Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-10 / 7. (4153.) szám
1937 január 10, vasárnap* A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA I van külföldi katonákkal és fegyverekkel, a másik meg nem, azaz az előbbi kedvezőbb helyzetbe kerülne, és külföldi haderejével kényelmesen leverhetné az elszigetelt másikat. Mivel pedig Németország, Olaszország és Anglia a spanyolországi status quo-t kívánja védeni s a status quo-ba beletartozik az is, hogy Spanyolországban ne vesse meg lábát a békét veszélyeztető bolsevizmus, az ország ne bomoljék három •— spanyol, katalán és baszk — államra, a hatalmak nem adhatják meg Caballeronak az előnyt, hogy nehézség nélkül végezhessen Francoval. Mit tenni? Szemmelláthatóan a hatalmak között hallgatólagos megegyezés jött létre, amely néhány héttel vagy hónappal kitolja az önkéntes-zárlat életbeléptetésének időpontját. Ezzel lehetővé kívánják fenni Franco barátainak, hogy ugyanúgy felszereljék a spanyol nemzetieket, mint felszerelte Moszkva Caballerot. Valamennyi érdekelt fél érzi, hogy sietnie kell, hogy készen álljon a tilalom bekövetkezésének napján s ezért vett szinte lázas iramot a spanyolországi segélynyújtás akciója. Ki bírja jobban, ki tud hirtelen több katonát és hadiszert küldeni spanyolországi kedvencének? A néFeszült légkör előzi mes az évnyitó belpolitikai tárgyalásokat Éles sajtótsaiák a kormánypártok közt • ■ • Súlyos nézet- eltérések a községi titkárok rendszerének bevezetése körül raetek és az olaszok helyzete kedvezőbb. Egyrészt azért, mert válaszjegyzékük előtt fejkészülhettek és megszervezhették a csa- pafszállitásokat. hiszen ők voltak azok. akik a zárlat kimondását szorgalmazták és ők javasolják majd az időpontot is, mig a másik csoportot váratlanul érte az elhatározás. Másrészt azért is kedvezőbb Franco külföldi patrónusainak helyzete, mert a baloldal azt, amit tudott, már megtette és a segélynyújtás most apadóban van. A nemzetközi forradalmi harcosok már mind a spanyol harctéren vannak, aki komolyan menni és harcolni akart, már régen határozott és elment s ma nehezebb önkénteseket toborozni Caballero számára, mint három-négy Prága, január 9. A belpolitika karácsonyi szünete kétségtelenül végéhez közeledik, aminek legbiztosabb jele, hogy az idei szinte szokatlanul csöndes ünnepi hangulat után annál hevesebben dúl a harc a sajtóban s nem tulzunk, ha azt írjuk, hogy ez alkalommal is javában dúl a bellum omniuni contra omnes. Amit nemrég az egész koalíció egyhangúan követelt, ma arról senki semmit sem akar tudni és ami negyedév előtt szocialista követelés volt, azért ma a polgári csoport él-hal és a szocialista tábor hallani sem akar róla. Mindez a harc, versengés és tülekedés egyelőre csak a pártsajtóban van meg, mert a kormány tagjainak többsége még Prágán, sőt az állam határain kívül tartózkodik. A politikai idény megkezdése jövő vasárnap várható, amikor is a miniszterelnök a rádió utján nyilatkozik a legsürgősebb tennivalókról. De a küszöbön álló hét folyamán már számos értekezletet tartanak. A kormánymegnyilatkozások nagyon bősza- vuak szoktak lenni a távol jövőben fekvő terveket, elgondolásokat illetően, annál szükebbsza- vuak a mindennapi élet gondjairól, az eladósodottságról, az élelmezésre is alig elég keresetekről. Ezt a gondot azonban bizzuk a miniszterelnökre, aki a rádióban bizonyára közvetlenebb hangot talál a polgárok felé, mint a sajtó és mint a parlamenti megnyilatkozásokban. Egyelőre azzal kell megelégednünk, ami a koalíciós pártok jólinformált lapjait hevíti és fűtihónappal ezelőtt. Ugyanez áll a hadianyagra is. Az orosz készletek csekélyek, a vörös hadsereg feleslege nem annyi, hogy százezres hadseregeket szereljen fel a -külföldön, inért az oroszok csak a készből adtak s fejlődésben levő iparuk nem tudja kellő gyor- : sasággal pótolni a hiányokat. Nélkülözhető szakemberük kevés van. A németek és az olaszok másként cselekedtek. Hadiiparuk egyrészt sokkal inkább exportképes, mint az orosz, különösen a német hadiipar, mely lázas sietséggel dolgozik, mig az olaszok egyszerűen átadhatják Francoéknak azt a felszerelést, amit az abessziniai háborúban megtakarítottak (a hajók állítólag már útban vannak Szomáli földről Marokkóba, de az olasz felszerelés nagyrésze csak nyáron használható, mert a trópusoknak volt szánva,) De nem ez lényeges. A legfontosabb különbség az, hogy a németek az elmúlt öt hónap alatt kiküldött szakembereikkel önálló hadiipart építettek ki Franco Spanyolországában, főleg Marokkóban s ha marad még két-három havi idejük, akkor befejezik az autonóman működő Franco-hadiipar megszervezését és a spanyol nemzetiek a szakértők vezetésével önmagukat láthatják el a legtökéletesebben modern hadigépek minden válfajával, mert nyersanyaguk bőven van s gyáraik átalakítása befejeződött. Caballeroék és az oroszok ezt nem tehetik meg s ha a külföldi segítség egyszer elapadt, akkor hadifelszerelésük el fog fogyni. Érthető tehát, hogy Francoé-k most főleg időt akarnak nyerni, amig a marokkói bányák közelében létesített, német mérnököktől vezetett és német katonáktól védett uj hadiipar bekapcsolódhat a háborúba. Ugyanakkor a Franco-párt természetesen a hátralevő időt kihasználja arra is, hogy minél több önkéntest küldjön Spanyolországba és embereivel Caballero hadseregének létszámát túlszárnyalja. Ha a csoportos és megszervezett csapatszállitások néhány hétig ugyanolyan iramban fognak folyni, mint az elmúlt két hét alatt, akkor elérik céljukat. mert legalább 100.0Q0 uj, kiképzett katonát juttatnak Franeonak, aki időközben beíejezi a novemberben behívott 150 ezer spanyol újonc kiképzését is. Ha mind-j ez megtörténik, akkor életbe léphet az önkéntes-zárlat, mert mindkét fél megtette azt, amit spanyol hivei érdekében tehet. Fran- coék helyzete a versenyben kedvezőbb már csak azért is, mert. a Valencia és a német hajóraj között támadt konfliktus következtében a német hajók közvetve Franco flottájának segítségére jöhettek és részleges blokádjukkal megakadályozzák, hogy spanyol hajókon lőszer vagy katona fusson be Caballero kikötőibe. szocialista vezér a spanyol anarcho-kommunis- ■ ták bolondozásain a bol se vizáit anarchista spanyol tömegek túlkapásait s nem a madridi kormány cselekményeit értette. Ezzel azonban csak részben sikerült megnyugtatni a népfrontbarátokat, a bizalmatlanság már beférkőzött az eddig oly egységes csoportba és még hosszú ideig fog tartani, amig a régi viszony helyreáll. Belső ellentétek a iagrárpártban A népfrontbarát csoport egységét a közös ellenféltől, az agrároktól való félelem kovácsolja ismét egybe. Mert az agrárpárt csaknem másféléves tartózkodás után ismét kezdi hangoztatni legerősebb koaliciós-párt mivoltát (mert az abszolút legerősebb párt a szudétanémet párt, az elért szavazatok száma szerint). Elhatározó kezdeményezésre azonban az agrárpárt is alkalmatlan éppen a belső egység hiánya miatt. E belső egység hiánya a miniszterelnök csoportja s másrészt az agrárpárt hivatalos vezetősége között fönnálló antagonizmusra vezethető vissza, ami aztán oly furcsaságokban jut kifejezésre, amilyet például a gazdaadósságok rendezése kérdésében a költségvetési vita során láttunk, illetve hallottunk. A Zadina földművelésügyi miniszter szenátusi szavai szerint teljesen megoldatlan mező- gazdasági eladósodottságra gondolunk, amely kérdésben — a miniszteri szavak szerint — nálunk eddig semmi nem történt. A pártok között uralkodó íalideges hangulat ma alig teszi lehetővé ennek, a kormány körmére égő problémának a kívánatos megoldását. Hiszen a pénzügyminiszter még azt is ellenzi, hogy a földreform kártérítési alapját használják föl tehermentesítésre, amely ellenzés érthető oka abban rejlik, hogy az állam csaknem kétszázötvenmillióval tartozik a kártérítési alapnak. Harc a kormánytitkárok miatt A kormánytöbbségben uralkodó visszás hangulatot még jobban jellemzi a történelmi or- szágokbeli községi kormánytitkári intézmény meghonosításának terve. Két-három év előtt a cseh nemzeti szocialista párt volt az, amely a legszenvedélyesebben követelte a szlovenszkói községi és körjegyzői intézménynek a történelmi országokba való átültetését. Félév előtt azután a belügyminiszter is bejelentette a .községi kormánytitkári intézményről szóló törvényjavaslatot. A szocialista közvélemény e hirt nyugodtan fogadta, különösen, hogy a belügyminiszter azzal indokolta a koimánytjtkári intézményt, hogy az államvédelmi törvény végrehajtása kapcsán nagyon komoly tennivalók várnak a megszervezendő kormány titkárokra, A dolog igy rendben is lett volna, ha nem jön közbe a karácsonyi szünet, amikor egy szociaK oíit újévi BdvSz'eíe Ismételten volt alkalmunk rámutatni arra, hogy a kormánykoalició úgynevezett népfrontbarát csoportja s a másik oldalon az agrár csoport között az ellentétek nemcsak, hogy változatlanul tartanak, hanem fokozódnak. A szociáldemokrata, nemzeti szocialista és cseh néppártokat felölelő népfrontbarát csoportot azonban az uj esztendő első napján komoly veszedelem fenyegette. Az történt ugyanis, hogy az „agrár- fasizmus“-barétsággal vádolt rádió két szocialista pártvezér megnyilatkozásával kezdte újév délelőttjén az uj esztendőt. Az első szónok Klo- fáé szenátor, a cseh nemzeti szocialista párt elnöke volt. Fellengzős szónoklatában egyebek között ezzel a kitétellel élt: „Nem szimpatizálhatunk a spanyol anarcho-kommunisíákkal, akik bolondságaikkal (poseíilosti) alkalmat szolgáltattak a spanyol generálisoknak a beavatkozásra." Erre az újévi „szózat"-ra nemcsak a kommunista, hanem a szociáldemokrata sajtó is úgy felhördült, hogy a tájékozatlan a népírontbarát koalíciós csoport bomlásához vezető konfliktust jósolta volna. A szociáldemokrata s a cseh katolikus néppárti sajtó is fölvilágositást követelt Kloíáctól, ami meg is történt s január 3-án, vasárnap a szociáldemokrata Právo Liduban Kloíáé újévi szózatának autentikus —- saját — magyarázata látott napvilágot, amely szerint az ősz nemzeti PoraSiszísy iifirptliciiiii esne! óvást a magyar ügyvédek mellőzése ellen Prága, január 9. Dr. Porubszky Géza, egyc~| sült pártunk nemzetgyűlési képviselője inter-S pellátiót nyújtott be az összkormányhoz ,,a| rendtörvény szigorításáról szóló törvény értelmében kiadott ügyvédi névjegyzék sérelmes egybeállítása miatt". Az interpelláció emlékezetbe idézi, milyen álláspontot foglalt el az egyesült párt az 1936. évi 130'. számú törvény nemzetgyűlési tárgyalásakor ama rendelkezésekkel szemben, amelyek kimondták, hogy a kémkedési ügyekben a vádlottak védelmét csak az igazságügyminiszter által külön jegyzékbe foglalt ügyvédek láthassák el. A miniszter által összeállított ügyvédi névjegyzék most megjelent s az interpelláló azt áliiíja, hogy abban magyar nemzetiségű ügyvédet nem tud felfedezni. A? egyetlen magyar nevű ügyvéd, úgymond, —- akit a jegyzék feltüntet, a nemzetközi szociáldemokrata párt tagja és igy nem tekinthető) magyar nemzed érzelmű ügyvédnek. Interpellá-S dója végén a következő kérdéseket intézi a kor- 9 mányhoz: I „Van-e tudomása arról, hogy az igazságügy- miniszter ur a 130/1936. évi törvény alapján a védők névjegyzékét már közzétette? Van-e tudomása arról, hogy az igazság- ügyminiázter ur annak ellenére, hogy elegendő jelentkező és kérvényező volt, a kérvényeket figyelembe nem véve, hivatalból nevezett ki védőket? Van-e tudomása arról, hogy az igazság- úgyminiszter ur feddhetetlen ügyvédeknek a védők jegyzékébe való felvétele iránt beadott kérvényét eddig egyáltalán el nem intézte? És végül van-e tudomása arról, hogy a magát szociáldemokratának valló igazságügymi- niszíer ur egyetlen magyar nemzetiségű ügyvédet a védőknek általa összeállított jegyzékébe fel nem vett? Nyomatékosan kérdezzük az összkormányt, hajlandó-e utasítani az igarcápügymjniszter urat, hogy ezt a sérelmes intézkedését váltó ztassa meg." Az interpelláció szövegét még bővebben fogjuk ismertetni. # Kí rHTtrnrri -nak Vtfét issza, Elitét megiiosszaliija Kapható íindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. j lista újságíró rájött arra, hogy a kormánytitkárok az agrárpárt állam által fizetett agitátorai lehetnének. Ma a cseh nemzeti szocialista Öeské Slovo már a községi önkormányzatot félti s azt írja, hogy szó sem lehet a régi magyar jegyzői intézménynek az átültetéséről, az ugyancsak szocialista színezetű Národní Osvobvození pedig a községi önkormányzat alappilléreit félti a kormánytitkári intézménytől. A szocialista lapszerkesztő tudatlanságát megbocsátjuk, mert hiszen honnan is tudhatná, hogy a mai szlovenszkói községi körjegyző s az ál- jamfordulat előtt a községek által fizetett és eltartott körjegyző között semmi szerves közösség nincs. A belügyminiszter mindenesetre nagyot néz most tanácstalanul, hogy ezt az „állami szükségletet*1 milyen hévvél ellenzi most az a párt, amely elsőnek pendítette meg a szlovenszkói községi jegyzői intézménynek a történelmi országokban való meghonosítását. Tárgyalás, tárgyalás Egyelőre annyi látszik bizonyosnak, hogy sok tárgyalásra van kilátás. A kárpátaljai kérdés Rozsypal nyugdíjba vonulásával különösképpen sürgős tárgyalásokat igényel. Nem akarjuk magunkat nagy reményekkel áltatni az autonómia kérdésében, mert hiszen e probléma nem követel tárgyalást, hanem a szojmválasztás kiírását és ha ezirányban tárgyalásokat ígérnek, ez legalább is a dolog halogatását jelenti. Más irányú politikai tárgyalásokat is várnak. Az egyik német lap szerint a köztársasági elnök kívánsága, hogy a németekkel sürgősen tárgyaljanak. Hilgenreinet szenátor újévi cikkéből megtudtuk, hogy a német aktivistákat e miniszterelnök máris felhívta kívánságaik előterjesztésére. Cseh-német kiegyezést várnak, A magyar kisebbséggel is tárgyalni kíván a kormány. S az első hírekre jött a soviniszta sajtó hidegzuhanya is: Ugyan miféle tárgyalás kellene a kisebbségekkel? Az ilyen tárgyalásoknak vajmi kevés kilátásuk lenne. Az alkotmánytörvény kisebbségvédelmi intézkedéseinek kibővítéséről nem lehet szó, mert ezt a „legnagyobb megértést mutató" liberális cseh sajtó is ellenzi, — bár például az elnemzetlenitési törekvések büntetőjogi szankciókkal való felruházása nélkül a kisebbségvédelemnek nincs garanciája. Kétes értékű tárgyalások helyett a kormánynak bőven volna alkalma jóakarata raegnyilvánitására azzal, hogy a magyar törvényhozók interpellációiban, kérdéseiben & parlamenti megnyilatkozásaiban összehordott panaszanyagot komoly mérlegelések tárgyává tenné és a fennálló panaszokat orvosolná. Különös nyitány a kisebbségekkel való politikai tárgyalásokhoz az iskolaügyi miniszter amaz intézkedése, amellyel a kulturális és művészi intézmények segélyezésére szánt összeget osztotta szét s mely osztozkodás alapján a cseh intézni ínyeknek 1 millió 850 ezer korona, a német intézményeknek 658 ezer korona, a szlovákoknak 60 ezer, a pozsonyi cseheknek 44 ezer, a magyaroknak 20 ezer s a ruszinoknak 0 korona jutott... Az előttünk álló hét még sajtócsatározások- kal és zárt tárgyalásokkal fog eltelni, de a következőben a politikai munka megindulása várható. Nagy anyag gyűlt össze a minisztertanács számára is, Meghívó Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ipolysági körzete 1937 január 12-én, kedden délelőtt fél 10 órakor Ipolyságon a Central-szálló különtermében körzeti taggyűlést tart, amelyre a körzetben lévő minden egyes párttagot tisztelettel meghívunk. TÁRGYSOROZAT: 1., Elnöki megnyitó: tartja dr. Salkovszky Jenő, a körzet vezetésével ideiglenesen megbízott tartománygyülési képviselő. 2. Törvényhozói beszámolók. -Tartják: dr. Ho- lota János és dr. Porubszky Géza képviselők. 3. Titkári jelentések: tartják Jády Károly és Reichel Kálmán titkárok. 4. A körzeti pártvezetőség megválasztása. 5. Esetleges indítványok. A körzeti taggyűlésen megjelenésre jogosult minden egyes párttag. Kérjük a Megjelenőket, hogy a taggyűlésre tagsági igazolványukat vagy pedig a meghívókat feltétlen hozzák magukkal. Akik tévedésből meghívót nem kaptalc. jeh étkezzenek a gyűlés kezdete előtt a titkári irodában. Ipolyság, 1937 január 2. Körzeti elnökség. 2
