Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-11 / 283. (4132.) szám

1936 december 11, pénteK* Hírek A magyar pénzügyminiszter hazatért Géniből Genf, december 10. Fabínyí Tihamér magyar pénzügyminiszter szerdán este hat órakor elhagyta Genfet Czizik Béla minisz­teri tanácsos kíséretében. Elutazása előtt Fabinyi Tihamér a Magyar Távirati Iroda egyik genfi tudósítójának a következő nyi­latkozatot adtat — Nagy” megértést és a magyar pénz­ügyi helyzet beható ismeretét tapasztaltam j a népszövetség pénzügyi bizottsága tagjai- ^ nál. Hosszabb eszmecserét folytattam Bora-, ben Meyer svájci szövetségi elnöki: .1 és pénzügyminiszterrel, valamint Motía sző- !; vetségi tanácsnokkal és Genfben A -o! főtitkárral. Neumayer uj osztrák pén.'agy- j miniszterrel és az Osztrák Nemzeti Bank elnökével szintén megbeszélést tartottam. —' Genfi tartózkodásom módot adott ar­ra, folytatta a magyar pénzügyminisz­ter —•, hogy a külföld előtt megvilágítsam Magyarország pénzügyi és gazdasági vi­szonyait és hogy a mai változatos gazda­sági helyzetben hasznos tájékozódást sze­rezzek a nemzetközi pénzügyi helyzetről, tekintettel azokra a problémákra, melyek a világ érdeklődésének előterében állanak, — SCHULER DEZSŐ BUDAPEST UJ AL­POLGÁRMESTERE. Budapestiről jelentik: Bu­dapest székesfőváros törvényíhatósági 'bizottsá­gra szerdám tartott ülésén egyhangúlag Schuter Dezső ibamiáosnoikot jelölte a Lílber Endre halálá­val megüresedem alpolgármesteri állásira. M'jmt- hogy a jelölés egyhangú volt., a. közgyűlés azon­nal megejtette a. választást. — Az uj alpolgár­mester 1881 májú sálban született, a bácskai Uj- verbászon, de már ötéves karában szüleivel Bu­dapestre került, aliol édesatyja elemi iskolai igazgató lett. A magyar főváros szolgálatába 1899-ben került. Előbb a katonai és illetőségi ügyosztályon dolgozott, majd a közjótékonyság és gyermekvédelem előadója lett. A háború ki­törésekor mint. tairbalékos Ihiadnagy vonult be, í917-ben azonban felmentették a katonai .szol­gálat alól és a székesfőváros szociálpolitikai ügyosztályának lett egyik vezető tagja. 1922- ben főjegyző, majd nem sokkal később a nép­jóléti ügyosztály helyettes vezetője tett s nagy érdemeket szerzett a magyar főváros népjóléti .intézményeinek kifejlesztésével. Elismerésül több kitüntetésben is részesült e az elmúlt esz­tendőben kormányfetaná,csoel címet kapott. Az utóbbi években tanácsnoki minőségben vezette a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosz­tályt.. Több szakkönyve is megjelent, amelyek­kel elismert nevet szerzett a tudományos kö­rökben is. — POZSONYI ZENESZERZŐK LEMA­RADT „EDVÁRD-HIMNUSZA". Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi légi postával egy csomag ment Londonba a ki­rályi palotába. A csomagban ...Vili. Edvárd himnuszá"-nak teljes zenekari kottája volt. A himnuszt három pozsonyi zeneszerző és zene­kedvelő szerezte: Pongrácz Miklós, az ismert pozsonyi zeneszerző, Bródy Ignác pozsonyi ügy­véd és Matyuga Kornél magántisztviselő. A szöveget is ők szerezték. A himnuszt megfelelő kísérőlevéllel küldték el VIII. Edvárd királynak s a király koronázására szánták. Küldeményük­kel azonban bizonyára elkéstek már, mert VIII. Edvárd koronázása — a király lemondása foly­tán — végleg elmarad. — MEGNYÍLT AZ ÓTATRAFÜREDI „HE- LIOS" GYERMEK- ÉS LEÁNYOTTHON. Már beszámoltunk a dr. Szászné Joób Júlia ve­zetése alatt álló, újonnan berendezett ótátrafü- redi „Helios" gyermek- és leányotthonról. Mint tudósitónk jelenti, befejeződtek már az átalakí­tó munkálatok és az otthon megnyílt A gyö­nyörű téli idővel együtt beköszöntöttek az első kis vendégek is. Víg élet kezdődik most a gyö­nyörűen berendezett házban: a gyermekek síel­nek a ház kertjében és annak környékén, ród- liznak az Otthon saját ródlipályáján és egy pár raap múlva elkészül a jégpálya is. Az Otthon saját ródlipályája, amely 3 és fél méter széles­ségben öt nagy kanyarulattal kígyózik végig a ház mögötti lejtős kertben, kiállta a próbát. A Í iyeptéglákból összerakott sima, vályuszerü pá- ya kezdő síelők számára is pompás gyakorló- helynek bizonyult és öröm nézni, hogy a jól ki- krépitett kanyarokban milyen biztonsággal ivei­nek lefelé ezek az apró gyermeksielők (van köztük hároméves is!). Persze, városi gyerme­kek mind... szijják magukba a friss téli leve­gőt, Zűrödnek a napsugárban és a kísérő mamák nagy ámulatára farkasétvággyal esznek ezek az otthoni asztalnál rosszalkodó apróságok. Az Otthon a megindulás első heteiben, a karácso­nyi főidényben elhelyezi a kísérőket is, hogy saját tapasztalatuk révén minél gyorsabban híre keljen az Otthon mintaszerű vezetésének és be- í«nde zésének., / Meghalt Luigi Pirandello A Nobel-díjas olasz drámairó ■ Pirandello élete és müvei Róma, december 10. A Reufcer-iroda Jelentése szerint Luigi Pirandello drámairó, aki két évvel ezelőtt irodalmi Nobel-dijat kapott, az olasz fő­városban meghalt, Luigi Pirandello atyai részről görög elődöktől származik. 1867 junius 28-án született a szicíliai Girgen- tiben, Rómában tanult, majd Németországban hallga­tott irodalmat és filozófiát. Bonnban filozófiai doktori oklevelet szerzett és középiskolai tanár lett Olaszországban. Jóval a világháború kitö­rése előtt már irodalmi tevékenységet fejtett ki és néhány regényt és novellát irt. Általános elismerésre és világhírnévre azon­ban csak drámáival tett szert. Színdarabjai közvetlenül a háború után jelentek meg az olasz színpadokon és különösségükkel nagy íellünést keltettek, A legnagyobb sikert kétségtelenül a „Hat sze­mély keres egy szerzőt" cimü darab érte el. Németországi tartózkodása alatt irta „Rajnai elégiáit" és lefordította Goethe „Római elégiáit". 1904-be.n jelent meg „Mathia Pascal változásai" cimü regénye. .Háromszázhatvanöt novelláját négy kötetben összegyüjöíte a következő cím alatt: „Novelle per unó anno" (Egy évre való történetek). Ezenkívül nevezetesebb regényei a következők: „Egy senki, százezren", „Fel­csavarni" stb. Pirandello drámaírói tevékenysége a leg­ismertebb. A „Hat személy keres egy szerzőt", a „IV, Henrik", ,A tisztesség kéje", „Lázár", „Diana", „A feleségek barátnője" és az „Ujj gyarmat* ‘cimü darabok bejárták az egész vilá-| got. Prágában mutatták be a világon legelőször p 1935-ben egyik vigjátékát, „Az ember soha sem tudja, hogyan" cimü darabot. Pirandello akkor jj Prágában is járt. Rómában Pirandello külön színtársulatot j alakított és társulatával az odescalehi szín­házban nriiködqtt. 1929-ben a turini, római és milánói állami színházak igazgatójává nevez­ték ki. Számos művészeti utazást tett Euró­pában és Amerikában s 1929-ben a római tu­dományos akadémia tagjává választották, A Nobel-dijat 1934 november 9-én kapta meg. Életének utolsó éveiben Pirandello sokat fog­lalkozott a filmmel és számos színdarabját is megfilmesítették. Mint filmművész különösen Berlinben, majd később Amerikában működött. Pirandello művészi oeuvre-jének lényegét az érzéki megismerés lélektani relativitásának ta­na alkotja. Ez a különös probléma csaknem valamennyi játékában szerepel. Sokat foglal­kozott áz őrülteik pszichológiájával is. Az in- dividiumok belső élete számára önálló és bo­nyolult komplexum, amely úgy jelentkezik előttünk, ahogy egyéni hajlamunk szerint ma­gyarázzuk* Pirandello kétségtelenül e'gyike volt a modern olasz irodalom legkitűnőbb képviselőinek. Pirandellonak három fia van. A legöregebb ugyancsak drámaíró és Stephano Landi néven ir, másik fia, Fausto festőművész. Pirandello váratlanul, tüdőgyulladásban halt meg villájá­ban. Néhány nappal ezelőtt még rendezte azt a filmet, amelyet „II fu Mathia Pascal" cimü regényéből készítettek Rómában. * Találkozás Pírardsilóval (s. i) Majdnem pontosan két évvel ezelőtt, 1934 decemberében találkoztam Pirande'Ioval egy prágai szálló különtermében. Husz-harminc újság­író várta az Írót, aki néhány nappal azelőtt vette át a Nobel-dijat. Akkori feljegyzéseimből idézem a találkozás emlékeit: Egy kis fchérszakállas, mosolygó öregurat pillantottam meg magam mellett, aki tétován lé­zengett közöttünk. Arckép után ismerős volt, de ! nem gondoltam volna... Aztán megjelent az öreg- ur mellett egy jé fellépésű fiatalember, néhány szót mondott hangosan, mire az öregur valami­vel határozottabb mozdulatokat kezdett tenni: mosolyogva hajiorgott és kezet fogott velünk. Aztán leültünk valamennyien egy bosszú asztal­hoz és elkezdtünk beszélgetni. A gesztus- és póznélküli öreguracska szor­Í galmasan válaszolt minden kérdésre és ha vala­mire nem tudott elég kiadósán fe'elni, akkor a titkár is megtoldotta a választ néhány kerek, . szónoki mondattal. Itt-ott jegyeztem illendőségből, közben csodá kozva néztem az öreget, aki a leg- | súlyosabb dolgokat mondta súlytalan hangon, jj mosolyogva. 3 —... a film rossz utánzata a színháznak... ! üzleti konszernek kezében van ... a haszonért 1 dolgoznak, nem a művészetért. Mikor az első kérdező a politikát kezdte emle­getni, Pirande'lo riadtan emelte fel a kezét: — Non, non politica. Mikor kissé megnyugtatták, boldogan mond­ta, hogy a művészet nem bír el semmiféle tenden­ciát, sem politikait, sem erkölcsit A tendenciát csak a művész intuíciója hozhatja ki, öntudat­lanul. Mikor végül négyszemközt megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye a magyar irodalomról, láthatóan kellemesen volt meglepve, de aztán gyors, sablonos módon emlegette az ismert ne­veket. A titkára jött segítségül és hadarva mondta: Kínzó hátfájását megszünteti a pőstyéni Iszap mélyre­ható melege. Házikurák céljaira hasz­nálatra kész ,,G a m m a“ iszapkomp- ressz minden gyógyszertárban kap­ható. — Igen, voltunk Budapesten is, a mester van ragadtatva a magyar színjátéktól. Rendkívül friss, eleven, egyike a legjobbaknak. Pontosan látszott, hogy a titkár nagyobb szónok, mint Pírandel'o és sokkal bravúrosabban ért a közhelyek alkalmazásához. A k s öreg pedig, amilyen ügyefogyott, egy­szerű em’-erke, nem tett egvebet, mint ötven és néhány éves korában elkezdte fúrni és faragni a r'gi kuíisszás, sallangos színpadot és nem nyu­godott addig, amig fel nem borította az egészet. Nem tett egvebet, csak megmutatta, hogy a ku- Isszák távolról sem határolják a színpadot, az élet színpadát, mert ez a beláthatat’amil széles i színpad voltaképpen a kulisszák mögött kezdő­dik és sokkal töV*et látunk be’öla, ha a ku'isz- szákat megfordítjuk. Az élet a sz'nnadra tolak­szik, ha pedig tolakszik, akkor engedni kell. — A pirandellista színházat tanulmányozom.— mondta az öregur mosolyogva — és ebben az ön­tudatos kijelentésben százszázalékosan igaza volt. Festett vi'ág az ő világa, de ez a világ ép­pen olyan örök, mint az ember. Riadtan hárí­totta el magától a politikát, nem haj'andó a va­lósággal fogla kozni, — az ő valóságos megjele­nése is riadt egv kicsit, — csak művészetben utazik, nem elveket és fegyvereket árul, csak fes­téket és álarcot. Munkába nem az, hogv szélesre tárja az érvényesülés lehetőségéit, murkája csak az, hogy szélesebbre tárja a kulisszákat és a srin­spádon keresztül engedje az élet egész szélvéczcs jj zuhatagát. | Lehetséges, hogv a színjátszás jelen korszakát Ü Pirar.dellórél fogják e’nevezni, az mindenesetre I kétségtelen, hogy — amilyen szelíd és gondos 8 ember, — nevét mélyen bahvéste a korszak szin- ! padi irodalmába. Sze klen és gondosan írja la a ’ revét, valahányszor csak kérik tőle, autogramot ad, szélesen, lassan, gondosan ir, mint valami réglvágásu hivatalnok. Ezzel a ráérő gondosság­gal irta be nevét a szimáték világtörténetébe, ame'y Aychcilossal kezdődik. A festett világ, amit ők alkotnak, örökké él, nem úgy, mint az a napi „valóság", amelynek jel­lemzésére a politika szó használható. Az ő vilá­guk az ember világának képe a végtelen idők vonalában és ez a kép állandóan megcsillan a ma „valóságos" gondja mögött is, akármilyen hatal­masnak látszik a valóság gondja. A va’óság rep­rezentál, Pirandello pedig csendesen, derűsen mo­solyog, ahogy a görög bölcsek mosolyogtak és —- az örök emberi kultúra számára dolgozik, ahogy a görög bölcsek dolgoztak. Jaross Andor és Forutezky Géza a garamvQígyi magyarok között Antal Gyula Zseüzen válaszolt Csömör parlamenti beszédére Vszéreszrce: a magyar összefogás Léva, december 10. (Kiküldött imunikatáirstmlk- tól.) Jaross Andor. aiz egyesült pánt országos elnöke dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési kép­viselő 'társasáig,álban több beszámolóit (tartott a Garaim völgyében. Először Ágó községet keres­ték íell, áhoil Járass Andor a touiitumház 'zsúfo­lásig megtelt nagy tér, miéiben mondotta el politi­kai beszámolóját. • A (magyarság (kulturális és gazdaságii követe­léseit (ismertette és bangó ztiatta,, hogy a magyar­ságnak nincs 'kifogása az ellem, hogyha a ve­gyes, vagy a szlovák vidékeken szlovák iskolá­kat- állítanak fed, die az .ellem már tiltakozni kell. hogyha sziramagyar községeknek is szlo­vák iskola jut. Rámutatott a fáim népéinek elszegényedésére s arra, hogy az elszegényedett falusi lakosság állandóan növeli a városi proletariátus létszámát. Az el­szegényedés főoka a helytelenül végrehajtott földbirtokreform Majd az iipair és mezőgazdaság helyzetével fog­lalkozott és hangoztatta, hogy különféle be­ígért konmányremidszabályok a helyzetet nemi tudták megjavítani. Utána dr. Porubszky Géza beszélt s történel­mi példáikkal támasztotta alá azt, a tételt, hogy mindem magyarnak össze kell fognia. A kato­likus Pázmány és a református Bethlen Gábor kézfogásáról beszélt. Amiidőm a két tábor össze­fogásán sokan csodálkoztak, Pázmány Péter azt válaszolta,: „Olyan, időket élünk, amikor a ■magyarokat semmi sem választhatja e,l egymás­tól". Ma is — (mondotta a szónok, — össze kell fogni minden magyarnak, katoli­kusnak, protestánsnak, urnák és munkásnak egyaránt, mert sorsunk olyan, hogy nem jár­hatunk külön utakon. Nagy Gyufa lévai kisgazda és Antal Gyula lé­vai városbiró beszéd,aibem aktuális kérdésekkel foglalkoztak. A potltifkusoik kőrútjának következő állomása Zsieiiiz voílt, ahol imagyairouhás leány csoport vi­rágcsokrokkal, várta az érkezőket. A gyűlésem, amellyel, Komzslk József zsellzi pártelnök nyi­tott meg, felvonult *a magyarság számé-java. A megnyitó beszéd 'elhangzása, után Majfchényi László, az országos végrcha jtóibizottság tagja a lévai pártikorzet üdvözletét tolmácsolta és éh­ből áz ünnepélyes alkalomból üd vözölte -a. távol­lévő Esterházy János országos elnökölt és dr. Sztíllő Géza klubé Írnokot. Beszédében hangoz­tatta, hogy az egység, megalakulása különös öirö ml ünnepet je,leint Zseniz számára, mert az egységesítő mozgalomnak mindig élén jártak a L év,a-köirz etii magyarok. Utána Jaross Andor emieűkediéítt s z olásra. — Nemcsak politikai egységre törekszünk, — mondotta, — hanem társadalmi, sőt lélektani egységre is. Ha az itt élő magyarság gazdasági és szelle­mi javait meg akarja tartani, akkor meg kell vetnie lábát minden városban, faluban és por­tán, biztosítani kell a magyarságnak, hogy megélhessen. Jaross ezután kitért a magyarság követeléseire. Hangoztatta, hogy teljes nemzeti egyenjogúsá­got követel a magyarság, követeli, hogy a kormányzat állítsa vissza az 1918-ban talált magyar néprajzi viszonyoknak megfelelő nem­zetiségi status quet iskoláztatás terén, föld­birtok-viszonyok terén. Olymódon, hogy a magyar nyelvterületen levő telepeket magyar parasztoknak juttassa s tegye lehetővé, hogy minden magyar gyermek magyarnyelvű ok­tatásban részesüljön, biztosítsa a magyarság­nak az őt megillető szerepet a közigazgatás­ban, bíráskodásban, adóigazgatásban és a köz­élet minden területén. Beszéde végén Jaross kijelentette, hogy az úgynevezett aktivista magyarokkal a magyar problémát soha sem lehet megoldani. Után,a dr. Porubszky Géza emelkedett szólásra és hangoztatta, ihogy ő, — aki őzen a. vidékein nőtt föl, — tisztáiban van azzal, hogy a föld­birtok reform helybeliem, végrehajtása, sok helyen elkeseredést szült 'és a kedvezőtlen gazdaságii sorsra jutott munkásságot a, toomumumiieták kar­jai. közé kergette. Ezek a mcgtéyeílyedett szö­gién y emberek eJlfeliedlkeiznek uirfók hogy az 1919-os magyar Ikommün Idején máikéit éltek át. A magyar ellenzéket nem lehet államellenes- nek nevezni azért, mert ellenzék, hiszen a csehek között Is vannak ellenzéki pártok, amelyek nincsenek megelégedve a jelenlegi kormányzattal. Utána Antal Gyula emelkedett szólásra, 0ki töb­bek között polemizált Csömör minapi par.Lr menti beszédé vek Kijelentette, hagy nem iszokott sze­mélyeskedni, de mert az ö személye :s szóba került, úgy érzi, joga van védekezni Csömör támadásával szemben. Bizonyos, — mondotta Antal, — hogyha ő maradékbirtokos lenne, amint ezt Csömör ál­lította, ezen a gyűlésen nem merne fölszó­lalni. Nagy Gyula gazdasági kérdésekkel foglalkozott, hangoztatta, hogy Bodza Zseb zen földművelés­ügyi múlásziter korában azt állította, hogy a magyar gazda érdiekét szolgálja. A szónok számadatokkal mutatja ki, hogy a gahouamono- póliiuim a gazda érdeked ellen van. Juhász. Ernő zsemléd! gazda és Lányi Gyula za,lábai munkás mély benyomást keltő beszéde után Komzslk József beirekesztette az ülést. Gyűlés után társas vacsora volt <a M-észáiros- vemdéglöbem, ahol Jaross Andor. Porubszky Géza és Majthényi László beszélt lelkes vissz­hang ;mellett. vmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmrnmmmmmammmmmmmmmtammmi Agyonütötte a szőlőto'vajt — tízévi [egyházat kapott Kassa december 10. (Kassai szerkesztősé; günk telefonj ele,ütése.) A kassai esküdílbiró- ság ma tárgyaiba Tóth István tornaalmási gaz­dal egénv gyilkossági ügyét. A vádirat, sze­rint Tóth István szeptember 26-án kiment a falu határában lévő szőlőjébe s ott észrevette, hogy valaki dézsmálja a termést. A tolvaj a gazda közeledtére futásnak eredt, Tóth István utána vetette magát s futás közben egy kővel fején dobta a [menekülőt. A tolvaj összeesett 's ekkor Tóth István mellélje ugrott és egy kapával addig ütötte a fejét, amig meg nem halt. A holttestet a gyilkos az árokba húzta és ott betemette. Másnap találtak rá a hullára az ar­ra,járó falusiak. A csendőrség rövid nyomozás után elfogta a gyilkost. Megállapították, hogy az áldozat Cseh László tornaafimási rmmkás. A mai tárgyaláson a gyilkos azzaL védekezett, hogy nagyon feldúlt állapotban volt s nem tudta, hogy mit cselekszik. A tanúvallomások elleniben beigazolták, hogy Tóik István elő­ször elszedte Cseh Iái suli ót ól a lopott szőlőt s azt, nyugodtan megette. A gyilkosság után pe­dig táncmulatságra imént. Az esküdtbÍróság tiz évi fogyházra Ítélte a gyilkost. Ab elitéit, semmiségi panaszt, nyújtott be. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom