Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-11 / 283. (4132.) szám

1936 december 11, péntek­<pi«gm-A\ag^ar-htrlai> A népszövetségi tanács megkezdte rendkívüli tanácskozását A spanyol kérdés - Elnapolás? - Az Alexandrettei szandzsák ügye Genf, december 10. A népszövetségi tanács 95. rendkívüli ülésszakának első ülését ma dél­után tartottak meg. A tanács rövid titkos ülést tartott, amelyen kidolgozta a napirendjét. A népszövetség városába megérkeztek a külföldi államok képviselői. A külügyminiszterek nem jöttek el s ez alkalommal többnyire csak a má­sodik garnitúra képviseli a hatalmakat. Időköz­ben lezajlottak azok a magánmegbeszélések, amelyek a tárgyalások diplomáciai előkészíté­sére szolgáltak. Edvards chilei delegátus, a ta­nács elnöke ma délelőtt értekezett Avenol fő­titkárral, aki Vienot francia megbízottal is tár­gyalt. Del Vayo spanyol külügyminiszter ugyan­csak tanácskozásokat folytatott a francia kor­mány kiküldötteivel. Mint ismeretes, a tanácskozás napirendjének főpontja a spanyol konfliktus tisztázása. Spa­nyolország a népszövetségi paktum 11. cikke­lyére hivatkozva azt kívánja, hogy a népszövet­ség sújtsa szankciókkal azokat a hatalmakat, amelyek Francot elismerték. Franciaország és Anglia közvetítő kísérlete kétségtelenül nagy befolyást fog gyakorolni a tárgyalásokra s va­lószínű, hogy a megoldást elnapolják 1937 ja­nuárjára, a rendes tanácsülésszakra. Átmeneti jellegű megoldást azonban már most kell hozni. A népszövetség városában nagy fontosságot tulajdonítanak a török kormány panaszának is az alexandrettei Szandzsák ügyében. Törökor­szág kívánságával konfliktusba keveredett Fran­ciaországgal. A törökök mindenesetre nagy fon­tosságot tulajdonítanak a Szandzsák ügyének és gyors megoldást követelnek. A magyar kultúra Igényei a szenátus bizottságában Pajor szenátor egyik beszédében az igazságügyi visszásságokat, a másikban a magyarság kulturális követeléseit ismertette ■ Franké miniszter expozéjában ígéri a prágai és a pozsonyi magyar nyelvészeti tanszék betöltését és a magyar diákság segélyezését Prága, deceamber 10. Maciinik nemzétvé- delm-i iminiszt-er tárcája szenátusi 'bizottság- beli vitája végén röviden válaszolt a vitában elhangzottakra. A póttartalékosi kedvezmény kapcsán meg­állapította, hogy e kedvezményt vegyes bi­zottságban engedélyezik s e bizottság műkö­désére semmiféle befolyások nem érvénye­sülnek. Majd a kommunista szenátorokkal szemben védelmeibe vette a tisztikar de­mokratikus érzelmét, tiltakozott ama beál­lítás ellen, mintha a demokraitkus érzelmű katonatiszteket külön jegyzékben vezetnék s azt állítja, ha ilyen jegyzék volna, úgy ab­ba az egész tisztikari sematizmust be kel­lene másolni. A fegyveripar államosítása kérdését csak a kormány határozhatja el. A tartalékos tisztjelöltektől azért követelnek nyelvvizsgát, hogy a német és magyar nem­zetiségű' tartalékos tisztjelölteik is követhes­sék az előadás menetét. 11 ezer községben lesz képviselőtestületi válatztát A szerda délután tartott bizottsági ülésen dr. Kroiher szenátor az igazságügyi tárca elő­adója panasziképipen említ ette, hogy a perek túlságosan hosszú időre nyúlnak el. Főit szenátor, a belügyi tárca előadója üd­vözli, hogy a jövő évben elkészül az egyesü­leti és gyülekezési jog unifikációja s 'bejelenti, hogy a |övő évben mintegy 11 ezer községben tartanak képviselőtestületi választást. A vitáiban dr. Pólyák (szlovák néppárti) sürgeti a betegápolási költségek sürgős ki­utalását, mely címen Szlovenszkó 58 mil­liót kapna. Számos szlovenszkói község oly válságban van, hogy ötven év alatt sem tudja rendezni ügyeit Plamimková (cseh nemzeti szocialista)' sé­relmezi, hogy a polgári törvénykönyv terveze­te nem méltányolja a nők helyzetét és hogy a tervezetben az örökösödési jog fejezetében ismét elhanyagolták a SzlofensZkón érvé­nyes helyesebb törvényes állapotot, amely ismeri a közszerzeményi intézményt. Ezt az uj törvény tervezete ugyan meghagyja, de csak Szlovenszkón s a történelmi országok­ban a régi osztrák rendszer maradna meg. Pajor: Az országos hivatal kassai expoziturájának semmi jelentősége nincs Dr. Pajor Miklós szlovák nyelven tartott rövid beszédében figyelmeztette a belügymi­nisztert, hogy az országos hivatal Kassán létesített expo­ziturájának úgyszólván semmi jelentősége nincs, mert az expoziturának végrehajtó hatalmat nem adtak. A szónok ezért azt kívánja, hogy a kassai or­szágos hivatali expozitúrát lássák el tényleges jogkörrel. Dr. Pajor ezután a községi önkor­mányzat indokolatlan korlátozásával foglalko­zott s annak egyik kiáltó példájaként említette Munkács városát, ahol még 1932. évben meg­tartott és jogerős községi választások után ki­nevezett kormánybiztos — az ottani rendőr­ség vezetője — a mai napig is működik és annak ellenére, hogy az 1886. évi XII. t. c. (81. §-a a kormánybiztos hatáskörét csupán a folyó ügyek vitelére korlátozza, ő régi hivatal­nokokat elbocsát, nyugdíjaz, újakat felvesz és olyan beruházásokat eszközöl, melyek a vá­rost csaknem 15 milliós adósságba kergette. Ki fogja ennek az anyagi következményeit viselni? Részletesen foglalkozott a filmcenzura gya­korlásának lehetetlen módszereivel. így meg­említ ette, hogy Eperjesen a hatóság nem engedte meg egy magyar film előadását azon indokolással, hogy a közrendet biztosítani nem tudja. A film akadálytalanul ment a kisebb lakos­sággal biró Kisszebenben, ahol azt nemcsak az eperjesi magyarok, hanem a szlovákok is megnézték. A sajtócenzura túlkapásait ismertette és rá­mutatott arra, hogy Szlovenszkón, főleg Kas­sán más, többszőr cseb lapokból átvett, vagy a törvényhozásban elmondott beszedtek köz­lése miatt a magyar lapokat elkobozzák. Ilyen túlkapások ellen kér sürgős intézkedést. Követelte, hogy végre uj állampolgársági törvénnyel intéz- tíssék el annak a mintegy 60 ezer ember­nek az állampolgársági ügye, aki Szloven- szkón született ugyan és mindig ott is ólt, adót fizet, teljesíti katonai kötelességét, csak az állampolgársági tanúsítványt nem adják ki neki. Pajor Miklós az igazságügyi minisztert arra kérte, hogy a bírósági személyzet kiegészíté­se a magyar nemzetiségű jelentkezők figye­lembevételével történjen. Elismerte, hogy a legfelső közigazgatási bíróság alapos munkát végez, de kijelentette, hogy a sok panasznak és 17.000 elintézetlen ügy­nek okát a koalíciós pártokat támogató és minduntalan politizáló közigazgatásban, va­lamint a súlyos és általában kifogásolt adó­kivetésben és a pénzügyi hivatalok túlka­pásaiban kell keresni. Felkérte a jelenlevő közigazgatási bíróság el­nökét adjon felvilágosítást arranézve, hogy az elintézett panaszok hány százalékában semmi* sitette meg a panaszolt hatóságok határoza­tait. A miniszterek válasza Pajornak Dérer igazságügyi miniszter megállapítot­ta, hogy mig az agenda a bíróságokon egyes szakmákban 300 százalékkal is növekedett, addig a bírák létszámát alig 20 százalékkal emelték. íeray belügyminiszter részletesen válaszolt Pajor szenátornak a kassai országos hivatali cxpozitura kiépí­tése tárgyában előterjesztett kérdésére. A miniszter azt állapította meg, hogy az expo- zitura tulajdonképpen első foka a kiépíten­dő hivatalnak. A Kassai cxpozitura még nem kész. azt tovább fejlesztik. A munkácsi ön- kormányzat kérdésében a miniszter infor­mációkat szerez be s később fog válaszolni. A legfelső közigazgatási bíróság elnökének is volt szava dr. Pajor szenátor kérdéseire. Nevezetesen azt állapította meg, hogy az 1985. évben az általános közigazgatási ügyek közül az ese­tek 87 százalékában a panaszosnak, 63 szá­zalékban pedig a panaszolt hivatalnak ad­tak igazat. Pénzügyi kérdésekben, illetve panaszokra a panaszos az esetek 40, a pana­szolt hivatal az esetek 60 százlékában nyert. Az iskoiaügyi vita Csütörtök délelőtt a bizottság az iskolaügyi tárca részletes vitájához látott. Plaminková elő­adó megállapította, hogy különösen Szloven­szkón és Kárpátalján még sok megoldatlan is­kolaügyi probléma van s mintegy hetven községben létesítendő iskola, ahol eddig hathónapos tanfolyamokkal igyek­szenek segíteni. Ezenkívül Szlovenszkón 25 polgári iskolai expozitura alakítandó át ön­álló iskolává. Franké miniszter a magyar kultúráról Franké iskoiaügyi miniszter hosszabb expozét mondott, melyben egyebek között kijelentette, hogy a középiskolai tanulók száma 1930 óta 67 százalékkal emelkedett, ami azt eredményezte, hogy egyes helyeken, így Kassán és Pozsonyban is egy-egy intézet tanulóinak száma meghaladja az ezret, A miniszter örömmel tolmácsolja, hogy a diák­jóléti intézményekre szánt összeget emelni sike­rült. Különösen a német és a kárpátaljai, de a magyar diákságról is kellően gondoskodni lehet majd. A magyar községi közkönyvtárak száma 1924-től 1935-ig 156 százalékkal növekedett Grieger Miklós lemondott a legitimista gárt elnökségérdi Budapest, december 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Griger Mik­lós levelet intézett a legitimista párt veze­tőségéhez s közölte, hogy egészségi állapo­tára való tekintettel lemond a párt elnöki tisztségéről. A legitimista párt az ügyveze­tés ideiglenes intézésével Makai Lajost bízta meg. A napokban megkezdik a párt átszervezését. A hir szerint Griger Miklós átlép a független kisgazdapártba. A képviselőház megszavazta a hadtestekről szóló törvényt És megkezdte a vasúti törvényjavaslat tár­gyalását ■ A karácsonyelőtti munkaprogram Prága, december 10. A képviselőház ma dél­után tartott plenáris ülésén a hadtestparancs­nokságok szervezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Két hozzászólás után a törvényt mindkét ol­vasásban megszavazták. Ezután a képviselőház a vasúti törvényjavasla­tot tárgyalta. Elsőnek Bechyné vasutügyi mi­niszter szólalt föl. Röviden kifejtette, hogy a vasúti törvény a csehszlovák nemzeti szel­lem meghonosítását jelenti a vasúti üzemek­ben. További célja a törvényjavaslatnak a jogi egy­ségesítés s itt különösen fontos az, hogy Szlo­venszkón is meghonositja a fájdalomdij fizetését sérüléseknél és baleseteknél, yala-mint kártérítés fizetését elcsúfítás esetén. A miniszter fölszólalása után négy bizottsági előadó ismertette a javaslatot. Majd a javaslat további tárgyalását a péntek délelőtti ülésre ha­lasztották. Pénteken a képviselőház déli egy óráig tart ülést. A jövő héten kedden délután három órakor folytatják a vasúti törvényjavaslat vitáját. Egyúttal azonban napirenden szerepel a párt- föloszlatási törvény hatályának meghosszabbí­tása, valamint a törvényhozók fizetéséből eszkö­zölt levonások prolongálása 1937 junius végéig. A jövő héten még csütörtökön és pénteken lesz ülése a képviselőháznak s azután megkezdik a karácsonyi szünetet.' mely előreláthatólag január második feléig fog tartani. s a kötetszámot illetően a növekedés 185 szá­zalékos. 1937 folyamán befejezik a magyar népmüvelés- ügyi testületek hálózatának kiépítését. A né­met és magyar községi könyvtárosok részére állami könyvtárnoki tanfolyamokat rendeznek. A magyar népmüvelésügyi tényezők számára magyarnyelvű szaklapot adnak ki. A magyar kisebbség rendelkezésére áll minden­féle intézet az óvodától kezdve egészen a közép- és szakiskolákig, a teljes népmüvelésügyi appa­rátussal, oly mértékben, hogy a magyar ki­sebbség megőrizhesse és művelhesse nemzeti­ségét. .Tó törekvésünket semmi sem bizonyíthatja job­ban, mint az a tény, hogy három uj magyar elemi népiskola keletkezett, továbbá a magyar -párhuzamos osztályok megszer­vezése a szlovák polgári iskolák mellett, a tíz uj magyar polgári negyedik osztály, továbbá Kár­pátalján egy magyar elemi -népiskola és a polgári iskolákban három magyar negyedik osztály meg­szervezése. A magyarok számára különösen nagy jelentő­ségű lesz a magyar filológia tanszékének a Károly- és a Komensky-egyetemen való meg- ujitása, aminek gondját viseljük. Egy tájékozatlan politikus Matousek a vitában azt követelte, hogy a ma­gyar iskolákat kizárólag csehszlovák tanfelügye­lők ellenőrzésére bízzák! (Ez tökéletesen megvan, mert egyetlenegy magyar tanfelügyelő sincs. Sz-erk.) , . Pajor második beszéde A vita folyamán Pajor szenátor szlovák nyel­ven újabb beszédet mondott, amelyben a magyar kultúra igényeit hangsúlyozta ki. Beszédét 'hol­napi számiunkban fogjuk ismertetni. A szónok megkérdezte a jelenlevő iskolaügyi minisztert, hogy történt-e intézkedés, hogy a magyarság a költségvetés keretei közt megkapja az állami jö­vedelmekből őt megillető arányos részt. A vita tart. KüfdöStségjárés a ruszinszkói autonómia ügjfá&en Prága, december 10. Hodza miniszterelnök im-a délután fogadta kihallgatáson a koalíciós pártok kárpátaljai képviselőit és szenátorait s velük a kárpátaljai autonómia kérdéséről folytatott előzetes tárgyalásokat. A -miniszter- elnök -meg Ígér te, hogy a legközelebbi összejö­vetelen előterjeszti a kárpátaljai autonómia kérdésiéiben készített javaslatokat és azokról megindítja a részletes vitát. A küldöttség azután felkereste a belügyim­nisiztert ig, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom