Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-24 / 45. (4191.) szám

8 <prasa-MAcfaa^imai3fr 1937 február 24f szerda*------- ------­5» 7mHÁ7-KönW-KoLTnRA A kárpátaljai magyar kulturmunka örvendetes fejlődéséről számolt be a beregszászi PRMKE közgyűlésén Beregszász. A Podkarpatszkarnszi Magyar Kultraregyieisület beregszászi ihelyi szervezete vasáimap tartotta a Be regmegyei Kaszinó nagytermében évi rendes tisztújító közgyűlé­sét Benda Kálmán igazgató-főmérnök, az egyesület elnöke megnyitó beszédéiben üdvö­zölte a megjelent tagokat és kihangsúlyozta, hogy a beregszászi PRMKE e?^ országos .ma­gyar kraiturszervezetmek a láncszeme és mun­kájában mindig az lesz a célja, hogy ebből folyó hivatását híven teljesítse. Kovács Sán­dor pénztáros és Marad el Jenő ellenőr az egyesület kedvező pénzügyi helyzetéről tett jelentést. Ezután Polgáry Miklós főtitkár tette meg jelentését a végzett kutturmunkáról. Megállapította, hogy a vezetőség a kitűzött programot mindemben megvalósította, a város kultiuréletét fellendítette a már harmadik éve minden héten megrendezett téli előadás­sorozatokkal, a vidéken pedig a talajt előké­szítette, úgyhogy például február utolsó he­tében a beregszászi járás tizenkét községé­ben van kitűzve a PRMKE helyi szervezetei­nek az alakuló közgyűlése, ahol pedig az ala­kulás megtörtént, ott mindenütt szép kuitur- mranka folyik. A főtitkár a beregszászi bútor­éi et legutóbbi eseményeire célozva kijelentet­te, hogv a kulturális mozgalmaikban tapasz­talt versengés csak abban az esetben lehet egészséges, ha azt nem fűtik önző személyi érdekek és ha nem irányul a kárpátaljai ima­Reichenthal Ferenc pozsonyi kiállítása Pozsony, február 23. Néhány nap előtt nyílt meg Pozsonyban Reichieinthal Ferenc, az ismert festő kiállítása a pozsonyi Kuostverain termé­ben. Néhány régi kéjpe mellett művészeti fejlő­désének legújabb termékéit láthattuk és számos, nemrég végzett tanulmámyutainaik az eredmé­nyeit, rajzokat és vágatokat Régi képei feltűnően elütnek legújabb alko­tásaitól A régiek komor, szociális témák, a munkás, a falu nehéz, sötét színiekben tárják elénk a festő kollektív érdekű meglátásait. Az uj képei egészen mások. Frissék, élénikebbék, színskálájuk sokkal változatosabb és témáik is ■sokféleségükkel üdítően hatnák. Tanulságos a két fejlődési fok bizonyítékát párhuzamosan megszemlélni: az ut a festő egyoidálnan súlyos szociális hátterű problematikájának a kifino­modását jelenti, belső és kifejezésben gazdago­dást. A valószerü témák újabb képeiben valami mélyenszántó szimbolizmusnak engedték át he­lyűiket. Legjellemzőbb ilyen képe egy velencei részlete: a lagúna közepén hajótest nélkül szé­les fekete tarajjal égnek csúcsosodó csónak föllé csukott szemű női fej hanyatlik és rajta két el­mosódott körvonalú madár. Ez már nem a valóság festői átértékelésében meglátott mása. Ez gondoláitok, eszmék és szimbólumok érdekes játéka. Épp úgy, mint a taliszra szögezett zsidó- fej víziója vagy az Ahaisvér: törött töirviénytábia és összecsavarodott tekercsek között ráncos- arcú zsidó torzó emelkedik, de a ráncok nem a bőr barázdái, hanem, a kőfiej szélesen tátongó repedései, A számos rajz érdekesen mutatja, hogy Rei- chemthalmaik erősebb oldala a rajz maga. Az elénk, kellemes szinharmóniáju. hangulatos raj­zók tökéletes rajzolási tehetségről tesznek tanú­ságot. Kár, hogy Reichenthal nagyobb képeim éppen nem juttatja rajzolási tehetségét annyira kifejezésre, mint kis vázlatain. Ha egyik azonos ■tárgyú rajzát a nagyobb .méretű festmény társá­val hason látjuk össze, érdekes következtetéshez jutunk: ugyanaz a téma külső kifejezése és igy hangulata is egészem más a, festménynél., mint a rajznál. (Falu, Falu ősszel.) A festménynél a színek durvábbak, egyhangúbbak, nyomasztőafc, mig a rajznál lágyaik, változatosabbak és kelle­mesek. Ugyancsak a rajzolás is éltesen elüt: a festménynél kevésbé éles, a kompozíció néni olyan kifejező, a külső forma elbanyagoiltabb. Reiichentihalmak ez a ikiiállitása érdekes és termékeny újabb fejlődését mutatja. További útja sóikban függ attól, mennyire tökéletesedik színskálá ja és a színek egyhamgja, a. ifeistőiiség. D. Z. N, (*) A Tol ily Kör Ko9ztolányi-emlékestéje. Po­zsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy Kör február 28-án, vasárnap délután 6 órakor Kosztolányi Dezső emlékestét rendez a Kereskedelmi Testület nagytermében (Goethe-ucca 15.). Kosztolányi Dezső egyéniségét Kőrnyei Elek méltatja, Nogrády Fe­renc Kosztolányi-ve rgeket szaval, Fleteohmann Magda, énekel, Klatt Aurél zongoraszámmal sze­repel. A művészi színvonalú rendezés tránt nagy érdeklődet uyilváűiul meg* gó egyesületének beregszászi helyi szerveze­te ellen. A* nagyhatású titkári beszámolót a közgyűlés lelkesen megtapsolta. Iifj. Zapf László titkár felszólalása után Benda Kálmán elnök a fisz tikár nevében le­mondott. A közgyűlés id. Zapjf László korel­nök vezetése mellett titkos szavazással a kö­vetkező tisztikart választotta meg: Elnök Ben­da Kálmán, alelnökiök Ort.utay Jenő és Man­del Jenő, titkárok Polgáry Miklós és ifj. Zapf László, jegyző dr. Jantsky Béla, ügyész dr. Kertész Ede, pénztáros Koválcs Sándor, el­lenőrök Répay Jenő és Joanoivics Aurát, vá­lasztmányi tagok Czivank László, Csudóky László, dr. Hűbéri Zsigmoaid, dr. Huibay Kálmán, Horváth Gábor, Kiss János, Kiz Ro­máraimé, dír. Kovách Béla, Kovács Sáudomé, Krokovay Károly, Kvakovszky László, Luko- vics Károly, dr. Neuwelt Józseif, Párieska Zoltán, Pásztor Ferenc, Pálfi László- Soheffter Miklós, Schenkner Margit, Sohönflug An­tal, Szuara Róbert, Szíűtor Jenő és Vincae Hugóné. Benda Kálmán megköszönte a közgyűlés is­mételt bizalmát, mellyel már harmadiizben vá­lasztják nneg az egyesület elnökévé. Ismertet­te az élőre összeállított évi költségvetést, melyei a közgyűlés egyhangúlag jóváhavvott. Miután MariuM Jenő alelnök inidii.t vány óz­ta, hogy a választmány indítson ujj taggyüj- tési akciót, az elnök a közgyűlést bezárta. (*) Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Moudy Miklós fancsikai görög-katolikus esperes a fenti címen adta. ki nagyszabású munkáját. A könyv 240 oldal terjedelmű s tele vau illusztrá­ciókkal is. Több mint száz szeibbn él-szebb fejezet­ből áll a kötet és fényesen adja visza a Kárpátok aljáu élő ruszinok, magyarok életét, világát, akár a jelent, vagy a múltat Is tekintjük. A képek a ruszin fabemplomoktól kezdve, Rákóczi korára át bemutatja & népviseleteket, & Tisza eredetét, az .ungvári szemináriumi eseményeket, zászlószente­lést, a huculok népviseletét, életmódját, Lepej rablóvezér csónakkirándulásait, lakodalmi szoká­sokat, az ©Kil-hátul kötős viseletét stíb. — Ked­ves előszó után, frappánsan fejezi be könyvét a kiváló szerző. A kétezinnyomásos fedőlappal ellá­tott könyvnek 15 Ke a. bolti ára. —• Megrendel­hető: Sajó-Vidék könyvkiadóvállalatnál Rozsnyón, vagy a szerzőnél. Kapható minden jobb könyv- kereskedésben is. Az értékes könyv ismertetésére még visszatérünk. (*) Kodály Zoltán „Székely fonó“-jának prá­gai bemutatója. A prágai Német Színház hétfőn mutatja be Kodály Zoltán ..Székely fonó" című •müvét. A bemutatón a prágai Máminergeeange- veiredn szerepel. Ugyancsak ezen este .adják elő Schubert „Stabat Maiteir“-jéit. (*) Lehár ,,Paganini“-je Londonban. London­ból jelentik: Angolra forditoitták Lehár Ferenc „Paganini" című operettjét.. Lehár vdlá.gh.irü mü­vét Coíchran még a koronázás előtit ezinrehozza Londonban, a főszerepben Richaird Tanberrel. A librettót teljesen átdolgozták az angol közön­ség Ízlése szerint. Lehár a bemutatón jelen tesz. A (KMsoMfi tuoaik müsoea: ALFA: A százarcu ember. (Mr. Flow.) ÁTLÓN: Érettségi, (Simoné Simon.) REDOUTE: A csúnya lány. (Muráti L.) TÁTRA: Aratás (Paula Wessely). METROPOL: Légi torpedó 48. sz. URÁNIA: Házasság — hitelre. (Belf. film.) LUX: A zöld mezőn. (Belf. film.) A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Aratás (Wessely Paula), TIVOLI: A szudáni őrjárat, A NYUGAT SZLOVÉN SZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN: Szerda: Érettségi. Csütörtök: Méltósága® asszony. AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: 11/23—24—25: Erkölcs és szerelem. 11/26—27—28: Lilly kisasszony, (Gaál Franci bécsi vígjáték®.) BIO RÁDIÓ: 11/22—23—24: Fel a kezekkel! 11/25—26—27.—28; Hotel Swoy 217, Filmháboru Ausztria, Amerika és Franciaország között Bécs. A kormány néhány hét előtt elhatározta, hogy a külföldi filmekre érvényes behozatali dija­kat felemeli. Az amerikai filmipar már akkor fe­nyegetőzött megtorló ellenintézkedésekkel és a nemzetközi filmvilág kíváncsian várta, mi lesz en­nek a súlyos ügynek a folytatása. Az osztrák kor­mány nem ijedt meg az amerikai fenyegetéstől és most valóban fölemelte a behozatali dijakat. Erre az amerikai filmcégek tényleg elhatározták, hogy a d'ijfelemelésre bécsi fiókjaik bezárásával fognak válaszolni. Még mindig azt remélik, hogy az ame­rikai filmgyárak ezt az elhatározásukat nem vált­ják valóra, mert ez az osztrák filmipar súlyos károsodását jelentené. Még súlyosabb és még érdekesebb a következ­ménye ennek a dijfelemelésnek az, hogy francia film többet nem kerül színre Bécsiben. A francia filmek ugyanis nem örvendenek olyan nagy nép­szerűségnek a bécsi közönség szélesebb rétegei­ben, hogy a különféle dijakon kivül még a beho­zatali illeték felemelését is élbirnák. Franciaország­ban máris mozgalom indult meg, hogy az osztrák filmek franciaországi előadásait megnehezítsék. Az máris bizonyos, hogy francia film többé nem jele­nik meg a bécsi mozikban. (*) Bécs két magyar bemutatóval kezdi a ta­vaszi idényt. Az osztrák fővárosban iaz idén síziá- moe magyar újdonság körülit színire. A Néma leventéin kívül jelenleg Fodor Lászlóinak két da­rabját játszik és B'us Fekete ..János" című vtig- jáitéfca is műsoron van. Március 1-én mutatja be a iSoalia-szinház Béfceffi István ..Eső után ke • pönyeg" című zenés vígjátékit, amelynek egyik női főszerepéit Taíbódy Klárii magyar művésznő játsza. Március 2-án a Theateir an dér Wien Bónyi Adorján „Gügi" című vígjátékit mutatja be s az előadásnak Bársony Rózsi tesiz a príma- donnáija. Bársony Rózsi elmondotta, hogy tud­tával az idén a.z említetteken kívül még három magyar újdonság bemutatását tervezik a bécsi színházak. (*) Nem sikerült az argentínai világhangrerseny. A genfi Rádió Unió által rendezett második világ­hangverseny közvetítése Argentínából nem sike­rült. Az Unió már szombaton értesítette az egyes állomásokat., hogy a próba alkalmából magnetikus zavart észlelt. Ez a zavar be is következett. Egyéb­ként az argentínai műsor olyan rossz és ízléstelen volt, hogy Berlin félbeszakította a közvetítést és a legtöbb állomás ugyanigy cselekedett. A legtöbb leadó hanglemezeket közvetített. Az amatörfényképezőknek több év óta fontos problémája a lágyrajzu fényképfelvétel készítése. Ezzel a kérdéssel az utóbbi években foglalkozott majd minden szaklap és alkalmunk volt több pro- és kontravéleményt olvasni. Mint végeredményt le kell szögezni, hogy a lágyrajzu képnek van lét­jogosultsága, mert tulajdonképpen a fényképező­gépben használt lencsék rajza már tökéletesebb, mint az emberi szemé. Ugyanis az emberi szem által a recehártyára vetített kép sem oly aibszolut éles, mint amilyen éles (képet egy modern fény­képezőlencse ad. A fényképészetben azonban mégis a látásérzet az irányadó, ami arra vezetett, hogy kezdtünk olyan lencséket, illetve olyan előtéteket használni, melyek a képnek a szemlencse rajzá­hoz hasonlóan lágyságot adtak. Éles határt kell vonni a fényképezésiben a lágy­rajz és a fényudvar között. Ugyanis a lágyrajzu negatívnál mindig megtaláljuk az éles kontúrokat, melyek azonban fénydiszperzió következtében el- moeódottak. A fény-udvarnál éles kontúr nincs! A lágyrajz elérésére használhatunk lágyrajzu lencséket, ezek azonban mindjobban kimennek a divatból és helyükbe a különböző lágyító előtétek lépnek, melyek az eredetileg élesen rajzoló len­csének adnak lágyságot. Ezek közül elsősorban meg kell említeni a manapság világszerte hasz­nált magyar találmányit „Dutö“-t. A „Duto“ plán- parallel üveglemez, melybe a fényképezölenose nagyságától függően koncentrikus karikákat csi­szolnak. Ha az igy készült üveglemezt a fóny- képezőlencse elé helyezzük, akkor a koncentrikus körök között a fény akadálytalanul haladhat ke­resztül és a negatívon éles rajzot ad, mig a kidom­borodó üvegkörökön keresztül menő fény megtörik és az éles kontúrok mellett, fényszórás jelentkezik. Az ily módon készült ként teljesen megfelel a lágy­rajzu képek kritériumának, mivel meg vannak az éles kontúrok — azonban meglágyítva. A múlt rovatban láttunk módszereket, melyek segítségével az eredetileg élesrajzu negatívról nagyítás utján lágyképet nyerhetünk. Meg kell különböztetni itt is kétféle módszert. Az egyik sze­rint. a nagyitó gép lencséje elé kapcsoljuk be a lágyító szerkezetet, a másik módszernél, melyet HEXOL „Köszvény-szesz" fájdalomcsillapitólag hat csúz, rheuma, ischias, köszvény, szaggatás, hát- és izom- fájdalmaknál. A köszvény-szesz naponta kétszer használandó és pedig reggel és este lefekvéskor. Evőkanálnyit tenyerünkre önt­ve a gyógyszerből, azzal a fájdalmas test­részt jól bedörzsöljük, azután pedig gyen­géden megmasszirozzuk. Az igy bedörzsölt, megmasszirozott testrészt jól bepólyázzuk, hogy a jótékony izzadiást ezáltal előmozdít­suk. Egy üveg ára Kő 10.—. Központi és 3 zétküldési főraktár: „Vörösrák" gyógyszertár BRATISLAVA, Mihálykapu-ucca 24. sz. Alapítási év 1312. (*) Megnyitották az „uj‘‘ párisi operát. Parisból jelentik: A köztársasági elnök és a kormány tag­jainak jelenlétében a teljesen átalakított Nagy­operában díszelőadás volt. Az átépítési munkálatok nyolc hónapig tartottak. Többek között 27 méter magas, félköralaku égbolt-diszletet építettek, amely 20 tonna súlyú 'és acélos csillámokkal van kirakva. A rengeteg csillám visszatükröződése le­hetővé tesz, hogy a színpadot ne is világítsák ki, ha a háttérben ez a csillámos díszlet van felállít­va. Ezenkívül- 518 kilométer hosszú, világítási célo­kat szolgáló kábelt fektettek le. Az előcsarnok vi­lághírű freskóit megtisztították és most az egész opera a bíbor és arany szimfóniájának fényében tündöklik. Az átépítési munkálatokon hétszáz mun­kás dolgozott és a költségek kereken 2o millió frankra rúgtak. (*) A világ legtökéletesebb színházi berende­zése. Bérűimből jelenítik: A berlini Scíhauspiel- hamsbara most fejezték be a viliág legtöikiéleit'e- ■sebb színpadának fölépítését. A 6'ziniház hátfalát áttörték és a színpad magasságában, tehát ugv, hogy az uccai forgalmat ne zavarja, széles fe­dett hidat építettek a színház és a szentben levő épületek között. Ezt a hatalmas, több emelet magas épületet átépítették és itt helyezték. el a színpadi raktárt-. A színpad szegélyétől a rak­tárház beilső faláig 96 méter hosszú, szabályos alakú térség keletkezett, amelynek a felét szín­padi célokra lehet használná. Miközben a szín­padon még javában folyik az esti előadás. vas­függöny mögött előkészíthetik a másnapi elő­adás díszleteit. raszterez ősnek is nevezünk, a nagyitópapiroera helyezünk valamilyen lágyító fóliát. Ebben az eset­ben a lágyrajznak nem lesznek meg az előbbi fel­tételei, mert az éles kontúrok hiányoznak. Ezért az utóbbi években a raszterek mindjobban hát­térbe szorulnak, ami részint annak is tulajdonit- ható, hogy a nagyobb formátumú raszterek majd megfizethetetlenek az amatőrök részéről. Itt kivánom megjegyezni, hogy a Duto-t is lehet a nagyitógép lencséje elé szerelni, azonban az igy kapott lágy kép mégsem lesz teljesen kifogástalan. Éles kontúrokat fogunk kapni, melyek meg lesz­nek lágyítva, azonban a lágyrajznál az a fontos, hogy a világos részek, a fények sugározzanak bele az árnyékrészekbe, mert ez igy van a szem­nél is, ezzel szemben, ha a Duto-t nagyitógépnél alkalmazzuk, éppen az ellenkező effektus áll elő. Minden esetre mint kísérlet nem érdektelen két különböző módon készült kép összehasonlítása, mert akkor szembetűnően látjuk az eltérést. Ha az utóbbi év kiállításait néztük, akkor sze­münkbe tűnik a helyes önmérséklet, melyet a lágyrajzu képek készítésékor az amatőrök tanusi- tanak. Különösen a Duto megjelenésének első éveiben a kiállítások tele voltak annyira lágyított képekkel, hogy sokszor a nézőnek gondolkodnia kellett, tulajdonképpen mit ie lát maga előtt. Ma már a fantáziának ez a szép világa, az amatőr ré­szére lejárt. A lágyitűs és a Duto használata még nem ment ki ugyan a divatból, de ma kiállítások­ra csak olyan képet fogadnak el, melyeknél alig észrevehető a lágyitás foka. A kontúroknak nem szabad bizonytalanoknak lenniök, csupán a képnek fényrészei finom elmosódása mutat a lágyító előtét jelenlétére. Ezért amatőrtársaiimat arra figyelmeztetem, ne essenek abba a hibába, amit oly sokszor láttunk. Tudniillik sokan azt. hiszik, hogy ha bármely képüket, erősen meglágyítják, akkor az már mű­vészi teljesítménnyé lesz. Mint már említettem, ennek a világa már lejárt, esetleg néha mint fan­tasztikus festinényszerü hatás előállítására még felhasználható, de rendes és rendszeres miiv -szí al­kotásra már csak a nullás és az egye® Duto al­kalmas. * AJXIMGER ISTVÁN. gyarség országosára és egyetem esen összelő­Hz amatOrtényképész !®| mSmSSSSSSSSSSSSSSSmSSSSmmSSSSSSSSSIS^^mSmmSmmmSm^SmS^SmSSSm Lágyrajzu képek Hozzászólás Mihuss Etek cikkéhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom