Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-24 / 45. (4191.) szám

1937 február 24, vserda. ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LiiKÖ GÉZA felel „A nemzetközi gazdasági kérdések megoldásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai tényeket" Schuster volt miniszter előadása Középeurópa gazdasági megszervezéséről Mahrisch-Ostoau. A malhrisdh-ostraui cseh nemzetgazdasági társaságban tegnap este dr. Schuster volt miniszter előadást tartott ,,A gaz­dasági Középeurópa" címen. Az előadó minde­nekelőtt a dunai Középeurópa gazdasági szer­vezetére vonatkozó különféle nézeteket ismer­tette. Hosszú időre vólt szükség, — mondotta, — amig kedvező atmoszféra állott elő, amelyben a dunai gazdasági problémát meg lehet oldani. Az egész dunai terület átlagos részesedése az egyes dunai államok Külkereskedelmében 1929-ben még 35.85, 1934-ben már csak 26.83 százalékot tett ki. Ezekből a statisztikai ada­tokból az tűnik ki, hogy a dunai területen az idegenkedési folyamat jelentősen előrehaladt, de hogy még ma is hagyományosak és termé­szetesek a dunai államok gazdasági összefüggé­sei. Különösen figyelembe kell venni azonban, hogy milyen mértékben kapcsolódnak a dunai államok Európa többi részéhez. A dunai gazda­sági probléma megoldásába a gazdasági fejlő­dés két irányban hat zavarólag. Az egyik a tul- nyomórészben agrárállamok indusztrializációja és a többnyire ipari államok reagrárizációja. A mezőgazdasági államok iparosítása magával hozza a külkereskedelmi kapcsolatok változását is. Hasonló helyzetben volt a múlt század ele­jén Angalország az európai kontinenssel szem­ben. A dunai államok fogyasztási hátramaradott- sága a nyugathoz képest még mindig igen nagy s igy itt igen nagy fejlődési lehetőségek állanak nyitva. Ennek előfeltétele a régi nemzetközi adósságok leszállítása elviselhető mértékre, az uj hitelek biztonsága és a mai autark politika megszünte­tése. A dunai államok gabonapiaca és a többi mezőgazdasági terménypiac nem keresett orien­tálódást a háború előtt a világgazdasághoz és a régebbi vámterületi egység szétszakadása után a világpiac vészes hatást kezdett gyakorolni a mezőgazdasági termelésre és értékesítésre. Az előadó részletesen foglalkozott Hodza mi­niszterelnök középeurópai értékesítési terveivel, majd megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldásá­nál nem lehet figylmen, kívül hagyni a politi­kai tényeket. Olaszország a római jegyzőkönyvek közvetlen részese. Németországnak és Olaszországnak igen nagy része van a középeurópai külkeres­kedelemben s általában a középeurópai gazda­sági fejlődésben. De nagy és átható gazdasági szervezés Közép euró pában megvalósíthatatlan a nyugati államok hozzájárulása és segítsége nél­kül, mert a középeurópai gazdasági szervezet csak egy része az egész európai szervezetnek. A legközelebbi feladat volna a már meglevő kisantant-gazdasági szervezet és a római jegy­zőkönyv államai közötti együttműködésnek a megteremtése. A két alakulat összetételéből azonban kitűnik, hogy a két blokk gazdasági érdekeinek egymás mellé rendelése nem köny- nyü dolog. Többirányú együttműködésről van szó, minde­nekelőtt kereskedelempolitikai irányban. A to­vábbiakban az előadó az előnyvámok megen- gedhetőségének és az úgynevezett regionális zá­radéknak szentel figyelmet. Előre való lépést je­lentenek a tartós szerződések, amelyekkel a Ids- antant-államok a blokkon belül a kívülálló álla­mokhoz való gazdasági viszonyukat rendezik. A szükebb kereskedelmi, vám- és politikai társu­lás önmagától értetődő következményei a pénz­ügyi téren való közeledésnek, különösen a va­luta- és fizetési kérdésekben. A valuta végleges stabilizációjának kérdése természetesen a külföldi adósságok végleges rendezésétől függ. Egészben véve a középeurópai gazdasági megszervezés kérdése nagystílű regionális tár­sulás kérdéseként jelentkezik. De hogy milyen gyakran süllyed e kérdés a kisebb regionális ér­dekkörökbe, az jól látható például az Odera— dunai csatorna kérdésén, amelyet elsősorban kö­zépeurópai szemszögből kell nézni, ezenkívül morvasziléziai szempontból is. Itt azonban a nagy középeurópai regionális társulás szükségletei a szükebb regionális ér­dekeikben sekélyesednek el. A regionális eszme azonban ennek ellenére sike­resen hatol a mai kor nagy kérdéseibe. A végső célhoz vezető ut nem könnyű és nem is közeli. Középeurópának azonban megvan az összes életfeltétele: élni akar és pedig nem mint Hamupipőke, hanem mint az európai és világ­fejlődés értékes tényezőije. &tatifJtíe^ a sörkivitel. A hivatalos adatok szerint es év janijába* ,,.......sört exportáltak 1.19 mndlU) la 'rl'eikben a múlt évi januári 5816 hek- Mrterrel szemben. Ha az 1982. évi januári soukiviltelt ^ 100-aal jenjük, úgy 1983 jamuár- ,ajn. a stönkijvite.1 mntatószáima 72, 1984 ja­nuárjában 65, 1985 januárjában 63, 1936 ja- nu újéiban 73 s 1987 januárjában 77. Német-. orszag 87170 hektoliter sört vett át, Amerika 873 hektolitert. _ í . ^ őrlemény a külkereskedelmi eg en. A statisztikai hivatal most kiadott je- en * se szerint a kenyérmagok behozatala január- an egeszen jelentéktelen volt e kizárólag a határ- vi e i orgalotmra szorítkozott. Januárban 51 va­gon takarmánykukoricát hoztak be a tavaly ja- huari 471 vagonnal szemben. Egyéb kukorica 67 vagon, tavaly januárban 80 vagon. Az őrlemények behozatala alig 3 vagont ért el a tavaly januári vagonnal szemben. A kukoricát javarészt Romá­nia szállította. Ezzel szemben a buzakivitel ja­nuárban 1909 vagon volt a tavalyi januári alig egy vagonnal szemben. A tavalyi decemberi buzakivi- tellel szemben a januári kivitel valamivel ala­csonyabb. Januárban Olaszország 729, Svájc 338 vagon búzát vett át, Hamburgon át 436 vagon ment ki. A rozs, kukorica és rozsliszt kivitele jelenték­telen volt, de búzalisztből 380 vagonnal exportál­tak. A takarmányliszt kivitele 18 vagon volt. A Csehszlovákiában működő osztrák biztosítók nyereségeiből fizettetik meg a Phönix-életbiztositásokat? Meghosszabbították a csehszlovák kölcsönt Franciaországban Príga. A lapok párisi jelentése szerint hétfőn az esti órákban írták alá Párisbam a pénzügy­minisztériumban a 600 millió frankot kitévő csehszlovák - kölcsön állami jótállásáról szóló egyezményt. Az egyezményt a francia kormány részéről Vincent Auriol pénzügyminiszter, a csehszlovák kormány megbízásából dr. Osusky követ irta aló. A kölcsön összegét az 1932. évi, a francia kormány által garantált csehszlovák kölcsön 1937 április -elsején esedékes 57 utalvá­nyának kifizetésére fordítják. A korompai rézbányák bizonytalan sorsa Prága, február 33. A Národni Politika jelenti: Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul korompai rézbányáinkra. Oly hírek is napvilágot látták, hogy a. Bánya és Kohó Társaság meg vette a rézbányavállalat részvényeit 6 millió koronáért. Ez azonban csak a kitermelt, értékes vasérceket tartalmazó érctömeget vette meg — eredetileg ugyanis csak rézércet bányásztak — 6 ezért 2 mil­lió koronát fizetett a vállalatnak. Valamennyi rész­vény egy prágai pénzügyi csoport kezében van. A részvények nemrég még egy pozsonyi bankárnál voltak letétben, aki azokra 400 ezer korona lom- bardkölcsönt folyósított. A korompai üzemet an­nak idején a frankfurti Beer Sonderheimer és Társa cég rendezte be mintegy 15 millió korona költségvetéseel. A réz árának esése és a német kormány devizaintézkedései következtében a tár­saság kénytelen volt a termelést beszüntetni e cső­döt jelentett be. Szakkörökben azonban erősen kételkednek abban, hogy az uj társaság a termelést megújítaná és hogy a kohókat megépítené, bár a rézpiac helyzete jelentősen megjavult. Az eredeti tulajdonos vállalat ugyanis csak rézércet szállított ki — fejezi be észrevételeit a Národni Politika. Prága, február 23. HodSa miniszterelnök a né­met „aktivista44 törvényhozók Phönix-inteipelláció- jára adott válaszában azt is mondotta, hogy az osztrák ellenőrző szervek bűnösségének meg­állapítása államközi tárgyalás anyagául fog szolgálni s hogy emellett nincsenek kizárja retorziós intézkedések sem a Csehszlovákiában működő osztrák biztositó intézetekkel szemben. Az interpellációra adott válasz e kitételét a Lidové Noviny úgy magyarázza, hogy a csehszlovák kor­mány ebben az irányban a dolog mélyére akar menni. Utalnak arra — írja a Lidové Noviny — hogy az Ausztriával kötött 1925, évi egyezmény, mélynek következtében néhány osztrák biztosító­nak elkülönítetten adtak működési engedélyt, azzal a föltétellel történt, hogy a Phönix a fedezetlen díjtartalékokat a megállapított időn belül fogja kamatoztatni s letörlészteni. Az osztrák állam, illetve a biztosítókat ellenőrző bécsi hivatal, mely­nek főnöke a tárgyaló bizottság vezetője volt, eb­ben az értelemben szerződéses fél volt s a cseh­szlovák kormánynak hinnie kellett, hogy a bécsi ellenőrző hivatal kellőképpen van tájékoztatva a Phönix teherbíró képességéről, különösen hogyha az ellenőrzési .előírások Ausztriában és Csehszlo­vákiában osaknem azonosak voltak. Csak ezzel a föltétellel kapott engedélyt a Phö­nix s néhány kisebb intézet is — állapítja meg a brünni lap. — Ezek az intézetek soha nem kaptak volna engedélyt, ha a Phönix nem tört volna utat a többi 20 osztrák biztosító terhei vállalásával, mely többi intézet nem is kért koncessziót. És ha utólag az tűnt ki, hogy a Csehszlovákiával való szerződéskötés idején a Phöiiix viszonyai távolról sem voltak olyanok, hogy ilyen nagy kötelezettségeket vállalhatott volna, úgy nyilvánvaló, hogy Csehszlovákiát tévedésbe ejtették az osztrák tárgyalók. Ebből most le kell vonni a konzekvenciákat. Az a tény, hogy az osztrák ellenőrző hivatal főnöke s a Csehszlovákiával tárgyaló küldöttség vezetője később agyonlőtte. magát, semmit sem változtat a helyzeten és nem szüntetheti meg Ausztria felelős­ségét. Ha annak idején a tárgyalásokat nem kezd­ték volna meg valótlan előfeltételekkel, úgy a csehszlovák kormány soha neim adott volna enge­délyt a Phönixnék és más osztrák biztositónak sem. A csehszlovákiai biztosítókkal szemben Ausztriá­ban tanúsított viszonosság nem vált be, mert a csehszlovák biztosítók ügyletei Ausztriában nem érik el az osztráik biztosítók csehszlovákiai ügy­leteinek egy tized részét sem. És emellett ilyen viszonyok között nem is veszik figyelembe a Phönix tűz- és életbiztosításait sem. Ily módon Csehszlovákia könnyű szívvel mondhat­na le a reciprocitásról. Az osztrák biztosítók Cseh­szlovákiában különösen a tüzkárbiztositási szak­mában nagyon jövedelmező ügyleteket kötnek s az osztrák biztosítók igen nagy, milliós összegeket utalnak át évenkint a bécsi központoknak. A' Lidové Noviny azizal végzi megfontolásait, hogy e fölöslegek felhasználásával kellene elsősegite- ni valamiképpen a csehszlovákiai Phönix élet­biztosításainak szanálását és ez okból idézett elő erős hatást a csehszlovák miniszter válasza osztrák biztosítási körökben. (—) A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank 1936. üzletéve. A Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltóbank most adta ki az 1936. évi gazdálkodá­sáról szóló jelentést a mérleggel s nyereség- és veszteségszámlával. A nycreségszámla 1,187.007 pengő tiszta nyereséget mutat ki, ami az előző évi átJhozattal 1,316.675 pengőt tesz ki. A február 27-iki közgyűlés elé terjesztett javaslat részvé­ny enkint 1.50 pengő osztalékot indítványoz. (—) Egy üzem, mely nem ismert válságot. A prágai Smdchovi Részvénysörfőző március 14-én tartja évi közgyűlését. Indítványozni fogják az 5000 korona névértékű részvények bevezetését a mai 10 ezer koronás részvények helyett. A részvények névértékének megfelézését már egyszer elhatároz­ták, de mert eddig a határozatot nem hajtották végre, ezért uj határozat szükséges. A vállalat részvényenkint 1440—1485 korona osztalékot fog fizetni. (—) Uj keményítőgyár Szlovenszkón. Chlnorány­ban néhány év előtt létesült egy keményítőgyár, amely azonban a válságévekben beszüntette műkö­dését. A gyárat most egy más társaság vette meg a rövidesen megkezdi a termelésit. Az üzemben mintegy száz munkás kap elhelyezést. (—■) Az autók számának növekedése januárban. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése sze­rint ez év januárjában 058 uj autót és 154 uj mo­toros kerékpárt jelentettek be a nyilvántartó hi­vatalokban. Az említett autók közül 565 személy­autó s 90 teherautó és 3 autóbusz volt. Belföldi gyártmányú 590 (89.7 százalék), külföldi gyárt­mányai 68 (10.3 százalék), és pedig belföldi gyárt­mányú 514 személyszállító autó, külföldi gyárt­mányú 51 személyszállító autó, belföldi 73 teher­autó és 17 külföldi teherautó. Az autóbusz vala­mennyi belföldi. Az uj motorkerékpárokból 143 belföldi és 11 külföldi gyártmányú. (—) Emelkedik Bolgárország zsirexportja Cseh­szlovákiába. Bolgárország 1036-ban 1133 tonna ser­tészsírt szállított a külföldre az 1935. évi 97 tonná­val szemben. Csehszlovákia Németország után a második helyen áll a bolgár sertészsír fogyasztása bán, amennyiben tavaly 74 s 1935-ben 40 tonna bolgár sertészsírt vett át. (—) Hirtelen áremelkedés a londoni acéltőzsdén. London. Az acél- és általában a fémpiacon eddig soha nem tapasztalt áremelkedés jelentkezett. Rendkívül élénk forgalom mellett a jegyzések -10 font sterlinggel lépték túl a pénteki jegyzéseket. Az árak később mérsékelten estek 69.75-re, ri még mindig 6 fonttal több a púnte?:i zárlatnál. A-. ónpiacon még viharosabb események voltak s en­nek jegyzése 21.5 fontot ;s elért. Zárlatig azonban ismét lemorzsolódott s a pénteki zárlattal í zemben 248.5 árfolyamon 8 fonttal magasabban zárult. Ív, fr a helyzetet a fogyasztok átmeneti nagy érdeklőd s v okozta, mivel a tfégyveripar nagy rendeléseket vár. Rezet különösen az angol kormány részére vásá rolnak. Az ón iránt is igen nagy érdeklődést mu­tatott a fogyasztás. Az amerikai autóipar is er "s rVáíiárlu volt. (—) Tárgyalások Romániával a kereskedelmi kapcsolatok élénkítéséről. A kisantant gazdasági konferenciájának befejezése utón a csehszlovák delegáció külön tárgyalásokat kezdett Romániával a csereüzletekről. A Romániába irányuló kivitel számára külön tervet készítettek. Emellett a fize­tési kapcsolatokat is szabályozzák s a megegyezést a két állaan nemzeti bankjai utólag hagyják jóvá. (—) Az építkezési segély kérvényezése. Az egyesült párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Isme­retes, hogy az építkezési tevékenység élőméziditá- sáról szóló törvény módot nyújt arra, hogy az építkezők bizonyos feltételek fennforgása esetén 'Segélyben részesüljenek. E kiérvény benyújtásá­hoz szükséges nyomatváriyok a pozsonyi orszá­gos hivatal gazdasági igazgatóságánál szerezhetők be 5 korona árban. (Az orez. hivatal 15918/937. ez. rendelkezése.) (—) Megdrágult a nyomtatott textiláru. A oapvődípa/ri egyesület szövőipari nyoimdaiosiz- tálya a múlt mapóidran tartott értekezletén elhatározta, hogy a nyári könnyű, nyomtatott szövetek árát a gyapot 'és lenárak emelkedé­se ,n alatt azonnali (hatállyal 5 százaikkal wnefli ■' (—) A szlovenszkói nyomdatulajdonosok gré­miumának közgyűlése. A szlovenszkói nyomda- tulajdonosok grémiuma napokban tartotta közgyű­lését Zsolnán. A grémiumnak 242 grafikai iparos- tagja van. Az elnök bejelentette, hogy a hivatalok megengedték az országos grémium megalakulását az eddigi szlovenszkói grafikai iparoeszövetség he­lyett. A grémium elnökéül Jarony Károlyt, a po­zsonyi „Linografia4* tulajdonosát választották meg. (—) A márciusi állatbehozatal engedélye­zése. Az álílatszimdikátus tegnap tartott ple­náris ülésén nem tudott megegyezni abban, hoov mennyi bakonysertést hozzanak be már­ciusiban, miivel a kereskedők csoportja 28 ezer darabolt igényelt, a fogyasztói csoport 18 ez­ret és a mezőgazdasági csoport 9000 darabot. Ezéirt a sertésbehoaatal mennyiségét a mi­nisztertanács fogja megállapítani. A szindi­kátus 150 vágom zisiiír s 1200 darab juh beho­zatalát engedélyezte. A múlt közgyűlés félíha- talmiaizása szerint 180 ivagon tojást engednek ,* szabadpiacra, (—) A kárpátaljai lótenyésztők egyesületének közgyűlése. Ungvárról jelentik: A kárpátaljai ló­tenyésztők országos szövetsége Ungvárott a me­zőgazdasági kamara épületében e napokban tar­totta évi rendes közgyűlését. A gyűlésen Po- ■chyly mérnök, a tiuirjaremebei állami ménes igaz­gatója tartott érdekes előadást. A szövetség el­nökévé Zlinsky Ferenc ungcsászlóci gazdát vá­lasztották. A gyűlésen az országos hivatal mező­gazdasági osztálya és az ungvári lovartársnság is képviseltette magát. Előzetes becslések szerint Kárpátalján mintegy 4*0.000 darab ló van 1,600.000 korona értékben. (—) Az idegenforgalmi törvényjavaslat észrevételezési eljárásban. A legújabb ide- genltargaílimi javaslatot a kereekedelliömiügyi minisztérium most adlta észrevételezési eljá­rásba. EgészJben véve már most megállapít­ható, hogy aiz észrevételezési eljárás során jelentősebb kifogások nem hangzanak öl. Ha a minisztertanács március elején elfogadná a javaslatot, úgy urtíéjg márciusban beterjeszte­nék aizt a jpariamenlnek. 9_ <r baxuuMAGkARHiRnaR Március 7.-14. ■ yjC&T vásárpalota —" ———__ március 5-től nyitva god^okUtr‘ kedvezmény. — Felvilá­Sleteknél f Vá®árlgazolvónyok a lcépvi- él 68 a Vásárhivatalnál (Messeamt, Prag VII.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom