Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-31 / 25. (4171.) szám
1937 január 31, vasárnap* kotmányos küzdelmünket ilyen alattomos és alaptalan váddal szeretné gyengíteni és diszkreditálni. A kormányelnök most ezzel maga is elitéli az ellenünk használt harcmodort. De Hodza nemcsak ezt az elméleti értékű tételt mondotta a kisebbségi tárgyalásokkal 'kapcsolatban, hanem tovább is ment egy lépéssel. Azzal, hogy leült tárgyalni a kisebbséggel és hogy a kisebbség sérelmeinek orvoslására bizonyos módot és formulát keres, elvben elismerte a kisebbségi panaszok és követelések jogosultságát és a kisebbségi harc indokolt voltát. Vitába szállhatunk vele arra vonatkozólag, hogy helyes és elegendő-e az ő elképzelése, hogy a kisebbségi kérdés megoldható volna törvényes garanciák nélkül, pusztán csak közigazgatási intézkedésekkel, de az általa előre fölállított szűk megoldási formulában is van mégis valami, amit a kisebbségek elégtétellel szögezhetnek le. Nevezetesen annak beismerését, hogy a közigazgatás a kisebbség felé javításra, tökéletesítésre szorul. Ezzel kisebbségi harcunk egyik leglényegesebb érvét és tételét tette magáévá. A cseh nacionalista jobboldal egyik szószólója (Jezek a Národní Listy hasábjain) „veszedelmes elméletinek mondja Hodza eme szavait, mert ezek szerinte úgy is magyarázhatók, hogy eddigelé az alkotmány- törvény betűje és a közigazgatási gyakorlat közt hézag, sőt ellentmondás van, az alkotmány nem minden részletében nyert végrehajtást s a gyakorlatban nem érvényesült a maga teljes szélességében. Pedig valóban igy van: ez a magyarázat közel áll a nem.- j zetj kisebbségek fölfogásához. A magyar | ellenzék 19 éve nem tesz egyebet, mint azj alkotmánytörvény betűjére és szellemére hí-1 vatkozik s követeli az alkotmány rendelke-j zéseinek tiszteletbentartását, a gyakorlati| életben való mindennapi alkalmazását, al törvények papirosán lerögzített kisebbségi [ jogok minden egyes esetben való tényleges kiszolgáltatását. Követeljük az alkotmány által biztosított aránylagos részünket minden közfunkcióban, minden közkedvezményben, tiltakozunk, ha nyelvi jogaink a fegmagyarabb bírósági járásokban sem nyernek érvényesülést, követeljük nyelvi jogainknak a vasútnál és postánál való elismerését, kívánjuk a polgári jogegyenlőség alapján ugyanazt a kulturális önkormányzatot, amely a köztársaság nyugati felében megvan, harcolunk a jogszükitést célzó törvénymagyarázatok és azok következményei ellen*. Ez a harcunk mindenütt s mindig az alkotmány betűjének és szellemének érvényéért, tehát mindenképpen az alkotmány keretei közt, az alkotmány alapján folyt. És mivel meggyőződésünk szerint az idők folyamán a törvények, rendeletek és törvénymagyarázatok jó része szűkítő célzatot szolgált és a közigazgatás e szűkítő korlátok közt mozgott, a kiegyezést csak úgy képzelhetjük el, ha nemcsak a köz- igazgatást szorítja rá a kormány a bővi- több törvénymagyarázat szellemében való joggyakorlatra, hanem ha közös akarattal eltakarítjuk mindazokat a szűkítéseket, melyek az alkotmánytörvény eredeti tartalmát idők folyamán érintették. Ez pedig csak egyféleképpen lehetséges: a kisebbségi jogokat érintő törvények és rendeletek felülvizsgálatával és módosításával, az alkotmányban biztosított kisebbségi jogállomá- nyunk visszaállításával és törvényes körülbástyázásával. Megalakult az egyesült párt nagymihályi szervezete Nagymihály, január 30. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt nagymihályi szervezete a napokban tartotta meg tisztújító értekezletét a tagok nagy részvétele mellett. Dr. Mertens Alfréd ismertette a politikai és gazdasági helyzetet s hangsúlyozta a pártegyesités nemzetpolitikai jelentőségét. A pártszervezés kérdéseiről Szopkó Imre járási titkár tájékoztatta a hallgatókat. Ezután egyhangú közfelkiáltással a következőképpen választották meg a helyi szervezet uj tisztikarát: Elnök: dr. Ottó Alajos, társelnök: dr. Mertens Alfréd, ügyv. elnök: Kostyánszky Jenő, jegyző: Tlesik Ferenc, titkár: Szopkó Imre, pénztáros: Kostyocsi-k Pál, ellenőrök: Szeller Gyula, Beskó .Ferenc, választmányi tagok: Hoczmann Mátyás, Horváth István, Ceoip Sámuel, Csop Andor, Out- teresík Gyula. Kost.yá.nszky Kálmán, Doibozv Ferenc, Marna Andor, Tomkó János, Kmetz Viktor, Kardoss Lajos, Cédncsár .János tímár, Ceincsár János cipész, Naeosák István, Granatir Jáno6, ftirbkó János, Paulocsák János, Paulocsák András, Tvavniczky Gyula, Bellázts János, Rabatin Ferenc, Magúra Mihály, Belőj Miklós. Hasonló sikerű értekezlete volt az egyesült pártnak amint Párkányból jelentik — Kisuj- fjiihm is. Gulyás Lajos helyi elnök az egyesült párt munkáját és községe munkáskérdését ismertette. Hegedűs Balázs az általános gazdasági helyzettel foglalkozott. Hitler rádióbeszéde TUDÓSÍTÁS eleje az első oldalon. Fontos bejelentés — Sajnos, ereket az eredményeket lehetetlen volt mind tárgyalásokkal elérni. Nyilatkozatomhoz azonban most hozzáfűzhetem, hogy az elért nagy eredményekkel befejeződött az úgynevezett meglepetések korszaka. Németország, mint egyenrangú állam, tudatában van európai föladatának és lojális módon hajlandó együttműködni a többi néppel azoknak a problémáknak megoldásánál, amelyek bennünket és a többi nemzeteket foglalkoztatják. Németország nincs elszigetelve A kancellár beszédé kővetkező resztben Edén angol külügyminiszter nyilatkozatának taglalásába fogott, — Mindenekelőtt biztosítani akarom Edén miniszter urat, hogy mi németek nem akarunk elszigetelt nép maradni és nem is érezzük magunkat elszigeteltnek. Számos szerződéssel sikerült a régi feszültségeket meg- enyhiteni. Ilyen szerződés például a Lengyel- országgal kötött megállapodás, vagy az osztrák-német szerződés, az olasz-német szövetség és a birodalom barátságos viszonya Magyarországhoz, Jugoszláviához, Bulgáriához, Görögországhoz, Portugáliához és Spanyolországhoz. A japán-német megállapodás azt igazolja, hogy a német kormány egyáltalán nem akar izolálódni. A német kormány Belgiummal és Hollandiával is hajlandó bármikor barátsági szerződésit kötni. — A külkereskedelmi kérdésekben Németország mindent elkövet az együttműködés érdekében és a német külkereskedelem 1932 óta tetemesen emelkedett. Boldog vagyok, hogy sikerült a német ipar és kereskedelem tekintélyét helyreállítani és az eredmény egyre jelentősebbé válik. Mindazonáltal a német közgazdaság ugy igyekszik berendezkedni. hogy abban az esetben is biztosítsa a nép életét, ha néhány európai országot esetleg megfertőz a bolsevizmus. Edén angol külügyminiszter gyönyörű elméleteket állított föl, de nem törődik a gyakorlattal. így például megfeledkezett arról, hogy egyedül a spanyol forradalomban 15.000 német veszítette el kenyerét és kénytelen volt visszavándorolni Spanyolországból, ahová a megélhetés taszította. Edén szempontjából a bolsevizmus olyasvalami, ami Moszkvában van, a mi szempontunkból a bolsevizmus olyan pestis, amely ellen Németországnak védekeznie kell. Ezután Hitler Németország népszövetségi politikájáról nyilatkozott. Majd a fegyverkezések korlátozásáról szólt A birodalom háromszor ajánlotta föl az európai népeknek a lefegyverzést, de ajánlatait soha sem fogadták el. Végül a gyarmat! kérdésről emlékezett meg a kancellár és megállapította, hogy a blrodalijm a háború eJőftt harc nélkül és senki érdekeit meg nem sértve, építette föl gyarmatbirodalmát, amelyet elraboltak tőle. A valódi megbékülés lehetősége és a kisebbségek Beszéde végén Hitler Európa valódi meg- béküléséuek lehetőségéről beszélt. Hangsúlyozta azt, hogy erre mindenekelőtt a népek belső stabilitására és rendjére van szükség, továbbá a kölcsönös tisztelet egymás életlehetőségei iránt. Szükséges, hogy a népszövetséget evolúciós szervezetté alakítsák át. A béke előfeltételei között van az abszolút egyenjogúság is, továbbá a fegyverkezés egyöntetű megoldása, a nemzetközi ktitmérgezés megszüntetése. Beszéde további folyamán megállapította, hogy a kisebbségi kérdés rendezése feltétlenül hozzájárulna az államok közötti feszültség enyhüléséhez. A kétórás beszéd legvégén Hitler pillantást vetett a jövőre. Bejelentette, hogy a német kormány legközelebbi terve néhány nagy német város kiépítése. Berlinre elkészült az uj húszéves terv 8 ugyamgy átépítik Münchent, Nürn- berget is Hamburgot is, A kancellár beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Bár ajándékozna meg a mindenható Úristen békével, bogy hatalmas müvünket befejezhessük. Delbos vasárnap válaszol Paris, január 30. Yvon Delbos külügyminiszter vasárnap Chateuroux-ban beszédet mond az elesettek emlékművének fölavatásánál. Beszédében Franciaország békés politikájáról nyilatkozik és válaszolni fog Hitler kancellár szombat} beszédére. A francia külügyminiszter nyilatkozatát, a francia rádió továbbítja. Némát ember nem fogadhat el többé NobeNdüat Berlin, január 30. Hitler a következő rendeletet adta ki: „Abból a célból, hogy a jövőben elejét vegyük minden Németországra megszégyenítő eljárásnak, a mai napon elhatároztam a német nemzeti, miiEsterházy interpellációjára Dérer miniszter intézkedett az érsekuivári járásbíróságon a magyar nyelvhasználat ügyében Prága, január 30. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke még a múlt év októberében interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez a magyar nyelvnek az érsekujvári járásbíróságon történő mellőzése tárgyában. „Az érsekujvári bírósági járásban — állapította meg a képviselő interpellációjában — a magyarság arányszáma jóval meghaladja a 20 százalékot és igy ott a magyarságot megilleti a magyar nyelvnek használata. Nemrég helyezték át Érsekújvárra Majkapar Boris járásbirót, aki a telekkönyvi ügyeket intézi. Majkapar bitó nem tud magyarul és mióta ellátja hivatalát, a magyar nyelven irt beadványokat rendszeresen visszautasítja. A magyar nyelvű beadványokra az elintézéseket is csak államnyelven adja ki. Kívánságra ezt különböző végzéseivel tudjuk igazolni. Minthogy Majkapar Boris járásbirónak ez az eljárása sérti az 1920. évi 122. számú nyelvtörvényt és az 1926. évi 17. számú nyelvrendelet rendelkezéseit, kérdjük Miniszter Urat, hogy 1. hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy MajAZ EIFFEL-TORONY - ÖTVEN ÉVES. A párisi Elffel-torony, amely évtizedekig a világ legmagasabb építménye volt és e tekintethet még ma is a harmadik helyen áll, a napokban „ünnej i** ötvenedik születésnapját Az egykori világcsodát, amely 7700 tonna súlyú, eddig 17 millió ember mászta meg. KirnTÍTTuTI -nak vizét issza. Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben la. vészeti és irodalmi dij kiírását. A nemzeti díjat évenkint három erre érdemes német kapja meg évi 100.000 márka összegben. A Nobel-dijat a jövőben egyetlen németnek sem szabad elfogadniaHitler Adolf." kapar járásbiró sérelmes eljárását azonnal szüntesse meg. 2. hajlandó-e őt eddigi törvényellenes magatartása miatt felelősségre vonni és a megfelelő intézkedéseiket megtenni, hogy a jövőben a magyar nyelvnek törvényben biztosított jogai Ér- sekujvárott a járásbíróságon a maguk teljességében érvényesülhessenek?' Az interpellációra most jelent meg dr* Dérer igazságügyminiszter válasza, amely szószexint a következőképen szóh — Intézkedtem aziránt* hogy a magyar nyelven megirt telekkönyvi beadványok elintézésével a novézámkyi járásbíróságnál oly bíró bízassák meg, aki a magyar nyelvet bírja* — Amaz állítás, hogy az interpellációban megnevezett járásbiró a felek beadványait azért utasította el, mert: azok magyarul voltak írva, a valóságnak nem felel meg. A széfparcellázott egyházi birtokok telekkönyvi átírása Prága, január 30. A Ceské Slovo jelenti: Az úgynevezett holíkérbirtokokból számos személy kapott a földreform végrehajtása során földet. Ez uj tulajdonosok helyzete nem volt irigylésre- méltó. A földeket az 1919. évi 215. és az 1921. évi 108. számú törvények értelmében úgynevezett rövidített eljárással szerezték, javarészt készpénzzel kifizették, a telken építkeztek, de a telekkönyvi hatóságok a tulajdonjog bekebelezését megtagadták. Ennek természetesen számos magánjogi vonatkozásban kellemetlen következményei voltak, különösen, hogy nem tudtak az uj tulajdonosok jelzáloghiteit szerezni. A telekkönyvi hivatalok ugyanis ragaszkodtak ahoz, hogy a bekebelezés alapjául szolgáló okmányt egy 1860. évbeli kormányrendeletben meghatározott miniszteri záradékkal lássák el. Ez a rendelet ugyanis az egyházi birtokok sértetlenségének védelme érdekében előírja, hogy az állami igazgatás záradéka nélkül egyházi birtok tulajdonjoga másra nem kebelezhető be. Ezért számos biró, mint telekkönyvi hatósági főnök, szindikális keresettől való aggodalmában azt kérte, hogy az országos hivatalok lássák el a kérdéses adásvételi szerződéseket záradékkal De az országos hivatalokat, illetve a pozsonyi iskolaügyi referátust eddig az iskolaügyi minisztérium ama nézete kötötte, hogy . a földreforratörvényekre való figyelemmel — jus cogens — nincs szükség külön közigazÍ látási hivatali záradékra, föltéve, hogy a öldjuttatás a hivatkozott törvény alapján történt, mivel az ilyen Ingatlanszerzés csak a földreformtörvények végrehajtását jelenti és mint ilyen jogi tény, nem tartozik az iskolaügyi hivatalok hatáskörébe* Az ilyen huzavonákkal okozott gazdasági zavarokra való figyelemmel az iskolaügyi minisztérium most megengedte, hogy az országos hivatalok az ily adásvételi szerződéseket lássák el olyértelmtí záradékkal, hogy „a földreform végrehajtása során rövi dített eljárással juttatott földek tulajdonjogénak telekkönyvi átruházásáról van szó'*. Minden esetben föltétel azonban az. hogv sr ily szerződéseket az egyházi hatőség már jóvr. hagyta. 2
