Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-31 / 25. (4171.) szám

1937 január 31, vasárnap* kotmányos küzdelmünket ilyen alattomos és alaptalan váddal szeretné gyengíteni és diszkreditálni. A kormányelnök most ezzel maga is elitéli az ellenünk használt harc­modort. De Hodza nemcsak ezt az elméleti értékű tételt mondotta a kisebbségi tárgya­lásokkal 'kapcsolatban, hanem tovább is ment egy lépéssel. Azzal, hogy leült tár­gyalni a kisebbséggel és hogy a kisebbség sérelmeinek orvoslására bizonyos módot és formulát keres, elvben elismerte a kisebb­ségi panaszok és követelések jogosultságát és a kisebbségi harc indokolt voltát. Vitába szállhatunk vele arra vonatkozólag, hogy helyes és elegendő-e az ő elképzelése, hogy a kisebbségi kérdés megoldható volna tör­vényes garanciák nélkül, pusztán csak köz­igazgatási intézkedésekkel, de az általa elő­re fölállított szűk megoldási formulában is van mégis valami, amit a kisebbségek elég­tétellel szögezhetnek le. Nevezetesen an­nak beismerését, hogy a közigazgatás a ki­sebbség felé javításra, tökéletesítésre szo­rul. Ezzel kisebbségi harcunk egyik leglé­nyegesebb érvét és tételét tette magáévá. A cseh nacionalista jobboldal egyik szó­szólója (Jezek a Národní Listy hasábjain) „veszedelmes elméletinek mondja Hodza eme szavait, mert ezek szerinte úgy is ma­gyarázhatók, hogy eddigelé az alkotmány- törvény betűje és a közigazgatási gyakorlat közt hézag, sőt ellentmondás van, az alkot­mány nem minden részletében nyert végre­hajtást s a gyakorlatban nem érvényesült a maga teljes szélességében. Pedig valóban igy van: ez a magyarázat közel áll a nem.- j zetj kisebbségek fölfogásához. A magyar | ellenzék 19 éve nem tesz egyebet, mint azj alkotmánytörvény betűjére és szellemére hí-1 vatkozik s követeli az alkotmány rendelke-j zéseinek tiszteletbentartását, a gyakorlati| életben való mindennapi alkalmazását, al törvények papirosán lerögzített kisebbségi [ jogok minden egyes esetben való tényleges kiszolgáltatását. Követeljük az alkotmány által biztosított aránylagos részünket min­den közfunkcióban, minden közkedvez­ményben, tiltakozunk, ha nyelvi jogaink a fegmagyarabb bírósági járásokban sem nyernek érvényesülést, követeljük nyelvi jogainknak a vasútnál és postánál való el­ismerését, kívánjuk a polgári jogegyenlőség alapján ugyanazt a kulturális önkormány­zatot, amely a köztársaság nyugati felében megvan, harcolunk a jogszükitést célzó tör­vénymagyarázatok és azok következményei ellen*. Ez a harcunk mindenütt s mindig az alkotmány betűjének és szellemének érvé­nyéért, tehát mindenképpen az alkotmány keretei közt, az alkotmány alapján folyt. És mivel meggyőződésünk szerint az idők folyamán a törvények, rendeletek és tör­vénymagyarázatok jó része szűkítő célza­tot szolgált és a közigazgatás e szűkítő korlátok közt mozgott, a kiegyezést csak úgy képzelhetjük el, ha nemcsak a köz- igazgatást szorítja rá a kormány a bővi- több törvénymagyarázat szellemében való joggyakorlatra, hanem ha közös akarattal eltakarítjuk mindazokat a szűkítéseket, me­lyek az alkotmánytörvény eredeti tartalmát idők folyamán érintették. Ez pedig csak egyféleképpen lehetséges: a kisebbségi jo­gokat érintő törvények és rendeletek felül­vizsgálatával és módosításával, az alkot­mányban biztosított kisebbségi jogállomá- nyunk visszaállításával és törvényes körül­bástyázásával. Megalakult az egyesült párt nagymihályi szervezete Nagymihály, január 30. Az egyesült orszá­gos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt nagymihályi szervezete a napokban tartot­ta meg tisztújító értekezletét a tagok nagy rész­vétele mellett. Dr. Mertens Alfréd ismertette a politikai és gazdasági helyzetet s hangsúlyoz­ta a pártegyesités nemzetpolitikai jelentőségét. A pártszervezés kérdéseiről Szopkó Imre járási titkár tájékoztatta a hallgatókat. Ezután egy­hangú közfelkiáltással a következőképpen vá­lasztották meg a helyi szervezet uj tisztikarát: Elnök: dr. Ottó Alajos, társelnök: dr. Mertens Alfréd, ügyv. elnök: Kostyánszky Jenő, jegyző: Tlesik Ferenc, titkár: Szopkó Imre, pénztáros: Kostyocsi-k Pál, ellenőrök: Szeller Gyula, Beskó .Ferenc, választmányi tagok: Hoczmann Mátyás, Horváth István, Ceoip Sámuel, Csop Andor, Out- teresík Gyula. Kost.yá.nszky Kálmán, Doibozv Fe­renc, Marna Andor, Tomkó János, Kmetz Viktor, Kardoss Lajos, Cédncsár .János tímár, Ceincsár János cipész, Naeosák István, Granatir Jáno6, ftirbkó János, Paulocsák János, Paulocsák András, Tvavniczky Gyula, Bellázts János, Rabatin Ferenc, Magúra Mihály, Belőj Miklós. Hasonló sikerű értekezlete volt az egyesült pártnak amint Párkányból jelentik — Kisuj- fjiihm is. Gulyás Lajos helyi elnök az egyesült párt munkáját és községe munkáskérdését is­mertette. Hegedűs Balázs az általános gazdasági helyzettel foglalkozott. Hitler rádióbeszéde TUDÓSÍTÁS eleje az első oldalon. Fontos bejelentés — Sajnos, ereket az eredményeket lehetetlen volt mind tárgyalásokkal elérni. Nyilatkozatom­hoz azonban most hozzáfűzhetem, hogy az elért nagy eredményekkel befejeződött az úgyneve­zett meglepetések korszaka. Németország, mint egyenrangú állam, tudatában van európai föl­adatának és lojális módon hajlandó együttmű­ködni a többi néppel azoknak a problémáknak megoldásánál, amelyek bennünket és a többi nemzeteket foglalkoztatják. Németország nincs elszigetelve A kancellár beszédé kővetkező resztben Edén angol külügyminiszter nyilatkozatának taglalásába fogott, — Mindenekelőtt biztosítani akarom Edén miniszter urat, hogy mi németek nem aka­runk elszigetelt nép maradni és nem is érez­zük magunkat elszigeteltnek. Számos szer­ződéssel sikerült a régi feszültségeket meg- enyhiteni. Ilyen szerződés például a Lengyel- országgal kötött megállapodás, vagy az osz­trák-német szerződés, az olasz-német szövet­ség és a birodalom barátságos viszonya Ma­gyarországhoz, Jugoszláviához, Bulgáriához, Görögországhoz, Portugáliához és Spanyolor­szághoz. A japán-német megállapodás azt iga­zolja, hogy a német kormány egyáltalán nem akar izolálódni. A német kormány Belgium­mal és Hollandiával is hajlandó bármikor ba­rátsági szerződésit kötni. — A külkereskedelmi kérdésekben Német­ország mindent elkövet az együttműködés érdekében és a német külkereskedelem 1932 óta tetemesen emelkedett. Boldog vagyok, hogy sikerült a német ipar és kereskedelem tekintélyét helyreállítani és az eredmény egyre jelentősebbé válik. Mindazonáltal a német közgazdaság ugy igyekszik berendez­kedni. hogy abban az esetben is biztosítsa a nép életét, ha néhány európai országot eset­leg megfertőz a bolsevizmus. Edén angol kül­ügyminiszter gyönyörű elméleteket állított föl, de nem törődik a gyakorlattal. így pél­dául megfeledkezett arról, hogy egyedül a spanyol forradalomban 15.000 német veszítet­te el kenyerét és kénytelen volt visszaván­dorolni Spanyolországból, ahová a megélhetés taszította. Edén szempontjából a bolsevizmus olyasvalami, ami Moszkvában van, a mi szem­pontunkból a bolsevizmus olyan pestis, amely ellen Németországnak védekeznie kell. Ezután Hitler Németország népszövetségi po­litikájáról nyilatkozott. Majd a fegyverkezések korlátozásáról szólt A birodalom háromszor ajánlotta föl az európai népeknek a lefegyver­zést, de ajánlatait soha sem fogadták el. Végül a gyarmat! kérdésről emlékezett meg a kancel­lár és megállapította, hogy a blrodalijm a há­ború eJőftt harc nélkül és senki érdekeit meg nem sértve, építette föl gyarmatbirodalmát, amelyet elraboltak tőle. A valódi megbékülés lehető­sége és a kisebbségek Beszéde végén Hitler Európa valódi meg- béküléséuek lehetőségéről beszélt. Hangsúlyozta azt, hogy erre mindenekelőtt a népek belső sta­bilitására és rendjére van szükség, továbbá a kölcsönös tisztelet egymás életlehetőségei iránt. Szükséges, hogy a népszövetséget evolúciós szervezetté alakítsák át. A béke előfeltételei kö­zött van az abszolút egyenjogúság is, továbbá a fegyverkezés egyöntetű megoldása, a nem­zetközi ktitmérgezés megszüntetése. Beszéde további folyamán megállapította, hogy a kisebb­ségi kérdés rendezése feltétlenül hozzájárulna az államok közötti feszültség enyhüléséhez. A kétórás beszéd legvégén Hitler pillantást vetett a jövőre. Bejelentette, hogy a német kor­mány legközelebbi terve néhány nagy német város kiépítése. Berlinre elkészült az uj húsz­éves terv 8 ugyamgy átépítik Münchent, Nürn- berget is Hamburgot is, A kancellár beszédét a következő szavakkal fe­jezte be: — Bár ajándékozna meg a mindenható Úristen békével, bogy hatalmas müvünket befejezhessük. Delbos vasárnap válaszol Paris, január 30. Yvon Delbos külügyminiszter vasárnap Chateuroux-ban beszédet mond az eleset­tek emlékművének fölavatásánál. Beszédében Franciaország békés politikájáról nyilatkozik és válaszolni fog Hitler kancellár szombat} beszédé­re. A francia külügyminiszter nyilatkozatát, a fran­cia rádió továbbítja. Némát ember nem fogadhat el többé NobeNdüat Berlin, január 30. Hitler a következő rende­letet adta ki: „Abból a célból, hogy a jövőben elejét vegyük minden Németországra megszégyenítő eljárásnak, a mai napon elhatároztam a német nemzeti, mii­Esterházy interpellációjára Dérer miniszter intézkedett az érsekuivári járásbíróságon a magyar nyelvhasználat ügyében Prága, január 30. Esterházy János nemzet­gyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügy­vezető elnöke még a múlt év októberében inter­pellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez a magyar nyelvnek az érsekujvári járásbíróságon történő mellőzése tárgyában. „Az érsekujvári bírósági járásban — állapí­totta meg a képviselő interpellációjában — a magyarság arányszáma jóval meghaladja a 20 százalékot és igy ott a magyarságot megilleti a magyar nyelvnek használata. Nemrég helyezték át Érsekújvárra Majkapar Boris járásbirót, aki a telekkönyvi ügyeket intézi. Majkapar bitó nem tud magyarul és mióta ellátja hivatalát, a magyar nyelven irt beadványokat rendszeresen visszautasítja. A magyar nyelvű beadványokra az elintézéseket is csak államnyelven adja ki. Kívánságra ezt különböző végzéseivel tudjuk igazolni. Minthogy Majkapar Boris járásbirónak ez az eljárása sérti az 1920. évi 122. számú nyelvtör­vényt és az 1926. évi 17. számú nyelvrendelet rendelkezéseit, kérdjük Miniszter Urat, hogy 1. hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy Maj­AZ EIFFEL-TORONY - ÖTVEN ÉVES. A párisi Elffel-torony, amely évtizedekig a vi­lág legmagasabb építmé­nye volt és e tekintethet még ma is a harmadik helyen áll, a napokban „ünnej i** ötvenedik szü­letésnapját Az egykori világcsodát, amely 7700 tonna súlyú, eddig 17 millió ember mászta meg. KirnTÍTTuTI -nak vizét issza. Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben la. vészeti és irodalmi dij kiírását. A nemzeti díjat évenkint három erre érdemes német kapja meg évi 100.000 márka összegben. A Nobel-dijat a jövő­ben egyetlen németnek sem szabad elfogadnia­Hitler Adolf." kapar járásbiró sérelmes eljárását azonnal szün­tesse meg. 2. hajlandó-e őt eddigi törvényellenes maga­tartása miatt felelősségre vonni és a megfelelő intézkedéseiket megtenni, hogy a jövőben a ma­gyar nyelvnek törvényben biztosított jogai Ér- sekujvárott a járásbíróságon a maguk teljességé­ben érvényesülhessenek?' Az interpellációra most jelent meg dr* Dérer igazságügyminiszter válasza, amely szószexint a következőképen szóh — Intézkedtem aziránt* hogy a magyar nyel­ven megirt telekkönyvi beadványok elintézésével a novézámkyi járásbíróságnál oly bíró bízassák meg, aki a magyar nyelvet bírja* — Amaz állítás, hogy az interpellációban megnevezett járásbiró a felek beadványait azért utasította el, mert: azok magyarul voltak írva, a valóságnak nem felel meg. A széfparcellázott egyházi birtokok telekkönyvi átírása Prága, január 30. A Ceské Slovo jelenti: Az úgynevezett holíkérbirtokokból számos személy kapott a földreform végrehajtása során földet. Ez uj tulajdonosok helyzete nem volt irigylésre- méltó. A földeket az 1919. évi 215. és az 1921. évi 108. számú törvények értelmében úgyneve­zett rövidített eljárással szerezték, javarészt készpénzzel kifizették, a telken építkeztek, de a telekkönyvi hatóságok a tulajdonjog bekebele­zését megtagadták. Ennek természetesen szá­mos magánjogi vonatkozásban kellemetlen kö­vetkezményei voltak, különösen, hogy nem tud­tak az uj tulajdonosok jelzáloghiteit szerezni. A telekkönyvi hivatalok ugyanis ragaszkod­tak ahoz, hogy a bekebelezés alapjául szol­gáló okmányt egy 1860. évbeli kormányren­deletben meghatározott miniszteri záradékkal lássák el. Ez a rendelet ugyanis az egyházi birtokok sér­tetlenségének védelme érdekében előírja, hogy az állami igazgatás záradéka nélkül egyházi bir­tok tulajdonjoga másra nem kebelezhető be. Ezért számos biró, mint telekkönyvi hatósági főnök, szindikális keresettől való aggodalmában azt kérte, hogy az országos hivatalok lássák el a kérdéses adásvételi szerződéseket záradékkal De az országos hivatalokat, illetve a pozsonyi iskolaügyi referátust eddig az iskolaügyi mi­nisztérium ama nézete kötötte, hogy . a földreforratörvényekre való figyelemmel — jus cogens — nincs szükség külön közigaz­Í látási hivatali záradékra, föltéve, hogy a öldjuttatás a hivatkozott törvény alapján történt, mivel az ilyen Ingatlanszerzés csak a földreformtörvények végrehajtását jelenti és mint ilyen jogi tény, nem tartozik az iskola­ügyi hivatalok hatáskörébe* Az ilyen huzavonákkal okozott gazdasági za­varokra való figyelemmel az iskolaügyi minisz­térium most megengedte, hogy az országos hivatalok az ily adásvételi szer­ződéseket lássák el olyértelmtí záradékkal, hogy „a földreform végrehajtása során rövi ­dített eljárással juttatott földek tulajdonjogé­nak telekkönyvi átruházásáról van szó'*. Minden esetben föltétel azonban az. hogv sr ily szerződéseket az egyházi hatőség már jóvr. hagyta. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom