Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-10 / 7. (4153.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. ® O SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR. Spanyol verseny- fegyverkezés (Sp) Prága, január 9. A spanyol vizeken szédületes a forgalom. Egymásután érkeznek a jelentések a különféle csapatszállitásokról, hol Francoék foglalnak le három benzinszállitó orosz hajót, hol Gibraltárból érkezik hir, hogy Cadix- ban ennyi és ennyi ezer olasz szállt újból partra, hol Valenciába fut be ismét néhány orosz tank és repülőgép, hol a marokkói kaszárnyákat építik át az érkező németek számára. Mexikó szabaddá tette a fegyver- kivitelt Caballeroék részére, Franco a bolsevista-ellenes délamerikai államokban kezdi meg az önkéntesek toborzását, Amerikából katonai repülőgépszállitmány indult útnak Madridba, Berlin rendes légi összeköttetést épített ki Burgosszal, a francia határközegek hivatalos jelentése szerint naponta átlag 150 kommunista önkéntes lépi át a spanyol határt és siet Barcelona támogatására, ugyanennyi érkezik tengeri és légi utón, számos európai országban nyíltan folyik a baloldali toborzás és a pénzgyüjtés, de persze azok sem maradnak adósak, akik a spanyol nemzetieket támogatják. A legújabb francia-angol jegyzékre adott német- olasz válasz a sorok között nem tagadja, hogy a két országból önkéntesek mentek Spanyolországba s kijelenti, hogy a helyzeten csak akkor változtathat, ha a másik oldalon is megszűnik az önkéntesküldés, sőt Spanyolországból eltávolítják mindazokat az idegen harcosokat és fegyvereket, amelyek eddig odaérkeztek. A londoni benem- avatkozási bizottság nagy bánatára a beavatkozás tehát lázasan folyik s egyelőre nincs kilátás megszüntetésére. Anglia és Franciaország — egy bizonyos sajtó beállítása ellenére — aránylag kedvezően fogadta a német-olasz választ, mert azt olvasta ki belőle, hogy a két ország néhány feltétel teljesítése esetén visszavonja önkénteseit és nem küld újakat. Teljesíthetők a német feltételek? Páris és London szerint nehézséget csak a már Spanyolországban levő önkéntesek és agitátorok visszahívása jelent. Arra hivatkoznak, hogy egy demokratikus államnak nem áll módjában külföldön levő szabad állampolgárait visz- szarendelni, ha azok önként nem óhajtanak hazajönni. Németország, Olaszország és Oroszország könnyen megteheti ezt, mert központilag irányított „önkéntesei*4 készséggel engedelmeskednek a parancsszónak, de hogyan hívja vissza Franciaország húszezer spanyolországi önkéntesét, hogyan parancsolja meg például a most Madridba költözött párisi német emigránsoknak, hogy haladéktalanul visszatérjenek, hogyan hasson Anglia a Caballeroék táborában összegyűlt sokezer nemzetközi és hazátlan harcosra, agitátorra, kalandorra, hogy otthagyja a jó megélhetési forrást és más országba költözzék, mikor történetesen ma sehol sincs forradalom, amelyben a forradalmak e zsoldosai alkalmazást nyerhetnének? Már pedig a birodalom és Olaszország csak úgy hajlandó elszigeteltnek tekinteni a spanyol ügyet, ha a 70—80.000-re becsült külföldi teljes felszerelésével, agitációs anyagával, gépeivel, fegyvereivel, tankjaival és pénzével haladéktalanul elhagyja az ibériai félszigetet. Ellenkező esetben az önkéntes-tilalom tulajdonképpen úgy lépne életbe, hogy a küzdő félek egyike telítve' FOLYTATÁS A 2. OLDAL I. HASÁBJÁN ‘ Az u\ marokkói kérdés Nímd csapatok szállták partra $s mt Okúban Kiadatom Parisban - Nelifla német megszállása - 1 francia flotta hadmozduiafai - - - Daiadier Északafrikébi mázlii Újabb nemzetközi bonyodalmak előtt Casablanca, január 9. A Havasügynökség jelentése szerint tizennégy nap óta a spanyolmarokkói Melillában erős német katonai osztagok szállottak partra és a katonákat a város különböző részein szállásolták el. Minden fegyvernem képviselve van a németek között, akik német egyenruhában és német vezényszó alatt működnek. A tisztek szemmelláthatóan hosszabb tartózkodásra rendezkedtek be, mert mind lakásokat béreltek. Melüld kikötőjében három német torpedóüldöző és tiz tengeralattjáró horgonyoz. A város közelében levő értékes bányákat több száz mérnök és szakember szállotta meg és a legújabb módszerekkel megszervezte és teljesítőképességüket növelte. A bányák közelében több lőszergyár létesült. francia ét angol előkészületek Páris, január 9. A francia földközitengeri flotta utasitást kapott, hogy szokásos januári hadgyakorlatait közvetlenül Nyu- -■ gatafrika északi csücske közelében tartsa meg. A francia földköziteugeri és atlanti flotta január 15-én a marokkói Casablanca előtt egyesül. Daladier hadügyminiszter január 15-én információs utazást végez Marokkóban. Gasnier Duparc flottaügyi miniszter, aki jelenleg Tuniszban tartózkodik, hamarosan Algierba, majd Marokkóba utazik. A fezi és a környékbeli helyőrségek állandó készültségben állnak, A Newyork Héráid párisi kiadása szerint Baldwin miniszterelnök szombaton és vasárnap megbeszélést tart a királlyal a nemzetközi helyzetről, főleg Marokkóról. A földközitengeri angol flotta január végén tartja meg rendes évi gyakorlatait, amelyeken a hazai hajóraj nagy része is résztvesz. Az ezidei gyakorlatok teljesen háborús jellegűek lesznek. Dalgdter ada*ai Páris, január 9, Daladier hadügyminiszter kivánságára a Quai d’Orsay jelenleg emlékiratot dolgoz ki a marokkói kérdésről. A hadügyminisztériumban összegyűjtötték mindazokat a pontos adatokat, amelyek a németek marokkói partraszállásáról, Melilla és Ceuta megerősitéséről szólnak. Francois Poncet berlini francia nagykövet a jövő hét elején magával viszi az emlékiratot Berlinbe és hivatalosan demar- soí intéz az illetékes német körökhöz a marokkói események ügyében. Háborús izgalom a francia sajtóban Páris, január 9. A németek marokkói partraszállásának hírére a szombat reggeli párisi lapok valóságos háborús hangot ütnek meg. Néhány Franco-páríi lap kivételével valamennyi lap megállapítja, hogy a megegyezés lehetősége elmúlt. Jacques Kay- ser, a radikális szocialista Oeuvre-ben azt állítja, hogy Franciaországnak meg kell kezdenie a döntő intézkedéseket, ha nem akarja, hogy Németország maradjon felül. Kayser cikkének a következő címet adja: „Agadir 1937“. — Franciaország rendikivül egyszerű kérdés előtt áll, — írja Kayser. — Meg akar maradni vagy el akar tűnni mint nagyhatalom és európai szellemi tényező? Nem a spanyol problémáról vagy a beavatkozás kérdéséről van szó, hanem az európai békéről és egyensúlyról. A hatalmas Németország úgy cselekszik, mintha köröskörül Európában meg akarná szállni a stratégiailag fontos pontokat, amelyekre föltétlenül | szüksége van a győzelemhez, mint 1914 megmutatta. A cselekvés órája elérkezett, mert holnap késő lesz. Madame Tabouis utal arra, hogy az illetékes politikusok a háború lehetőségéről beszélnek, Pertinax az Echo de Paris-ban 1 angol-francia blokádot kíván a spanyol ki- kötők előtt. Eddig ezt a rendszabályt csak ■ a szélső baloldal óhajtotta. Pertinax szerint elérkezett az óra, amikor Franciaország kő- telessége, hogy megállást parancsoljon Németországnak. A marokkói kérdés Marokkó egy szultán birodalma, amely azon- ] bán több európai hatalom birtokában van. Marokkó spanyol területén a szultán képviseletében kalifa uralkodik. Spanyol-Marokkó három részből áll. Az első a spanyol védelem alatt álló terület, amelynek. fővárosa Tetuan, a másik a Pre- sidios nevű volt spanyol büntetőgyarmat Ceuta és Melilla fővárossal, a harmadik a tangeri sáv. A Presidios-rész (Presidios annyit jelent, mint „őrhely") lakosainak száma százezer. Melilla szűk félszigeten fekvő kikötőváros tízezer lakossal. A város negyedét katonák és fegyencek alkotják. Erődítményei jelentősek. A város M96 óta spanyol birtok. — A franciák és a riffkabi- lok küzdelmei alatt a múlt század közepén egy német hadihajó megtámadta a várost, de a ,,Dan- zig" nevű korvetta 1856 nyarán nagy veszteséggel kénytelen volt visszavonulni. Harminc év előtt Németország bejelentette marokkói igényeit. 1905-ben Vilmos császár megjelent Tangerben, hangsúlyozta a szultán szuverénitását és Németország igényeit. Az első marokkói krízis ideiglenes megoldását az algesziraszi egyezmény jelentette, amely „a nyitott kapu* politikáját biztosította Németországnak Marokkóban. Később újabb küzdelem támadt Németország és Francia- ország között Északafrika gazdasági kiaknázásának kérdésében. 1911-ben a „Panter* nevű német ágyunaszád megjelent Agadirban s a hajó kikötése csaknem háborúhoz vezetett. A krízist csak úgy lehetett megoldani, hogy Franciaország kénytelen volt a Francia Kongó bizonyos részeit átengedni Németországnak (Kamerunt) Marokkó fejében. A Spanyol-Marokkóban lévő bányák évente 300.000 tonna vasat és 2000 tonna ólmot szolgáltatnak. A németek e*8n?oxu!ása Éssafeafrikában Páris, január 9. Félhivatalos forrásból származó jelentés szerint francia illetékes körökben aggodalommal figyelik a fokozódó német befolyást Francia-Marokkóban. A hivatalos jelentésekből kitűnik, hogy a bevándorlóit németek egyre értékesebb területeket vásárolnak meg Marokkóban és a németek száma évről-évre szaporodik. Ma már a Marokkóban élő külföldieknek csaknem fele német. Fenyegető az is, hogy a francia idegenlégió katonáinak hatvan százaléka német, cszírák, svájci, s ha igy megy tovább, az idegenlégió csakhamar teljesen német sereggé változik át. A legutóbbi időben a bennszülöttek között élénk német propaganda kezdődött. Franciaország kénytelen lesz erélyes lépéseket foganatosítani a németek ellen, igy elsősorban felmondani az 1927-es szerződést, amely nagy gazdasági előnyöket biztosit Németországnak Marokkóban. Franciaország azt sem engedheti meg, hogy Németország megvesse lábát Spanyol-Marokkóban és a francia kormány okvetlenül jegyzéket intéz Francohoz, amelyben óva inti ettől a fejlődéstől, Valenciai jegyzés? Msiibsn Valencia, január 9. Az államminisztérium teg- i nap közölte annak a jegyzéknek szövegét, amelyet csütörtökön nyújtottak át Forbes angol ügyvivőnek azzal a Íréréssel, hogy továbbítsa a benemeavatkozási bizottsághoz. A jegyzékben a valenciai kormány határozottan panaszt emel az olasz és a más külföldi önkéntesek behajózása ellen. A valenciai kormány hajlandó beleegyezni az ilyen csapatbehajózások ellenőrzésébe, de megváltoztatja álláspontját, ha hamarosan nem történik döntés. Eddig több ezer külföldi önkéntes jött Franco segítségére s a németek, portugálok és olaszok özönlése tovább tart*- Mai számunk a Képes Kéttel 24 oldal — Ara 2'- KI Ma: Kis Magyarok Lapja 7. (4153) szám • Vasárnap ■ 1937 Január 10
