Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-19 / 41. (4187.) szám

<> Z ***•— ............—--------,MMiinr idézem: Róbert Károly és Nagy Lajos csodálatosan tökéletessé tette a magyar kultúrát, gazdaságilag, politikailag hatalmas nuntaállamot teremtett Középeurópában, Mátyás és Janus Pannonius pedig a Duna- vidéken soha nem látott tökéletességre emelte az európai humanista műveltséget. Lehet, hogy ebben az időben több cseh nyelvemlék van, mint magyar, de a ma­gyarországi latinnyelvü kultúra belső tar­talma és értéke sok mást felülmúl: okos, ki­egyensúlyozó, tökéletes, európai, pozitív, békés és nem agresszív tendenciájú. 5. A sugalmazott cikk a legfurcsábban a ..magyar lelkek elhóditásának" kérdésében viselkedik. Dérer azt állította, hogy a több­ségi nemzet egyetlen lelket sem akar elhó­dítani a magyaroktól. Rámutattunk a nép- számlálások eredményeire: 1910-ben 1 mil­lió 50.000, 1919-ben 920.000, 1921-ben 750 ezer, 1930-ban 690.000 magyar volt a köz­társaságban. Mit tesz a sugalmazott cikk. Kizárólag az 1910-es eredményeket hason­lítja össze az 1930-asokkal s igy beszél ,.visszaszlovákosodásról“, a zsidók és má­sok leválásáról. A közbeeső csehszlovák népszámlálási eredményeket nem veszi fi­gyelembe, pedig azok a fontosak, s az 1910-eseket akár elhagyhatjuk, mi is csak kiegészítésül hoztuk fel. Elismerjük, hogy 1910 és 1919, vagy akár 1921 között bizo­nyos leválások történhettek a magyar nép­testről s az 1,050.000 magyar nem szapo­rodhatott 1.200.000-re, mint kellett volna. 1918-tól 1921-ig mindenkinek ideje volt, hogy otthagyja a magyarságot, ha nem tet­szett néki. Ebben az időben pártolt el a ma­gyarországi kurzus következtében a leg­több zsidó (azóta sokan visszajöttek), ek­kor ismerte fel hirtelen igen sok konjunk­túralovag, hogy nem magyar, akkor távoz­tak a ,,cigányo'k“ és a többien is. A hiva­talos érvelés ugyan nem meggyőző, de mi elfogadjuk az 1921-es állományt, a 750 ez­ret s beleegyezünk a két év alatt levált 400 ezres veszteségbe. De 1921 után már lehe­tetlen visszaszlovákosodásról, a zsidók, a cigányok elmeneteléről beszélni s 1930-ban a természetes szaporulat alapján 840.000 magyart vártunk. S lett 690.000. Ne 1910-et hasonlítsa össze Dérer környezete 1930-cal, hanem 1921-et. Ezt vártuk tőle. A kérdés elől kitért, ami elég meggyőző érvelés szá­munkra, s feljogosít, hogy továbbra is kö­veteljük az 1921 és 1930 közt eltűnt 150 ezer magyar lelket, nemzeti állományunk egyötödét. 6. Az utolsó pontban a sugalmazott cikk mindössze néhány gyenge frázist hangoz­tat. Azt mondtuk, nem tartjuk logikusnak, hogy valaki egy nagyszabású demokrati­kus tiráda után bejelentse, hogy a magyar ügyek megoldását nem azzal a párttal ke­resi, amely a demokrácia összes szabályai szerint 18 év óta a kisebbség túlnyomó többségét képviseli, hanem egy legitimáció nélküli törpe csoporttal, amely nálunk mint­egy a másutt annyira kárhoztatott népmeg- bizásnélküli kis „feudális osztály** hatalmát és befolyását játsza meg Prágában. Mint ahogy másutt a „feudálisok** intézkednek a népről, a nép megkérdezése nélkül, ugyan­úgy akar intézkedni a magyar kisebbségi nép sorsáról megbízás és legitimáció nélkül egy tőlünk idegen s minden tekintetben el­ütő parányi réteg, amelynek semmi köze sincs gondjainkhoz, vágyainkhoz, életfor­mánkhoz, semmi köze 250.000 szavazónk­hoz. A sugalmazott cikk azzal üti el a kér­dést, hogy a demokrácia felelősséget jelent s a magyar Egyesült Párt „felelőtlen elem**. Mondja meg Dérer Iván környezete, hogy az Egyesült Párt mikor szegte meg a tör­vényeket, hogy felelőtlennek meri nevezni? A magyar párt felelősségének teljes tudatá­ban van, de a demokratikus felelősségérzet azt kívánja, hogy a párt és a politikus ma­radjon hü választóihoz. Az ellenzéki ma­gyar politika felelősséget érez <— a nép, a választói felé s ezért cselekszik úgy, ahogy cselekszik. A magyarság 18 év óta helyesli politikáját. Éppen a Szent-Ivány-epizód igazolja, hogy a magyarság közeledni is tud és hajlandó az együttműködésre, ha legelemibb kívánságait tel­jesítik. De nem teljesítik. Az 1926-os tárgyaláso­kat nem az 1927-es Rothermere-akció vezette zsákuccába, ez időrendilleg is téves beállítás, hanem az, hogy a kormánytöbbség nem volt hajlandó teljesíteni a legszerényebb magyar ké­réseket sem. Még egyszer kísérletet tett a ma­gyarság a közeledésre: az elnökválasztáskor, ígéreteket kapott. De beváltották az Ígéreteket? Kényelmet!en a kormánykoaliciónalk olyanokkal tárgyalni, akik tényleg a magyarság érdekeit tartják szem előtt és pozitív követeléseikkel lép­nek fel a magyarság sanyarú sorsának megeny- frrétire. Akkor valóban egyszerűbb néhány er-, Krofta külügyminiszter kezdeményezte a kisantanttanács mielőbbi összehívását A Slovák éles vitája Slávik varsói küvettel a Seba-könyv körül ............Kroftát meghívják Pékár egyetemi tanszékére!.............. Pr ága, február 18. Bukaresti forrásból jelentettük azt a híradást, hogy március ele­jén a kisantant állandó tanácsa ülést tart Prágában. A Národní Politika értesülése szerint az ülés sürgős megtartását a cseh­szlovák külügyminiszter kezdemény ezte. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter hir szerint azt óhajtja, hogy az ülést csak áprilisban tartsák meg, mert márciusra fontos belpolitikai tárgyalások foglalják le idejét. Nevezetesen most kerül­nek sorra a korvát ellenzékkel való egyez­kedési tárgyalások, A Lidové Noviny véle­ménye szerint az esetben, ha Benes köztár­sasági elnök tervbe vett belgrádi látogatása március végén vagy április elején fog le­folyni, nem lesz szükség arra, hogy a kis­antant külügyminisztereinek tanácsa Prágá­ban üljön össze, mert az ülést közvetlenül az elnöki látogatás után Belgrádban tart­hatnák meg. Egyelőre azonban az látszik valószínűnek, hogy Benes elnök csak május elején utazik Belgrádba, amikor az időjárás már állandóbb jellegű. Ez utóbbi esetben valóban március folyamán és Prágában tartják meg a kisantant tanácsülését. Seba távozása áeba bukaresti követ afférjával kapcso­latban a Lidové Noviny közli, hogy Tata- rescu román miniszterelnök kifejezte Seba előtt, hogy reménye szerint a kínos eset ba­rátságos elintézést nyer. Ebből a lap azt következteti, hogy Sebát nem hívták még vissza Bukarestből. A Slovák szerint a Sebáról való híradást úgy is lehet értelmez­ni, hogy még mindig fennáll a lehetősége Seba megmaradásának, ha ugyanis a román kormány megkéri Prágát, hogy Sebát to­vábbra is Bukarestben hagyja. Szlovák lapok vitája Slávikkal A Slovák erősen bírálja Slávik György varsói követnek a Seba-könyv védelmében irt levelét. Kifogásolja, hogy Seba könyvét Slávik egy sorba állítja a lengyel Studnicki és társai müvével. Seba könyve elé — úgy­mond — aktív csehszlovák külügyminiszter irt előszót s a könyv egy aktív csehszlovák diplomatának az alkotása. Ezek hivatalos személyiségei az államnak és nem olyanok, mint a lengyelországi magyarofil sajtópro­paganda hősei. Maga Krofta külügymi­niszter is leszegezte Sidor fölszólalására adott parlamenti válaszában, hogy eddig egyetlenegy lengyel hivatalos személyiség sem irt a közös lengyel-magyar határokról. Nos, megkérdezzük, — folytatja a Slo­vák vájjon Beck lengyel külügyminiszter irt-e valaha előszót Studnicki és ehhez ha­sonló urak könyvéhez? Vagy ajánlotta-e a Studnickiak könyveit olvasásra és ta­nulmányozásra? Vagy megtörtént-e, hogy Varsóban Pilsudski- vagy Moscicki-féle díjjal tüntették volna ki Studnicki és tár­sai könyvét? Mi csak arról tudunk —■ folytatja a Slovák —, hogy Seba könyve Lengyelországban olyan benyomást keT- tett, mintha abban lelkesedne a szovjet- orosz-csehszlovák közös határokért, a könyv bevezetését aktív külügyminiszter irta, a könyvet a szláv Prága Masaryk- dijjal tüntette ki s ime, a prágai kormány nem cáfolta meg Seba írását, nem men­tette föl állásától, hanem Seba a saját kezdeményezéséből ajánlotta föl állását. Slávik levelével szemben hasonló érveket hoz föl a Národnie Noviny is és azt kíván­ja, hogy Sebát necsak visszahívják, hanem a diplomáciai szolgálatból is bocsássák el. Krofta egyetemi katedrát vállal! A Polední List arról értesül, hogy a prá­gai egyetem bölcsészeti 'karán erősen mér­legelik azt a tervet, hogy Krofta Kamill külügyminisztert hívják meg a Pékár egyetemi tanár halálával megüresedett történelmi tanszékre. A je­lén pillanatban Krofta a legkomolyabb jelölt. Krofta jelöltségét főleg Susta és Salai egye­temi tanárok támogatják. E híreszteléssel szemben Krofta miniszteri pozíciójának szi­lárdságára vallana a News Cronicle cikke, amely azt írja, hogy A «eh-német kiegyezed tárgyalátok anyaga a minisztertanácsban Prága, február 18. Ma délelőtt a politikai mi­niszterek értekezlete foglalkozott a cseh—német tárgyalások eddigi eredményével, illetőleg a né­met kormánypártok által e tárgyban beterjesz­tett memorandummal. Bár voltak oly törekvé­sek, amelyek a tárgyalásokat teljesen meg akar­ták hiúsítani, a ma délután tartott miniszterta­nács mégis foglalkozott a német „aktivista" pár­tok memorandumának gazdasági kérdéseivel. Különösen a német iparnak az állami szállítások­kal való támogatása kérdését tárgyalták meg. A német kormánypártok memorandumának a parlamentre vonatkozó részét, nevezetesen, hogy az előadók németül is beszélhessenek és más hasonló kívánságokat, a parlament hatáskörébe utalják. Az iskolaügyekre vonatkozó követeléseket úgy teljesítik, hogy a mai állapoton semmi vál­tozás ne történjen. — Értesüléseink szerint a cseh-német tárgya­lások befejezéséül a kormány külön kiáltványt ad ki Csehszlovákia német lakosságához. . ....................................................." „a Beneá—Hodza—Krofta triumvirátus kormányozza figyefemremlltó ügyesség­gel Csehszlovákiát.'* A diplomáciai képviselet „regenerációját" kívánja a Pfítomost Prága, február 18. Seba követ ügyiéivel kap­csolatiban a „Pfitamnost" legújabb száma egyebek közt a következőket írja; — Ebből az esetből kifolyólag kétféle tanul­ságot vonhatunk le: Használjuk ki ezt az al­kalmat és eszközöljünk kelilő javításokat a külügyi szolgálatunkban ott, albo.1 nincs min­den a megfelelő szinten. Diplomáciánknak tökéletesnek kell lenni, ma inkább, mint va­laha. Bár feladatait eddig a legnagyobb ál­dozatkészséggel végezte, lendülettel és kitar­tó szorgalommal, mégis időről-időre szükség van a tisztogatásra. Az az autó, amely száz­ezer kilométert futott s az az ember, aki már el­érte ötvenedik évét, kell hogy általános vizs­gálaton és bizonyos regenerációs beavatkozá­sokon menjen keresztül. El kell végeznünk diplomáciai erőink revízióját, még pedig min­den tekintetben. És tüntessünk el ezen munka közben mindent, ami a politikai pártok tit­kárságainak befolyása alatt van. A külügymi­niszter és a köztársasági elnök mellé egy nagy, de független tanácskört kell szervezni, amely keresztülvinné ezt a revíziót a legrövi­debb időn belül. — A második tanulság az legyein, hogy po­litikai pártjaink, amelyek a sajtó felett ural­kodnak, bizonyos rezerváitságot tartsanak tiszteletben, hogyha diplomatákról van ©zó. Nem szabad elfelejteni, hogy minden barát­ságtalan szóval, amit a saját követünkről mondunk, mindég és minden körülmények között saját államunkat feketítjük és ócsárol­juk. Ezer mód van arra, — írja tovább a „Pritomnost" — hogy egy követtel szemben elégedetlenségünknek kifejezést adjunk, eset­leg megbüntessük, ha ezt megérdemelte, anélkül, hogy nevét a napisajtó polémiáiban meghurcolják. A követ ugyanúgy, mint az él- la mfő, — mindenesetre más mértékben —* nem lehet diszkusszió tárgya attól a pillanat-, tói fogva, amikor átadta megbízólevélét, addig a pillanatig, amiig ő vagy helyettese nem ad­ja át visszahívó levelét, mert különben az egész nemzetközi közvélemény előtt a neve­letlenség bizonyítványát állítjuk ki magunk­ról. Szlovák néppárti tiltakozó távirat a miniszterelnökhöz Prága, febr. 18. A szlovák néppárt e na­pokban Privigyén népgyülést tartott, me­lyen Sivák és Turcek képviselők élesen bí­rálták a belpolitikai helyzetet. A gyűlésen elhatározták, hogy táviratot intéznek a mi­niszterelnökhöz, melyben leszögezik, hogy a szlovák kérdés megoldása egyáltalán nem haladt előre annak ellenére, hogy a minisz­terelnök szlovák. A döntvények elvi jelentősége a bizottságban Jugoszlávia teljesíti a magyar kisebbség valamennyi kívánságát" A jugoszláv földművelésügyi miniszter érdekes szavai „a törvény- és államtísztelö magyarságáról Zombor, február 18. Sztankovios jugoszláv földművelésügyi miniszter egy politikád párt va­csorán nagyobb beszédet mondott. Megemlítet­te, hogy a volt jugoszláviai magyar párt vezé­reit meghallgatta és most várja, hogy megkapja a magyar kisebbség memorandumát. Jugoszlávia re a célra alkalmazott emberrel „tárgyalni". Tárgyalni? Csak nem gondolja Dérer Iván, hogy e megbeszélése két tárgyalásoknak lehet nevez­ni? A kormánypárti mameiukok egyszerűen tu­domásul veszik az utasításokat, s a „magyarság nevében" elfogadják azokat. Nem tárgyalni, ha­nem kezet csókolni jár az „akiivizmus" Prágá­ba, a maxsruta előre össze van állítva, bele-. teljesíteni akarja — mondotta — és teljesíteni fogja a m,agyar kisebbség valamennyi kívánsá­gát. A magyar kisebbség magatartásával meg vagyunk elégedve — folytatta beszédét —, tör­vénytisztelő és államtisztelő népnek ismerjük az itteni magyarságot. szólásuk az ügyek intézésébe nincsen. Mit értek el eddig az „aktivisták"? Néha teleharsogják a világot, hogy ezt és ezt kapták, például „ma­gyar osztályt a miniszter elnökségen", amiről kitűnt, hogy csak egy — sajtóreferens. Beje­lentéseiket eddiig mindig megcáfolták az illetéke­sek, mégis ők a „felelős politikusok". Felelőnek Dérernek, de nem a magyar népnek. Prága, február 18. A parlamenti alkotmány­jogi bizottság a 1 választmánya, ma, délelőtt foly­tatta a legfelső közigazgatási bíróság,rál szóló törvény novellájának tárgyalását. Ma a köz­igazgatási bíróság határozatiadnak kötelező ére- jónölll szóló intézkedéseket vették munkába. A vita somám a legváltozatosabb vélemények ju­tottak kifejezésre. Megállapítást nyert, hogy a bíróság nagy hátralékait éppen a,z okozza, hogy a hivatalink nem veszik figyelembe a. régebbi döntvényekéit,. A másik oldalon aggodalmak mer,ülnek föl, hogy a bíróság ne kapjon jog­szabályalkotó hatáskört, ha. a kötelező erőről szóló intézkedéseket törvénybe iktatnák. E két­ségeket nem elkerült- el oszlatni és a kérdéssel még a kormány fog foglalkozni. Az úgynevezett bagate-1 ltügy ekben az albizottság úgy határo­zott, hogy az ezer koronáig terjedő közigazga­tása pereket háromtagú tanács, a magasabb ösz- ezegü pereket öttagú taaiáics fogja tárgyalni.- GöBBELS KÖNYVÉT KITILTOT­TAK ROMÁNIÁBÓL. Bukarestből jelen­tik: A belügyminisztérium Göbbels ..Elmé­leti és gyakorlati bolsevizmus" cimii köny­vének Romániában való terjesztését betil­totta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom