Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-29 / 23. (4169.) szám
j ____________ B n upr B^Bk wR n v g^g Kg| Hgi JgjjpjP K v ^ ^ ^ ^ f Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská M 11 c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. A Katolikus Akció jelentősége Elkészüli az angol semlegességi javaslat Nemzetközi határellenőrzés Spanyolország körül a szovjet nélkül Szabotázs-ügyek az angol alsóház előtt - Anglia nem küld ki megfigyelőt a csehszlovák repülőterek megtekintésére --dúsában pedig a Cumberland páncélost rongálták meg. A munkáspárt bizalmatlansági indítványt tett a kormány ellen öt kikötőmunkás elbocsátása miatt. A kikötőmunkásokat nyilvános vizsgálat megejtése nélkül bocsátották el. A munkáspárt bizalmatlansági indítványát heves vita után az alsóház 330 szóval 145 ellenében elvetette. Att- lee őrnagy, az ellenzék vezére éleshangu beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az al- sóházzol nem ismertették a tényeket. A szabotázs valóban rendkívül komoly veszély és az ad- miralitás első lordjának a feladata, hogy ezt megakadályozza. Az öt munkást azonban elnevezték hazaárulónak anélkül, hogy lehetőséget adtak volna nekik a védekezésre. Semmi okot nem lát arra, hogy ezt az öt embert nem engedték bíróság előtt védekezni. Attlee őrnagynak Baldwin válaszolt. Kijelentette, hogy bizonyos kérdéseket nem lehet a széles nyilvánosság előtt tárgyalni, mert a szükséges titkos szolgálatnak semmiféle értelme nem lenne, ha az valóban nem lenne titok. A Times az ui „szentszövetség“-rö! London, január 28. A Times vezércikkben foglalkozik az általános világipolitikai helyzettel és hangoztatja, hogy az angol kormány és az angol nép azt várja, hogy Hitler kancellár szombaton ugyanúgy fog válaszolni Edén külügyminiszter beszédére, mint ahogy azt León Blum tette. E nyilatkozattal kapcsolatban a Times fölhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy Anglia semmi szín alatt em hajlandó egy uj „szentszövetség“-hez csatlakozni amely más népeknek politikát diktálna. , Az 1815-ben létesített szentszövetség forradalomhoz vezetett és ma is oda vezetne. Ez a politika a marxizmus malmára hajtaná a vizet és Európát kiszolgáltatná a bolesvizmusnak. Anglia nem hajlandó résztvenni a „doktrínák harcában" és ezt az álláspontot egyöntetűen képviseli a birodalom minden polgára, éppen ezért Anglia európai politikája vezérelvének lehet tekinteni. Ez semmi körülmények között sem tekinthető negatív politikának, éppen ellenkezőleg, olyan állam politikai fundamentumának lehet felfogni, amely éppen úgy elutasítja a kommunista, mint a fasiszta krédót Anglia és a csehszlovák repülöállomások London, január 28. A Reübeir-iroáa jeillentit Az angol alsóház tegnapi ülésén kérdésit iinltéz- telk a kormányhoz, hogy eleget tesz-e Anglia a csielbszloráfc kormány megkivásának és ki- kültdi-e egyik katonai képviselőjét a csehszlovák reipáilőiteirek megtekintésére, hogy Így tisztázást .nyerjen a német sajtó ama propagandavádja, hogy a csehszlovák repülőterek szovjelirányítás alatt államaik.. Lord Onanbomne, a külügyminiszter hielyetiteisie, a kérdésire a következő választ adta: — A brit kormány Igein értékeli a csehszlovák kormány meghívását,, de azom a véleményem vám, hogy lehetetlennek tartja, hogy őfelsége követségének valamelyik tagja ílyem természetű vizsgálatot személyesem lefolyt áthasson és ily módom beavatkozzon két idegem állam viszályába, amely őfelsége kormányát közvetlenül nem érdekli. Egy további kérdésire, hogy a marokkói lár togafcásma szóló meghívás nem hasonlatos-e a csehszlovák (kormány meghivásálboiz és hogy az utóbbi eüutaeiltásáibam nem-e fognak határozatlanságot és következetlenséget látni, lord Cirarn- borne tagadókig válaszolt és a következőket mondotta: — Jelem esetiben egész más a helyzet, mert mekünk pontosam megszabott viszonyunk van Marokkóval szemben, még pedig azok a kötelezettségek határozzák meg, amelyeket a marokkói zónáról kötött szerződésünkben vállaltunk. A Csehszlovák Sajtóiroda aiz angol külügyminiszter helyettesének nyilatkozatához megjegyzi, hogy Anglia álláspontja,, amely szerint fölöslegesnek tartja a csehszlovák repülőterek megtekintését, nem meglepő. Anglia nem titkolta, hogy bizonyos helyről származó és Csehszlovákia ellem irányuló áliitásiok valótlanságáról meg van győződve és hoigy a német kampányt elítéli. Amennyiben aizomlbam a brit államtitkár két állam között felmerült vitás ügyről beszél, meg kell jegyezni, hogy Csehszlovákia sohasem áMtotta, hogy bármilyen ok forogna fenn bárminemű konfliktusra. Irta: Katolikus i. E kérdésre vonatkozólag a katolikus egyház legkiválóbb egyéniségei részéről számtalan nyilatkozat hangzott el már. Nálunk Csehszlovákiában is felvetődnek időnként tervek, javaslatok egyházi és világi részről. Ezeknek azonban az a hibájuk, hogy nem határozzák meg egész precízen a csehszlovákiai Katolikus Akció céljait és feladatait. Ennek a bizonytalanságnak a következtében azután a laikus közönség körében sok zavar és félreértés származik. A csehszlovákiai magyar katolikusok körében is nagy a tájékozatlanság a Katolikus Akció tulajdonképpeni hivatását illetőleg. Ezért egyrészről nincs meg a kellő érdeklődés iránta, másrészt pedig egyes személyek helytelenül értelmezik a Katolikus Akciót és zavart keltenek. De akadnak olyanok is, akik —. különösen újabban — a Katolikus Akciót politikai célokra szeretnék felhasználni, visszaélve az egyszerű emberek jóhiszeműségével és vallásos érzésével. Ezért célszerű lesz ezzel a fontos kérdéssel katolikus és kisebbségi szempontból foglalkozni, i egynéhány dolgot tisztázni. Sajnosán kell tapasztalnunk, hogy ami a ka- iölikumot illeti, e tekintetben nincs meg a teljes egyenjogúság a köztársaság nemzetei között, így például a szlovák katolicizmus ma a maga teljes egészében a szlovák nacionalizmus szolgálatában áll, amivel szemben a magyar katolikusok mást se hallanak, minthogy tartózkodjanak mindennemű politikai tevékenységtől, intézményeiket depolitizálják, s vezetőhelyeken ne engedjenek szóhoz olyan egyéneket, akik a politikai életben aktív részt vesznek. Pedig a cseh és szlovák katolikusok vezetőit ott látjuk egyaránt a Katolikus Akcióban, a politikai életben, legyenek azok egyházi vagy világi személyek. Amikor a legutóbbi választásoknál a katolikus szlovák néppárt és az evangélikus szlovák nemzeti párt politikai szövetségre léptek, akkor ez ellen nem volt kifogása a katolikus püspöki karnak. Ezzel szemben a nagyszombati püspök körlevélben egyházmegyéje katolikusait igyekezett eltanácsolni attól, hogy a SzMKE, magyar krulturegyesület munkájában résztvegye- nek és pedig csupán azért, mert ennek az egyesületnek protestánsok is tagjai. Azt sem vesszük észre, hogy a püspöki karnak kifogása volna az ellen, hogy a cseh katolikus néppárt évek óta szoros fegyverbarátságban van a marxista pártokkal, hogy katolikus lapok a szovjetet dicsőítik, s hogy — az agrárpárti sajtó állítása szerint — a katolikus néppárt szónokai a kommunistákkal közösen tartott gyűléseken beszélnek. A szlovenszkói Katolikus Akció egyik ülésén pedig az egyik vezető egyházi férfi arra vonatkozólag adott taktikai utasításokat, hogyan támadják a magyar katolikus ifjúság vezetői a magyar protestánsokat. Pedig ennek az egyházi férfiúnak is tudnia kellene, hogy ma katolikus egyházi részről is célszerűnek tartják a protestánsokkal való együttműködést az egyház közös ellensége —■ a bolsevizmus ellen. Például Pribilla S. J. atya nyilatkozata a Stimmen dér Zeit-ban. 1936 szeptember.) Nálunk pedig még a magyar Katolikus Akdó vezetői között is vannak emberek, akik a magyar kisebbségi élet vezetői ellen rendszeres hadjáratot folytatnak a Katolikus Akcióhoz közelálló lapokban s a Katolikus Akció cégére alatt igyekeznek ellentétet szítani a katolikusok és protestánsok között, hogy ezáltal gyöngítsék a magyarság nemzeti egységét. S ezen munkájukban még azzal dicsekszenek, hogy a hivatalos egyházi körök mögöttük állanak. Micsoda eltévelyedés ez a Katolikus Akció igazi hivatásától. Vannak egyházi hatóságok, amelyek szemet London, január 28. Az alsóház semlegességi bizottságának albizottsága elkészült azzal a javaslattal, amelyet a nagyhatalmak a spanyol határ ellenőrzése érdekében akarnak megvalósítani. Érdekessége a javaslatnak az, hogy csak Anglia, Francia- ország, Németország és Olaszország részvételével számol és Szovjetoroszországot az ellenőrzésből teljesen kihagyja. A javaslat a következő határfeliosztást tartalmazza: 1. A francia-spanyol határt a Pireneusokban Franciaország őrizné. 2. Spanyolország északi partvidékét a francia határtól egészen az északnyugati sarokig a francia és angol flotta őrizné. 3. A Spanyolország és Portugália közötti országhatár felügyeletének kérdésében még nincs döntés. 4. A spanyol partvidéket a portugál határtól a Gibraltárba vezető ut mentén egészen Malagáig az angol flotta ellenőrizné. 5. A spanyol partvidéket Malagától Car- tagenáig a német flotta, 6. a spanyol partokat Cartagenától egészen a francia határig az olasz flotta, 7. a Baleárokat az olasz flotta, Malagát a francia flotta és végül' a spanyol-marokkói partvidéket a francia flotta ellenőrizné. Az ellenőrzési rendszert természetesen csak a territoriális vizeken kívül lehet fel" építeni. A munkáspárt bizalmatlansági indítványa London, január 28. Az angol alsóházban ma ismét izgalmas ülés volt. Az ailsóház foglalkozott ugyanis az angol haditengerészetnél előfordult szaibotázsügyekkel. Hoarc tengerészetügyi miniszter felsorolta az egyes szabotázseseteket. A miniszter állításai szerint 1933 márciusában súlyosan megrongálták a szabotőrök az Olean- der páncélost, 1935 áprilisában az Oberon tengeralattjáró motorját tették tönkre, 1935 novemberében a Royal Oak csatahajót, 1935 márhunynak azon éles harc megnyilatkozásai fölött, amely évek óta folyik a cseh és szlovák katolikusok között, s amely néha egészen durva formákat ölt. De felháborodnak azon, ha a magyar kátolikusok a maguk jogos sérelmeit a legszerényebb formában is előterjesztik hivatalos egyházi fórumokon. A magyar katolikusoktól mindig azt követelik, hogy az Egyház által előirt szabályokat tartsák be. Ezzel szemben maguk az egyházi hatóságok nem tartják be az előírásokat, amikor egy kisebbségi ügy elintézéséről van szó, amint ez legutóbb egy szepességi községben történt, ahol a püspöki hatóság helytelen intézkedései következtében odáig fajult a dolog, hogy az istentiszteleteket egy félévre be kellett szüntetni az Egyház ellenségeinek nagy örömére. II. Ilyen viszonyok mellett, azt hiszem, célszerű lesz legalább röviden ismertem azokat a nyilatkozatokat, amelyek legilletékesebb helyről a Katolikus Akció kérdésében az utolsó időben elhangzottak. 1936 augusztusában XI. Pius pápa egy előtte tisztelgő küldöttség előtt — amelyben a Katolikus Akció vezető egyéniségei vettek részt — a következőket mondotta: „Az apostoli munka, amely a Katolikus Akció lényegét képezi, nem külső megnyilatkozásokból áll, hanem a lélek megnyilvánulása, s erre kell minden erőnket és képességünket összpontosítanunk. Különösen fontos a Katolikus Akcióban a jó példa és az ima." (Osservatore Romano 1936 augusztus 15.) Ugyancsak 1936 nyarán nyilatkozott a Szent- atya a Katolikus Akció céljairól egy 1000 tagú ifjúsági csoport előtt, akiknek ezeket mondotta: Az ifjúság a Katolikus Akcióban példás keresztény életre van kötelezve. Ez az előfeltétele az apostoli működésnek. Az apostoli munkát egyrészt jó cselekedetekkel, másrészt élőszóval kell végezni. A Szentatya nyilatkozatait kiegészíti még az a megrázó beszéd, amelyet 1936 szeptember
