Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-19 / 41. (4187.) szám
<> Z ***•— ............—--------,MMiinr idézem: Róbert Károly és Nagy Lajos csodálatosan tökéletessé tette a magyar kultúrát, gazdaságilag, politikailag hatalmas nuntaállamot teremtett Középeurópában, Mátyás és Janus Pannonius pedig a Duna- vidéken soha nem látott tökéletességre emelte az európai humanista műveltséget. Lehet, hogy ebben az időben több cseh nyelvemlék van, mint magyar, de a magyarországi latinnyelvü kultúra belső tartalma és értéke sok mást felülmúl: okos, kiegyensúlyozó, tökéletes, európai, pozitív, békés és nem agresszív tendenciájú. 5. A sugalmazott cikk a legfurcsábban a ..magyar lelkek elhóditásának" kérdésében viselkedik. Dérer azt állította, hogy a többségi nemzet egyetlen lelket sem akar elhódítani a magyaroktól. Rámutattunk a nép- számlálások eredményeire: 1910-ben 1 millió 50.000, 1919-ben 920.000, 1921-ben 750 ezer, 1930-ban 690.000 magyar volt a köztársaságban. Mit tesz a sugalmazott cikk. Kizárólag az 1910-es eredményeket hasonlítja össze az 1930-asokkal s igy beszél ,.visszaszlovákosodásról“, a zsidók és mások leválásáról. A közbeeső csehszlovák népszámlálási eredményeket nem veszi figyelembe, pedig azok a fontosak, s az 1910-eseket akár elhagyhatjuk, mi is csak kiegészítésül hoztuk fel. Elismerjük, hogy 1910 és 1919, vagy akár 1921 között bizonyos leválások történhettek a magyar néptestről s az 1,050.000 magyar nem szaporodhatott 1.200.000-re, mint kellett volna. 1918-tól 1921-ig mindenkinek ideje volt, hogy otthagyja a magyarságot, ha nem tetszett néki. Ebben az időben pártolt el a magyarországi kurzus következtében a legtöbb zsidó (azóta sokan visszajöttek), ekkor ismerte fel hirtelen igen sok konjunktúralovag, hogy nem magyar, akkor távoztak a ,,cigányo'k“ és a többien is. A hivatalos érvelés ugyan nem meggyőző, de mi elfogadjuk az 1921-es állományt, a 750 ezret s beleegyezünk a két év alatt levált 400 ezres veszteségbe. De 1921 után már lehetetlen visszaszlovákosodásról, a zsidók, a cigányok elmeneteléről beszélni s 1930-ban a természetes szaporulat alapján 840.000 magyart vártunk. S lett 690.000. Ne 1910-et hasonlítsa össze Dérer környezete 1930-cal, hanem 1921-et. Ezt vártuk tőle. A kérdés elől kitért, ami elég meggyőző érvelés számunkra, s feljogosít, hogy továbbra is követeljük az 1921 és 1930 közt eltűnt 150 ezer magyar lelket, nemzeti állományunk egyötödét. 6. Az utolsó pontban a sugalmazott cikk mindössze néhány gyenge frázist hangoztat. Azt mondtuk, nem tartjuk logikusnak, hogy valaki egy nagyszabású demokratikus tiráda után bejelentse, hogy a magyar ügyek megoldását nem azzal a párttal keresi, amely a demokrácia összes szabályai szerint 18 év óta a kisebbség túlnyomó többségét képviseli, hanem egy legitimáció nélküli törpe csoporttal, amely nálunk mintegy a másutt annyira kárhoztatott népmeg- bizásnélküli kis „feudális osztály** hatalmát és befolyását játsza meg Prágában. Mint ahogy másutt a „feudálisok** intézkednek a népről, a nép megkérdezése nélkül, ugyanúgy akar intézkedni a magyar kisebbségi nép sorsáról megbízás és legitimáció nélkül egy tőlünk idegen s minden tekintetben elütő parányi réteg, amelynek semmi köze sincs gondjainkhoz, vágyainkhoz, életformánkhoz, semmi köze 250.000 szavazónkhoz. A sugalmazott cikk azzal üti el a kérdést, hogy a demokrácia felelősséget jelent s a magyar Egyesült Párt „felelőtlen elem**. Mondja meg Dérer Iván környezete, hogy az Egyesült Párt mikor szegte meg a törvényeket, hogy felelőtlennek meri nevezni? A magyar párt felelősségének teljes tudatában van, de a demokratikus felelősségérzet azt kívánja, hogy a párt és a politikus maradjon hü választóihoz. Az ellenzéki magyar politika felelősséget érez <— a nép, a választói felé s ezért cselekszik úgy, ahogy cselekszik. A magyarság 18 év óta helyesli politikáját. Éppen a Szent-Ivány-epizód igazolja, hogy a magyarság közeledni is tud és hajlandó az együttműködésre, ha legelemibb kívánságait teljesítik. De nem teljesítik. Az 1926-os tárgyalásokat nem az 1927-es Rothermere-akció vezette zsákuccába, ez időrendilleg is téves beállítás, hanem az, hogy a kormánytöbbség nem volt hajlandó teljesíteni a legszerényebb magyar kéréseket sem. Még egyszer kísérletet tett a magyarság a közeledésre: az elnökválasztáskor, ígéreteket kapott. De beváltották az Ígéreteket? Kényelmet!en a kormánykoaliciónalk olyanokkal tárgyalni, akik tényleg a magyarság érdekeit tartják szem előtt és pozitív követeléseikkel lépnek fel a magyarság sanyarú sorsának megeny- frrétire. Akkor valóban egyszerűbb néhány er-, Krofta külügyminiszter kezdeményezte a kisantanttanács mielőbbi összehívását A Slovák éles vitája Slávik varsói küvettel a Seba-könyv körül ............Kroftát meghívják Pékár egyetemi tanszékére!.............. Pr ága, február 18. Bukaresti forrásból jelentettük azt a híradást, hogy március elején a kisantant állandó tanácsa ülést tart Prágában. A Národní Politika értesülése szerint az ülés sürgős megtartását a csehszlovák külügyminiszter kezdemény ezte. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter hir szerint azt óhajtja, hogy az ülést csak áprilisban tartsák meg, mert márciusra fontos belpolitikai tárgyalások foglalják le idejét. Nevezetesen most kerülnek sorra a korvát ellenzékkel való egyezkedési tárgyalások, A Lidové Noviny véleménye szerint az esetben, ha Benes köztársasági elnök tervbe vett belgrádi látogatása március végén vagy április elején fog lefolyni, nem lesz szükség arra, hogy a kisantant külügyminisztereinek tanácsa Prágában üljön össze, mert az ülést közvetlenül az elnöki látogatás után Belgrádban tarthatnák meg. Egyelőre azonban az látszik valószínűnek, hogy Benes elnök csak május elején utazik Belgrádba, amikor az időjárás már állandóbb jellegű. Ez utóbbi esetben valóban március folyamán és Prágában tartják meg a kisantant tanácsülését. Seba távozása áeba bukaresti követ afférjával kapcsolatban a Lidové Noviny közli, hogy Tata- rescu román miniszterelnök kifejezte Seba előtt, hogy reménye szerint a kínos eset barátságos elintézést nyer. Ebből a lap azt következteti, hogy Sebát nem hívták még vissza Bukarestből. A Slovák szerint a Sebáról való híradást úgy is lehet értelmezni, hogy még mindig fennáll a lehetősége Seba megmaradásának, ha ugyanis a román kormány megkéri Prágát, hogy Sebát továbbra is Bukarestben hagyja. Szlovák lapok vitája Slávikkal A Slovák erősen bírálja Slávik György varsói követnek a Seba-könyv védelmében irt levelét. Kifogásolja, hogy Seba könyvét Slávik egy sorba állítja a lengyel Studnicki és társai müvével. Seba könyve elé — úgymond — aktív csehszlovák külügyminiszter irt előszót s a könyv egy aktív csehszlovák diplomatának az alkotása. Ezek hivatalos személyiségei az államnak és nem olyanok, mint a lengyelországi magyarofil sajtópropaganda hősei. Maga Krofta külügyminiszter is leszegezte Sidor fölszólalására adott parlamenti válaszában, hogy eddig egyetlenegy lengyel hivatalos személyiség sem irt a közös lengyel-magyar határokról. Nos, megkérdezzük, — folytatja a Slovák vájjon Beck lengyel külügyminiszter irt-e valaha előszót Studnicki és ehhez hasonló urak könyvéhez? Vagy ajánlotta-e a Studnickiak könyveit olvasásra és tanulmányozásra? Vagy megtörtént-e, hogy Varsóban Pilsudski- vagy Moscicki-féle díjjal tüntették volna ki Studnicki és társai könyvét? Mi csak arról tudunk —■ folytatja a Slovák —, hogy Seba könyve Lengyelországban olyan benyomást keT- tett, mintha abban lelkesedne a szovjet- orosz-csehszlovák közös határokért, a könyv bevezetését aktív külügyminiszter irta, a könyvet a szláv Prága Masaryk- dijjal tüntette ki s ime, a prágai kormány nem cáfolta meg Seba írását, nem mentette föl állásától, hanem Seba a saját kezdeményezéséből ajánlotta föl állását. Slávik levelével szemben hasonló érveket hoz föl a Národnie Noviny is és azt kívánja, hogy Sebát necsak visszahívják, hanem a diplomáciai szolgálatból is bocsássák el. Krofta egyetemi katedrát vállal! A Polední List arról értesül, hogy a prágai egyetem bölcsészeti 'karán erősen mérlegelik azt a tervet, hogy Krofta Kamill külügyminisztert hívják meg a Pékár egyetemi tanár halálával megüresedett történelmi tanszékre. A jelén pillanatban Krofta a legkomolyabb jelölt. Krofta jelöltségét főleg Susta és Salai egyetemi tanárok támogatják. E híreszteléssel szemben Krofta miniszteri pozíciójának szilárdságára vallana a News Cronicle cikke, amely azt írja, hogy A «eh-német kiegyezed tárgyalátok anyaga a minisztertanácsban Prága, február 18. Ma délelőtt a politikai miniszterek értekezlete foglalkozott a cseh—német tárgyalások eddigi eredményével, illetőleg a német kormánypártok által e tárgyban beterjesztett memorandummal. Bár voltak oly törekvések, amelyek a tárgyalásokat teljesen meg akarták hiúsítani, a ma délután tartott minisztertanács mégis foglalkozott a német „aktivista" pártok memorandumának gazdasági kérdéseivel. Különösen a német iparnak az állami szállításokkal való támogatása kérdését tárgyalták meg. A német kormánypártok memorandumának a parlamentre vonatkozó részét, nevezetesen, hogy az előadók németül is beszélhessenek és más hasonló kívánságokat, a parlament hatáskörébe utalják. Az iskolaügyekre vonatkozó követeléseket úgy teljesítik, hogy a mai állapoton semmi változás ne történjen. — Értesüléseink szerint a cseh-német tárgyalások befejezéséül a kormány külön kiáltványt ad ki Csehszlovákia német lakosságához. . ....................................................." „a Beneá—Hodza—Krofta triumvirátus kormányozza figyefemremlltó ügyességgel Csehszlovákiát.'* A diplomáciai képviselet „regenerációját" kívánja a Pfítomost Prága, február 18. Seba követ ügyiéivel kapcsolatiban a „Pfitamnost" legújabb száma egyebek közt a következőket írja; — Ebből az esetből kifolyólag kétféle tanulságot vonhatunk le: Használjuk ki ezt az alkalmat és eszközöljünk kelilő javításokat a külügyi szolgálatunkban ott, albo.1 nincs minden a megfelelő szinten. Diplomáciánknak tökéletesnek kell lenni, ma inkább, mint valaha. Bár feladatait eddig a legnagyobb áldozatkészséggel végezte, lendülettel és kitartó szorgalommal, mégis időről-időre szükség van a tisztogatásra. Az az autó, amely százezer kilométert futott s az az ember, aki már elérte ötvenedik évét, kell hogy általános vizsgálaton és bizonyos regenerációs beavatkozásokon menjen keresztül. El kell végeznünk diplomáciai erőink revízióját, még pedig minden tekintetben. És tüntessünk el ezen munka közben mindent, ami a politikai pártok titkárságainak befolyása alatt van. A külügyminiszter és a köztársasági elnök mellé egy nagy, de független tanácskört kell szervezni, amely keresztülvinné ezt a revíziót a legrövidebb időn belül. — A második tanulság az legyein, hogy politikai pártjaink, amelyek a sajtó felett uralkodnak, bizonyos rezerváitságot tartsanak tiszteletben, hogyha diplomatákról van ©zó. Nem szabad elfelejteni, hogy minden barátságtalan szóval, amit a saját követünkről mondunk, mindég és minden körülmények között saját államunkat feketítjük és ócsároljuk. Ezer mód van arra, — írja tovább a „Pritomnost" — hogy egy követtel szemben elégedetlenségünknek kifejezést adjunk, esetleg megbüntessük, ha ezt megérdemelte, anélkül, hogy nevét a napisajtó polémiáiban meghurcolják. A követ ugyanúgy, mint az él- la mfő, — mindenesetre más mértékben —* nem lehet diszkusszió tárgya attól a pillanat-, tói fogva, amikor átadta megbízólevélét, addig a pillanatig, amiig ő vagy helyettese nem adja át visszahívó levelét, mert különben az egész nemzetközi közvélemény előtt a neveletlenség bizonyítványát állítjuk ki magunkról. Szlovák néppárti tiltakozó távirat a miniszterelnökhöz Prága, febr. 18. A szlovák néppárt e napokban Privigyén népgyülést tartott, melyen Sivák és Turcek képviselők élesen bírálták a belpolitikai helyzetet. A gyűlésen elhatározták, hogy táviratot intéznek a miniszterelnökhöz, melyben leszögezik, hogy a szlovák kérdés megoldása egyáltalán nem haladt előre annak ellenére, hogy a miniszterelnök szlovák. A döntvények elvi jelentősége a bizottságban Jugoszlávia teljesíti a magyar kisebbség valamennyi kívánságát" A jugoszláv földművelésügyi miniszter érdekes szavai „a törvény- és államtísztelö magyarságáról Zombor, február 18. Sztankovios jugoszláv földművelésügyi miniszter egy politikád párt vacsorán nagyobb beszédet mondott. Megemlítette, hogy a volt jugoszláviai magyar párt vezéreit meghallgatta és most várja, hogy megkapja a magyar kisebbség memorandumát. Jugoszlávia re a célra alkalmazott emberrel „tárgyalni". Tárgyalni? Csak nem gondolja Dérer Iván, hogy e megbeszélése két tárgyalásoknak lehet nevezni? A kormánypárti mameiukok egyszerűen tudomásul veszik az utasításokat, s a „magyarság nevében" elfogadják azokat. Nem tárgyalni, hanem kezet csókolni jár az „akiivizmus" Prágába, a maxsruta előre össze van állítva, bele-. teljesíteni akarja — mondotta — és teljesíteni fogja a m,agyar kisebbség valamennyi kívánságát. A magyar kisebbség magatartásával meg vagyunk elégedve — folytatta beszédét —, törvénytisztelő és államtisztelő népnek ismerjük az itteni magyarságot. szólásuk az ügyek intézésébe nincsen. Mit értek el eddig az „aktivisták"? Néha teleharsogják a világot, hogy ezt és ezt kapták, például „magyar osztályt a miniszter elnökségen", amiről kitűnt, hogy csak egy — sajtóreferens. Bejelentéseiket eddiig mindig megcáfolták az illetékesek, mégis ők a „felelős politikusok". Felelőnek Dérernek, de nem a magyar népnek. Prága, február 18. A parlamenti alkotmányjogi bizottság a 1 választmánya, ma, délelőtt folytatta a legfelső közigazgatási bíróság,rál szóló törvény novellájának tárgyalását. Ma a közigazgatási bíróság határozatiadnak kötelező ére- jónölll szóló intézkedéseket vették munkába. A vita somám a legváltozatosabb vélemények jutottak kifejezésre. Megállapítást nyert, hogy a bíróság nagy hátralékait éppen a,z okozza, hogy a hivatalink nem veszik figyelembe a. régebbi döntvényekéit,. A másik oldalon aggodalmak mer,ülnek föl, hogy a bíróság ne kapjon jogszabályalkotó hatáskört, ha. a kötelező erőről szóló intézkedéseket törvénybe iktatnák. E kétségeket nem elkerült- el oszlatni és a kérdéssel még a kormány fog foglalkozni. Az úgynevezett bagate-1 ltügy ekben az albizottság úgy határozott, hogy az ezer koronáig terjedő közigazgatása pereket háromtagú tanács, a magasabb ösz- ezegü pereket öttagú taaiáics fogja tárgyalni.- GöBBELS KÖNYVÉT KITILTOTTAK ROMÁNIÁBÓL. Bukarestből jelentik: A belügyminisztérium Göbbels ..Elméleti és gyakorlati bolsevizmus" cimii könyvének Romániában való terjesztését betiltotta.
