Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-13 / 9. (4155.) szám

1937 Január 13, szerda. T^GM-iVSAGfeR-HÍELSP 3 Csend a madridi fronton De a nemzetiek uj offenzivára készülnek ■ Sikertelen madridi ellentámadások ■ ■ Különös honosítási tttrvény Valenciában Madrid, Január 12. A hadügyminisztérium hi­vatalos jelentése szerint a kormánycsapatok a Jasrozasi szakaszon ellenoffenzivát kezdtek. Ugyanakkor a milida Madayahonda és Villa Nueva dél Pardillo közelében is támadásba kez­dett s mint a hivatalos jelentés mondja, „céljait elérte és nagymennyiségű hadianyagot zsákmá­nyolt". A kommüniké szerint a madayahondai második szakaszon a nacionalista osztagok csak nagy üggyel-bajjal tudták tartani a legutóbbi offenzivájuk alkalmával elért állásokat. A teg­napról mára virradó éjjel sürü köd borult a spa­nyol főváros vidékére és lehetetlenné tette a kormányakció folytatását. A madridi fronton ál­talában csönd uralkodik. Jólinformált körökből származó jelentés szerint a nemzeti csapatok az Arabasáig előnyomuló nagy offenzivában négy­ezer embert vesztettek. ÁUitólag ezer német ön­kéntes elesett a harcokban. A nacionalisták uj repülőgépeket használtak, amelyek az ellenséges állásokat állandóan bombázták és gépfegyvertüz alatt tartották. Az offenzivát kedden sikerült megállítani. Előkészületek Avilla, január 12. A madridi fronton a nacio­nalisták jelentése szerint két nap óta csönd uralkodik. Hétfőn Franco hadserege sehol sem támadott, hanem az elfoglak állásokat kiépítette. A nemzetiek táborában nagyarányú csapatelto­lódások észlelhetők, úgyhogy az offenzív® való­színűleg hamarosan folytatódni fog. A külföldiek sorsa Valencia, január 12. A valenciai kormány bel­ügyminisztere, külügyminisztere és igazságügy­minisztere jelenleg egy törvényjavaslat tanulmá­nyozásával foglalkozik, amely a külföldiek azon­nali honosítását imá elő. A legközelebbi minisz­tertanács foglalkozni fog a javaslat részleteivel. Ezzel a törvénnyel a Spanyolországba jött és a különböző harctereken küzdő önkéntesek meg­kapnák a spanyol állampolgárságot, úgyhogy az önkénteszárlat bevezetése esetén nem volnának kénytelenek elhagyni az országot. Lefoglalt orosz hajók Moszkva, január 12. A Tass-ügynökség je­lentése szerint a Franco-kormány egyik hadiha­jója január 8-án a biscajai öbölben megállította a „Szmidovics" nevű orosz hajót és Francoék egyik kikötőjébe szállította. A „Szmidovics" élelmiszert szállított Leningrádból a valenciai kormány számára. A gőzös rakományát, 1850 tonna rozsot, 919 tonna lencsét és 572 tonna bú­zát a nemzetiek elkobozták. A szovjet jelentése szerint az elmúlt napokban több más orosz hajót is elfogtak a nacionalisták. 40 csehszlovák polgár Madridban Madrid, január 12. Az Avenida de la Union Proletaria uccán sorakozó külföldi követségek a Madrid körül folyó harcok óta nehéz napokat élnek át. Az épületeken az illető országok zászlai lengenek, de ez magában nem nagy biztosíték egy-egy el­tévedő gránát ellen. A napokban az angol követség közelében robbant föl egy ágyú- lövedék. Az amerikai követség igen nyo­matékosan fölszólította a Madridban élő 34 amerikai polgárt, hogy azonnal hagyják el a spanyol fővárost. Á csehszlovák kö­vetség háromemeletes palotájában jelenleg mintegy negyven csehszlovák alattvaló tartózkodik. Ezeknek az idegeit is alaposan próbára teszik a hadi események. így leg­utóbb a követség közvetlen közelében két hadirepülőgép zuhant le: a fölkelők és a vörös kormány egy-egy gépe. Politika és gazdasági érdek Szakszemietek harca áll ROMAMO prAqa, vAclavské NAMÉSTf 41 Legjobb külföldi konyha é mW Ónás mW ts k «*. cigányprímás játsza önnek * Szlovenszkó legszebb dalait autósztrájk mögött két szakszervezet harca áll, a munkásság és a munkaadó tényleges gazdasági érdekeinek rovására. Ha Rooseveltbem nem lesz annyi eréily, hogy balra is ugyanúgy gátat emeljen a szélsőségeik érvényesülésének, mántaihogy jobbfieüé gátat emelt, akkor Amerika népe a prosperitás áldá­sait megint csaik nem tudja élvezni, mert egy vad és értelmetlen politikai harc állandó moz­gásiban tartja az amerikai munkástömegdkat. S hogy ennek az állandó politikai nyugtalanság­nak mik ' a következményei, látták Spanyol­országban. Szombaton ülést tart Pozsony­ban az Egyesült Párt parlamenti klubja Prága, január 12. Dr. Sziillő Géza, az egye­sült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubjának elnöke a párt törvényhozóit és tartománygyülési képviselőit szombatra értekezletre hívta össze. A klubülés szombaton délelőtt 11 órakor lesz az egyesült párt pozsonyi központi helyiségében. Az érte­kezlet napirendjén az aktuális bel- és külpoliti­ka eseményei és egyéb rendkívül fontos kérdé­sek szerepelnek. Rázus beteg a nagy amerikai autósztrájk mögött A kommunisták az amerikai reformmozgalom ellen ■■ Roosevelt első nehézségei az uj érában »■ Mi történik a General Motors körül? Véres összeütközés a sztrájkotok és a rendőrök között ■■ ■■ A PMH munkatársától ■ ■ ■■ Newyork, január 12. A nagy amerikai autósztrájk, amely a General Motorsnak úgyszólván valamennyi üzemére kiterjed, egyre nagyobb mérteket ölt. Összesen 112.000 munkás és alkalmazott hagyta abba a munkát, aminek következtében a kon­szern számos üzemét kénytelen volt az igazgatóság leállítani. Újabban Ponticaibaai és Lansingben az úgynevezett Fisher Rody müvek is beszüntették a munkát. Más vállalatok viszont üzemkorlátozást jelentettek be. Most már csak öt vállalat dolgozik a General Motors vállalatai közül. A Fisher-automobilgyáraknál ma véres összeütközésre került sor a gyár védel­mére kirendelt rendőrosztagok és a sztrájkoló munkások között. A kommunista szak- szervezeti vezetőség parancsára a munkások meg akarták szállni az üzemi épületeket, mire az igazgatóság rendőri védelmet kért. A riadóautókon előrobogó rendőrcsapato­kat azonban a munkások kőzáporral fogadták, majd pedig dorongokkal támadtak a rendőrökre. A rendőrök könnygázbombákkal próbálták kiszorítani az üzem udvaráról a munkásokat. Dulakodás közben több revolverlövés is eldördült. A rendőrgolyóktól találtán két munkás holtan maradt a dulakodás színhelyén. A véres események rendkívül izgatottságot okoztak a munkásság körében. A Reu- ter-iroda jelentése szerint Ohio államban az autóm ob i lm un kasok egyesületének köz­pontjában fegyvert osztogatnak a munkások között. ÁUitólag ötezer munkást akarnak fölfegyverezni a sztrájkolok védelmére. ★ ★ ★ got, zűrzavart és elkeseredést szül a polgári lakosság körében. Könnyem érthető, hogy a 6ztrájkmioizgalmak •meimosak. Amerikáiban, hanem a világ mindem ■részéin imikáibb a prosperitás éveire esnek, mert hiszen ekkor vain a .gyárosnak Legnagyobb szük­sége a imimnkáskézire s ment ekkor a legkönnyebb kiharcolni a béremelést. Csakhogy Roosevelti éppen azt akarta elérni, hogy sztrájkok nélkül harcolja ki a munkásság számára a kiharcolható gazdasági előnyöket. Maguk a munkások . ebbe bc-le is menteik volna, de egyes szakszervezeti vezetők a mostani kon­junktúrából a saját maguk számára politikai hasznot is akarnak kovácsolni ás ezért követik Amerikáiban is azt a taktikát, ■amit Európa több országában is követtek és követnek, — hogy azokat támadják hátiba, akik őszülte munkást)arát programmal akarnak kor­mányozni. S ez az. amrt az amerikai lapok a „niiimkásárdeikielk elárulásáénak neveznek. Washington, január eleje. (MTP.) A nagy automobiilsatrájk még mindig tart Midiig,an ál­lamiban, aihol Amerika autóiparának nyolcvan százaléka van összpontosítva. Eltekintve a nagy sztrájk egyes fázisaitól és a koinfliiiktus végső megoldásától, azt már most meg ilehet állapí­tani az eseménnyel kapcsolatban, hogy nagy politikai jelentősége vám. Európában általában keveset tudnak Amerika szociális viszonyairól, a fogalmak, amikkel európai ember az amerikai munikásviszonyokat megítéld, nagyjában zava­rosak és 'bizonytalanok. Ebben az esettben nem arról van szó, hogy a General Motors üzemei­ben meddig áll még a munka s hogy a rendőrök eredményt érhetnék-e el a sztrájkotokkal szem­ben könnygázbombákka 1 és más hasonló esizktö- zökkél, — amire a nagy amerikai autósztrájk a világ közvéleményét figyelmezteti, egészen más vailiami és jelentősége messze tud nyúlik a Gene­ral Motors üzemit©!epének határain. Roosevelt és a szélsőségek Mindenesetre néhány olyan szimptómát keli! Amerika életében észrevenni, ameílyiböd arra le­het következtetni, hogy az óceán túlsó oldalán hatalmas szociális mozgalom erjed, amelynek nem ,tehet tudni, nem olyan vége tesz-e miniden prosperity ellenére, mint a baloddal eílőretöre­gének Spanyolországban. Roosevelt, áki nem nevezhető sem boiLsevúfcinek, de miégcsaik euró­pai értelemben vett szocialistának sem, imiint- alhogyan a választások ideije alatt éltenlfeilei szí­vesen dlinovezták, józan és óvatos reformátor, akinek az a véle­ménye ugyan, hogy egy modern kapitalizmus, ha valóban tartani akarja magát, nem zár­kózhat el a munkásság korszerű és jogos kö­vetelései elől, de az extrémitásokkal szemben minden áron meg akarja oltalmazni hazáját. Roosevelt számítása rendkívül egyszerű: egy ország belső piaca csak olymódon szélesíthető kd, hogyha nagyobb forgalmat sikerül csinálni, nagyobb forgadóim pedig csak ott érhető el, ahol a .lakosság vásárló ereje növekszik. Ha tehát a munkásoknak és alkalmazottaknak jövedelme ■emelkedik, növekedni fog a vásárlási kedv, a (forgalom és általános élénkülés következik be a gazdasági életben. Magasabb bérek és fizeté­sek nagyobb forgalmat csinálnak, növekszik a ■bankbetétek összege lés eizen az utón az ipar és a mezőgazdaság is könnyebb és olcsóbb hitel­hez juthat. A „munkásérdekek elárulása" Gazdaságilag mintha helyesnek is bizonyult volna Roosevelt számítása,, csakhogy politikai­lag fenyegeti veszély. S ma már nem is azoknak a résziéiről, talkiiik eddig szenvedélyesem küzdöt­tek ellenei, hanem azok részéről, akiknek az ér­dekében Roosevelt egész szociális politikáját .megindította. A munkásság szervezetei nem elégszenek meg a gazudsági eredményekkel, politikai eredményeket is ki akarnak harcolni maguknak. Ez a magyarázata annak, hogy ugyanakkor, amikor Rooseveltnek alkalma nyílna, hogy megvalósítsa szociális terveit, a munkásság sztrájkok rögtönzésével fenékbe- furja a Roosevelt-terveket, s bizalma ti ansá­A kommunisták a háttérben A néhány hónap óta tartó ikonjjuinkitumábóil elsősorban az autóipar vette ki részét (nemcsak Amerikában., hanem Európában is). Az ameri­kai au tóikon juniktura javát pedig éppen a Gene­ral M.otors felezte le. Ford már évek óta a má­sodik helyre szorult. A General Motors elnök- igazgatója az 1935-ös adóstatisztilkák szerint Amerika tiz legnagyobb adófizetője közé 'tarto­zik. Az 1936-os évben pedig a legnagyobb jö­vedelmet érte el fennállása óta a vállalat. Ebben a konjunktúrában egészen természete­sen a munkásság is javítani alkar gazdasági helyzetén és a tárgyalások már a legjobb utón haladtak, amikor váratlanul kirobbant a sztrájk. A kormány által támogatott szakszervezeteik mindéin közvetítő kísérlete hiábavalónak bizo­nyult, a fiatal és szélső radikális autószakszervezet rendezte a sztrájkot és presztízskérdést csi­nált belőle, hogy megmutassa erejét a hatal­mas, de — mint ők mondják, — „agyonbüro- kratizált“ American Federation of Laborral szemben. A General Motors igazgatósága már hajlandó tennie az összes követeléseket teljesíteni, mert a (konjunktúrában óriási veszteségek érik az üzemszünetelés miatt, a harc azonban mór ré­gen nem magasabb bérért és jobb mumkafeiltébe- lelkért folyik, hanem a kommunisták által diri­gált radikális aiutószaksziervezet és az ugyne-j vezebt mumikóspáirt között. Az igazság tehát az, hogy a nagy amerikai j Pozsony, január 12. A pozsonyi állami kórházba beszállították Rázus Márton nemzetgyűlési képviselőt, a szlovák nem­zeti párt elnökét. A beteg törvényhozót a szemosztályon helyezték el, de csak azért, mert a belgyógyászati osztályon nincs hely. Rázus súlyos vérszegénységben szenved. Előreláthatólag néhány hónapra ki kell kapcsolódnia a politikai életből. Ismeretes, hogy a szlovák nemzeti párt az utolsó hó­napokban belső válságon ment át s a ne­hézségeken elsősorban Rázus nagy tekin­télye vezette át, Rázus betegsége tehát a párt életét is súlyosan érinti. Készül a közalkalmazottak nyugdíjalapja Prága, január 12. A szociális biztosítási törvények tervezett módosításának előké­szítő munkálatairól az A-Zet a következő­ket jelenti: A szakbizottság zárt ajtai mö­gött lassan készül a szociális biztosítási tör­vény novellájának tervezete. Emellett nem­csak a munkásbiztositásról van szó, hanem az önkormányzati és közalkalmazottiak nyugdijszervezetét is módosítják. A mun- kásbiztositás mai alapjait nem fogják vál­toztatni, mert e biztositás a legnehezebb időket is átélte. A jobb gazdasági idők re­ménye megkönnyíti a reformfeladatokat. Valószínűleg meghosszabbítják az idősebb korban biztosításba lépő alkalmazottak vá­rakozási idejét. A biztosítottak gyógygon- dozását úgy akarják kiépíteni, hogy a biz­tosított érdekeinek jobban feleljen meg. Egyes lapok jelentették, hogy a kelengye­pénzt megszüntetik. Ez nem felel meg a valóságnak, nem szüntetik meg. A reform egészben véve a biztositás gazdaságosab­bá tételére és szervezetére fog vonatkozni. Ami a közalkalmazottakat illeti, a biztositás súlyát összhangba kell hozni az állam gaz­dasági teherbiróképességével. Nem újdon­ság, hogy a nyugdíjfizetések egyre emel­kednek és ez nagyon megterheli a költség- vetést. Természetes, hogy nem oly reform­ról van szó, mely az alkalmazottakat súj­taná. — HLINKA AZ ELNÖKNÉL. Dr. Beines Edvóird köztársasági elmük tegnap fogadta egyebek között Rózsahegy város küldöttsé­gét, melynek vezetője Hl inka András képvi­selő és Mederly Anita! szenátor, rózsahegyi [svárodbimó vélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom