Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-03 / 27. (4173.) szám

r 1937 február 3, szerda. A Vn0tyf<U6tMtflQÍ safióteetnékde behozataláról a szlovenszkói országos hivatal múlt év decemberében rendeletét adott ki. A rendelet értelmében ezentúl csak olyan ma­gyar könyv hozható be Szlovenszkóra, amelyet a pozsonyi rendőrigazgatóság engedélyezett. Amint Jaross Andor mterpellációja megem­líti, ez az intézkedés ellenkezik mindenek­előtt az érvényes sajtótörvénnyel, azonkívül megszünteti az országos hivatalnak egy ré­gebbi rendeletét is, amely szerint minden utas saját szükségletére eddig bármilyen lapot vagy könyvet egy-egy példányban szabadon hozhatott be. Az interpelláció azt kívánja, hogy legalább saját célra egy példány bár­milyen sajtótermékből ezentúl is szabadon legyen behozható. Régi problémát érintünk, mikor ezzel az interpellációval kapcsolatban néhány szót szólunk. Ami az országos hivatal régebbi rendeletét illeti, amely szerint saját használatra szabadon hozható be bármilyen magyarországi sajtótermékből egy példány, — erről is kevesen tudtak és kevesen éltek azzal a joggal, hogy a rendelet szerint köny­veket hozzanak Magyarországról. Az irtások­ba bele van oltva a félelemmel vegyült tudat, hogy nem szabad Magyarországról könyve­ket behozni és nem is igen hoznak. Vagy ha hoznak, olyan könyvekről van szó, amelyeket Csehszlovákiában is lehet kapni. De gyakran még ezeket sem engedik be. Pedig sok olyan könyv jelenik meg Magyarországon, amelyek­re a szlovenszkói magyarok közül sokaknak lenne szüksége. Ez köztudomású. Jaross An­dor közérdekű interpellációjával kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy egyrészt arra lenne szükség, hogy minimumként újra meg legyen engedve, hogy mindenki saját haszná­latára a magyarországi könyvekből legalább egy-egy példányt behozhasson, továbbá egy „interpellációra“ lenne szükség Szlovenszkó magyarjai számára is, hogy erről az enge­délyről tudomást szerezzenek s ha Magyar- országon járnák, könyveket vásároljanak és végül, hogy a határon ezeket a könyveket tényleg át is engedjék. Egyelőre ott tartunk, hogy hiányzik a lehetőség arra, hogy a ma­gyar könyvek az említett módon elinduljanak Magyarországról Szlovenszkó felé. Joggal el­várhatjuk, hogy a kormány megérti az inter­pellációt és teljesiti e minimális kulturális követelésünkéi. A csehszlovák közvélemény figyelmébe ajánljuk, hogy olyan szerény, elemi igényekről van szó, amelynek kielégí­tése nélkül nía tulajdonképpen nem is lehet müveit magyarnak lenni Szlovenszkón. Mert olyan magyar könyvek vannak ma kizárva Szlovenszkóról, amelyek ismerete és olvasása nélkül egyszerűen nem lehet magyarul létez­ni. Hiszen, aki figyelemmel kiséri szloven­szkói szellemi életünket, észreveheti, hogy aki magyarul ir, vagy előad, annak okvetle­nül olyan könyveket kellett tanulmányoznia, amelyek tulajdonképpen nálunk tiltva van­nak. Vagy ha cseh, illetve szlovák ember hozászól valami magyar témához, annak is feltétlenül ilyen „tiltott“ forrásokból kellett adatokat gyűjtenie, mert másképpen egy­szerűen nem is szólhatott hozzá a dologhoz. Tehát ezek az ominózus könyvek csöndesen meg vannak tűrve, vagy legalább is hatá­suk, vagy tartalmuk napvilágot láthat — csak ők maguk nem léphetnek be hozzánk. De „törvényellenes“ forgalmuk, vagy hatásuk jellemzi a legjobban, hogy mennyire szükség van rájuk. Itt van például Szekfü Gyula és Hómon Bálint modern magyar történelme, vagy Szekfü Három nemzedéke, — ezek olyan könyvek, hogy mást ne is említsünk, amelyek nélkül ma nemhogy tájékozatlannak számít­hat a magyarok iránt érdeklődő, hanem egye­nesen tudatlannak. S biztos, hogy azok, akik ma csehek vagy szlovákok közül a magyarok iránt komolyan érdeklődnek, első sorban eze­ket a könyveket fogják olvasni. De nekünk magyaroknak mindez mégis elérhetetlen tá­volságban marad. Mit szólnának a csehek, ha például Masaryk, Benes, vagy Peroutka mü­veit egyszerűen elvennék tőlük? Mert Szekfü Gyula szerepe a mai magyar szellemi életben leginkább ennek a három nagy cseh tudós­nak, írónak és publicistának hatásával hoz­ható párhuzamba. Mikor fogják végre belátni, hogy a szlovenszkói magyaroknak is szüksé­gük van a nagy magyar szellemre, mint ahogy a cseheknek is szükségük van a nagy cseh szellemekre? Vér vesztett szellemi éle­tünkön jelentős segítést jelentene, ha az en­gedélyezett könyvek közé besorolnák legalább Szekfü Gyula és Hómon Bálint müveit. Tud­juk, mennyi szó esik Szekfü Gyuláról, lépten- nyomon találkozunk nézeteivel, megállapítá­saival, csak éppen főmüveit nem kaphatjuk meg a cenzúra csökönyössége miatt. Pedig az kétségtelen, hogy e könyvek behozatalá­nak engedélyezése (és sok száz más magyar könyv behozatalának engedélyezése is) sem­milyen szempontból semmiféle káros hatással nem járna. Hiszen nevezetesen Szekfü Gyula szelleme, tanítása ma jelen van Szlovenszkón is, csak éppen arra tenne szükség, hogy mü­vei is jelen lehessmek a szlovenszkói magya­rok könyvespolcain. (yi) Nagg támadás készül Malaga ellen Companys a katalánok kötelességeiről ■ A „Nelson" Barcelónában Gibraltár, február 2. Jól értesült for­rásból származó jelentés szeint Fanco had­serege, amely MaUagától tiz kilométerre összpontosult, a közeljövőben hatalmas tá­madást fog intézni a szárazföldön és a ten­geren Malaga ellen. A délspanyolországi erődöt állítólag negyvenezer miliciakatona védi A madridi védelmi tanács közlése sze­rint a kormánycsapatok az aranjuezi sza­kaszon Villaverde közelében ötszáz méter­re előnyomultak. A madridi fronton az El Plantió ellen előnyomuló Franco-csapato- kat szétszórták. A bilbaói rádió szerint az aragoniai front déli szakaszán a kormány­csapatok visszautasítottak egy ellenséges támadást. Thorez a katalánok között Compays, a katalán generalidad elnöke jelentős beszédet mondott, amelyben föl­szólította a katalán polgárokat, hogy visel­tessenek teljes bizalommal a kormány iránt. — Háborúban élünk és szükséges, hogy ezt a háborút megnyerjük. Fegyelem, tak­tika és egység nélkül nem érhetjük el cé­lunkat. Semmiféle ambícióm nincs többé, nem akarok politikai vezér lenni és pálya­futásom végén állok s ezért azt hiszem, hogy a nép meg fogja érteni szavaimat. A Barcelonában időző Thorez képviselő résztvett a katalán szocialista párt közgyű­lésén és meglátogatta Companys elnököt. Este Thorez Passionaria képviselőnővel együtt beszélt az egyik népgyülésen. Az uj látogatás Barcelona, február 2. A Havas-ügy­nökség jelentése szerint a „Nelson*' angol páncélos cirkáló szerdán Barcelonába érke­zik és Sir Rogger Backehouse meglátogatja a barcelonai hatóságokat. A látogatásnak általában nagy politikai jelentőséget tulaj­donítanak. Egy tengeralattjáró megtorpedózta a „Delfin" nevű kormányhajót Madrid, február 2. Nerja és Torrox közelé­ben a spanyol part mentén egy tengeralattjáró, amely valószínűleg német eredetű volt, megtá­madta a „Delfin** nevű spanyol hajót, amely árut szállított Malagába. Előbb a hajót repülő­gép támadta meg, de az egyik kormánycirkáló elűzte a támadót. A tengeralattjáró üldözőbe vette a „Delfint** és két torpedót lőtt ki ellene. A kereskedelmi hajó súlyosan megrongálódott, de a legénység biztonságba helyezte a rako­mányt. Sztálin félt Radek leleplezéseitől Niéri kapott kegyelme? Radek • A külföldön lévő kompromittáló okiratok és levelek • Navasin szerepe Varsó, február 2, A lengyel sajtó rész­letesen foglalkozik a moszkvai Radek-pör ítéletével és megállapítja, hogy a legfelső szovjetbiróság „enyhesége** Radekkel szem­ben két okra vezethető vissza. Az oroszok attól féltek, hogy egy általános halálos Íté­let, amely mind a tizenhét vádlottat sújtja, bizonyos elégedetlenséget keltett volna az országban, mert a per alatt már bebizonyo­sodott, hogy a tömegek csöndesen lázadoz­nak a bíróság szigora ellen. A másik ok azonban fontosabb. Sztálin attól félt, hogy Radek kivégzése esetén kel­lemetlen leleplezésekre kerül sor. Radek naplíójegyzeteit, számos fontos levelet és okiratot kellő időben a külföldre küldte és Sztalinék jól tudják, hogy ezeknek az írá­soknak tartalma rendkívül kompromittáló. A pör idején Sztálinnál tudatták, hogy Ra­dek dokumentált megjelentetik a világsaj­tóban abban az esetben, ha a kiváló szov­jetpublicistát halálra ítélik és kivégzik. Ez a fenyegetés nem tévesztett hatást és Sztá­lin megkegyelmezett Radeknek, A lengyel lapok úgy tudják, hogy Radek politikai híranyaga a közelmúltban a párisi Bois de Boulogne-ban meggyilkolt Dimitrij Navasinnél volt. A GPU ügynökei azon­ban a gyilkosság után nem tudták megsze­rezni az anyagot. Néhány nap előtt Trockij egyik barátjánál, egy holland tudósnál is betörtek a GPU ügynökei, hogy Radek do­kumentált megszerezzék és a félév előtt nagy port fölvert titokzatos párisi betöré­sek is kapcsolatban állnak Radek okiratai­val. Az óvatos Navasin azonban olyan he­lyen őriztette Radek naplóját, amelyhez a GPU nem férkőzhetett hozzá. Navasin in­kább meghalt, de a rejtekhelyét nem árulta eb Krupszkája asszony London, február 2. A Reuter-iroda moszkvai jelentése szerint hivatalos körök megcáfolják azt a hirt, hogy Krupszkája asszonyt, Lenin özvegyét letartóztatták. Franciaország felvilágosítást kér Berlintől Hitler beszédének hatása ■ Ribbentrop gyarmati emlékirata sét. Franciaországban bizonyos nyugtalanságot okozott, hogy Németország még mindig nem hozta meg a spanyolországi önkénteszárlatról szóló törvényt. Ribbentrop Londonban London, február 2. Ribbentrop londoni német nagykövet kedden az angol fővárosba érkezett, ahol emlékiratot fog átnyújtani a gyarmati hi­vatalban Németország gyarmati kivánságairól. Ugyanakkor a párisi német nagykövet a francia [kormánynak nyújtja át a német gyarmati em­lékiratot. AZ ÁRVIZSUJTOTTA CINCINNATI egyik ©lárasatott negyedéiben a tűzoltók mentik ki a betegeket az összeomlással1 fenyegető házaikból Az uj magyar sajtófőnök átvette hivatalát Budapest, február 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk teleffonjeleiutlélse.) Az újságírók szer­vezete tegnap küldöttségileg jelent meg a mi­niszterelnökségen, hogy Mikecz Ödön távozó sajtófőnöktől búcsút vegyen és dr. Rákóezy Imrét, az uj satófőnököt üdvözölje. Rákóezy Imire az üdvözlésre adott válaszá­ban hangsúlyozta azt, hogy tisztviselői minő­ségben foglalja el állását, amiből az követke­zik, hogy a politikai felelősség helyett a köz- törvény felelőssége aló kívánja helyezni mű­ködését. Ez okiból fölöslegesnek tart minden politikai nyilatkozatot, mindössze azt szögezi le, hogy hivatalában a nemzeteit és a kor­mányt kívánja szolgálni és hogy a békét akar- a megteremteni a sajtóban. Ez csak úgy tör­ténhetik, — mondotta — hogy ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás politikai és vi­lágnézeti felfogását, ő maga egyébként a ke­resztény nemzeti irány hívének vallja magát, s a polgári jog és erkölcs, a vallás és a tör­vény alapján áll. A nemzetet és a hazát szol­gálni mindenkinek joga és kötelessége, — e szavakkal fejezte be nyilatkozatát. Az újságírók küldöttsége Rákóezy Imre szavait lelkesen niegéJ|jenezte. 3 | Hitler beszédével kapcsolatban. Franciaország I mindenekelőtt tisztázni szeretné Németország | szerepét a spanyol önkéntesek kérdésében, azon- j kívül megkérdezi, hogy miként gondolja Német- j ország a Dawes-kölcsön kamatainak megfizeté­...II......— ......................................... !■ MIIIMM I ■■ III Pá ris, február 2. A Quaj d'Orsay hétfőn egész I nap érintkezésben állt a Foreign Office-szal, | majd kedden délelőtt a két külügyi hivatal el- j határozta, hogy a francia kormány diplomáciai: utón Berlinben bizonyos fölvilágositásokat kér|

Next

/
Oldalképek
Tartalom