Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-24 / 19. (4165.) szám

rwrii i mini m Mimii — ma— Gyökeres segítséget — a mezőgazdaságnak (p, z.) A mezőgazdasági kényszeregyességek- röl szóló kormányrendelet kihirdetése idején fél' reérthetetlemil leszögeztük egyesült pártunknak ama nézetét, hogy ez az intézkedés nem rendel' keztk azokkal a kellékekkel, amelyek képesek lennének a tönk szélén álló mezőgazdatársada- lom súlyos helyzetén valamit is javítani. Az ál­láspont megindokolása világos és kézenfekvő volt: az eljárás bonyolult és túlságosan költséges ahoz, semhogy a hozzáfűzött túlzott reményeket valóra válthassa. Ma, a rendelet érvényességé- nek tizenegyedik hónapjában már fölrajzolható az eredmény körvonala, amelyről tárgyilagosan megállapítható, hogy egyáltalában rossz s hogy a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás in- tézménye még a legsötétebben látók legminimá­lisabb reményét sem váltotta valóra, Hogy ké­telyeink mennyire helyénvalók voltak, azt mi­sem bizonyítja beszédesebben, mint dr. Srb mi­niszteri tanácsosnak a képviselőház alkotmány- jogi bizottságában adott fölvilágositása. Ebből megtudtuk, hogy a köztársaságban 11,051 eset­ben adtak be indítványt az eljárás megindítása iránt, de az eljárás csak 6913 esetben indult meg, Már ennek a körülménynek a megvilágítására adott magyarázat is egymagában igazolja azt a régebbi megállapításunkat, hogy az eljárás költ­séges és bonyolult. A megindítani kért eljárá­soknak majdnem a felét részben amiatt szüntet­ték be, mert a kérvényező nem tudta letétbe j helyezni az eljárás költségeit, részben pedig azért, j mert az előirások labirintusában ki nem ismerve magát, meg sem jelent a tárgyaláson. A megin­dított 6913 eljárás közül 1428 eljárást szintén beszüntettek minden eredmény nélkül, s ami a legszomorubb, csak 53 esetben kerülhetett sor szavazásra s a hitelezők ezek közül is csak 29 esetben kötöttek egyességet. Srb miniszteri ta­nácsos föntebb ismertetett adataiból minden túlzástól mentesen megállapítható az a tény, hogy a rendelet egyáltalában nem váltotta be az optimisták által hozzá fűzött remények — számban ki sem fejezhető -— kis százalékát sem. Az állami statisztikai hivatal kimutatása némileg eltér a parlament alkotmányjogi bizottságában ismertetett adatoktól, de lényegében mitsem vál­toztat a helyzeten. A statisztikai hivatal kimu­tatása szerint a köztársaság területén összesen 7412 eljárás indult meg. Ezek közül 4556 Cseh- és Morvaországban, 2856 pedig Szlovenszkón és Kárpátalján, A történelmi országrészekben megindított eljárásokban a tuladósodottság 323 millió korona, míg a Szlovenszkón és Kárpátal­ján indított eljárásokban a tuladósodottság kö­zel 209 millió koronát tesz ki, tehát a helyzet aránytalanul súlyosabb, A kimutatásokból meg­állapítható az is, hogy a megindított eljárások­ban a passzívák összege mégegyszer annyi, mint az aktíváké. Ezekkel a számadatokkal szemben azután egykönnyen megdől a rendelet tneghosz- szabbitása idején különösen a baloldali pártok által hangoztatott amaz állítás, hogy a mező- gazdaság helyzete nem is olyan súlyos, mint j ahogy hiresztelik és azt az állításukat a megin-1 ditott eljárások aránylag alacsony számával tá­masztották alá, de figyelmen kívül hagyták a statisztikai hivatalnak a tuladósodottságra vo­natkozó rovatában foglalt számadatokat és el­felejtették azt, hogy az eljárás annyira költsé­ges, hogy a legtöbb esetben már csak ezért sem kérték a megindítását. Az eddig megindítóit el­járásokból fölrajzolódó kontúrok, egy árnyalat­tal még sötétebbek lennének, ha ismernénk ama mezőgazdaságok eladósodottságának adatait, amelyekre vonatkozóan az indítványt vissza­utasították, vagy az eljárást a már jelzett okok­ból nem is kérték. A mezőgazdaság helyzete igenis komoly ag­godalomra ad okot ma, a meghosszabbított mo­ratórium, az úgynevezett fizetési kedvezmények után és a mezőgazdasági kényszeregyességi el­járás intézményének tizenegyedik hónapja vé­gén. Az egyik éppen olyan keveset segített, mint a másik, de a legkevesebbet mégis csak a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás. Tizen­egy hónap eredménye 29 egyesség, — nagyon sovány eredmény és ebben a rendelet hiányos- ' sága és fogyatékossága mellett oroszlánrész juf ! a gazdák nyomasztó helyzetének. Mert mi egyébbel indokolható az a körülmény, hogy az eljárások tekintélyes hányada azért nem indít­ható meg, mert a kérvényezőnek még csak az eljárás költségeire sincs pénze? De ha össze is kuporgatná a gazda az eljárás megindításához szükséges tetemes összeget, remélhető-e, hogy teljesíteni fogja tudni az olyan elenyésző cse­kély számban létrejött egyességekben megsza­bott fizetési kötelezettséget. A jelekből Ítélve, " aligha. Megbízható jelentések szerint a ma még folyamatban lévő — és kevés, mondhatni semmi eredménnyel nem kecsegtető — eljárásokban a költségek összege ezresekre rúg s a hitelezők majdnem minden esetben peres utón érvényesí­tik követelésüket, hogy a sikertelen egyesség után erélyesebben léphessenek föl az adóssal szemben. Ugyancsak szlovenszkói jelentésünk van arról, hogy szakértő körök túlzott optimiz­mussal is legföljebb 5—10 százalékra becsülik amaz eljárások számát, amelyekben esetleg va­lami eredmény várható. Ez lenne tehát az ered­mény? Sajnos, igen! A mezőgazdaság vigasztalan helyzetén csak gyökeres megoldás segíthet. A környező orszá­gokban számos vonzó példa adódik. Hogy a legkézenfekvőbbet, a jugoszláviai megoldást em­lítsük: ott a gazdák adósságának felét egysze­rűen leírták, a másik felét pedig több éven át törleszthető elviselhető részletekre osztották. De nem kell ilyen messzire menni. Pártunk a gaz- daadówtágok rendezésére vonatkozóan néhány 14 1937 Január 24, vasárnap. Prága, január 23. A képviselőház közélelmezési bizottságának cukorügyi albizottsága, mint isme­retes, határozatot hozott, amely szerint a cukor kilónkénti ára 1.40 koronával leszállítandó. A ha­tározati javaslathoz minden párt hozzájárult, ki­véve az agrárpártot, mely utóbbi a Brdlik-féle terv mellett foglalt állást. A terv, mint ismeretes, abban áll, hogy a cukor árának esetleges leszállí­tásával egyúttal emeljék föl a müzsir árát. A terv elutasítását csak örömmel vehetjük tudo­másul. Sajnos, elmúlt már az az idő, amikor a magyar kisgazda leölt sertésének zsírját és a termelt vajat maga fogyasztotta el. Ma kénytelen el­adni azért, hogy a zsir, vagy a vaj és a müzsir ára közötti kis különbséget megtakarítsa és sokszor kénytelen beérni a margarinnal. Egyelőre nyílt kérdés az, hogy leszállitják-e a cukor árát és ha igen, úgy kinek a számiájára. Az agrárok előreláthatólag mindent el fognak követni aziránt, hogy a cukorkarteUek jöve­delme, — amely az ő jövedelmük, — megma­radjon. Hogy ezt a kérdést miként oldják meg, Szloven­szkó és Kárpátalja szempontjából igen nagy fon­tossággal bír. Éppen ezért a magyarságnak ezen a téren nemcsak állásfoglalása, de követelése is van. Mandelik Róbert, a cukorkartell elnöke a „Pra- ger Tagblatt" január 14-iki számában foglalko­zott a cukoripar helyzetével. Rengeteg számada­tot közölt, amelyek között az ember nehezen is­meri ki magát. Annyit azonban megtudunk az adatokból, hogy a gyárak a külföldre eladott cukor mázsájáért 60 koronát kapnak (azóta ez az ár emelkedett), míg a belföldön el­helyezett cukor mázsája után a gyárnak 342 koronája marad. Most, hogy a kivitel lényegesen emelkedett, kö­rülbelül a belföldi fogyasztás mennyiségének 70 százaléka kerül kivitelre (valamikor az export a Irta: FEKETE IMRE belföldi fogyasztás mennyiségének kétszerese volt), könnyű kiszámítani, hogy a cukorgyárak minden mázsa eladott cukorért 226 koronát kaptak. Már most a belföldi cukorárnak 140 koronával való leszállítása esetén, amennyiben ez a leszállí­tás a cukorgyárak terhére menne, az átlagban kapott ár 144 korona lenne. Ezzel szemben a cukorkartell elnöke megállapítja, hogy a cukor előállítási ára mázsánkint 140 korona. Megbízható helyről származó adataimmal ez a szám összevág, de csak úgy, hogy ebben az ár­ban nemcsak az előállítási ár, hanem az összes egyéb üzemi költség, a leírások összege és a befektetett tőke legalább 6 százalékának meg­felelő nyereség is benne van. A parlamenti bizottság tehát helyesen állapí­totta meg az árakat, ha a levonás teljes egészé­ben a cukorgyárak rovására fog történni. Mi sem természetesebb, hogy a köztársaság közvélemé­nye, a termelők és a fogyasztók hatalmas tömege, kivéve az agrárpártot és cukorgyári érdekeltsé­geit, azt követeli, hogy a cukor árának leszállítása a gyárak számlájára történjék. Ezenkívül követeli azt is, hogy szűnjenek meg mindazok a kedvezmények, amelyeket a cukor­gyárak eddig az államtól élveztek. Ez a követe­lés érthető, már csak azért is, mert a cukorkartell működése nemcsak a fogyasztóra, de a kisgaz­dákra sem mondható áldásosnak. Elvégre tartha­tatlan állapot az, hogy a gazda a répát továbbra is 12 koronáért adja el, mert a gazdát legalább 18 koronás ár illetné meg. Fcrdiísák a gyárak erre a célra azokat az összegeket, amelyeket kü­lönféle adóvisszaíéritések és vasúti kedvezmények formájában élveztek. Ezzel a követeléssel össze­függ az is, hogy vegyék már egyszer revízió alá a répakontin­genseket és helyesbítsék azokat. Mert lehetetlen az a helyzet, hogy a nagy cukor­gyárak a saját mezőgazdasági üzemeikben, bérelt földjeiken, vagy az állítólagos „mezőgazdasági cukorgyárak14 részvényeseinek földjén (Stoupal) termeljék a cukorrépamennyiség legnagyobb ré­szét, mig a kisgazdák kontingenseit annyira lecsökken­tették, hogy a vetésforgó, az állattartás és a talaj termelőerejének fenntartása került ve­szélybe. A vetésterületek revíziója annál is inkább kívá­natos, mivel ennek elmulasztása esetén a répa­árak fölemelésének az lenne a következménye, ;• hogy a nagy befolyásosok igyekeznének maguk­hoz ragadni a répakontingens nagyrészét. A bizottság amaz ajánlatához, amely szerint a nélkülöző néprétegek ellátását olcsóbbitott cu­korral kellene biztosítani, Szlovenszkó és Kárpát­alja lakosságának szintén megvannak a külön követelései. A köztársaság 25 kilós átlagos ala­csony cukorfogyasztása úgy jön ki, hogy mig Csehországban a cukorfogyasztás 29 kiló, addig Szlovenszkón a cukorfogyasztás 12, Kárpátalján pedig csak 5 kiló. Az a terület, ahol az életnívó ennyire alacsony, ahol a lakosság nagyrésze csak hírből ismeri a cukrot, indokoltan jelenthető ki teljes egészé­ben olyan Ínséges területnek, ahol alacso­nyabbra kell szabni a cukor árát, mint a köz­társaság többi részeiben. Veszteség ezáltal senkit sem ér. Mert Szlovenszkó I és Kárpátalja népe még nagyarányú árkedvez­mény esetén is csak kis töredékét kanja vissza annak az összegnek, amelytől az alacsonyabban megállapított gabonaárak mellett elesik. Ezen­felül pedig elengedhetetlenül szükség van a nagymértékben nélkülözök, te­hát a kisgazdák, a zsellérek és a munkások ré­szére a cukor árának további csökkentésére. Ennek a kiadásnak a fedezésére fordítandó annak az összegnek egvrésze, amelyet az állam cukor­adóban bevesz, helyesebben annak a megnagyob­bított adójövedelemnek egyrésze, amely az oí° 1 csóbbodás által előálló nagyobb cukorfogyasztás “ révén folyik be az állampénztárba. Kárpátalján több mint negyedével csökkent a gabonafélék vetésterülete 10'7 százalék az átlagos csökkenés Prága, január 23. Az áll'ami statiszti­kai hivatal ma tette közzé az őszi gabona vetésterülete felbecsülésére vonatkozó ada­tokat. Ebből megállapítható, hogy Csehor­szágban a vetésterület 288.377 ha, azaz 10.8 százalékkal kisebb, mint 1936 őszén, Morvaországban 150.313 ha, azaz 10.4 szá­zalékkal kisebb, Szlovenszkón 332.332 ha. A csökkenés 9.2 százalék, Kárpátalján pe­dig a vetésterület 25.698 ha, a csökkenés 27.8 százalék. Az egész állam területén a vetésterület 796.720 ha az 1936. évi 892.602 hektárral szemben, azaz a csökke­nés átlagban 10.7 százalék. A jelentés meg­állapítja, hogy az egész állam adatait véve tekintetbe, a rozs vetésterülete csökkent, az árpa vetésterülete növekedett. A gabo­nafélék vetésterülete Kárpátalján több mint negyedével csökkent. A búza vetésterülete az egész köztársaság területén arányosan csökkent, kivéve Kárpátalját, ahol a csök­kenés nagyobb méretű. A rozs vetésterülete a történelmi országrészekben növekedett, mig Szlovenszkón és Kárpátalján csökkent. I búza vetésSeaü'eféiiek ktrlátezása is a gabonaárakból esillsit levonások megbénítják a sámmiM mezőgazdaságot Nagyszombat, január 23. (Saját tudósítóik­tól.) Á mezőgazdák és föld bárlök o rszágos egyesülete a napokban Nagyszombatban veze­tőségi ülést tartott. Az ülésen emlékiratot dol­goztak ki. Ebben kérik a kormányt, hogy a me­zőgazdasági bérleti szerződési viszonyokat rendező törvény hatályát hosszabbítsa meg mindaddig, mig a gabonamono pélium ér­vényben marad. A memorandumban leszöge­zik azt is. hogy a búza vetésterületéneik kor­látozása es a gabonaárakból eszközölt súlyos levonások megbénítják a mezőgazdaságot. Az egyesület memorandumában ezen kívül kéri, hogy a kormány mielőbb rendezze a rc- paárak kérdését és fölhívja az illetékesek figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, amely amiatt áll elő, hogy a cukorkartell kérdése még mindig nincsen rendezve. Ennek a következ­ménye. ugyanis az, hogy a cukorgyárak rend­szerint addig huzzák-halasztják a répaár meg­I állapi iá sát, mig n»eg nem kezdődnek a mezö- j1 gazdasági munkák és ekkor a szorongatott helyzetben lévő gazdákkal a cukorgyárak azt 'teszik, amit akarnak. Ideje lenne már — ál­lapítja meg a memorandum, — hogy a mezö- „gazdák és a földbérlők maguk állapítsák meg la répa vetésterületét s hogy azt ne a cukor- fgyárak diktálják a gazdaköiziöiiségnek. Befejezés elölt a dobánybeváitss a Víg völgyében Vágihosszufalu, január 23. Tudósítónk je­lenti: Megírta a PMH, hegy a Vág völgyéiben az didiéin minőség tekintetében igen kiváló do­hánytermés volt. A doihánybeviáMás már befe­jezésihez közeledik. Ma már niegállapitható, hogy a gazdák reménye nem vált valóra, mert a kitűnő minőségű dohányt hallatlanul ala­csony áron: 3, de legföiijeiblb 5 koronáért vál­tották he. A termelők a beváltás eredményei­vel egyáltalában nincsenek megelégedve. Nem lehel ÉrsetulvMt rizst vásárolni Érsekújvár, január 23. Tudósítónk jelenti: Is­meretes, hogy a közigazgatási hatóságok Érsek­újvárod több kereskedőt megbüntettek azért, mert a régi készletből maradt rizst a devalváció utáni napiáron adták el s a hatóságok ebben árdrágítást láttak. Több kereskedőt 10—20 ezer koronás büntetéssel és az iparengedély hosz- szabb időre való megvonásával sújtották. A ha­tósági intézkedéseknek az lett a következménye, hogy a kereskedők most nem mernek rizst rak­táron tartani s az elmúlt héten Érsekújvárod alig lehetett rizst kapni. évvel ezelőtt olyan javaslatot dolgozott ki, mely kiválóan alkalmas lett volna, hogy könnyítsen a mezőgazdaság válságos helyzetén. A javaslat sorsa a többi életrevaló magyar kisebbségi ja­vaslat sorsa lett: akta lett belőle. Most pártunk mezőgazdasági szakosztálya a megváltozott vi­szonyokhoz mért uj tervezetet dolgozott ki. A tervezet ismét időszerű, mert a sok eredmény­telen kísérlet után a mezőgazdaság olyan intéz­kedést vár, amely végre alkalmas lesz a súlyos válsággal küzdő mezőgazdák tarthatatlan hely­zetének megváltoztatására. Különösen Szloven­szkó és Kárpátalja mezőgazdáidrsadalma vár gyors intézkedést, valóban könnyítést hozó gyö­kere- intézkedést, mert a kísér!etekből már ép­pen elég volt. (—) A kereskedelmi hitelek nyilvántartása. A Nemzeti Bank a napokban fejezi ibe a pénzintéze­tektől a kereskedelmi hitelekre vonatkozóan be­érkezett anyag földolgozását és február közepén küldi vissza a pénzintézeteknek azokra az adósok­ra vonatkozó bejelentéseket, akik több pénzinté­zet kimutatásában is előfordulnak. Eddig az ideig a pénzintézetek nem kötelesek az adósság állását közölni a 1036 december 31-i állapot ezerint, amint azt több pénzintézet tette. (—) Kukoricabehozatal. A gabonatánsaeáig elnök­sége tegnap tartott ülésén a kisautant államokból 401) vagon kukorica behozatalát engedélyezte ba­romfi etetés céljaira. (—) Fölemelték az apróbb elektrotechnikai áruk árát. Az elektrotechnikád üzemek az apróbb elek­trotechnikai áruk árát a zománc és a réz árának drágulása következtében a tegnap tartott gyűlésen azonnali hatállyal 5 Százalékkal fölemelték. <—) A vajkivitel adatai. Az állatszindikátus be vételedből nyert támogatással 1936 végéig 20 vagon vaj került kivitelre, éspedig 15 vagon Németország­ba, 5 vagon pedig Olaszországba. (—) A cukorrépaszállitás adatai. Az októberi vasúti teberiárusizállitás 19.7 százalékát a répa- szálliitns telte. A. szállított mennyiség 1550 ezer Ionná volt, 'A. cukorrépa és a répaszelet, szállítása •vsak 1 százalékkal marad a szóm, koksz- és brikett szállítás mennyisége mögött, amely október hónap bán a, szállítási forgalom 20 százalékát tette. (—) .Tatareseu irja alá a csehszlovák—román hitelegyezményt. A ..Lidové Noviny“ értesülés sze­rint a Baduleecu Viktor államti.kár által Prágá­ban a román hadsereg fölszerelését elősegítő hitelre vonatkozóan kötött egyezményt maga Talarescu miniszterelnök fogja aláírni. A román miniszter­elnök hir szerint január végén jön Prágába, (—) Szerződéses hivatalnokokat vesz* föl a ke- | reskcdelemügyi minisztérium. Megírta a PMH, hogy arz engedélyezési eljárás egyesítésére irányuló előkészületek javában folynak. A személyi kérdés megoldása még mindig nagy nehézségeket okoz, minthogy a devizabizottság- hivatalnokainak át­vétele ellen kifogások merültek föl. A kormányhoz javaslatot terjesztenek be, hogy a kereskedelem­ügyi minisztérium 50 szerződéses hivatalnokot ve­hessen föl. A fizetéseikre a költségvetésben nincs fedezet. Azt tervezik, hogy külön számlál állítanak föl, erre fogják vezetni az engedélyezési eljárás­ban befolyt illetékeket és ez összegből fogják fe­dezni az adminisztratív kiadásokat. (—) A kereskedelmi malmok átvételi kötelezett­sége. A Gabonatársaság elnöksége tegnap tar- ott ülésén elhatározta, hogy a kereskedelmi malmok akkor tesznek eleget átvételi kötelezett éhüknek, ha az egyes felszabad lási időszakban a föl-zaba- ditott mennyiségnek legalább a 92 százalékát át­vették. (—) A parcellán- és üvegipar a prágai tavaszt vásáron. A parcellán- és üvegipari kiállítás a prá­gai vásároknak mindenkor jelentős ró-zol képezte. A március 5—14-ig tartó tavaszi vásáron* a porcel- lánipnri cégek ismét teljes számban vesznek róv/.t, A kiállításon mindenfajtája porcellánáru bernnln tágra kerül, u^anosak e csoportban kerül benuita fásra a finom kenum ikai áru is. A. c^'vjkorAr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom