Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-24 / 19. (4165.) szám

iyj/ január 24, vasárnap* 'PKAfcAIV v tAVfeAR-íliKIiA^ Perry Fred és Vines Ellsworfh első profi össze­csapása — a világ legnagyobb feniszcsafája volt A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Newyork, január közepe. A tenisztörténelem eddig a legnagyobb teniszcsatának Cochet és a Big Tildén wimbledoni ötszetes küzdelmét köny­velte el, amelyről nemcsak hasábos íudósitásoik jelentek meg a világlapokban, hanem értekezé­sek Íródtak és a szakemberek egyhangú megál- áliapitása az volt, hogy ennél nagyszerűbb te­niszt eddig még nem játszottak és valószínű, hogy jó hosszú ideig nem is fognak játszani. Éveknek kellett elmúlnia valóban, mig a fehér sport híveinek újból egy olyan összecsapásban volt részük, amely felérte ama hires-nevezetes wimbledoni csata izgalmait és művészi szépsé­geit. Emlékezetes, hogy Tildén és Cochet megöre- gedése, illetve az amatőrsportból való kiválása után az amatőr-tenisz legnagyobb ígéretének a fiatal Ellsworth Vines mutatkozott. Azok a fé­nyes üzleti lehetőségek azonban, amiket a nagy Big feltárt honfitársa szeme előtt, elkápráztat­ták és ő hátat fordított az amatőrségnek. Pro­fesszionista pályafutása a legragyogóbban ala­kult és a profik között hamarosan az élre ju­tott Közben azonban az amatőr-tenisznek uj csillaga ragyogót fel és Fred Perry vitathatat­lanul az amatőrök listájának élére került. Szak­értők és laikusok körében már évek óta tart a yitat ki a világ legjobbja: a professzionista Vines, vagy az amatőr Perry? Az ilyen vita meglehetősen akadémikus termé­szetű és mindkét félnek argumentumai egyenlő értékűek, mert az összehasonlításra nincs meg a lehetőség. Az amatőr Perry és a profi Vines nem találkozhatott rakettel a kézben. Egységes világranglistát nem lehet felállítani, be kell érni a profik és az amatőrök elkülönített listájával. Ki a jobb tehát, Perry, vagy Vines? A kér­désre a múlt nem adhatott választ, mert amikor még mind a két játékos amatőr volt, egyikük sem ért fejlődésének zenitjére, különösen vo­natkozik ez Pcryre, akinek szédületes képessé­gei akkoriban voltak érőben, amikor Vines- fiszel került össze nagy csatákra. Az amatőrkor harcai 1931-ben Perry tehetsége még csak kibonta­kozóban volt, Vines pedig az amerikai Davis- Cup team-nek legnagyobb képességű tagja s ha nem is a legelső, de ktéségtelenül a legelsők kö­zött szerepel a világranglistán. A két matador ebben az esztendőben négy alkalommal találko­zott amerikai versenyeken és mind a négyizben Vines maradt felül. Kétségtelenül jobb volt az akkori PerrynéL Két év múlva, 1933-ban, junius végén folyt le Párisban, a Stade Roland Garrasban az a drámai, felejthetetlen küzdelem, amelynek vé­gén Vines a kimerültségtől eszméletlenül esett össze, mikor Perry az ötödik, 7:6-ra álló sze- tefc szenzációs meccslabdával megszerezte. Az összetört amerikait Perry és Borotra segítette kabinjába. Ezután útjaik elváltak. Vines hivatásos játé­kos lett, amely útra Perry most, négy év múlva követte, miközben fölényes bajnokká nőtte ki magát. Végre elérkezett a nap, amelyen el kellett dőlnie, kettejük között kit illet az elsőség? A rekordmeccs Soha teniszmeccs még olyan érdeklődést nem keltett, mint a világ két legjobb hivatásos játé­kosának ez a három esztendő utáni találkozója. A newyorki Madison Square Garden kicsinek bizonyult. Tizennyolcezer néző kerek 53.000 dollár belépődíjat fizetett, hogy láthassa a mér­kőzést. Ez a bevétel a kétszerese annak, amit 1933-ban a Tilden-Cochet-meccs eredménye- zet a Tilden-cirkusznak. A Perry—Vines talál­kozónak, három esztendő után megvolt az „egv- szeriség" varázsa. A többi ismétlés már nem fog annyit számítani, hiába hirdetik azok reváns- jellegét. A többi már kizárólag üzlet lesz és természetes, hogy Vines is fog nyerni, mert különben a professzionista Perrynek nem akad ellenfele és mutatványos játéka egyszeriben ér­dektelenné válik a küzdelem látszata nélkül.... De azt mindenki tudta, érezte, aki jegyet vál­tott erre az első nagy találkozóra, hogy most igazi sportot, nagy küzdelmet fog kapni, mert a két matador szempontjából nemcsak presztízs­kérdés kerül eldöntésre, hanem anyagiakról is szó van. Nem közömbös, hogy melyikük szere­pel elsőnek a világ legjobb professzionistáinak ranglistáján. Most kellett eldőlnie az elsőségnek, ezen az egy találkozón. S az eredmény, amint ismeretes: a kiváló atléta Perry Fred legyőzte az „ágyu“ Vinest, még pedig meggyőzően, négy szetben, 7:5, 3:6, 6:3, 6:4 arányban. Minden idők legnagyobb játékosa Ezt a jelzőt gyakran adják sportembereknek, bár az ilyen cimosztogatás szintén akadémikus jellegűnek látszik. Perry ez idő szerint kétségtelenül a világ leg­jobb teniszezője, de a szakértők s maga a nagy Tildén szerint is minden idők legna­gyobb játékosa. Tildén elismeri, hogy még őnála is jobb, a nagy Big-nél, aki. egy évtizeden keresztül vitathatat­lanul viselte ezt a díszítő jelzőt. Perryben meg­van Tildén minden kitűnő tulajdonsága és még ennél is több, mondják a szakemberek. Párbaj volt ez Perry és Vines között és Per­ry a párbajt olyan körülmények között nyerte meg, amelyek ránézve Amerikában, abban a csarnokban, amelyet Vines jobban ismert, nem voltak előnyösek. Kivívott, cimét valóban meg­érdemelte. A tenisztörténelem egyik legna­gyobb csatáját vívta meg. Vasidsgek Perry technikailag nagyértékü küzdelemben győzött, amit idegei erejének köszönhet. Ezek­kel az idegekkel alapozta meg karrierjét először az asztaliteniszben, utána pedig a fehérsport­ban. Ez a telivér, minden kiváló testi tulajdon­ságai megáldott atléta tökéletesen uralkodik az idegein, semmiféle megtorpanást nem ismer és semmi nem hozhatja ki lelki nyugalmából. Ideg­zete éppen olyan ruganyos, mint amennyire ruganyosak az izmai. A nagy csatában az ame­rikai üvegkeménységü ütéseivel szemben rendít­hetetlen küzdeni tudását, fölényes nyugalmát és minden lehetőséget kihasználni tudó képességét vitte a küzdelembe. ^MÜZGAIDASÁG ií nHhnillln..illlli..iillu..um>»iilli)»iilli'mlll>i»iiilllimHlt»»>Hllii.iiiliii,iiil ... A rovatért LUKÖ GÉZA felel. .......................................................................... Al akifsuk meg a Magyar Parasztiskola Egyesüket! Irta: Dr, MACMNYIK ANDOR A kisebbségi sorsban élő magyar parasztság' megerősítésétől és fölemelésétől függ az egész itte­ni magyarság fennmaradásának és fejlődésének fontos kérdése. A rimaszombati első Magyar Parasztiskola fejez­heti ki ennek a fejlődésnek első lépését. Magyar viszonylatban itt kerül először a dánok, a finnek és a németek uépmentö Parasztiskola-gondolata tüzpróba alá. Az önkéntes városi, de részben pa* raszfkörökböl, részben pedig a magyar paraszt erejében még bízó és hivő értelmiség itt matatja meg, hogy tud még a faluért, a parasztságért lel­kesedni, dolgozni és áldozni. Megtöri az ellenfeléi A játékukban talán nem is volt olyan nagy a kvalitásbeli különbség, de tagadhatatlanul Per­ry volt az erősebb, erősebb testileg, erősebb a kitartásban, az akaratban, az idegek feletti ural­kodásban, A döntő pillanatokban ellenállhatat­lan volt. Megtörte ellenfelét, amint megtörte. 1933- ban, íniciativája, tettereje kihagyás nélküli, állandó volt. Mikor Vines megnyerte első szervizét, nem hagyta magát megzavartatok S ha az ő szervi­ze talán nem volt annyira bombaszerü, annál pontosabban helyezett volt. Ha alapvonalütései kevésbé voltak is kemé­nyek, annál laposabbak voltak. Perry megtanul­ta Borotrától, hogy Vinest csak rövid labdák­kal lehet megverni, mert a rövid labdák nera adják az amerikai által kívánt ütőszöget. Kö­vette a taktikát, hogy rájátszon az amerikai ütőtempójára. A nagy mérkőzés lefolyása Az ®lsö szetben 5:5-ig mind a két játékos megnyerte a maga szervizét. A hatodik gémben Perrynek sikerült két lob-je és egy gyors háló­támadása. Vines elvesztette biztonságát és el­vesztette a gémet s ezzel — a következő gém biztos volt Perry számára — a szetet. A második szetben az amerikai erősítette a tempót. Teljes keménységet fejtett ki, minden erejét befektette ütéseibe, főleg a service-retur- nokba, 3:0-ra állott a szét az amerikai javára, aki most már nem engedte azt ki a kezéből, mert Perrynek meg kellett erőltetnie magát, hogy az előnyt behozza és — kifáradt. A fontos harmadik szét Perry kiugrásával kezdődött. Az angol vas elszántsággal táma­dott, a hálóhoz rohant s hamarosan 3:0-ra ve­zetett. Perrynek most sikerült elérnie a játék feltét­len irányítását. Mindenekelőtt arra igyekezett, hogy szervizeit helyezze s a visszajövő labdá­kat úgy irányítsa, hogy Vinest állandóan véde­lemre szorítsa. így újra meg újra biztosította a vezetést. Szünet után úgy látszott, hogy újra fordulat következik, Vines átvette a kezdeményezést, gyors alapvonalütésekkel megakadályozta Per- ryt a támadásban s az angol egy-két hibáját kihasználva, 3:0 vezetést ért el. És ekkor mu­tatta be Perry egész művészetét. A legszebb tenisz volt, amit valaha játszottak az, ami ek­kor következett. Variálta az ütések tempóját, rövid labdákkal kihozta Vinest a ritmusból és olyan védelmi rendszert épitett fel, amivel el­lenfele nem tudott megbirkózni. Az amerikainak előre kellett futnia, de nem kapta a labdákat abban a magasságban, ami alkalmat adott volna neki hatalmas drive-jaira. És ezzel elvesztette biztonságát. Perry korlátlan ur lett a pályán. Kiegyenlített 4:4-re. Az amerikai már elbátortalanodott, pszicholó­giailag vesztette el a csatát. Ideges lett, na­gyon is igyekezett, beszaladt a hálóhoz, de kö­vetkezett egy erőteljes contre-drive és Vines elvesztette adogatását. Az amerikai ebben a pillanatban tudta, hogy megverték. Perry hi­deg maradt, uralta a pályát. Utolsó adogatása már 40:15-re állott- és a következő labda „Matcíh, set and game" Perry javára. Itt képes a magvar népért tetterővel, szívvel és lélekkel dolgozni és áldozni és megmutatni és iga­zán érvényrejuttatni a magyar értelmiség testvéri szeretetének és összefogásának akaratát. Termé­szete? azonban, hogy nemcsak az önzetlen gondol­kodású, buzgó előadók és afc anyagi áldozatoktól vissza nem riadó magyar értelmiségtől, hanem egyúttal az élni, dolgozni és fejlődni vágyakozó magyar parasztságtól függ népünk ereje és szabad­sága. Most, amikor a bnlseviki veszedelem nálunk is fenyegeti a népközösséget, legszentebb köteles­ségünk úgy kisebbségi, mint állami szempontból is a parasztság és a munkásság nemzeti érzését felkelteni és igyekezni azt a lelkesítés utján erc­si te ni. Hogy tehát a parasztiskolák nemes és céltudatos munkáját folytathassuk, és hogy majdan érvényre i? tudjuk juttatni népünk érdekében, elengedhetet­lenül szükséges a Magvar Parasztiskola Egyesület mielőbbi megalakítása. Ez az egyesület a prágai Cseb Parasztiskola Egyesület mintájára fog ma­gyar viszonylatban megalakulni az erő? é* gerin­ces magyar parasztság megteremtése céljából ja­nuár 25-án déli 12 órakor Rimaszombatban. E megalakítandó Magyar Parasztiskola Egyesü­let csirája az 1955-ben Komáromban megkezdett és már ott olyan lelkesen munkára jelentkező ke­szegfalusi 87 magyar parasztgazda és néhány ko­MAGANOS SIZŐ A HÓLEPTE BERLINI STADIONBAN. máromi személyiség alapító tagságáig nyúlik visz- sza. E fontos komárom-keszegíalusi megmozdulás a rimaszombati Parasztiskola létrehozásában nyert folytatást. Harmincegy lelkes, menteni kész előadó és 76 élnivágyó magyar parasztember összefogó munkájának további fejlődéséhez és boldogulásá­hoz szükség van a tervbevett Magyar Paraszt iskola Egyesületre. Ezért támogassa minden magyar em­ber ezt a paraszt és népmentő cselekedetet! 1937-re meghosszabbították az adójóváírások intézményét Prága, január 28. Mint ismeretes, a kormány a/ 1985. óvri 28. számú kormány rendelettel azoknak az adófizetőknek, okik 1935. év vé­géig egyenes ad óikat, a pótlékokkal együtt és a forgalmiadét az 1934. év végéig rendesen kiegyenlítették az 1935—36. adévre 3, k vagy 5 százalékos adójóváírást engedélyezett. Ille­tékesek szerint ez az intézkedés bevált s ezért a kormány tegnap a kormány rendel etet a pénzűgyminisztérium indítványára 1937-re is m egho s s zabbi to tta bizonyos vá-11 o z tat ásókkal. A rendelet 1937 január elsejei visszamenő ha­tállyal lép érvénybe. Megélénkült az idegenforgalom Prága, január 23. Az állami statisztikai hiva­tal jelentése szerint december hónapban az ide­genforgalom az 1935. évvel szemben 23 százalék­kal javult. Decemberben 143.5 (109.3) ezer idegen lépett a köztársaság területére és 130,2 (1:1.5) ezer idegen hagyta el Csehszlovákiát. Decemberben 102.5 (86) ezer csehszlovák állampolgár ment külföldre és 101.2 (86.8) ezer tért vissza. Az ide­genek itt tartózkodása decemberben 184.8 (170.8) napot tett ki. A fürdők és a klimatikus gyógy­helyek látogatottsága decemberben javult. Egész évben a látogatók száma körülbelül 750 ezer személy volt. Az egész évben 1.9 millió külföldi jött Csehszlovákiába. A külföldre utazó cseh­szlovák állampolgárok száma 13 millió volt. a Muzeum-kávéházbah Meghívók reklamálása: Naponta délután 6-7 óráig a pozsonyi MftKK otthonában, Safarik-tér 4. I. 6. alatt 1937. február 1-én POZSONYBAN Belépődíj nincs, de önkéntes j|J8 | B# I# B II 1 adományokat a vizsgadij-alap javára Mi II S| 1 « n fi I = köszönettel fogadnak ssss Iwl I» 8% wS ánl 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom