Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-14 / 61. (4207.) szám

1937 március 14, vasárnap* T1^<üuMag5?AR.HIRIíAI> 5 A magyar mezőgazdasági munkaadók és munkások figyelmébe! A köztársaság területén élő magyarság nagy többsége a mezőgazdaságból él s Így igen nagy fontossága van évente a legnagyobb mezőgazda- sági munkának: az aratásnak, A magyarság a rónákon és lankás dombvidéken települt, ahol a főnövény: a gabona, melyből az emberek fő­tápláléka: a kenyér készül. A magyar ember élete a gabonatermés sikerével, vagy sikertelen­ségével módosul. Mezőgazdasági munkaadó és munkás egyaránt érdekelt évente az aratásban. A mezőgazdasági munkásnak, hogy tisztessé­gesen megélhessen, az aratás és cséplés alatt meg kell keresnie az évi kenyérszükségletet. A földreform végrehajtása óta azonban mezőgaz­dasági munkásaink sorsa megnehezült. A váro­sokban elharapódzott munkanélküliség lehetet­lenné tette, hogy a kereset nélkül maradt föld- munkásság ipari jellegű munkával egészítse ki kenyérszükségletét, így az aratási és cséplő­munka fontossága még nagyobb lett, mert szá­mos földmunkás-család egyetlen komoly kere­seti lehetőségét jelenti. Az Egyesült Párt, mely a csehszlovákiai ma­gyarság életproblémáinak szolgálatát vállalta, szükségesnek látja, hogy a mostani időben meg­kötendő aratási és cséplő-szerződésekkel kap­csolatban néhány általános elvet domborítson ki, melyet a munkaadók és munkások kellő fi­gyelemben részesítsenek. 1. Mezőgazdasági munkaadók elsősorban helybeli, tehát azon községben lakó arató és cséplő-munkásokat alkalmazzanak, ahol a mezőr gazdasági üzem fekszik. 2. Amennyiben ilyen munkás kellő számban nem akadna, úgy a közvetlen szomszédos köz­ségek lakosaiból alkalmazzanak munkásokat. 3. A mezőgazdasági üzem helyétől távolabb fekvő vidékről csak akkor alkalmazzanak mun­kásokat, ha a közvetlen szomszédból sem tud­nának szerezni. 4. Munkaadó és munkások egyezzenek meg a régi szokásoknak megfelelő részaratásban, hogy a munkás kenyérszükségletét természetben tény­leg megkereshesse. Helytelennek tartjuk a ré­gebben szokásos részkeresetnek a munkások terhére való csökkentését, még ha az évente ki­adott kollektív szerződés ezt lehetővé is tenné. 5. Ahol a munkások nem kapnak kész ellá­tást, hanem nyers, úgynevezett konvenciót kap­nak a munka tartamára, úgy legyen ez a kon­venció olyan mértékű, mely a helyi szokások­nak megfelel és méltó ahhoz a munkateljesít­ményhez, melyet az arató- és cséplőmunkás eb­ben a nehéz munkában végez. 6. Az arató- és cséplőmunkás nagyrészt föld­nélküli szegény ember, vagy törpebirtokos s igy indokolt, hogy szintén a régi szokásoknak meg­felelően tengeriföldet is kapjon, vagy, ha ennek a lehetősége bármi oknál fogva nem áll fenn, úgy a munkaadó részes tengeri-munkát bizto­sítson részére. Ahol a munkás tengeriföldet kap, úgy annak ellenértéke kölcsönös jóakarattal ál­lapítandó meg. ' 7. Arató- és cséplőmunkások tartsák figye­lemben, hogy egy aláirt szerződés köt, melyet nem szabad semmiféle agitáció vagy elégedet­lenség alapján egyoldalúan felbontani megkísé­relni. Csak annak a munkásnak van és marad becsülete, aki az aláirt szerződést beíüszerint megtartja. 8. Munkás és munkaadó ne tekintsék egymást üzleti ellenfélnek, hanem munkatársaknak, akik j közös érdekért dolgoznak és a közös célért be- í csülik egymást. Felelősek egymásnak és egy- j másért a nemzetnek, melynek kenyérre van! szüksége. Mielőtt ezeket az alapelveket nyilvánosságra j hoztuk, áttekintettük a magyar nyelvterület min­den községének szokásos arató- és cséplő-szer­ződéseit. Ahány vidék, ahány község, majdnem annyi szokás. Lehetetlennek látszott ezeket a meggyökeresedett szokásokat egy zsinórmérték­re huzni, ezért adtuk ki irányelveinket ^sak nagy általánosságban, hogy minden munkaadó és munkás az általánosan megfogalmazott irány­elvékből olvashassa ki a szociális elvet, melyet a gyakorlatba neki kell átültetnie. Minden ma­gyar munkaadónak és munkásnak példaképpen idézzük végül egy német parasztgazda mondá­sát, akit, mikor megkérdeztek, hogy milyen ter­mése volt, igy felelt: „Az Úristen a nemzetnek elég jó termést adott. Magyar Munkaadók és Munkások, segítsetek nekünk, segítsetek a pártnak, segítsetek a nem­zetnek, hogy az osztályharcos világ romjain a nemzetnek szolgáló békés, alkotó munka meg­induljon! Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevében: Jaross Andor, s. k. Esterházy János, s. k. orsz. elnök. orsz. ügyv. elnök. Gátakat rombol az árvíz a Garam völgyében Az árterület 60 kilométer hosszú és 3- 4 kilométer széles ■ Zselizen a viz átszakitotta az iparvasut töltését ■ Beláthatatlan iszaptenger Gömörhen • A Zsitva elöntötte az udvaréi határt OROSZKA. — Az egyre tartó esőzések a Garam és Ipoly vizét hatalmasan megduzzasztot- ták. A hirtelen beömlő óriási víztömegek túlha­ladták az előző napok áradásait s most már kö­zel hatvankilométeres hosszúságban és három­négy kilométer szélességben tengerré változott a garammenti rónaság. Úgyszólván teljesen meg­szűnt a jármű- és személyforgalom a Garam ke­leti és nyugati oldala között, Garamszenígyörgy alatt az ár egy hatalmas védgátat rombolt szét, ennek következtében a hullámok betörtek a la­pály os területre. Ugyancsak ledöntötte az ár a vezekeld védgátat, amit maga Vezekény község épített néhány év előtt közel 50.000 korona költ­séggel. A gátbeomlás következtében felbecsülhe­tetlen károk érték az elszegényedett környékbeli lakosságot Vezekény, Damásd és Lekér közsé­gek legjobb földjei iszaptengerré váltak. A lekéri major, amely az oroszkai cukorgyár tulajdona, teljesen viz alatt áll, Zselizen a csendőrség le­zárta a vashidat, mert az ár átszakitotta az ipar- vasúti töltést és elsodorta a síneket a talpfákkal együtt A zalabai erdőben a viz elöntötte az er­dőkerülő házát, aki éjnek idején családjával együtt menekült. Oroszkán a falu keleti oldalán a házakat elöntés fenyegeti. Az áradás pénteken a déli órákban megállapodott, estefelé némi apa­dás volt észlelhető. Igen fontos lenne, ha az ille­tékes körök most szemlélnék meg az árvizsuj- totta vidéket, mert most látnák csak, mily nagy szükség van a szabályozásra, amelyet halasztani tovább nem lehet. Szünőben a gömöri árvíz RIMASZOMBAT. — Rimaszombat vidékéről az árvizveszedelem csökkenéséről számolnak be a jelentések s a hirtelen jött áradás pusztításának színhelye most már a Sajó alsó szakasza felé hú­zódott. A Rima kiáradásának nyomai borzalmas lát­ványt nyújtanak Nyustyánál, Rimabányánál, Rimaszombatnál, Felednél és a csíz—velke- nyei környéken beláthatatlan iszaptenger jelzi az elemi csapást. A feled—tiszaiéi szárnyvonalon csütörtökön a teher- és személyforgalom órákon át szünetelt s a postaforgalmat is csak nagy késéssel, kerü­lővel tudták lebonyolítani, A rimaszombati tűz­oltók Mándy Antal és Vozáry Samu önfeláldozó vezetése mellett szakadatlanul dolgoztaik a vízzel elborított épületek mentésén. A munkálatok azonban a talajvíz emelkedése miatt csak lassan haladhattak előre. Az árvíz által okozott károk fölbecsülése még nem kezdődött meg. Az áradás áldozatai KOMÁROM. — Tógárajp .megírtuk, hogy három ia&a;i •fijaitalembeír, <i Tárnok-család tagja, «, ho- ítényii vásárról hazajőveit, titok z adós körűin lé­nyeik között megtelt. A bír nagy izgalmat oko­zott a községben: iniierány tettől, tito k®atois mér­gezésitől tartottak. Kiszállott a nyömo'zóiba.iuó- * ággal együtt <a bomeolióibizoittság is, amely íelboncolta a három erőteljes legény hulláját. A vizsgálat semmiféle külerőszak nyomát, sem pedig mérgezés nyomót nem állapította meg. Valószínű, hogy a nagy szélvijhairlbaiii, esőben s éjjeli sötétségben a iháiroim legény eltévedt s nemi találta az utad-, a mv.wmrak, a .kiöntéseik és az árvíziek (között. Letérteik a járt. útiról s a falu körüli keringték óráikig, majd mindjobban kifáradtak, összeestek, bele­zuhantak a mocsárba « végkimerülésben meg­fulladt jk. A két Tárnok-testvér egymásra bo­rulva halt meg, alkalmasint egymást akarták kimenteni, unokatestvérük, aki másfelé ke­reste az utat, egy kilométerrel odább lelte halálát a mocsárban. Vindem pénzit megfetMlfcaik óáoulk. Erőteljes le­gény, katona viselt ember volt miiiiiidMirom, az orvosi ittiiegáEap'itiás eaeirinit is rendkívül erőtel­jes ezeirveizetiiek. Óráik hosszait keltett bolyom- ■gan'.ok, hogy a rettenetes időjárás végre le­gyűrje őlkeit s a Zsitva iszapjába fúljanak. Óriási részvét raeiilieitt helyezték őket szomnbatom elé 1 - előttit öirök (nyugalomra. Mind a, három derék ma­gyar legény közös sírba került. Ki újait az árvizveszedelem a Nyílra mentén is ÉRSEKÚJVÁR. — Aiz eilmiult hét vége felié úgy i!átszőtt, hogy Éirísakiujváiroft az árváz vesze­delme elmúlt. A csütörtöki nagy esőzés után azonban a Nyitna folyó újból einelkedni kez­MEGHÍVÓ Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt vágsellyei járása az összes, a járáshoz tartozó helyi szervezetek közremü-| ködésével március 14-én, vasárnap délután 3 a órakor Vágsellyén a Grünwald-féíe vendéglői külön helyiségében járási egységesítő közgyűlést £ tart. A gyűlés szónokai: dr. Pigler István ügyvéd, | Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt orsz. ügyv. elnöke, dr. Holota János nemzetgyű­lési képviselő, dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, Biskoroványi Ernő országos pártve- /.etőségi tag, Kristóf!' Sándor kerületi pártigaz­gató, Thuróczy Vilmos országos pártvezetőségi tag, Fekete Ferenc országos pártvezetőségi tag ife Vareoha József tmmkis-fizakszerveaeti titkár* MUSSOLINI UTRAKEL LÍBIÁBA. A duce Ceata kikötőjében kíséretével az Afrikába induló Pola nevű páncélos­ad-; á-ló fedélcetére száll. dett s a vízállás a nornrális 120->a« nívóiról ismét 230 fölé emelkedett. A Nyitra folyó magas állása következtében a belvizek a város különböző pontjain vesze­delmesen emelkedtek és sokhelyütt a pincék viz alá kerültek. A víztömegek a csatornákon eeim találtak lefo­lyásra., úgyhogy a belvárosban a nyitott árkok vize már veszélyeztetni kezdte a Kóirlhiáz-uccát és a Huszáir-mocát. A tűzoltóik és az inségmuiRiká- sok szivattyúval éjjeil-maipipal dolgoznak a csa- í orr.'ránk ok vizén e k levezetésén. Patakból tenger... A Zsitva .folyó annyira megáradt, hogy ilyen nagy vízre még a legöregebb emberek sem em- ■liékieiziniek. A kicsiny folyócska most hatalmas folyóként hömpölyög Érsekújvár és Udvard között, kü­lönösen az udvardi határt valósággal tenger­ré változtatta. Felbecsülhetetlen a kár, amit a megvadult, kis folyó a vidéken okozott-. Az udvardi és környé­ki gaizdátáreadalom érthető kétségbeeséssel te­kint a jövő elé. Semmi remény sincs ra, hogy ebben az évben termés legyen, A lakosság re­méli, hogy a kormány kellő megértést fog tanú­sítani aiz árvizkárosuiltalkkal szemben. 23 borsodi község határát pusztította el a kiáradt Sajó MISKOLC. — A sajóvölgyi árvizkaiasz- trófa most Alsóborsodot fenyegeti. Felső' borsod már megszabadult a további vészé- delemtől. Bánréve környékén a Sajó felső szakaszán pénteken apadni kezdett. Amig a felső részen beállott az apadás, Miskolcnál tovább tartott az áradás és pénteken dél1' után 25 centiméterrel nőtt a vízállás. Alsó- borsodra vár most ugyanaz a katasztrófa, amely a felső részről már elvonult. Különö­sen veszélyes a helyzet Sajóörvös, Ónod, Vadna és Sa jóköröm község határában. Minden épképláb ember kint van a gátakon. Az árvíz eddig huszonhárom község őszi vetését mosta el csaknem teljesen. Csongrád megyében is veszedelmes hely­zetet teremtett a sok esőzés és a folyók áradása. A Tisza, a Kőrös, valamint a vár­megyét átszelő csatornák megáradtak és a feltörő talajvízzel együtt közel 25.000 hold- nyi termőföldet borítottak el. Szegednél is tart még az áradás. Szege­den péntekre virradó éjszaka megkondul- tak a templomok harangjai annak emlékére, hogy a várost 58 évvel ezelőtt elpusztította az árvíz. Szegeden minden esztendőben hi­vatalosan is megemlékeznek az egykori pusztító árvízről, — A város környékén a vadvizek tízezer holdon több mint 100.000 pengős kárt okoztak. A Tisza szintje még mindig emelkedik, mert a vadvizek nem tudnak lefolyni. LEGÚJABB SPORT )( A nemzetközi futbdíszövetség végrehajtó- bizottsága ma és vasárnap Parisban ülést tart, amelyen foglalkozni fog a Braine-üggyel is. Cseh­szlovákiát az ülésekén dr. Pelikán tanár, a CsAF elnöke képviseli. )( A magyar ökölvívó válogatott csapat vasár­nap Kankovszky Artúr vezetése melléit nagy­szabású északi portyára indul. A csapat tagjai: Harangi Imre világbajnok. Énekes volt világbaj­nok, Kiuibinyi, Frigyes, Mándv, Nagy, -Szigeti eb Szolnoki. m fc nem akar köhögni és füsszen leni, az egy koronáért ’ m. iab­dThi tÜM pasztillát . vásárol Orvosok is ajánlják!

Next

/
Oldalképek
Tartalom