Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-24 / 19. (4165.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 0 fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1!., Panská a 1 i c e 12, II. emelet I Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFOM: 303-11. © • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. AZ ENYl Irta: JAROSS ANDOR Az elmúlt napokban e lapok hasábjain Ludwig Aurél tollából egy cikk jelent meg. mely a felekezeti népiskolák helyzetével foglalkozva, helyes kritikai érzékkel mutatott rá a szülők és általában a magyar társadalom kötelességeire ezen iskolák fenntartásával és fokozatos fejlesztésével kapcsolatosan. A cikknek belső javító tendenciája volt. A Slovenszká Politika egyik számában reflektál a cikkre s minden komoly kritikai szempont mellőzésével megállapítja, hogy ime a Prágai Magyar Hírlap is beismeri, hogy nem a hatóságok az okai a magyar iskolaügyekben tapasztalható mulasztásoknak és hiányoknak, hanem maga a magyar társadalom, illetve maguk a magyar szülők. Végül engem is megnevez, mint akinek a hatóságot felelősségre vonó interpellációi és cikkei gyakran jelennek meg e lap hasábjain s íme most én is láthatom, mennyire tévedek, mikor a hatóságot teszem felelőssé, mely ugyanazt nyújtja nekünk magyaroknak, mint a köztársaság többi nemzetiségeinek. Erre a megállapításra könnyű volna az egész magyar iskolaügyet összefogó adatokkal felelni, de ez nem is volna uj, mert minden évben néhány ilyen tartalmú beszéd hangzik el a parlamentben. Ehelyett én most ismertetni akarom egy kis község harcát a magyar népiskoláért, mert ez a kép bizonyító erejű és kis vetülete az egész iskolaügyi helyzetnek. Ény kis község a verebélyi járásban, ott húzódik meg azon a dombvidéken, mely a Zsitva és Garam folyók viszválasztójaként az aranyosmaróti hegyektől elindulva szelíd dombvonulatba megy át, mig elvész a Kisalföld egyenletes síkjában. A verebélyi járás jellegzetes vegyes szlovák-magyar nemzetiségű vidék, egy-két községtől eltekintve legtöbb községében számottevő aránya van mindkét nemzetnek. A Slovenská Liga térképén a verebélyi járás nemzeti hadszíntér, mert a tárgyilagos történelmi szemléletet elvető vak sovinizmus szerint ez a járás szlovák volt, tehát újra szlovákká kell válnia. A magyar nemzetmegtartó munka lépten-nyomon belebotlik itt ebbe az áramlatba, melynek nincsenek gyökerei a falvak népénél, melyet azonban állami tisztviselők, tanítók, csendőrök úgy szolgálnak, mintha ettől függne a köztársaság jövője és az ő egyéni boldogulásuk. A statisztika azt mondja Ényről, hogy 1921-ben 315, 1930-ban 346 lakosa volt, mig azonban 1921-ben 231 volt magyar, addig 1930-ban csodálatos módon felére olvadt le a magyarok létszáma és csak 115 lelket számol. Ény községben egy tanerős magyar tannyelvű állami népiskola volt az államfordulatkor, melyet a tanügyi hatóság a statisztika adataira való tekintet nélkül szlovák tannyelvűre változtatott. Az ényi magyar szülők nem nyugodtak bele ebbe az intézkedésbe és mozgalmuknak néhány év múlva az az eredménye lett, hogy 1924 julius 9-én az aranyosmaróti tanfelügyelőség közölte az iskola gondnokságával a következő iskolaügyi miniszteri leiratot: „Közlöm, hogy az iskolaügyi minisztérium 35121 /I-A/l 924. számú határozatával megvonta a 73460/I-A számú rendelete érvényét és elrendelte a következőket: Tanítási nyelv az ényi állami iskolában az lius I-én kelt 20 ényi szülő nyilatkozata, akik a rábeszélő hadjárat előtt aláírásukkal erősítették meg, hogy gyermekeiket magyarul akarják oktattatni. Ez a 20 szülő akkor minden külső befolyás nélkül, tisztára saját elhatározásából irta alá ezt a nyilatkozatot és ezek csak az 1936. év folyamán kerültek kezembe, mikor a községbeli szülők interpelláció benyújtását kérték. 1924-től 1936-ig aludt az ényi iskola ügye. A tanító gondoskodott róla, hogy minél kevesebb szülő kívánja a magyar tanítást, közben az 1930-as népszámlálás is kedvezően sikerült, a helyi népszámláló biztos 116 magyart törölt el a föld színéről, legalább is papiroson. 1936-ban azonban újból megmozdultak az ényi magyarok, megtalálták az 1924. évi leirat eredeti példányát s erre való hivatkozással 1936 március 18-án feliratot intéztek, az aranyosmaróti tanfelügyelőséghez, melyben kérik hivataMegkezdődöíi az iif moszkvai frockísia-pör Radekék néifiei-langyeNapán segítséggel akarták negdönteni a szovjetet A vádirat felolvasása ■ ■ Trockij és a német nemzeti szocializmus ■ ■ „Ssokoinikov. Pjatakov és Hadak arra a meggyőződésre jutott, hogy csak a kapitalista rendszer segíthet a zilált orosz közgazdaságon" Moszkva, január 23, Az uj nagy troc- kista-pört szombaton délben 12 óra 5 perckor megnyitották. A vádlottak padján Pja- takov, Radek, Szokolnikov, Szerabjakov és tizenhárom más szovjetpolitikus ül, A tárgyalás Ulrich elnöklése alatt kezdődött meg. A vádlottakat hazaárulással, kémkedéssel, terrorista cselekedetek előkészítésével és szabotázzsal vádolják. A vádat Vi- sinszkij főálüamügyész képviseli, A legtöbb vádlott lemondott a védelemről és kijelentette, hogy maga fog védekezni. A formalitások elintézése után megkezdődött a vádirat fölolvasása. A tárgyalóteremben a belföldi és a külföldi sajtó sok képviselője jelent meg, továbbá a diplomáciai testület tagjai, A vádirat megállapítja, hogy a trockisták úgynevezett tartalék-centruma, amelybe Pjatakov, Radek és Szokolnikov tartoztak, tulajdonképpen a trockisták „párhuzamos központja volt, amelyet Trockij utasításai szerint szerveztek meg. Radekék főcélja az volt, hogy erőszakkal megbuktassák a szovjetkormányt és külföldi államok segítségével helyreállítsák Oroszországban a kapitalista államrendszert. Trockij 1935 decemberében levelet irt Radekhez, amelyben feltárja terveit* Japán és német tokét kíván a szovjet természeti kincseinek feltárására, Pjatakov 1935 decemberében Oslo közelében találkozott Trockijval és részletesen megbeszélte vele a terveket. Szokolnikov vallomása szerint a trockisták lemondtak volna az iparosítás és a kollektivitás politikájáról, Pjatakov szerint Trockij a német nemzeti szocialistákkal megállapodott abban, hogy közös hadjáratot fog viselni a szovjet ellen és később szoros német—orosz együttműködésre kerül sor Európában, A német nagyipar szükségleteit szovjetorosz nyersanyaggal fedezték volna. A vádirat mind a tizenhét vádlottat bűnösnek találja, Radek állítólag tárgyalásokat folytatott a moszkvai német katonai attaséval, mig Trockij közvetlen összeköttetésben állt berlini illetékes körökkel. A moszkvai szovjet megdöntése után német, lengyel és japán katonai segítséggel helyreállították volna a kapitalista rendszert Oroszországban, A segítség fe|ében Japán megkapta volna Szakaim szigetét. Radek és Pjatakov, a szovjet bérviszonyainak két legjobb ismerője, aki mindenbe bepillantást nyerhetett, állítólag az évek folyamán arra a meggyőződésre jutott, hogy Szóvjetoroszország föllendülése és egyáltalában Oroszország jóléte csak úgy lett volna biztosítható, ha véget vetnek az erőszakos kollektivizálásnak és helyreállítják a sz tzilált országban a régi kapitalista gazdasági rendszeri A forgalmi és fuvarozási atió megtéritésével segítik a kiviteli ipart Prága, ja.nuáir 23. A pénzügyminisztérium —. a Nieiuie MórigieBpoet éritesüliéj&e ez-erint — a kérdés alapos 'tamiilanáiny'O'Ziása után arra a meggyöwö- diéare jutott, hogy egyiets Ipari szakmáik még a dévai]1 vácié után «eim képeseik tecméfceiilk-et külföldire gffiáflliitam. Ennek fcövetfcez-tébem etlihiartá- rozta., hogy a jövő bein az éippem említett szakmáikban a fcüli'öilidire szállított áru forgalmi adóit és fuvarozási adóit visszatéríti. A szállítmányozási adót a porcelláti, agyagipari, üvegipari és szövőipari, továbbá a zománc, maláta és cukoripari termékek számára visszamenőleg adják meg az 1934—38. évekre. Ezekben az ipari ágakban a jelzett időre a forgalmi adót is visszaadják. Az adó- vlsszatérités kedvezményét csak a szervezett iparoknak adják meg és nem egyénileg, hanem testületeknek. A® adó vissza térítés kedvezményét a. h iratain san mpigáHiatpIta/nidió. kiviteilli. eredményeik .alap ján aidjáfk* ^ _ Kai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2‘- Ke <•$££* ~~ % Ma: Kit Magyarok Lapja 1 XVI. évf. 19. (4165) szám » Vasárnap ■ 1937 január 24 községi bíróhoz hivatta a szülőket, azokat egyenként rábeszélte, hogy ne vallják magukat magyaroknak és gyermekeiket se kívánják magyarul taníttatni. A jelenlevő tör- vénybiró tiltakozott is ezen eljárás ellen, mire a körjegyző azzal mentette magát, hogy felsőbb hatósága utasítására cselekszik és a törvénybirót kiküldte a helyiségből. A községben akkor hajtották végre a földreformot, voltak, akiknek a rokkantse- gélyügye nem volt rendben, rábeszélésre alkalmas érv tehát könnyen akadt s eredményül hozta, hogy 33 magyar anyanyelvű gyermek közül csak 7 maradt, kinek szülei ja gyengéd rábeszélésnek sem engedve, ra- ! gaszkodtak a magyar tannyelvű oktatás- j hoz. Ilyen eredmény után a tanító könnyű | szívvel jelenthette ki, hogy 7 gyermek miatt nem fog vesződni a magyar tannyelvvel. A körjegyző és tanító dicsőségét hir- jdeti és igazolja a kezemben levő 1924 ju1924/25. iskolai évtől kezdve újból módo-! sittatik a beiratkozás eredményéhez képest* és pedig az érvényben levő törvények ér- f telmében úgy, hogy a magyar származású: gyermekeket magyarul, a szlovák szárma- j zásu gyermekeket pedig szlovákul tanítsák.” A minisztérium tehát lehetőséget nyújtott egy, ha gyakorlatilag nem is egészséges, de' igazságos megoldásra, melyet, miután a ta-j nitó mindkét nyelvet bírta, minden nehéz-; ség nélkül be lehetett volna vezetni. De; megmozdult a liga és egy vasárnap a ren-j delet megjelenése után kiszállt Alsó-Győ- röd községből a körjegyző, aki az akkori j
