelési, bányászati és kereskedelmi szakkönyvek is. 53*4 százalék magyar olvasmány! A legátfogóbb képet természetesen a szépirodalmi olvasmány mutatja- A házi olvasásra kikölcsönzött könyvek számában, mint említettük, magasan vezet a magyar szépirodalom- A kikölcsönzött magyar könyvek száma 15.028, a csehszlovák könyvek száma 9331. Sorrendben 3826 német, 121 francia, 54 angol, 5 orosz és 4 egyéb nyelvű szépirodalmi könyvet kölcsönöztek ki. A kimutatás szerint úgyszólván valamennyi könyvtárlátogató olvasott szépirodalmi müveket és a kikölcsönzött könyvek számának 53.4 százaléka magyar volt. Olyan számadat ez, amihez nem szükséges semmiféle kommentár, ha csak nem akarjuk megismételni a magyarság népszámlálás szerinti arányszámát, a .jólismert 17.8 százalékot, aminek alapján annyi intézkedés történt a magyar jelleg külső leépítésére. Azt látjuk aj érdekes könyvtári adatokból, hogy a magyar jelleg beljebb vonult — a könyvek közé, a kultúra bástyáiba. Rendkívül tanulságos és megszívlelendő tünet ez. Még talán csak ennyit a kassai városi könyvtár gazdag adathalmazából: a könyvtár programjába vette képek, metszetek és egyéb grafikai termékek gyűjtését is, különös tekintettel Kassára és környékére. A gyűjtemény a múlt év végén 533 darabból állott, A könyvtárforgalom érdekes és körültekintő kimutatását dr. Péterffy József, a könyvtár agilis és szakképzett igazgatója állította. össze. Sebesi Ernő: GALÉRIA IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN BERZSENYI DANTEI,. | Mezők ölébe torkoll perce, mig lát, | Dús, feszülő erőtől duzzad izma, | De este nem tűr rögöt már a csizma — §j S uj révületek fátyolozzák Niklát. | Mig táblái fölött kék ködök úsznak, | És hűvös szérűk alján, izes csók szól, | Itt előkerül titkos, pár fiókból p Magyar visszhangja nagy Horáciusznak. I Mély szava, mint az ég haragja, dördül, De nem szabadul már e hűvös körtük U Sok nemes ódát gránitkővé gyúr ő. | A fajtáját ő ostorozta szívvel, I Szép szárnyalása szűz ormokra ivei | S szétsugározza: költőnek is ur öl KISFALUDY KAROLY. | Pihenni vágyott Szépbalora bölcs véne, í Kihullt kezéből a vezért pálca, | A szemek rád meredtek s már állsz a I Piedesztálon, hol ragyogni kéne, | IIj tiszted gyújtó, példaadást ró rád, | S mert nyugat felől a láthatár tisztul, | Az érett magyar szómagvakból liszt hull? aj Hisz friss életre hívtad az Aurórát. jf A teátrumban, hol rémdráma bömböl, Te tirádát ujjongtatsz szinörömből, í Hogy vaskalapos lélek visszaíborzad. *f Véredben ősi magyar ritmus lendül, ■ IIj Igék zászlaját emelted szentül, Éj Te akartad: n csodákat szült a Korf-zr1'. KATONA JÓZSEF, Cívódó civisek fölött elnézett A szférák felé, miknek útját rótta. Előtte bor, körötte részeg nóta, S kóvályog benne balcsiilagu Végzet. A Piacról a Vásár szennye int át* Káromkodások zsíros gőze zudul, De őt egy álom cenkje csalja rutul És megkönnyezi tébolyult Melindát. A táblabirás, üres levegőnek Vad, fojtó miazmái orvul nőnek, ő kirepülne innen, de a Pálya: A kecskeméti ügyész, röptét állja S a Játékszinen — tőle sok éjt orzott — Sohase látta Bánkot és Tiborcot, VÖRÖSMARTY MIHÁLY. Mig Istenfiak Ihlet hajnalán Fohászt röpitnek fel a méla Holdhoz, — Véredben zengve zúgott zord Zalán, Amelyből szélvész s szilaj kürt rikoltoz. A magyar Mithosz roppant glóbuszát Válladra vetted, uj, gigászi Atlasz, S mig sorsoddal vak Végzet viv tusát, A téboly karjaiba lehanyatlasz. Rémeket látó szemmel nézted Pestet S futottál vissza Nyékre, ahol lested: A gyász egét födi-e vérlepel? A vén cigány még egyszer felkurjantott, Szózatod hangja fölráz minden hantot, - S emléked előtt Hála térdepel* A Rákóczi-szobora lapból felállítják a fejedelem mell- szobrát a kassai Dómban? KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelenté- se.) Kassa város tanácsának tegnapi ülésén ismét foglalkoztak a Rákóczi-szoboralap ügyével. Megírtuk, hogy erre az alapra már évtizedekkel ezelőtt közel háromnegyedmillió korona gyűlt össze országos gyűjtés utján. Évek során ez az összeg a kamatokkal együtt jelentősen megnövekedett. Annak idején a gyűjtést azért rendezték, hogy II. Rákóczi Ferencnek lovasszobrot emeljenek Kassán, Az alap felhasználásának ügyével a városi tanács már többizben foglalkozott. A tegnapi tanácsülésen az a vélemény alakult kj, hogy a szobor felállításának ügye jelenleg nem időszerű. Hogy azonban a gyűjtésben részfcvetfcek akaratának részben eleget tegyenek, felmerült az a terv, hogy II. Rákóczi Ferencnek mellszobrát készíttessék el és azt a kassai dómban helyezzék el. Ehhez természetesen az országos hivatal jóváhagyása, továbbá az állami müemlékvédőhivatal hozzájárulása is szükséges, hogy vájjon művészeti szempontból nincs-e kifogása az ellen, hogy a mellszobrot a székesegyházban helyezzék el,- ANGLIKÁN PÜSPÖK SPANYOL- ORSZÁGRÓL. A gibraltári anglikán püspök a ,,Church Times“~ben beszámol a nemzeti Spanyolországban tett utazása tapasztalatairól. A püspököt, akinek útját a nemzeti kormány tőle telhetöl'eg megköny- nyiteni iparkodott, mindenütt kellő tisztelettel és barátságos érzelmekkel fogadták. Tény gyanánt megállapíthatta, hogy mindenütt béke, rend és fegyelem uralkodik cs hogy a háború áldozatairól, nevezetest i a gyermekekről és menekültekről kellőiképpen gondoskodnak.
