Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-03 / 27. (4173.) szám

2 ki, a német kisebbségi tárgyalások révén vélik ellensúlyozni. E kérdésekre különben valószínűleg világosságot fog deríteni Hodza miniszterelnöknek újabb in­terjúja, amely egy külföldi német lapban fog hir szerint a közeli napokban megjelenni. • , Az e$ész dologban természetesein le kell sze­ge zni. hogy a tárgyalások megund iitiás& még nieim jeleníti. magát a tárgyalás eredményét, magáit a kiegyezést. Ezért kérdés, ihiogy az egyoldaliról jövő szándék milyen hatást vált ki a. másik ok­A német emlékirat hét pontja Prága, február 2. Az egyik német lap — állítólag német aktivista körökből szerzett értesülése alapján — leközölte a miniszter- elnöknek benyújtott német emlékirat tartal­mát. E jelentés szerint a memorandum hét fejezetre oszlik és pedig a következőkre: 1. Munkáról való gondoskodás (a köz- társasági elnök reichenbergi beszéde szelle­mében kívánják, hogy a németlakta vidé­ken végzett közmunkákat német vállalko­zók német munkásokkal végeztessék); 2. az állami igazgatás kérdései (a német ifjúság elhelyezése az állami igazgatásban); 3. a nyelvtörvény lehető fegliberálisabb értel­mezése; 4. iskolaügyek, (német gyermek német iskolába való); 5. kulturális kérdé­sek (a német kulturális intézetek megfelelő ellátása és a szubvenciók igazságos elosz­tása); 6. ifjúságról való gondoskodás (meg­akadályozandó az elnemzetlenités és kiépí­tendő az állami gyermekgondozás); 7. par­lamenti kérdések (a parlamenti nyelvgya­korlat liberálisabbá teendő a parlamenti bi­zottsági jelentéseket illetően s nemzetiség­ügyi bizottság létesítendő). A Lidové Noviny megjegyzi, hogy a mi­niszterelnök köztudomás szerint abban álla­podott meg a német küldöttséggel, hogy az emlékirat tartalmát egyelőre bizalmasnak tekintik s nyilvánvalóan a német tárgyalók indisz­kréciójáról van szó, ha most a német lap a memorandum tartalmát mégis kihozta. A lap egyébként úgy tudja, hogy újab­ban ismét kibővült ama politikusok köre, akikkel a miniszterelnök a német kívánsá­gokról tárgyalni fog. Dr. Kostka, a német demokrata szabadságpárt szenátora és dr. Bacher csehoszági tatományképviselő meg­jelent Hodza miniszterelnöknél. Kostika ar­ra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy nagyon kívánatos, hogy német területre csakis oly cseh hivatalnokokat helyezze­nek, akik a német nyelvet jól beszélik. Kostka szenátort és Bacher tartománykép­viselőt a miniszterelnök meghívta a további tárgyalásokban való részvételre. „Alattomos kísérlet** A cselt nemzeti egységpárti ,.Národ“ a német aktivisták indiszkréció folytán nyil­vánosságra jutott memorandumának tartal­mát e címek alatt ismerteti: „A német ak­tivista memorandum titkaiból! — Alattomos kísérlet a nemzeti államnak nemzetiségi ál­lammá való átalakítására és a cseh grani- csárok gyengítésére és kiirtására." A lap sorra veszi a memorandum hét pontját s azt a legborsosabb kifejezésekkel kommentálja. A hetedik ponthoz ezeket Írja a lap: — A német aktivista memorandum álla­munk nemzeti jellegén is rést akar ütni az államnyelvnek a parlamentben való le- jj fokozásával. Azt akarják, hogy miként a| régi Ausztriában volt, a hivatalos meg­nyilatkozások, előadói beszédek két nyel­ven kezdődjenek, igy: Slavná Snémovno, Hohes Haus.“ A lap a következőkkel végzi jelentését: A német aktivista követelésekről szóló ez a rövid jelentés is mutatja a koaliciós ta­nácskozások veszedelmét. És nyilvánvaló, hogy nemcsak adminisztratív intézkedések­ről, hanem az államunk nemzeti jellege el­len irányuló újabb céltudatos támadásról van szó. Ciano és Rusdi Arasz találkozása Róma, február 2. Ciano gróf olasz külügy­miniszter kiséreLével Milánóba utazott, ahol ta­lálkozik Rusdi Arasz török külügyminiszterrel. Rusdi Arasz útban van Svájcból Törökországba. Újabb fogolycsere Magyarország és Csehszlovákia között Miskolc, február 2. Osrvát Mihályt, a Károlyi- uradalom erdészét, akit a csehszlovák bíróságok kémkedés miatt súlyos börtönbüntetésre Ítéltek, tegnap cserélték, ki Hidasnémetiben egy, Ma­gyarországon kémkedés miatt elitéit csehszlo­vák állampolgárért. Hodza angol lapban válaszol Hitler beszédére Vita Csehszlovákfa körül az ansol alsóházban Prága, február 2. A Monning Post nyilat- fcoztatot közöl Hod2a miniszterelnöktől. A cikk szerint Hódi a mindenekelőtt azt szegezte le, hogy tévedés lenne figyelmen kívül hagyni Hitler ama szavait, hogy a jövőben már nem lesznek meglepetések. Hitler nem tett emlí­tést Csehszlovákiáról és Romániáról. Úgy vé­lem, — mondotta a kormányéinak — hogy a két ország ezt a mellőzést úgy fogja értelmez­ni, hogy Hitler nem akar prejudikálmi az eset­leges megegyezésnek. Remélem azonban, hogy már nem lesz tovább hirterjeeztés arról, hogy Csehszlovákiáiban bolsevista repülőterek vannak. Ha Hitler Csehszlovákiára gondolt, amikor a külföldön élő német kisebbségekről be­szélt, akkor azt válaszolhatom, hogy a mi államunk szuverenitása és alkotmánya alapján oldja meg kisebbségi kérdéseit és­pedig — mint kormányom legutolsó intéz­kedései mutatják, — olyan formában, amely biztosítja a fair play-t valamennyi német nyelvű polgár számára. Az angol újságíró megkérdezte Hódiéitól, osztja-e azt az elterjedt nézetet, hogy a leg­közelebbi öt esztendő alatt a háború elkerül­hetetlen s mit lehet tenni annak a veszede­lemnek a csökkentésére, hogy Csehszlovákia, mint sokan féltnek, háborús kirobbanás szín­hely e legyen. — Biztos vagyok abban, — válaszolt a mi­niszterelnök, — hogy a veszedelmet lényege­sen csökkenteni lehet. Megengedem, hogy Csehszlovákia a legex­ponáltabb szomszédja Németországnak és helyzete Európa szivében különleges kö­vetkezményekkel jár az európai békére nézve. Ami Csehszlovákiát érinti, az egyút­tal a dunamenti Középeurópa egészét is érinti. Mint a hat dunai államnak, nevezetesen Csehszlovákiának, Ausizriának, Magyarország­nak, Jugoszláviának, Bulgáriának és Romá­niának, valamint szomszédainknak, Németor­szágnak és Olaszországnak érdekeit harmó­niába lehet hozni a nagy nyugati demokrata államok érdekeivel. A 70 milliós dunamenti Középeurópa egyik döntő' tényezője az euró­pai békének. Az nagyon jól lesz, ha a nyugat- európai politika alapjává válik Edén minisz­ter nem régiben történt nyilatkozata Közép­európával kapcsolatban folytatott angol poli­tikáról. A kormányelnök a továbbiakban azt a téte­lét hangoztatta, hogy az európai béke előfeltétele az osztrák status quo fentartása. Háború nem lesz, — úgymond — ha mindnyá­jan úgy fogunk gondolkodni és cselekedni, mintha a háború állandóan fenyegetne. Abban a pillanatban, ha erről megfeled­kezünk, a háború közvetlen veszedelemmé válik. A miniszter elnök egyetért Mussolinival ab­ban, hogy az egyesült európai államok esz­méje ma utópia. A fegyelmezett demokrácia angol ideálja szerinte a legjobb rendszer. Mi Edén álláspontja Csehszlovákiát illetően? A Vécén jelenti: Az angol alsóházban teg­nap kérdést intéztek Edén k üliigyminiszter­ihez, hajlandó-e az európai béke biztosítása érdekében megállapítani, hogy a brit kor­mány barátságtalan ténynek tekintené Cseh­szlovákia területi épségének és politikai füg­getlenségének bármely megsértését. Edén oly értelemben válaszolt, hogy utalt a múlt évi .május 2il-én és julius 1'5-én adott válaszára és hozzátette, hogy nincs mit hozzáfűznie hó­napokkal ezelőtt tett nyilatkozataihoz, ame­lyek mos is érvénnyel bírnak. Május 27-én ugyanis Adarns konzervatív képviselő azt kérdezte, milyen a mostani angol kormány politikája Ausztria és Csehszlovákia függet­lenségének megóvását illetően. Edén külügy­miniszter erre ezt válaszolta: Ami Csehszlovákiát illeti, a brit kormány politikája híven folyik a népszövetség pak­tumából. Julius 15-én az alis'óházban oly kérdés hang­zott el, Ihajllandó-e Edén figyelmeztetni a né­met kormányt, hogy az angol kormány barát­ságtalan cselekedetnek tekintene minden be­avatkozást Csehszlovákia területi épségébe vagy mai politikai függetlenségéibe. Edén kül­ügyminiszter igy válaszolt: Nézetem szerint a mai helyzet nem követeli meg, hogy a brit kormány ily nyilatkozatot tegyen. A gépfegyver regénye 50 évvel ezelőtt találta föl egy Maxim nevű angol mérnök a gépfegyvert London, február 2. (MIT.) A napokban a legna­gyobb csendben jubileumot ünnepeltek a hadiezer- gyárosok. ötven évvel eizelőtt találták fel ugyanis a modern haditechnika egyik legfélelmesebb fegy­verét: a gépfegyvert. 1087 január elején a Times- ben megjelent egy rövid hir, amelyet Nordenfeldt angol fegyvergyáros tett közzé. A hir mindössze arról számolt be, hogy a NordenfeLdt-gyárban elő­állított gépfegyvert a katonai szakértők használ­hatónak nyilvánították és ettől fogva az angol handeereg bizonyos csapatainál, főleg Indiában, Egyiptomban és Délafrikában fogják használni. Az első világtörténelmi esemény, amelynél a gépfegyver debütált, a búr háború volt. A búr szabadságot már a gépfegyverrel verték le. Sir Basit Zaharofi, a gépfegyver „menedzsere*4 A gépfegyver feltalálója egy Maxim nevű mér­nök volt, aki mint üzlettárs lépett be Nordenfeldt gyárába és évtizedeken keresztül a világ csak Maxim-féle gépfegyvereket ifimért. S ha mai alak­jában a gépfegyver már nem is túlságosan hason­lít Maxim találmányához, végeredményben ennek a modem halá'gépnek az alapgondolata a Maxim- féle konstrukción nyugszik. Mindenesetre komor évforduló, de nem lehet szó nélkül elmenni mel­lette már csak azért sem, mert sok százezerre te­hető azoknak az áldozatoknak a száma, akiket gépfegyverrel pusztítottak el. A gépfegyver történetéhez tartozik egyébként Sir Bazil Zaharofi karrlérjének legizgalmasabb fejezete te. A híres fegyverügynöknek volt „köszönhető", hogy a Maxim-féle gépfegyvereket már a nyolcva­nas évek vége felé majdnem minden európai állam ismerte. Maxim, aki 188í)Jben első modelljét, meg­javította, tökéletesítette és automatikus szerke­zettel látta el, sokkal Zaharofi előtt nemzeti szol­gálatainak elismeréséül nemességet kapott az an­gol királytól és számos uralkodó és (köztársasági elnök tűzte a mellére a legmagasabb kitüntetést, Azt talán nem is kell külön mondani, hogy Maxim csakhamar Anglia leggazdagabb embereinek so­rába lépett. 7 lövéstől ÍOOO lövésig — egy perc alatt Gépfegyver után kutattak azóta, mióta egyálta­lán föltalálták a lőfegyvert. De e'őször 1818-ban, sikerült csak Puckle nevű angolnak olyan fegy- 1 vert konstruálni, amelyben több tölténykamara van és amelynek segítségével fé’perc alatt hét­tíz lövést sikerült leadni. 1838-ban találták föl az úgynevezett Dreyse-fegyvereket, de a gyakorlat­ban ez a találmány használhatatlannak bizonyult. Húsz évvel később egy Gatling nevű csíkágómak sikerült gépfegyver szerű alkotmányt konstruálni, amelyet, az amerikai polgárháborúban használtak is, sőt később az angol hadiflotta is átvette. A Gatling-fegyver 40—50 lövést tudott leadni percenként. A nevezetes Montigny—Mitraileuse- találmányt már az 1870—71-es orosz—francia háborúban használták, de éppen a háború fo­lyamán szerzett tapasztalatok a hetvenes évek táján arról győzték meg a szakértőket, hogy ál­landóan és kitünően funkcionáló gépfegyvert nem lehet konstruálni. Néhány évvel később Maximnak sikerült megol­dani a problémát. Az angol katonai köröknek annyira tetszett a gondolat, hogy minden eszköz- ] zel arra akarták kényszeríteni Nordenfeldtét, hogy á találmányt bocsássa kizárólag az angoi hadeereg és haditengerészet rendelkezésére. Zaharofi azon- ; bán gyorsabbnak bizonyult és már ajánlatot tett Bócsbcn, Bukarestben és Athénben. Pedig abban az időben még, — ahogy mondani szokás, — gyer­mekcipőben járt csak a gépfegyver. Percenként 200 lövést tudott leadni és már ezt te valóságos csodának tekintették. A búr háborúban már 400 lövést adtak le a Maxim-féle fegyverekkel. Mig a világháborúban átlag 000 lövést adott le egy gép­fegyver percenként. Ezt a számot Is régen túl­haladták és a legaljább modellü gépfegyverekkel már 1000 lövést lehet' percenként leadna. 1937 február 3, szerda. A magyar miniszterelnök a keresztény felekezetek Összefogásiről Budapest, február 2. (Budapesti eaedeesztő- őégüulk heMon/jel eoté&e.) A budapesti józsef­városi református egyházközség legutóbb fő- goradnokává választotta meg dr. Darányi Kál­mán mmiszteirelniölköt, aki eddig gondnoka volt az egykázlközeógmielk. A mimsztene'linö'k a .tiszt­séget elvállalta s tnia iktatták ibe hiivaitailáibai. Darányi Káliméin ez alkalommall a keresizlémy felekeizietelk összefogásáról beszélt. —• Ma, ezekben a zűrzavaros időkben nagyon határozottan kell tudnunk állást foglalni a fel­forgató törekvésekkel szemben, — mondotta többek között a miniszterelnök. — A legkülön­bözőbb eeznneáramlatok küzdenek egymással. Erősen kisért a sátán. A® istentagadóik krisztus- ellenies áramlata erősödik mindenfelé. Folyik a harc, de a további harcokra is fel kell készül­nünk. A keresztyén felekezetiek egymásközti viszonyáról csak annyit kívánok ezúttal meg­jegyezni, hogy e felekezetiek között sokkal több a hasonló'ság és a közös vonás, minit a küllőnbö- aöség. A különböző (keresztyén egyházak csak Krisztus tanainak különböző színű és egyéni­ségű kiviiTárgzásaí. Bangha a keresztény összefogásról Budapest, február 2. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A „Magyar Szemle** Bangha Béla Jézus-társasági atya tollából figyelemreméltó cikket közöl, amely a keresztény egyházak ösz- szefogásának kérdésével foglalkozik s felveti a kérdést, hogy nem érkezett-e el a katolikus és protestáns egyházak újabb egyesülésének az ide­je. Bár ennek rendkívül sok akadálya van, — Írja a cikk, — a re unió ott szunnyad a lelkekben 8 ennek meg is kellene történnie, hogy véget vesse­nek az istentagadó mozgalmaknak. Pierre Cot a francia légi haderőről P á r i s, február 2. A kamara mai ülésén befejeződött a véderővita. Délelőtt több­nyire baloldali szónokok beszéltek, majd délben Pierre Cot légügyi miniszter emel­kedett szólásra. Kijelentette, hogy a fran­cia légi haderő tökéletes és Európában csak a szovjetorosz gépek telj esdi őképesebbek, mint a franciák. Számbelileg is csak az orosz légi flotta muíja felül a franciát. Pon­tos számokat Cot miniszter nem közölhe­tett, de kijelentette, hogy a repülőgépek hó­napról-hónapra tökéletesebbé válnak és a. gyárak ma harminc százalékkal több repü­lőgépet gyártanak, mint tavaly. A légi hadsereg legénységének szelleme kitűnő, technikai képessége kifogástalan. A magyar cserkészalosztály ügye Komárom, február 2. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a Csehszlovákiai Cserkészszövet­ség keretében külön a-1 osztályaként működő szlo­vén szkói magyar cserkészcsapatok még most sem kapták meg régen óhajtott és régóta kért teljes önkormányzatukat. A cserkészalosztály vezetői évek óta akarják biztos alapokra fektetni a szlovenszkói magyar cserkészetet 8 nem rajtuk múlik, hogy ezt még most sem tehetik. Érdekes errevonatkozólag a szlovenszkói magyar I cserkészeknek Komáromban megjelenő „TÁBOR­TŰZ" cimü lapjában Mrenna József tanárfőpa- rancsnók, országos magyar cserkésztitkár nyilat­kozata, amely élénk fényt vet a szlovenszkói ma­gyar cserkészek helyzetére: — Ha most újév küszöbén mérleget készíte­nénk az elmúlt év eseményeiről s eredményeiről, — mondja a nyilatkozat, —■ sok kudarcot és csaló­dást kellene elkönyvelnünk. Pedig nyugodt lelki- ismerettel állapíthatjuk meg, hogy szándékaink nemesek, célkitűzéseink egyenesek és törekvéseink a eserkészeszméből táplálkoznak. A lévai tanácsülésen megpendített autonómia gondolata felverte elsősorban a szlovenszkói cserkészetet, pedig csak azt kívántuk, amit minden más cserkészkisebbség már régen meg­kapott A „pereat"-ról, ami utána következett, nem is (szó­lunk, hiszen Svojsík főcserkész-testvér . mindig megértő és tapintatos közbeépése révén tiszavi­rágéle tü volt a kiközösítés. A lehiggadt légkörben aztán elkészült az a memorandum, amelybe bele­foglaltuk kívánságainkat s amelyet, októberben felterjesztettünk a cserkészszövetséghez. Több írásbeli és szóbeli tárgya’ás után a memo­randum sorsa mindmáig mégis ismeretlen. Bizva-bizom azonban, hogy kívánságaink meg­értésre találnak s a cser közéletben uj korszak előtt állunk. Eddig Bízói az országos cserkésztitkár nyilatko­zata. Ebből az világliik ki, hogy illetékes körök nőm sietnek rendbehozwi a szlovén szikói magyar cserkészek ügyét, pedig tudvalevő, hogy a, szlo­venszkói magyar cserkész nem vált szégyenére még sohasem a baden-oowelli gondolatnak és csuk a«t várja, amibe* caenkésatostvéri joga van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom