Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-31 / 25. (4171.) szám

Hal számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ha; Kis Magyarok lapja XVL évf. 25. (4171) szám • Vasárnap ■ 1937 január 31 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— K(, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11, 9 9 SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, P R A H A. A KISEBBSÉGEK ÉS AZ ALKOTMÁNY (d) Nagy teatrális külsőségek közt. tör­tént meg az első lépés a németekkel való úgynevezett kiegyezési tárgyalásokban. A játszmához a cseh kormánypártok csak a három német kormánypártot hívták meg partnernek, szóval a játékot amúgy csalá­dias alapon, a koalíció házi 'ügyeként akar­ták lebonyolítani. A két fél eleve meg van elégedve egymással, hiszen már tiz éve együtt ülnek a kormányban, a cseh pártok meg vannak elégedve a német kormánytá­mogatók szerénységével s a német kor­mánypártok meg vannak elégedve azzal a neszesemmivel, amiben tiz év óta részük van, meg vannak elégedve a helyzettel, mert ha komoly kifogásuk lenne ellene, akkor már esztendők előtt kiléptek volna a kormányból. Szóval kölcsönösen tisztában vannak eleve egymással, hogy az egyik fél nem lesz nagyon engedékeny, épp úgy, mint tiz éven át, a másik meg mindennel meg lesz elégedve, mint eddig tiz évig. De bár ennyire ismerik előre az eredményt is, mégis megrendezték a tárgyalásokat, hogy kölcsönösen igazolást, alibit adjanak egy­másnak. Az egyezkedési kísérlet megren­dezésével ugyanis a német pártok megkap­ják annak igazolását, hogy ők igenis akar­ták és szorgalmazták a kiegyezést, a cseh pártok pedig megkapják azt az érvet, hogy ők igenis hajlandóságot mutattak a német követelések meghallgatására. A tárgyalá­sok ténye tehát mindkettőnek taktikai ha­szon még akkor is, ha az egészből semmi pozitívum nem jön ki. Ám az egymást jól megértő partnerek előre kitervezett játszmájába váratlanul be­leszólt egy meg nem hivott kibic: a néme­tek kétharmadnyi többségét képviselő szu- détanémet párt. A német tárgyalások eme második jelenete már nem volt olyan teat­rális és görögtüzben ragyogó, mint az első, de aztán annál jelentőségteljesebb, mert a dolgok lényegét világította meg. Azt, amit a jól összejátszó koalíciós partnerek föl sem vettek a diszkusszió anyagába. A szu- détanémet párt mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a németség nevében tárgyaló kis kormánypártok a német népnek csak alig egyharmadát képviselik, tehát csak har­madrész megoldásról lehet szó, már pedig Csehszlovákia kisebbségpolitikai problémája csak egyetemes állampolitikai megoldással, összmegoldással rendezhető, ha alaposan és őszintén akarják rendezni. A szudétanémet párt másik tétele alapjaiban hibásnak nyil­vánítja a kormánynémetek kiegyezési ter­vét. A kormánynémetek emlékirata ugyanis Hodza szavaiból kivehetően megelégszik a kisebbségi bajok adminisztratív természetű orvoslásával. Eszerint közigazgatási toll­vonásokkal javítanák meg a kisebbségek­kel való bánásmódot. Ezzel az állásponttal szemben a németség kétharmadának nevé­ben beszélő szudétanémet párt azt állítja, hogy a közigazgatási gépezet technikai ja­vítása és az alkotmánylevélben lefektetett állampolgári egyenjogúság gyakorlati meg­valósítása magától értetődő kötelesség és szükségesség, erről nem is kell vitatkozni. Ha komoly megoldásról akarnak tárgyalni, akkor alkotmányjogi kezességeket kell nyújtani a kisebbségeknek, hogy nemzeti életüket az általuk lakott összefüggő terüle­ten úgy birtokjogiig, mint általában gaz­daságilag, mint pedig kulturális tekintetben tsocbithatatlanul kiélhessék, Szóval nem elegendők a közigazgatási javítások, hanem törvényekkel kell körülbástyázni a kisebb­ségek alkotmánybiztositotta jogállományát. Ilyen lehetne például az elnemzetlenités büntetése. Az alkotmánytörvény ugyanis kimondja, hogy az erőszakos elnemzetleni- tést a törvény büntetendő cselekménynek nyilvánithatja, de a mai napig nincs tör­vény, amely ezt kinyilvánítaná, mert a ki­sebbségek ilyértelmü kezdeményezését a többség elutasítja. Ezt jó volt leszegezni a kisebbségek nevében és jó, hogy ezt nem­csak a legnagyobb kisebbségi párt, hanem egyben az ország legelső pártja szegezte le. Eddig a kormány oldaláról az egész tár­gyalásból kevés megnyilatkozást hallottunk, de legértékesebb pozitívum gyanánt sze­gezhetjük le számunkra Hodza miniszterel­nök ama megállapítását, hogy az ellenzék­nek a bírálathoz természetes joga van s hogy az alkotmány alapján folytatott s az alkotmány által meghatározott jogállomá­nyért folyó ellenzéki harc nem minősíthető államellenesnek, sem államromboló munká­nak. A miniszterelnök eme szavait a leg­nagyobb elégtétellel jegyezhetik föl a ki­sebbségek, mert hiszen ez ugyanaz, amit mi tizenkilenc éve mondunk minden sanda és rosszindulatú támadás ellen, amely al~ Hitler békét és megegyezést „A meglepetések korszaka befejeződött" A kancellár visszapillantása nétv év eredményeire • A vértesen német forra­dalom • Kibontakozás minden vonalon • Vita Edenisei * A syarmaskérdés Német ell'en-NebeldiJI Berlin, január 30. A német birodalmi gyűlést szombaton, Hitler hatalomrakerülésének negye­dik évfordulóján délben 13 óra 7 perckor nyi­totta meg Göring, a birodalmi gyűlés elnöke. Megnyitóbeszédében kijelentette, hogy az 1936 március 29-én választott parlament aránylag hosszú szünetet tartott munkájában. Ezután a Ház elé terjesztette az elfogadandó törvény- javaslatokat, amelyek a következők; 1* Az 1933 március 24-i felhatalmazási tör­vény meghosszabbítása 1941 április 1-ig. 2. Az 1934 január 30-i törvény, amely a bi­rodalom uj felépdtéséről szól, változatlan marad. Az uj felhatalmazási törvényt a képviselők felállással egyhangúan megszavazták. Mint is­meretes, a harminchármas törvény négy évre felhatalmazza a kormányt, hogy törvényeket hozzon. Most újabb négy évvel meghosszabbí­tották. Az 1934 január 30-i törvény arra hatal­mazza fel a birodalmi kormányt, hogy bármi­kor megváltoztathatja az alkotmányt. Ezután a birodalmi gyűlés uj elnökének meg­választására került a sor. Frick belügyminiszter javaslatára Göringet és az eddigi alelnököt újra megválasztották. Göring a birodalmi gyűlés ügyeinek vezetését Kerrl alelnökre bízta. Hitler az elmúlt négy évről Hitler vezér és kancellár félkettőkor meg­kezdte nagy beszédét, amelyet az egész világ napok óta kíváncsian várt. Mindenekelőtt visz- szapillantott az elmúlt négy év munkájára. — Ki hasonlíthatná össze a mai Német­országot azzal az országgal, amely 1933 ja­nuár 30-án létezett! — mondotta, A nemzeti szocialista forradalmat taglalva megállapította, hogy az emberiség évszázadok óta azt gondolta, hogy forradalmat csak az elő­ző hatalmak véres elpusztításával lehet meg­valósítani. Az olasz fasiszta forradalom mellett a német nemzeti szocialista forradalom volt az egyetlen, amely nem alkalmazta a vérről és a gyilokról szóló elvet. ■— Nem tudom, volt-e valaha forradalom, amely oly átütő változást oly békésen valósí­tott meg, mint a nemzeti szocialisták hatalomra- kerülése. A régi rezsim embereit nem bántották és nyugdijaikat is kifizették. Néhány hónappal ezelőtt tiszteletreméltó brit világpolgárok tilta­koztak nálam és azt követelték, hogy bocsás­sunk el a koncentrációs táborból egy Moszkva szolgálatában álló gonosztevőt. Nem tudom, váj­jon ezek a tiszteletreméltó angol világpolgárok ugyanígy tiltakoztak-e a moszkvaiak német- országi tevékenysége ellen, amikor öt év előtt a német kommunisták kiadták a jelszót; „Üssé­tek agyon a fasisztát, ahol találjátok". Azt sem tudom, tiltakoztak-e a spanyol kommunis­ták tömeggyilkosságai ellen. A spanyol helyzet ismerői semleges lapokban megállapitották, hogy a kommunisták 170.000 embert mészárol­tak le a legbestiálisabb módon Spanyolország­ban. A derék demokrata forradalmárok e telje­sítményébe* arányitva a nemzeti modatotékoak jogában állott volna, hogy 4—500.000 embert lemészároljanak Németországban hatalcmrake- lésükkor. E mulasztásunkat nem ítélik meg kegyesen a demokrata világpolgárok, A német nemzeti szocialista forradalomnak kevesebb ál­dozata volt, mint amennyi embert 1932-ben a bolsevisták legyilkoltak a birodalomban. A nép fogalma Hitler kancellár ezután, a nemzeti szocializ­mus lényegéről beszélt. A liberalizmus felvetette az individium fogal­mát, a marxizmus az emberiség fogalmát, a nemzeti szocializmus viszont a nép fogalmát. Az egész német államrendszer , a nép istápolásá- nak és kifejlesztésének alapján áll. A párt és az állam nem egyéb, mint eszköz a nép fenntartá­sára. Hitler ezután a német jogi reform kérdé­sével foglalkozott és bejelentette, hogy néhány hét múlva megjelenik az uj német biintetőtöx- vénykönyv, A termelés a német va-utafederet A német nép életének gazdasági előfeltételeire áttérve kijelentette, hogy a német közgazdasági élet fedezete nem az arany, hanem a termelés Ez a termelés biztosítja a márkát is, ez tartja egyensúlyban s többet ér, mint az arany a ban­kok trezorajiban. A nemzeti szocializmus már öt évvel ezelőtt hirdette a termelés gazdasági jelentőségét és most sikerült is a régi elvet meg­valósítani. A német nép megmentése nem pénz­ügyi probléma, hanem a német munkaerő okos felhasználásának problémja. A német gazdasági élet tervszerű vezetése a négyéves terv megva­lósításában nyilvánul meg. A versaiflesi bilincsek lerázása Ezután Hitler külpolitikai kérdésekre tért át. — A német nép belső rendje lehetővé tette — mondotta —, hogy újjáépítsük a hadsereget és lerázzuk azokat a bilincseket, amelyek a német birodalmat úgy megbé­lyegezték, mint soha más országot a tör­ténelemben. Ez a folyamat teljes sikerrel befejeződött. Utólagosan a következőket szabad megállapítani róla; 1. A német egyenjogúság visszaállítása kizárólag Németországot érintő cselekedet volt. Senkinek nem ártottunk ezáltal, senki­től nem vettünk el semmit; és senkit nem bántottunk. 2, Bejelentem, hogy a német egyenjogú­ság jegyében a birodalmi vasutakat és a| Német Birodalmi Bankot is megfosztjuk ed­digi jellegétől és beépítjük a német biroda­lom fenhatóságába. 3. Ezzel végetértek a versaillesi béke- szerződésnek azok a rendelkezései, ame­lyek a német népet megrabolták egy njo- guságáíól1 és alacsonyabbrendü néppé sü- lyesztették lé, 4. Ünnepélyesen visszavonom azt az aláírást, amelyet a békeszerződéskor egy gyönge kor­mány tett és amely elismerte, hogy a háborút Németország okozta. Ezt az aláírást most visz- szavonom s ezzel helyreállítom a német nép be­csületét A német becsület külső jelei a hadse­reg, a légi haderő, az uj német flotta és a Rajna- vidék ujramegszállása. Ezeket a tetteket megva­lósítani életem legnehezebb és legmerészebb föl­adatai voltak, FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom