Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-24 / 19. (4165.) szám

1937 január 24, vasárnap. los megállapítását annak, hogy miért szü- .netel a magyar tanítás Ényen, holott min­den évben több mint 30 magyar gyermek jár az ényi iskolába. 1936 április 28-án megérkezik a tanfelügyelőség válasza, mely szerint: ..Amennyiben 1936 szeptember 1-én az Önök községében a tanköteles gyerme­kek száma túllépi az 50-et. az iskola- és tnépmüvelésügyi minisztérium referátusának •indítványt terjesztünk be a második osz­tály szervezésére, úgyszintén, hogy az Önök iskolájánál a két osztály egyike ma­gyar taniíásnyelvii legyen/' 1936 julius 30-án az ényi magyar szülők egy küldöttsége kereste fel Aranyosmaró- ton a tanfelügyelőt és benyújtotta az ényi szülők memorandumát, melyben hivatko­zással az április 28-án kelt leiratra, közlik, hogy az évvégi beiratkozáskor 64 tanköte-j les gyermeket írtak össze s ezek közül 31 ; kéri a magyar tanítást. A tanfelügyelőt lát- [ hatólag kellemetlenül érintette az eredményi s kijelentette, hogy Ény elmagyarosodott ^ szlovák község és azok között is szlovákok jj vannak, akik a magyar iskoláért harcol-3 nak, ő tehát nem pártfogolja ezt az ügyet. I A küldöttség azzal a benyomással távozott a Aranyosmarótról. hogy a tanfelügyelő nemi fog kedvező javaslatot benyújtani a referál| tushoz s igy fordultak hozzám interpellációi benyújtása érdekében. Kezemben van 221 magyar szülő nyilatkozata. Ez a 22 szülő" még a névanalizist is kibírja. Ideiktatom a| neveket: Juhász, Csutkay, Petróczi, Soós.í Pintér, Juhász, Csajághy, Csutkay. Pintes.i Géczi, Magyar. Kecskés. Morvát, KálnayJ Bónis, Juhász, Csajághy. Szlovák hangzású-' név van négy: Gasparik, Homola, Mihalik1; és Hugyik és egy német: Smid. 1936 augusztus 10-én interpellációt nyuj-| tottam be az iskolaügyi miniszterhez, mely-" ben feltártam az ényi helyzetet és orvoslá- ' sát kértem. 1936 október ekjén megkaptam a miniszter válaszát, melyet az iskolaügyi miniszter helyett Tucny postaügyi minisz-jj tér irt alá. Ez a válasz olyan volt. mintha' az aranyosmaróti tanfelügyelőségtől kér­tem volna. Rövid lényege, hogy Ényen a szlovák gyermekek olyan túlnyomó több­ségben vannak, hogy nincs szükség ma­gyar tannyelvű oktatásra. A válasz kézhez­vétele után felmentem az iskolaügyi minisz­tériumba az illetékes ügyosztályba és meg­kerestem azt az urat, aki a választ szöve- gezte. Nehezen, de megtaláltam, mert nem szívesen vállalta senki a szerzőséget. Fel­A romániai magyarság földbirtokállományát támadja meg az uj román mezőgazdasági törvény Genfi világhírű nemzetközi jogász ke! védelmére az erdélyi magyarságnak Bukarest, január 23. Az uj mezőgaz­dasági törvény, amelyet most tárgyal a ro­mán parlament, óriási megdöbbenést keltett a román magyarság körében, A romániai országos magyar párt parlamenti csoportja — mint azt már jelentettük — legutóbbi ülé­sén elhatározta, hegy a törvényjavaslattal szemben a legékesebb küzdelmet veszi fel. A törvényjavaslat ugyanis teljesen megköti a földbirtokforgalmat. A javaslat szerint földbirtokot csak diplomás mezőgazda, er­dész, vagy állatorvos, vagy olyan személy vásárolhat, aki saját maga müvelli a földet. Az államnak azonban elővételi joga van min­den földbirtokra, amely eladásra készül és az eladó feltétel nélkül köteles magát alávetni az állam határozatának. Az állam elővételi joga csak akkor szűnik meg, ha szomszédos földbir­tokosok vásárolnak egymástól földet. A tör­vényjavaslat alkalmas arra, hogy magyar em­ber egyáltalán ne vásárolhasson földet és hogy az eladásra kerülő magyar földek az állam vagy román ember kezére jussanak, Genf, január 23. A Neue Züricher Zeitung legutóbbi számában hosszabb cikk jelent meg Guggenheim genfi egyetemi tanár, az ismert nemzetközi jogász tollából az időszerű kisebb­ségi és nemzetiségi jogi kérdésekről. Guggen­heim professzor különösen a romániai állapo­tokkal foglalkozik s hosszabban ir a román par­lamentben jelenleg tárgyalás alatt álló, a román állampolgársági lajstrom fölülvizsgálatára vonat­kozó törvényjavaslattal. A javaslat értőimében — állapit ja meg a svájci nemzetközi jogász — a háború után Romániához csatolt uj területek lakosságá­nak román állampolgárságát bárki kétség­bevonhaitja s ebben az esetben az illetőnek magának keli bizonyítania azt, hogy állam­polgárságát szabályszerűen megszerezte. A román hát óságok hiányos szervezete és az ottani álilapoitioik imiatt azonban teljesen lehe­tetlen a bizonyítékokat beszerezni. Tehát m adisóíotku (hatóságoknak bármilyen rosszakaratú följelentés alapján jogában áll bárkait ife megfosztani román állampolgárságától • még akkor is, -ha ‘előzetesem a legfelső bÍrósá­gok elismerték is aiz illető román állampolgár­ságát. Ha a törvény életbe lép, — írja a továbbiak­ban Guggenheim professzor, — Romániában a kisebbségek nem részesének többé jogvé­delemben. Ezzel nagymértékben szaporodik majd a hontalanok száma, akiket egyik or­szágból a másikba toloncolnak, anélkül, hogy bárhol is letelepedhetnének. mmlm választottak m leveliit Pírt énekujviri elnökévé Érsekújvárod is megtörtént a két gárt formai egyesítése Jouhaux, a letartóztatott atyja annakidején szakí­tott fiával, mert annak politikai magatartását soha sem helyeselte. Apa és fiú évek óta nem érintkez­nek. A francia szakszervezetek vezetője mcSt ki­jelenti, hogy rosszalja fiának cselekedeteit Állító­lag maga León Jouhaux volt. az, aki figyelmeztette a hatóságokat fiának fegyvercsempészésére. Meszéíé Ídívddhn, hogy mikor az állam minden felelős tényezője állandóan hangoztatja a Cseh­szlovákiában élő nemzetek jogos kívánságai tel- Ijesitését és föltételezzük, hogy az állam helyze­tére és jövőjére való tekintettel ezirányu kész­ségüket tettekkel is bizonyítani kívánják, hogy ugyanakkor az alsóhbfoku hatóságok a felelős kormánytényezők szándékaival ellentétben, a nyelvtörvény rendelkezéseit nem tartják be. Le kell szögeznünk azt a szomorú tényt, hogy a magyarság helyzetét nem igen ismerik és nem ismerik eléggé a magyarlakta vidékek viszo­nyait Hiac tudnia keit mindenki­nek, állami hivatalnoknak és magyar nemzettár­sunknak egyaránt, hogy mi a magyarság hely­zete a köztársaságban, mik a kívánságai, hogy S él, milyenek az életkörülményei és életviszonyai. Ezen körülmények ismerete nélkül nem várhat­juk sorsunk jobbrafordultát, már pedig minden magyarnak csak egy célja lehet, hogy a magyar­ság minden egyes tagja mennél könnyebben és a jobban boldogulhasson. S SéceífnCZ'ZÜk, hogy az állami közigazga- Jtás cs az állam egyéb szerveinél elenyésző szó- |mu magyar jut alkalmazáshoz, hogy az állások | betöltésénél a nemzetiségi arányszémot nem tart­ják be, hogy törvényben és államszerződésben I biztosított jogainkat az alsóbbícku hatóságok nem mindig tartják be s ezért elhatároztuk, hogy a jö­vőben rendszeres sajtószolgálatot tartunk fönn, i hegy' sérelmeinket a felsőbb hatóságok és a kel­lően föl nem világosított más nemzetiségű pol* ; górok tudják, hogy lássák a valódi helyzetet és hogy minden magyar ismerje a magyarság valódi [igazgató, a keresztényszocialista párt eüraőtke feivtáilüva elnököltek. Holoia képviselő rész­letes felszólalásában ismertetne az egyesülés kö'rülimiáiuyeit s az uj szervezési szabályokat, junayd IViieh.ta Ferenc korelnőik vette át az ed- nökláist is az ö vezeTse melleit egyhanyu lel- kes&uiéfsel a következő tisztikart vála óották meg: II nők: I>r. Hol óta .Iá nos. Társelnök: (kivédi János. Alelnökök: Dr. Turchányi Imre, L szi La­jos, dr. Lapka Béla, Pliohtia Ferenc. Cíuczor Mihály, ZoKvátty Ferenc, Mészáros Lajos, Ná­dor János, L’j. picsa Józsii, Farkas Ferenc, Béták Antal, Kovacsovies István. Titkár: Mészáros László. Jegyző: Halász Gyula. Pénztáros; Ej. Mészáros Ferenc. Ellen­őrük: Dopesányi Károly és Farkas Lajos. A iköwgyülés eziiíán 70 tacp’í végre’.iajlóbi- •zotiságoí és 200 tagú r.apy válasz: m-anyi vá- lasToíL majd ülvéni János társéi nők le.ikes beíejeő szavai utón \ ágai árt. BíssisiviaüauHBWBBK--*1 ifff '' "vK . B r tt s s /. e 1, január 23. Paul Jouhaux, a francia jj Belgium semleges akar maradni, szakszervezetek főtitkárának León Jouhaux-nak | Hir szerint az eddigi letaríózlatásokat sok más fiát tegnap LiitUchbcn letartóztatták, mert bebíaso- * letartóztatás ftfgja követni, mert a rendőrség n»eg- nyosodott, hogv több tárrá Tál fegyvert szállított í állapitótta, hogy Belgiumban és Franc aorszigban Spanyolországba. A francia fegyvercsempész apja3 jól megszervezett fegyveresempé zbanda működik, nem tudott fiának Űzőiméiről. Paul Jcnhaux val S amely hosszabb idő óta óriási fegyvermenuyiségek- egyidejiileg két más személyt is letartóztattak, ij kel látja el a valenciai kormányt. A rendőrség bá- akikről bebizonvosod'tt, hogy a belga, kormány | rom nvpig titokban tartotta a nyomozást. A iran- batározott tilalma ellenére nagyarányú fegyver-g cl a, reggeli lapok azt írják, hogy Paul Jouhaux szállításokat bonyolítottak le a spanyol kormány | m utegy politikai vezetője volt annak a. szélesre javára. Mint ismeretes, Belgiumban a lehető lég-S kiágazó szervezetnek, amely a spanyol kormány szigorúbban üldözik a fegyvercsempészeket, mert ® nevében fegyvereket vásárolt Belgiumban. León Kirt^ííeTTíl -nak vizét issza, Életét nveglEosszabbitja Kapható mindenütt, az olcsóbb kísüvegekben is. A DUGE A SÍFUTÁSHOZ IS ÉRT. Az olasz miniszterelnök legújabb képe. Mellette Romano nevű kisfia. 2 Angol-ameribai gazdasági tárgyalások A „tismo* ráták megllagatiása" • Ruaciman RooseveJnél I zárlatot rendel e! a nyersanyagokra. Roosevelt viszont azt akarja megtudni, hogy Anglia mi­lyen kereskedelmi poliíikót óhajt folytatni az •európai kontinensen, különösen Németország vi­szonylatában. Az úgynevezett „have nőt" nem­zetek kérdései is szóba kerülnek, azaz Roosevelt érdeklődik, hogy a gyarmati nyersanyagokkal nem rendelkező hatalmakat miként lehetne ki­elégíteni. Az rlíak’ncs vátcr»5ry ezrdní • rrickréciák között megállapad és készül a 1 éke ibiztosítására és a közgazdaság fölpezsditérére". Washington, január 23. Roosevelt köztársa- ' gi elnök és Rundman angol kereskedelmi mi- ní'-ter tárgyalásai szombaton megkezdődtek a Fehér Házban. A tárgyalások elsősorban a ve- luíastabilizáció kérdésiéire vonatkoznak. Ha a két államférfin megállapodik, akkor a megálla­podás hatása Európában is kimaradhaíatlancá vá?ik, mert Rundman és Roosevelt általános po- iíikai, pénzügyi és kerek. z'Viri kérdésekről is í a:::'érkezőit. Rundman ezt akarja mcg'udni, hegy Amerika európai háború esetén milyen Érsek újvár, január 23. (Saját tudósítónk­tól.) A magyar eíleinizéki pórbeik egyesüiLásié- iTi-ek giccidio'ata iiulajjdtoniké'pipein Érsekújvárról |'indul t ki. Az egyesülés süirgetöi az órsetoujvá- /ri •évtizedes póMiána (hivatkoztak, ahol ! a város politikai életiben 1925 óla minden esetben egyesült frontban vette fel a kél nagy magyar párt a, politikai köz'■leimet s | országra szóló nagy sikereit éppen ennek ! az egységnek küszüjthetíe. Ilyenformán a valóságban Érsek uj váróit , már akkor is megvolt az egység, amikor azt \ országosan nem is pro k Iám állták, úgyhogy a j| legkevésbé volt sürgős itt ennek formai ki- i mondása. |Ajz •eigyesülásinek országos iszony a ílljan való Ffokotaabos kknondása természetesen Érsekuj- B'vároilt idöszerüvíó lelte a kiéndlési. Ex a'ikaloim- gra Kuk} asig meglelt az egyesült párt uj köz- l pun hí pá i í h e !y isó'(:;e. | A lelkes ihiamgtiíaliu gyűlésien dr. Holota Já- |nos nemz/etgyűlési képviseliő. a imagyar neini-j aebi párt einlke és ölvedi Jóimos nyug. bank-i világosítottam a tényleges helyzetről. Meg volt lepve. Sürgős orvoslást kértem. Elvég. ő az ügyosztály főnöke. Felhívtam fi­gyelmét, hogy ennek a miniszteri válasznak a publikálása magában véve sértő a minisz. térré nézve, mert egy miniszternek nem szabad valótlant mondania, még kevésbhc szabad vele valótlant mondatni. Végül megállapodtunk, hogy elvben egyetért a magyar osztály felállításával és kérdést fog iníéztetni Ény község képvise­lőtestületéhez, vájjon vállalja-e a dologi ki. adásokat. Ebben maradtunk. Azóta figye- . lemmel kisérem az ényi helyzetet. A köz­ség szívesen vállalta volna a dologi kiadá­sokat. Az iskolaügyi minisztériumból a le­irat mindeddig meg nem érkezett. Könnyű elképzelni, miért? Ény pedig vár, várja a maga igazságát, az ényi kis magyarok to­vább járnak a szlovák iskolába és nem tud­ják megérteni, miért kell nekik szlovák nyelven tanulni az abc-t, meg az egyszer­egyet. mikor úgy tudják, hogy 1918 óta szabadság van, meg demokrácia. Ez az ényi helyzet 1937 telén. Közben a politikában nagy szavak kergetik egymást. Politikusok, újságírók társadalomválságról, nagy megegyezési lehetőségekről, magyar makacsságról, haladó szellemről és reak­ciós bővületről Írnak és beszélnek. Füstös kávéházi légkörre beállított hullámzó ve­zércikkek foglalkoznak a magyar kisebb­ségi sorssal és igyekeznek aláásni, meg- gyöngiteni a Slovenská Liga törekvéseinek kitett magyar nép védekező érveit és be­csületes, önmegtartó erejét. Ény pedig csak egy hirtelen kiragadott kis példa, mely szá­mos hasonló esetre világit rá. Aki azt hiszi, hogy itt a megértést meg­játszó megadással lehet célt érni. aki abban a naiv hitben ringatja el magát, hogy a csehszlovák szupremácia hódolatteljes elis­merése a kulcs, mellyel javíthatunk a ma­gyar népi sorson, az értse meg, hogy neki fel kellene adnia ma azokat a kis szigete­ket. mint Ény és a többiek. Magatokat aktivistának nevező fegyver­letevők, ugyan meddig vonulnátok vissza a magyar etnikum északi határvonalával, ha csak rajtatok és nem a magyar népen múlna? Ény pedig nekünk program marad ad­dig míg igazságát cl nem ismerik! Fiiffircsfiipisiii Hifiit Bdfliuitibdn fetsitíileiiái a fmam szakszervezetek vezetőjének fiit Pasi! Jouhaux és Spanyolország •• fe apa és a f.a viszonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom