Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-24 / 19. (4165.) szám
1937 január 24, vasárnap. los megállapítását annak, hogy miért szü- .netel a magyar tanítás Ényen, holott minden évben több mint 30 magyar gyermek jár az ényi iskolába. 1936 április 28-án megérkezik a tanfelügyelőség válasza, mely szerint: ..Amennyiben 1936 szeptember 1-én az Önök községében a tanköteles gyermekek száma túllépi az 50-et. az iskola- és tnépmüvelésügyi minisztérium referátusának •indítványt terjesztünk be a második osztály szervezésére, úgyszintén, hogy az Önök iskolájánál a két osztály egyike magyar taniíásnyelvii legyen/' 1936 julius 30-án az ényi magyar szülők egy küldöttsége kereste fel Aranyosmaró- ton a tanfelügyelőt és benyújtotta az ényi szülők memorandumát, melyben hivatkozással az április 28-án kelt leiratra, közlik, hogy az évvégi beiratkozáskor 64 tanköte-j les gyermeket írtak össze s ezek közül 31 ; kéri a magyar tanítást. A tanfelügyelőt lát- [ hatólag kellemetlenül érintette az eredményi s kijelentette, hogy Ény elmagyarosodott ^ szlovák község és azok között is szlovákok jj vannak, akik a magyar iskoláért harcol-3 nak, ő tehát nem pártfogolja ezt az ügyet. I A küldöttség azzal a benyomással távozott a Aranyosmarótról. hogy a tanfelügyelő nemi fog kedvező javaslatot benyújtani a referál| tushoz s igy fordultak hozzám interpellációi benyújtása érdekében. Kezemben van 221 magyar szülő nyilatkozata. Ez a 22 szülő" még a névanalizist is kibírja. Ideiktatom a| neveket: Juhász, Csutkay, Petróczi, Soós.í Pintér, Juhász, Csajághy, Csutkay. Pintes.i Géczi, Magyar. Kecskés. Morvát, KálnayJ Bónis, Juhász, Csajághy. Szlovák hangzású-' név van négy: Gasparik, Homola, Mihalik1; és Hugyik és egy német: Smid. 1936 augusztus 10-én interpellációt nyuj-| tottam be az iskolaügyi miniszterhez, mely-" ben feltártam az ényi helyzetet és orvoslá- ' sát kértem. 1936 október ekjén megkaptam a miniszter válaszát, melyet az iskolaügyi miniszter helyett Tucny postaügyi minisz-jj tér irt alá. Ez a válasz olyan volt. mintha' az aranyosmaróti tanfelügyelőségtől kértem volna. Rövid lényege, hogy Ényen a szlovák gyermekek olyan túlnyomó többségben vannak, hogy nincs szükség magyar tannyelvű oktatásra. A válasz kézhezvétele után felmentem az iskolaügyi minisztériumba az illetékes ügyosztályba és megkerestem azt az urat, aki a választ szöve- gezte. Nehezen, de megtaláltam, mert nem szívesen vállalta senki a szerzőséget. FelA romániai magyarság földbirtokállományát támadja meg az uj román mezőgazdasági törvény Genfi világhírű nemzetközi jogász ke! védelmére az erdélyi magyarságnak Bukarest, január 23. Az uj mezőgazdasági törvény, amelyet most tárgyal a román parlament, óriási megdöbbenést keltett a román magyarság körében, A romániai országos magyar párt parlamenti csoportja — mint azt már jelentettük — legutóbbi ülésén elhatározta, hegy a törvényjavaslattal szemben a legékesebb küzdelmet veszi fel. A törvényjavaslat ugyanis teljesen megköti a földbirtokforgalmat. A javaslat szerint földbirtokot csak diplomás mezőgazda, erdész, vagy állatorvos, vagy olyan személy vásárolhat, aki saját maga müvelli a földet. Az államnak azonban elővételi joga van minden földbirtokra, amely eladásra készül és az eladó feltétel nélkül köteles magát alávetni az állam határozatának. Az állam elővételi joga csak akkor szűnik meg, ha szomszédos földbirtokosok vásárolnak egymástól földet. A törvényjavaslat alkalmas arra, hogy magyar ember egyáltalán ne vásárolhasson földet és hogy az eladásra kerülő magyar földek az állam vagy román ember kezére jussanak, Genf, január 23. A Neue Züricher Zeitung legutóbbi számában hosszabb cikk jelent meg Guggenheim genfi egyetemi tanár, az ismert nemzetközi jogász tollából az időszerű kisebbségi és nemzetiségi jogi kérdésekről. Guggenheim professzor különösen a romániai állapotokkal foglalkozik s hosszabban ir a román parlamentben jelenleg tárgyalás alatt álló, a román állampolgársági lajstrom fölülvizsgálatára vonatkozó törvényjavaslattal. A javaslat értőimében — állapit ja meg a svájci nemzetközi jogász — a háború után Romániához csatolt uj területek lakosságának román állampolgárságát bárki kétségbevonhaitja s ebben az esetben az illetőnek magának keli bizonyítania azt, hogy állampolgárságát szabályszerűen megszerezte. A román hát óságok hiányos szervezete és az ottani álilapoitioik imiatt azonban teljesen lehetetlen a bizonyítékokat beszerezni. Tehát m adisóíotku (hatóságoknak bármilyen rosszakaratú följelentés alapján jogában áll bárkait ife megfosztani román állampolgárságától • még akkor is, -ha ‘előzetesem a legfelső bÍróságok elismerték is aiz illető román állampolgárságát. Ha a törvény életbe lép, — írja a továbbiakban Guggenheim professzor, — Romániában a kisebbségek nem részesének többé jogvédelemben. Ezzel nagymértékben szaporodik majd a hontalanok száma, akiket egyik országból a másikba toloncolnak, anélkül, hogy bárhol is letelepedhetnének. mmlm választottak m leveliit Pírt énekujviri elnökévé Érsekújvárod is megtörtént a két gárt formai egyesítése Jouhaux, a letartóztatott atyja annakidején szakított fiával, mert annak politikai magatartását soha sem helyeselte. Apa és fiú évek óta nem érintkeznek. A francia szakszervezetek vezetője mcSt kijelenti, hogy rosszalja fiának cselekedeteit Állítólag maga León Jouhaux volt. az, aki figyelmeztette a hatóságokat fiának fegyvercsempészésére. Meszéíé Ídívddhn, hogy mikor az állam minden felelős tényezője állandóan hangoztatja a Csehszlovákiában élő nemzetek jogos kívánságai tel- Ijesitését és föltételezzük, hogy az állam helyzetére és jövőjére való tekintettel ezirányu készségüket tettekkel is bizonyítani kívánják, hogy ugyanakkor az alsóhbfoku hatóságok a felelős kormánytényezők szándékaival ellentétben, a nyelvtörvény rendelkezéseit nem tartják be. Le kell szögeznünk azt a szomorú tényt, hogy a magyarság helyzetét nem igen ismerik és nem ismerik eléggé a magyarlakta vidékek viszonyait Hiac tudnia keit mindenkinek, állami hivatalnoknak és magyar nemzettársunknak egyaránt, hogy mi a magyarság helyzete a köztársaságban, mik a kívánságai, hogy S él, milyenek az életkörülményei és életviszonyai. Ezen körülmények ismerete nélkül nem várhatjuk sorsunk jobbrafordultát, már pedig minden magyarnak csak egy célja lehet, hogy a magyarság minden egyes tagja mennél könnyebben és a jobban boldogulhasson. S SéceífnCZ'ZÜk, hogy az állami közigazga- Jtás cs az állam egyéb szerveinél elenyésző szó- |mu magyar jut alkalmazáshoz, hogy az állások | betöltésénél a nemzetiségi arányszémot nem tartják be, hogy törvényben és államszerződésben I biztosított jogainkat az alsóbbícku hatóságok nem mindig tartják be s ezért elhatároztuk, hogy a jövőben rendszeres sajtószolgálatot tartunk fönn, i hegy' sérelmeinket a felsőbb hatóságok és a kellően föl nem világosított más nemzetiségű pol* ; górok tudják, hogy lássák a valódi helyzetet és hogy minden magyar ismerje a magyarság valódi [igazgató, a keresztényszocialista párt eüraőtke feivtáilüva elnököltek. Holoia képviselő részletes felszólalásában ismertetne az egyesülés kö'rülimiáiuyeit s az uj szervezési szabályokat, junayd IViieh.ta Ferenc korelnőik vette át az ed- nökláist is az ö vezeTse melleit egyhanyu lel- kes&uiéfsel a következő tisztikart vála óották meg: II nők: I>r. Hol óta .Iá nos. Társelnök: (kivédi János. Alelnökök: Dr. Turchányi Imre, L szi Lajos, dr. Lapka Béla, Pliohtia Ferenc. Cíuczor Mihály, ZoKvátty Ferenc, Mészáros Lajos, Nádor János, L’j. picsa Józsii, Farkas Ferenc, Béták Antal, Kovacsovies István. Titkár: Mészáros László. Jegyző: Halász Gyula. Pénztáros; Ej. Mészáros Ferenc. Ellenőrük: Dopesányi Károly és Farkas Lajos. A iköwgyülés eziiíán 70 tacp’í végre’.iajlóbi- •zotiságoí és 200 tagú r.apy válasz: m-anyi vá- lasToíL majd ülvéni János társéi nők le.ikes beíejeő szavai utón \ ágai árt. BíssisiviaüauHBWBBK--*1 ifff '' "vK . B r tt s s /. e 1, január 23. Paul Jouhaux, a francia jj Belgium semleges akar maradni, szakszervezetek főtitkárának León Jouhaux-nak | Hir szerint az eddigi letaríózlatásokat sok más fiát tegnap LiitUchbcn letartóztatták, mert bebíaso- * letartóztatás ftfgja követni, mert a rendőrség n»eg- nyosodott, hogv több tárrá Tál fegyvert szállított í állapitótta, hogy Belgiumban és Franc aorszigban Spanyolországba. A francia fegyvercsempész apja3 jól megszervezett fegyveresempé zbanda működik, nem tudott fiának Űzőiméiről. Paul Jcnhaux val S amely hosszabb idő óta óriási fegyvermenuyiségek- egyidejiileg két más személyt is letartóztattak, ij kel látja el a valenciai kormányt. A rendőrség bá- akikről bebizonvosod'tt, hogy a belga, kormány | rom nvpig titokban tartotta a nyomozást. A iran- batározott tilalma ellenére nagyarányú fegyver-g cl a, reggeli lapok azt írják, hogy Paul Jouhaux szállításokat bonyolítottak le a spanyol kormány | m utegy politikai vezetője volt annak a. szélesre javára. Mint ismeretes, Belgiumban a lehető lég-S kiágazó szervezetnek, amely a spanyol kormány szigorúbban üldözik a fegyvercsempészeket, mert ® nevében fegyvereket vásárolt Belgiumban. León Kirt^ííeTTíl -nak vizét issza, Életét nveglEosszabbitja Kapható mindenütt, az olcsóbb kísüvegekben is. A DUGE A SÍFUTÁSHOZ IS ÉRT. Az olasz miniszterelnök legújabb képe. Mellette Romano nevű kisfia. 2 Angol-ameribai gazdasági tárgyalások A „tismo* ráták megllagatiása" • Ruaciman RooseveJnél I zárlatot rendel e! a nyersanyagokra. Roosevelt viszont azt akarja megtudni, hogy Anglia milyen kereskedelmi poliíikót óhajt folytatni az •európai kontinensen, különösen Németország viszonylatában. Az úgynevezett „have nőt" nemzetek kérdései is szóba kerülnek, azaz Roosevelt érdeklődik, hogy a gyarmati nyersanyagokkal nem rendelkező hatalmakat miként lehetne kielégíteni. Az rlíak’ncs vátcr»5ry ezrdní • rrickréciák között megállapad és készül a 1 éke ibiztosítására és a közgazdaság fölpezsditérére". Washington, január 23. Roosevelt köztársa- ' gi elnök és Rundman angol kereskedelmi mi- ní'-ter tárgyalásai szombaton megkezdődtek a Fehér Házban. A tárgyalások elsősorban a ve- luíastabilizáció kérdésiéire vonatkoznak. Ha a két államférfin megállapodik, akkor a megállapodás hatása Európában is kimaradhaíatlancá vá?ik, mert Rundman és Roosevelt általános po- iíikai, pénzügyi és kerek. z'Viri kérdésekről is í a:::'érkezőit. Rundman ezt akarja mcg'udni, hegy Amerika európai háború esetén milyen Érsek újvár, január 23. (Saját tudósítónktól.) A magyar eíleinizéki pórbeik egyesüiLásié- iTi-ek giccidio'ata iiulajjdtoniké'pipein Érsekújvárról |'indul t ki. Az egyesülés süirgetöi az órsetoujvá- /ri •évtizedes póMiána (hivatkoztak, ahol ! a város politikai életiben 1925 óla minden esetben egyesült frontban vette fel a kél nagy magyar párt a, politikai köz'■leimet s | országra szóló nagy sikereit éppen ennek ! az egységnek küszüjthetíe. Ilyenformán a valóságban Érsek uj váróit , már akkor is megvolt az egység, amikor azt \ országosan nem is pro k Iám állták, úgyhogy a j| legkevésbé volt sürgős itt ennek formai ki- i mondása. |Ajz •eigyesülásinek országos iszony a ílljan való Ffokotaabos kknondása természetesen Érsekuj- B'vároilt idöszerüvíó lelte a kiéndlési. Ex a'ikaloim- gra Kuk} asig meglelt az egyesült párt uj köz- l pun hí pá i í h e !y isó'(:;e. | A lelkes ihiamgtiíaliu gyűlésien dr. Holota Já- |nos nemz/etgyűlési képviseliő. a imagyar neini-j aebi párt einlke és ölvedi Jóimos nyug. bank-i világosítottam a tényleges helyzetről. Meg volt lepve. Sürgős orvoslást kértem. Elvég. ő az ügyosztály főnöke. Felhívtam figyelmét, hogy ennek a miniszteri válasznak a publikálása magában véve sértő a minisz. térré nézve, mert egy miniszternek nem szabad valótlant mondania, még kevésbhc szabad vele valótlant mondatni. Végül megállapodtunk, hogy elvben egyetért a magyar osztály felállításával és kérdést fog iníéztetni Ény község képviselőtestületéhez, vájjon vállalja-e a dologi ki. adásokat. Ebben maradtunk. Azóta figye- . lemmel kisérem az ényi helyzetet. A község szívesen vállalta volna a dologi kiadásokat. Az iskolaügyi minisztériumból a leirat mindeddig meg nem érkezett. Könnyű elképzelni, miért? Ény pedig vár, várja a maga igazságát, az ényi kis magyarok tovább járnak a szlovák iskolába és nem tudják megérteni, miért kell nekik szlovák nyelven tanulni az abc-t, meg az egyszeregyet. mikor úgy tudják, hogy 1918 óta szabadság van, meg demokrácia. Ez az ényi helyzet 1937 telén. Közben a politikában nagy szavak kergetik egymást. Politikusok, újságírók társadalomválságról, nagy megegyezési lehetőségekről, magyar makacsságról, haladó szellemről és reakciós bővületről Írnak és beszélnek. Füstös kávéházi légkörre beállított hullámzó vezércikkek foglalkoznak a magyar kisebbségi sorssal és igyekeznek aláásni, meg- gyöngiteni a Slovenská Liga törekvéseinek kitett magyar nép védekező érveit és becsületes, önmegtartó erejét. Ény pedig csak egy hirtelen kiragadott kis példa, mely számos hasonló esetre világit rá. Aki azt hiszi, hogy itt a megértést megjátszó megadással lehet célt érni. aki abban a naiv hitben ringatja el magát, hogy a csehszlovák szupremácia hódolatteljes elismerése a kulcs, mellyel javíthatunk a magyar népi sorson, az értse meg, hogy neki fel kellene adnia ma azokat a kis szigeteket. mint Ény és a többiek. Magatokat aktivistának nevező fegyverletevők, ugyan meddig vonulnátok vissza a magyar etnikum északi határvonalával, ha csak rajtatok és nem a magyar népen múlna? Ény pedig nekünk program marad addig míg igazságát cl nem ismerik! Fiiffircsfiipisiii Hifiit Bdfliuitibdn fetsitíileiiái a fmam szakszervezetek vezetőjének fiit Pasi! Jouhaux és Spanyolország •• fe apa és a f.a viszonya