Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-31 / 25. (4171.) szám
Hal számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ha; Kis Magyarok lapja XVL évf. 25. (4171) szám • Vasárnap ■ 1937 január 31 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— K(, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11, 9 9 SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, P R A H A. A KISEBBSÉGEK ÉS AZ ALKOTMÁNY (d) Nagy teatrális külsőségek közt. történt meg az első lépés a németekkel való úgynevezett kiegyezési tárgyalásokban. A játszmához a cseh kormánypártok csak a három német kormánypártot hívták meg partnernek, szóval a játékot amúgy családias alapon, a koalíció házi 'ügyeként akarták lebonyolítani. A két fél eleve meg van elégedve egymással, hiszen már tiz éve együtt ülnek a kormányban, a cseh pártok meg vannak elégedve a német kormánytámogatók szerénységével s a német kormánypártok meg vannak elégedve azzal a neszesemmivel, amiben tiz év óta részük van, meg vannak elégedve a helyzettel, mert ha komoly kifogásuk lenne ellene, akkor már esztendők előtt kiléptek volna a kormányból. Szóval kölcsönösen tisztában vannak eleve egymással, hogy az egyik fél nem lesz nagyon engedékeny, épp úgy, mint tiz éven át, a másik meg mindennel meg lesz elégedve, mint eddig tiz évig. De bár ennyire ismerik előre az eredményt is, mégis megrendezték a tárgyalásokat, hogy kölcsönösen igazolást, alibit adjanak egymásnak. Az egyezkedési kísérlet megrendezésével ugyanis a német pártok megkapják annak igazolását, hogy ők igenis akarták és szorgalmazták a kiegyezést, a cseh pártok pedig megkapják azt az érvet, hogy ők igenis hajlandóságot mutattak a német követelések meghallgatására. A tárgyalások ténye tehát mindkettőnek taktikai haszon még akkor is, ha az egészből semmi pozitívum nem jön ki. Ám az egymást jól megértő partnerek előre kitervezett játszmájába váratlanul beleszólt egy meg nem hivott kibic: a németek kétharmadnyi többségét képviselő szu- détanémet párt. A német tárgyalások eme második jelenete már nem volt olyan teatrális és görögtüzben ragyogó, mint az első, de aztán annál jelentőségteljesebb, mert a dolgok lényegét világította meg. Azt, amit a jól összejátszó koalíciós partnerek föl sem vettek a diszkusszió anyagába. A szu- détanémet párt mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a németség nevében tárgyaló kis kormánypártok a német népnek csak alig egyharmadát képviselik, tehát csak harmadrész megoldásról lehet szó, már pedig Csehszlovákia kisebbségpolitikai problémája csak egyetemes állampolitikai megoldással, összmegoldással rendezhető, ha alaposan és őszintén akarják rendezni. A szudétanémet párt másik tétele alapjaiban hibásnak nyilvánítja a kormánynémetek kiegyezési tervét. A kormánynémetek emlékirata ugyanis Hodza szavaiból kivehetően megelégszik a kisebbségi bajok adminisztratív természetű orvoslásával. Eszerint közigazgatási tollvonásokkal javítanák meg a kisebbségekkel való bánásmódot. Ezzel az állásponttal szemben a németség kétharmadának nevében beszélő szudétanémet párt azt állítja, hogy a közigazgatási gépezet technikai javítása és az alkotmánylevélben lefektetett állampolgári egyenjogúság gyakorlati megvalósítása magától értetődő kötelesség és szükségesség, erről nem is kell vitatkozni. Ha komoly megoldásról akarnak tárgyalni, akkor alkotmányjogi kezességeket kell nyújtani a kisebbségeknek, hogy nemzeti életüket az általuk lakott összefüggő területen úgy birtokjogiig, mint általában gazdaságilag, mint pedig kulturális tekintetben tsocbithatatlanul kiélhessék, Szóval nem elegendők a közigazgatási javítások, hanem törvényekkel kell körülbástyázni a kisebbségek alkotmánybiztositotta jogállományát. Ilyen lehetne például az elnemzetlenités büntetése. Az alkotmánytörvény ugyanis kimondja, hogy az erőszakos elnemzetleni- tést a törvény büntetendő cselekménynek nyilvánithatja, de a mai napig nincs törvény, amely ezt kinyilvánítaná, mert a kisebbségek ilyértelmü kezdeményezését a többség elutasítja. Ezt jó volt leszegezni a kisebbségek nevében és jó, hogy ezt nemcsak a legnagyobb kisebbségi párt, hanem egyben az ország legelső pártja szegezte le. Eddig a kormány oldaláról az egész tárgyalásból kevés megnyilatkozást hallottunk, de legértékesebb pozitívum gyanánt szegezhetjük le számunkra Hodza miniszterelnök ama megállapítását, hogy az ellenzéknek a bírálathoz természetes joga van s hogy az alkotmány alapján folytatott s az alkotmány által meghatározott jogállományért folyó ellenzéki harc nem minősíthető államellenesnek, sem államromboló munkának. A miniszterelnök eme szavait a legnagyobb elégtétellel jegyezhetik föl a kisebbségek, mert hiszen ez ugyanaz, amit mi tizenkilenc éve mondunk minden sanda és rosszindulatú támadás ellen, amely al~ Hitler békét és megegyezést „A meglepetések korszaka befejeződött" A kancellár visszapillantása nétv év eredményeire • A vértesen német forradalom • Kibontakozás minden vonalon • Vita Edenisei * A syarmaskérdés Német ell'en-NebeldiJI Berlin, január 30. A német birodalmi gyűlést szombaton, Hitler hatalomrakerülésének negyedik évfordulóján délben 13 óra 7 perckor nyitotta meg Göring, a birodalmi gyűlés elnöke. Megnyitóbeszédében kijelentette, hogy az 1936 március 29-én választott parlament aránylag hosszú szünetet tartott munkájában. Ezután a Ház elé terjesztette az elfogadandó törvény- javaslatokat, amelyek a következők; 1* Az 1933 március 24-i felhatalmazási törvény meghosszabbítása 1941 április 1-ig. 2. Az 1934 január 30-i törvény, amely a birodalom uj felépdtéséről szól, változatlan marad. Az uj felhatalmazási törvényt a képviselők felállással egyhangúan megszavazták. Mint ismeretes, a harminchármas törvény négy évre felhatalmazza a kormányt, hogy törvényeket hozzon. Most újabb négy évvel meghosszabbították. Az 1934 január 30-i törvény arra hatalmazza fel a birodalmi kormányt, hogy bármikor megváltoztathatja az alkotmányt. Ezután a birodalmi gyűlés uj elnökének megválasztására került a sor. Frick belügyminiszter javaslatára Göringet és az eddigi alelnököt újra megválasztották. Göring a birodalmi gyűlés ügyeinek vezetését Kerrl alelnökre bízta. Hitler az elmúlt négy évről Hitler vezér és kancellár félkettőkor megkezdte nagy beszédét, amelyet az egész világ napok óta kíváncsian várt. Mindenekelőtt visz- szapillantott az elmúlt négy év munkájára. — Ki hasonlíthatná össze a mai Németországot azzal az országgal, amely 1933 január 30-án létezett! — mondotta, A nemzeti szocialista forradalmat taglalva megállapította, hogy az emberiség évszázadok óta azt gondolta, hogy forradalmat csak az előző hatalmak véres elpusztításával lehet megvalósítani. Az olasz fasiszta forradalom mellett a német nemzeti szocialista forradalom volt az egyetlen, amely nem alkalmazta a vérről és a gyilokról szóló elvet. ■— Nem tudom, volt-e valaha forradalom, amely oly átütő változást oly békésen valósított meg, mint a nemzeti szocialisták hatalomra- kerülése. A régi rezsim embereit nem bántották és nyugdijaikat is kifizették. Néhány hónappal ezelőtt tiszteletreméltó brit világpolgárok tiltakoztak nálam és azt követelték, hogy bocsássunk el a koncentrációs táborból egy Moszkva szolgálatában álló gonosztevőt. Nem tudom, vájjon ezek a tiszteletreméltó angol világpolgárok ugyanígy tiltakoztak-e a moszkvaiak német- országi tevékenysége ellen, amikor öt év előtt a német kommunisták kiadták a jelszót; „Üssétek agyon a fasisztát, ahol találjátok". Azt sem tudom, tiltakoztak-e a spanyol kommunisták tömeggyilkosságai ellen. A spanyol helyzet ismerői semleges lapokban megállapitották, hogy a kommunisták 170.000 embert mészároltak le a legbestiálisabb módon Spanyolországban. A derék demokrata forradalmárok e teljesítményébe* arányitva a nemzeti modatotékoak jogában állott volna, hogy 4—500.000 embert lemészároljanak Németországban hatalcmrake- lésükkor. E mulasztásunkat nem ítélik meg kegyesen a demokrata világpolgárok, A német nemzeti szocialista forradalomnak kevesebb áldozata volt, mint amennyi embert 1932-ben a bolsevisták legyilkoltak a birodalomban. A nép fogalma Hitler kancellár ezután, a nemzeti szocializmus lényegéről beszélt. A liberalizmus felvetette az individium fogalmát, a marxizmus az emberiség fogalmát, a nemzeti szocializmus viszont a nép fogalmát. Az egész német államrendszer , a nép istápolásá- nak és kifejlesztésének alapján áll. A párt és az állam nem egyéb, mint eszköz a nép fenntartására. Hitler ezután a német jogi reform kérdésével foglalkozott és bejelentette, hogy néhány hét múlva megjelenik az uj német biintetőtöx- vénykönyv, A termelés a német va-utafederet A német nép életének gazdasági előfeltételeire áttérve kijelentette, hogy a német közgazdasági élet fedezete nem az arany, hanem a termelés Ez a termelés biztosítja a márkát is, ez tartja egyensúlyban s többet ér, mint az arany a bankok trezorajiban. A nemzeti szocializmus már öt évvel ezelőtt hirdette a termelés gazdasági jelentőségét és most sikerült is a régi elvet megvalósítani. A német nép megmentése nem pénzügyi probléma, hanem a német munkaerő okos felhasználásának problémja. A német gazdasági élet tervszerű vezetése a négyéves terv megvalósításában nyilvánul meg. A versaiflesi bilincsek lerázása Ezután Hitler külpolitikai kérdésekre tért át. — A német nép belső rendje lehetővé tette — mondotta —, hogy újjáépítsük a hadsereget és lerázzuk azokat a bilincseket, amelyek a német birodalmat úgy megbélyegezték, mint soha más országot a történelemben. Ez a folyamat teljes sikerrel befejeződött. Utólagosan a következőket szabad megállapítani róla; 1. A német egyenjogúság visszaállítása kizárólag Németországot érintő cselekedet volt. Senkinek nem ártottunk ezáltal, senkitől nem vettünk el semmit; és senkit nem bántottunk. 2, Bejelentem, hogy a német egyenjogúság jegyében a birodalmi vasutakat és a| Német Birodalmi Bankot is megfosztjuk eddigi jellegétől és beépítjük a német birodalom fenhatóságába. 3. Ezzel végetértek a versaillesi béke- szerződésnek azok a rendelkezései, amelyek a német népet megrabolták egy njo- guságáíól1 és alacsonyabbrendü néppé sü- lyesztették lé, 4. Ünnepélyesen visszavonom azt az aláírást, amelyet a békeszerződéskor egy gyönge kormány tett és amely elismerte, hogy a háborút Németország okozta. Ezt az aláírást most visz- szavonom s ezzel helyreállítom a német nép becsületét A német becsület külső jelei a hadsereg, a légi haderő, az uj német flotta és a Rajna- vidék ujramegszállása. Ezeket a tetteket megvalósítani életem legnehezebb és legmerészebb föladatai voltak, FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN
