Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-19 / 41. (4187.) szám
1937 február 19, péntek. | t:^<swA\\g^arhtrmi> 3 A képviselőház megkezdte a zárszámadás tárgyalását Esterházy a magyar főiskolások segélyezését követelte a kormánytól Remei előadó kemény bírálata a „költségvetési optimizmusról" - Az agrárpárt szónoka a munkanélküli segélyezés ellen - Bródy reklamálja Kárpátalja autonómiáját A (költségvetési becslések pánit,atila'iioik voltak. A költségvetési apitimizmus nem vált be. Figy<eileimirieiméltó jelenség a kereseti adók ceöik- keinése, aimi megint az önkoinmányzajtot érdekli a pótadó miatt. Az önkormányzatok részére a mai pótadó- rendszer helyett ujj megoldást kell majd keresni, mert a mai rendszernek több a hátránya, mint előnye. Nyilvánvaló, hogy az adók várt jövedelmét túlértékelte a költségvetés, ezért a jövőEsterházy beszéde legyen és a kívánt felvilágosításokat megadja. Mire van és mire nincs pénz — A költségvetési túllépésekről már szóltam a bizottsági bán. Itt csak arra szeretnék rámutatni, hogy ébl>en a köztársaságiban, úgy látszik, mindenre a világon van pénz, csak nem arra, amire a magyaroknak szükségük van. Van ugyan a kormánypártokban magyarul beszélő törvényhozó, aki állítólag a magyarság érdekeit védi, de én igazán nem tapasztalom, hogy munkájuk valamiképpen is gyümölcsöznék. Csak azt látjuk 'lépten-rnyomon, hogy amikor a leghibetetlenébib kiadásokra vau utólagos jóváhagyás, a magyar érdekekre egy fillért sem találtunk. A kormány imost 4.8 millió koronát fizetett ki azért, mert valaki gondatlanul kötött bérleti szerződést két olyan jugoszláv emberrel, akikhez semmi köziünk. Amikor szemrebbenés nélkül fizetik ki előzetes fölhatalmazás nélkül ezt a 4.8 millió koronát, ugyanakkor a magyar főiskolások szociális igényeinek kielégítés ere a miniszterelnök ur határozott ígérete ellenére a mai napig egy fillért nem folyósítottak. Esterházy János beszédéiben megállapította, hogy a zárszámadások tanúsága szerint a köz- gazdasági élet grafikonja javuiló tendencia helyett hanyatlást mutat. Kifogásolja a részvétlenséget, amelyet szerinte a kormány tagjai a parlament és a bizottság ülései iránt tanúsítanak. — A pénzügyminiszter — úgymond — csak annyi fáradságot vesz magának, hogy eljön a Házba, meghallgatja az előadót, azután eltávozik és ha a törvényhozók valami felvilágosítást akarnának kapni, nem kaphatják meg, mert egyszerűen nincs kihez kérdést intézniök. Ebben a parlamentben amúgy is meg vagyunk fosztva a szóbeli interpeHálás jogától. A miniszter urak könnyű helyzetben vannak, mert egyszerűen nem válaszolnak, vagy ha válaszolnak, hosszú hónapok telnek el, amig a választ megkapjuk. Ilyen körülmények közt tehát illendő völna, hogy amikor ilyen fontos kérdésekről van szó, mint a költségvetés, vagy a zárszámadás tárgyalása, hogy a miniszter jelen A magyar főiskolások jussa — Ebiben a köztársaságban mi egyenrangú polgárok vagyunk papírforma szerint, de amig ezt az egyenrangúságot ténylegesen nem viszik bele az életibe, addlig mi csak elnyomott kisebbség vagyunk. A lő iskolás diákok itt vannak Prágában, a legnagyobb nyomorral küzdenek és mégsem folyósítottak a résziükre egy fillért sem eddig. Talán azért nem, imént nekünk is van valami köziünk a főiskolai magyar diákjóléti intézményekhez. Amikor a kormánynak eszébe Az esyesült párt törvényhozói méltatják Törköly érdemeit A párt parlamenti klubjának ülése ben a költségvetést nagyobb tárgyilagossággal kell összeállítani. 193ő végén az adóhátralékok 4 milliárd 657 imállió 920 ezer koronát tettek ki. Az év folyamán az adóhátralékok mintegy 3.88 százalékkal csökkentek. Az előadó a továbbiakban az adótásztogatási munka eredményeit ismertette. Reimes előadó után a vitában elsőnek Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke szólalt fel. sem jutott, hogy a magyar főiskolásokon segítsen, akadt magyar törvényhozó és a magyar társadalomnak olyan rétegei, akik főiskolás önsegélyző egyesületet létesítettek. Ez az egyesület magyar s nemzeti alapon működik. Úgy látszik, ezt fájlalja a kormány és ezért gondolom azt, hogy igyekeznek ma megmételyezni a főiskolásokat olyan módon, hogy „adjatok be újabb kérvényt, alapítsatok eigy ujablb egyletet és akkor kaptok majd segélyt“. Ha az urak egy második Masaryk akadémiát Prága, február 18. A képviselőház mai ülésén nyomtatásban osztották ki a képviselőknek a véderőtörvény oilyértelmü módosítására irányuló kormányjavaslatot, hogy a jövőben a nemzetvédelmi minisztérium maga állapíthatja meg az egy évben behívandó véd- erŐköteksek számát. Eddig 75 ezer volt a megengedett legmagasabb behívható létszám. A kormány e javaslatát azzal indokolja, hogy államvédelmi okokból szüksége van a személyi felfegyverkezésre is. Az interpellációk között ma osztották ki egyebek között Sidor szlovák néppárti képviselőnek a lefoglalt római katolikus egyházi birtokok tárgyában a kormányhoz intézett terjedelmes interpellációját is. A közérdekű interpelláció ismertetésére alkalmilag visszatérünk. A túllépések A Ház a megnyitás után az 1935. évi állami költségvetés túllépéseinek utólagos jóváhagyására vonatkozó javaslat s az 1935. évi állami zárszámadás tárgyalásához látott. Remes főelőadó az 1935. évi költségvetés 617 millió túllépésének magyarázatát abban adja, hogy az elnökválasztás 144 ezer korona többletet igényelt, a népjóléti minisztérium 160 millióval, a pénzügy 408 millióval, a kereskedelmi minisztérium 3.08 millióval lépte túl a költségvetést 9 a többi túllépés kisebb tételekben oszlik meg a többi minisztérium között. Ötmilliós ügyvédi költségjegyzék A kereskedelemügyi minisztérium tüllépése érdekesen állott elő. A prágai mintavásár vezetősége Újvidéken, Jugoszláviában fiókot akart létesíteni s három oly egyénnel állott össze, aki mindössze 30 ezer kikölcsönzött dinárral rendelkezett. A három társ egymás után visszalépett, de mert az állam jó hírneve forgott kockán, az ügy felszámolásával dr. Ráth pozsonyi tanárt bízták meg. Az ügy választott bíróság elé került. Változatos incidensek után a választott bíróság tagjai s elnöke is lemondták, végül az újvidéki járásbíróság nevezett ki választott bíróságot. A dolog vége az volt, hogy a három jugoszláv vállalkozó szellemű embernek a mintavásár nagy lelépésd dijakat volt kénytelen fizetni s a kereskedelmi minisztérium az állampénztár terhére kifizette dr, Matic jugoszláv ügyvéd költségeit kerek ötmillió korona összegben. A nemzetvédelmi túllépés a fokozottabb kiképzéssel s a légionárius özvegyi segélyalap létesítésével állott elő. A népjóléti minisztérium túllépésiéből csak a munkanélküliségre 133 millió esik. RemeS, az 1935. évi állami zárszámadás előadója kifogásolja, hogy az állami alapok elszámolása a zárszámadásban miég mindig elégtelen, noha ez alapok száma megközelíti a százat. A kormány eddig semmit sem tett nemzetgyűlés mindkét háza egyforma határozati javaslatának végrehajtása érdekében, mellyel a kormányt felhívták az alapok pontos elszámolásának beterjesztésére. Az ulóbb< évek legnagyobb hiánya Az 1935. évii gazdálkodás eiredményieíi jelentősen rosszabbak az 1933—1934. évi eredménynél. Az előirányzott és egyéb kiadások számlája 10 milliárd 97 millió 859 ezer koronáit .tüntet fel, a bevételeiké 7 milliárd 53 málló 779 ezer koronát, vagyis a gazdálkodási hiány 3 imiillliáird 44 millió 79 ezer korona. Az 1936. évi költségvetés 1-95 millió fölösleggel (számolt, de a zárlat mást mutat. Az előirányzott s elő nem irányzott kiadások a köizágarogatáisi számlám 10 milliárd 188 millió 638 ezer koronát, a, bevételeik 7 milliárd 23 millió 903 ezer koronát tesz iká, tehát a járamdósághiiámy 3 milliárd 162 millió 734 ezer korona. Ez a hiány az utóbbi évek állami gazdálkodásának legnagyobb évi hiánya. Az állami bevételek 12 százalékos visszaesése azt mutatja, hogy az államgazdaság és a magángazdaság is más utakon ment, mint „zt a költségvetés föltételezte, Prága, február 18. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista, Magyar Nemzeti és Szepesi Német Párt törvényhozóinak klubja Sziilllő Géza nemzetgyűlési képviselő elnökletével csütörtökön Prágáiban ülést tartott. Az egyesült párt törvényhozóinak klubja megemlékezett dr. Törköly József szenátor munkájáról, aki mandátumáról való lemondása folytán kivált a klubból. A klub hálával méltatta Prága, február 18. A képviselőház elnöksége úgy határozott, hogy a plénum legközelebb pénteken ttz órakor tart ülést. A zárszámadási vitát folytatják. További ülés valószínűleg a jövő hét csütörtökjén lesz. A véderőnovellán kívül a képviselőháznak nincs mit tárgyalnia. A képviselőházi elnökség behatóan foglalkozott a szociáldemokrata Právo Lidu február 13-i számában megjelent parlamenti tudósítással, amelyben a szociáldemokrata lap elítélően nyilatkozik a házelnökségről annak kapcsán, hogy a volt szenátor működését, amelyet; a csehszlovákiai magyarság érdekében éveken keresztül önzetlenül kifejtett, el nem múló érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette s elhatározta, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot ünnepélyes formában fogja a volt törvény hozónak átnyújtani. Az egyesült párt törvényhozóinak klubja részletesen megvitatta az általános politikai helyzetet s elintézte a folyó adminisztratív ügyeket. a brünni műegyetemnek a köztársasági elnök nevéről való elnevezését a Ház egyszerű és nem ünnepi ülésen tárgyalta, A képviselőházi elnökség a Právo Lidu irásmodorát egyhangúlag — tehát a szociáldemokrata alelnök szavazatával is —- visszautasítja és megállapítja, hogy a képviselőház ünnepi üléseket nem ismer. A képviselőház üléseire mindenki bejöhet, de senkit oda nem hívnak. Tehát erre az ülésre sem állott módjában az elnökségnek vendégeket hívni. A szenátus február 24-én tart ülést Prága, február 18. A szenátus ülését február 24-re, szerda 16 órára hívták össze. Az ülés napirendjén két kereskedelmi szerződés (uruguayi és jugoszláv) s egy mentelmi ügy szerepel. akarnak csinálni, ám csinálják meg, a magyar diákok azonban minden körülmények közt megmaradnak nemzeti alapon. A szlovenszkói vetőmag- javaslat nem sürgős A csehek gondolkodása a szlovenszkói ak étol messze esik. Egyáltalában nem értik meg azt, hogy ott égbajlatilag is milyen nagy a különbség. Szinte megdöbbentem tegnap a földművelésügyi bizottságiban, hogy a Hlinka-párt részéről beadott nagyon is támogatandó javaslatról szavaztak, hogy tárgyalható-e vagy sem. Ez a javaslat úgy szólt, hogy intézzék el sürgősen a szlovenszkói vetőmag- kérdést, mert Szloivenszkón ma alig van vetőmag és ezzel nagyon kell sietni, mert ma-holnap itt lesz a vetés ideje. Ahelyett, hogy a kormány sürgősen intézkednék, a bizottság elnöke felteszi a stereotip kérdést, hogy tárgyalható-e a javaslat vagy sem. Az elnök végig sem néz a bizottságon, kimondja: ,,to je vácsina“ és ezzel azt hiszik, hogy el van intézve a szlovenszkói vetőmag kérdése. Én meg vagyok arról győződve, hogy már rég túl leszünk a vetési időn, talán már az aratásnál fogunk tartani és a javaslat még mindig a bizottság előtt fog feküdni. A gazdaadősságok kérdése — A gazdaadósságokról is szólni akarok egy pár szóval. A földreformot nem azért csinálták, hogy egyes kisgazdákat, akiket földhöz juttattak, most tönkre tegyék. Nem magyar kérdésről beszélek, mert magyar kisgazdáknak a földreformból nem jutott, csak egy konkrét esetet hozok föl. Az én falumban, tiszta szlovák községben földet osztották ki, amiért én 800 koronát kaptam papiroson, a szlovák kisgazdák pedig 2700 koronát fizettek és most sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint voltak a földreform előtt. Ezek a fölosztott földek át fognak vándorolni a különböző cseh bankok birtokába, mert a kis- , gazdák nem képesek teljesíteni fizetési kötele-' zettségüket, amit még fokozott a földművelésügyi miniszter ur vetésterületet szabályozó rendeletle, amivel a szlovenszkói vidékeket teljesen tönkretette. Az én községemben például az uj rendelet szerint csak 4 százalék búzát lehet vetni, míg a szomszédomban már 14 százalékot. Az ilyen érthetetlen rendelkezések ellen kellene a kormánypárti uraknak hadakozniok, erre kellene pénzt adni és akkor bizonyára nagyobb biztonságban volna a köztársaság belbékéje. — Visszatérek újból az interpelláció kérdéséhez. Porubszky képviselőtársaim arról interpellált, hogy a magyar katolikus papok sók esetben nem kapják meg kongruájukat. A válasz az interpellációra az volt, hogy a kongruát mindaddig nem fogják megadni azoknak a magyar papoknak, amig ezek a magyar papok az államnyelvet meg nem tanulják. Hát, uraim, itt az embernek megáll az esze, és én kérdem, ha a világháború úgy végződött volna, hogy a Versaillesben és Trianonban kötött békeszerződések — mondjuk — Srárnek páternek plébániáját máshová csatolták volna, 70 éves korában meg tudott volna-e tanulni magyarul? Ha a pap teljesíti kötelességét és ellene semmi kifogás fel nem merült, akkor ilyen kifogásokkal elütni a koogruától teljesen igazságtalan és az ilyen rendelkezések semmi esetre sem fogják előmozdítani a Krofta szerint ma is fennálló jó viszonyt a köztársaság és a Vatikán között. A cenzuragyakorlat — A cenzúráról is szólnom kell egy pár szóval. Vannak olyan cenzorok, akik még az olyan cikkeket is konzekvensen elkobozzák, amelyek más lapokban minden nehézség nélkül keresztülmentek. így például Kassán az egyesült párt hetilapját hat hónapra tiltották be, mert a lapot kilencszer egymásután elkobozták, de hatszor olyan cikkékért, amelyek csehül Prágában a cenzúrán már keresztülmentek. Feltűnő, hog-/ a másik oldalon szemet huny a cenzúra, ha valamely lapban pornografikus kifejezések jelelnék meg, olyan lapokban, amiket kormánypénzen tartanak el. A Seba-kőnyv ügye — Sürgetik a kiegyezést a szomszédokká' Hogy ezt a kiegyezést mikor és hogyan fogjuk I megcsinálíni, azt nem tudom, de azt látjuk, hogy amióta Krofta vezeti az ország külügyeit, azt A házelnökség egyhangúlag visszautasította a Právo Lidu irásmodorát
