Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-06 / 280. (4129.) szám

1936 december 6, vasárnap. 'PRÍCGAliVSAGtARHl RLAP 5 A dunáninneni református egyházkerület közgyűlése „Népünkért és népűnkkel kell élnünk, nem pedig népünkből és népünk fölött" Szilassy Béla fősondnok a protestantizmus nemzeti és szociális tartalmát hangsúlyozta megnyitó beszédében ■■ ■■ ■■ Balogh Elemér püspök az egyház belső munkájáról Lo®onc, december 5. (Tudósítónk jelen­tése.) A dunáninneni református egyház- kerület december 3-án tartotta évi rendes közgyűlését Losoncon, a református teoló­gia helyiségeiben. A közgyűlést megelőző napon az egyes bizottságok üléseztek. A közgyűlésen —• melyen Baltagh Elemér püspök és dr, Szilassy Béla főgondnok el­nökölt — az alkotó tagok csaknem teljes számban- megjelentek. A komáromi egyház­megyéből ott voltak Soós Károly esperes. Nagy Nándor gondnok, Csiba Imre és Tóthkárolyi Lajos tanácsbirák, Galhmbos Zoltán, Zsemlye Lajos, Csekei Béla, Vágó Ede és Fülöp Zsigmond egyházmegyei kép­viselők; a barsi egyházmegyéből Bihary Kálmán tanácsbiró, C-ekey János, Székely Béla, Papp József, Szabó S. Zsigmond és dr. Agyagási Sándor egyházmegyei képviselők. Ezenkívül Nagy Sándor tanitóképzőintézeti igazgató, Nemes Kálmán pénztáros, Szinay Sándor számvevő, Fekete Sándor és Baké Kálmán bizottsági tagok. A közgyűlést Balogh Elemér püspök ma- gasszárnyalásu imával vezette be, majd ál­talános figyelem közepette dr. Szilassy Bé­la főgondnok mondotta el megnyitóbeszé­dét, amely a mai világhelyzettel összefüggő aktuális kérdéseket emelkedett szempontból világított^ meg. Beszédének gondolatmene­tét az alábbiakban ismertetjük. lása alkalmából s azt a hő kívánságot tolmácsolta, hogy to­vábbra is szívvel és lélekkel nevelje, vezes­se a gondjaira bízott lelkésznövendékeket. Végül az ifjuságnevelő munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Ebben a tekintetben követésre méltó példát mutatott a pozsonyi református egyház, amely az ifjúsági össze­jövetelek céljaira alkalmas helyiséget léte­sített és szerelt fel. Az egyházkerületi közgyűlés Balogh Ele­mér püspöknek az egyház érdekében ki­fejtett tevékenységéért elismerését és kö­szönetét nyilvánította. Konventtagok választása Siilassy Béla elnöki megnyitója Szilassy Béla bevezetőben meleg szavak­kal parentálta el az egyetemes egyház nagy halottját: Szőke István rozsnyói lelkészt, a losonci teológia nagy felkészültségű előadó­ját, akinek halála nagy veszteséget jelent a református egyház és a magyar kisebbség számára. Javaslatára az egyházkerületi gyű­lés Szőke István elhunyta felett mély fáj­dalmának adott kifejezést és elhatározta, hogy az özvegyet részvéttávirattal keresi fel. Majd rámutatott a főgondnok a most ellentétben álló két világnézetre, amely Spanyolországban testvérharcra vezetett és azon nézetének adott kifejezést, hogy e két világnézet harcából uj világégés robbanhat ki. Foglalkozott ezután a keresztyén egyházak­nak e két világnézettel szemben elfoglalt ál­láspontjával és csodálkozással állapította meg, hogy az angol presbiteri világszövetség sajtójá­ban bizonyos szimpátia jut kifejezésre a szélsőbaloldali világnézet iránt. Ebben a kérdésben még a világprotestantizmus kö­rében sem alakult ki egységes és végle­ges álláspont, de meg llehet állapítani —r mondotta .—; hogy a mi szükebb egyhá­zunkban a nemzeti öntudat magasabb fo­kán állunk. — A protestantizmus — úgymond *— mindenütt nemzeti egyházakként szervez­kedve természetszerűleg a nemzeti öntudat hordozója és a nemzeti sajátosságok letéte­ményese. Ezért nem lehet nemzetközi egyház és nemzetközi kapcsolatai is csak korláto­zottak lehetnek. — A kezdetben népies jellegű egyházaink az idők folyamán szociális jellegüket fölcse­rélték karitatív tevékenység propagálásával és most, midőn az uj világ- szemléletet, a kollektivizmust állítják gon­dolkodásuk középpontjába, a protestantiz­mus is nehéz helyzetbe került. lljabb reformálásnak kell magunkat alá­vetni. Egyházi életünket szociális tarta­lommal kell megtölteni, vagyis népünkért és népünkkel kell élnünk, nem pedig né­pünkből és népünk fölött. Nem a lelkek adminisztrálását és fegyelme­zését tartsuk első megoldandó feladatunk­nak, hanem azoknak megnyerését a nekik való szolgálatunkkal.-— Tegyük azért egyházi életünk köz­pontjává a szolgálatot, a cselekedetet, amellyel lelkészeink a híveket a maguk éle­tének példájával nyerhetik meg. Ez a szol­gálat csak önkéntes lehet! Mert egyébként — bibliai szóval élve — csak béres munka. — Végül lelkes szavakkal hívja fel a kerü­let figyelmét az önként vállalt munka el­végzésére és a református összefogásra, mert sok az „aratni való, de. kevés az arató!” A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó beszédet Ceglédy Pál egyházkerületi jegyző indítványára egész terjedelmében a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatják. Püsoölci jelentés Ezután Balogh Elemér püspök jelentése következett. Balogh püspök mindenekelőtt a hetvenedik születésnapja alkalmával ki­fejezett jókívánságokat köszönte meg, majd áttért a lefolyt év alatt történt, az egyházi életet érintő eseményekre. Jelentést tett a kerületnek elnöktársával együtt dr. Benes köztársasági elnöknél tett tisztelgő látogatásáról, amikor is a református egyházat érintő összes kérdé­sek megbeszélés tárgyát képezték és azok memorandumba foglalva az állam­főnek elő is terjesztettek. Ugyanez történt a köztársasági elnök pozsonyi látogatása alkalmával is. Legutóbb pedig Komárom­ban dr. Franké iskolaügyi miniszternek nyújtott át memorandumot a református ta- nitóképzőintézet érdekében. Majd az egész egyházkerület örömének Pozsony, december 5. Jelentettük, hogy a szlo- venszkói tartománygyülés tegnapi vitájában Kontsek György úgy a mezőgazdasági, mint az ipari és kereskedelmi tételek tárgyalása során is fölszólalt. Mezőgazdasági követelések A mezőgazdasági vitában előterjesztette az egyesült párt 17 pontból álló követelését. Köve­telte, hogy a búza vetésterületének szabályozását vegyék revízió alá s engedjék meg, hogy a búza helyett kereskedelmi és gyógynövényeket termel­hessenek a gazdák, ennek nagyobb propagandát csináljanak, szubvenciókban és vasúti tarifaked­vezményben részesítsék. Követeli továbbá, hogy a dohánytermelők érdekeit is vegyék nagyobb mértékben figyelembe. Követeli a műtrágya vám­jának eltörlését, a boradó eltörlését és azt, hogy a termelőnek legalább 200 liter adómentes bort engedélyezzenek. A mezőgazdasági szakoktatás terén követeli, hogy a tíz holdon aluli mezőgazdák gyermekei in­gyenesen részesüljenek mezőgazdasági szakok­tatásban, követeli a mezőgazdasági gépek és vetőmagvak vámmentes behozatalát, a mun- kásbiztositó pénztárak autonómiájának vissza- állitását, az önálló mezőgazdasági beíegsegély- ző fölállítását. További követelése, hogy vegyék revízió alá az eddig tulmagas fuvardijtételeket, az inségjárások- ban ingyen osszanak ki vetőmagot, a mezőgaz­dáknak olcsó fajállatokat bocsássanak rendelke­zésre és engedjék meg a magyar fajlónak és a svájci szarvasmarhának vámmentes behozatalát. A magyar járásokban magyar állatorvosok kine­vezését sürgeti és követeli, hogy szervezzék meg minél hamarább a régen kért magyarnyelvű gyógykovácstanfolyamokat. Követeli, hogy a tizenöt holdon aluli birtoko­sokat mentesítsék a jövedelmi adótól, az örö­kösödési adótól és az átírási illeték alól is. A mezőgazdák részére olcsóbb villanyáramszol­gáltatást követel. A vadászat propagálására a Az egyházkerületi közgyűlés ezután a következő háromévi ciklusra az egyetemes konvent rendes lelkészi tagjaivá Soós Ká­roly és Ceglédy Pál espereseket, világi tag­jaivá pedig Nagy Nándor és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnokokat választotta meg. Póttagok lettek Sörös Béla és Beke Kál­mán. Bizottsági jelentések Ezután á pénzügyi, a tanügyi és belmisz­I sziós bizottságok előadói tették meg jelen­téseiket. A jelentések kapcsán az egyház­kerületi közgyűlés örömmel vette tudomásul a hívek áldo­zatkészségét, a felekezeti iskolák fenn­tartása és fejlesztése érdekében, a komá­költségvetés 70.000 koronát fordít, a halászatról azonban nem gondoskodik. Mivel ez is fontos idegenforgalmi szempontból, erre a célra is na­gyobb összeg beállítását követeli. Beszéde to­vábbi során az erdőgazdálkodással foglalkozik. Rámutat arra, hogy mig 1929-ben, amikor Ma­gyarországgal kereskedelmi szerződésünk volt, 231 millió korona értékű fa ment ki Magyar- országra, a kereskedelmi szerződéses viszony megszűnése után 1934-ben a fakivitel értéke már 31 millió koronára zsugorodott össze. Ezért a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés mielőbbi megkötését követeli. Kifogásolja azt, hogy az államvasutak az eddigi fatalpfákat vastalpfákkal akarják kicserélni. Vé­gül követeli, hogy a Selmecbányái volt erdészeti és bányászati főiskolát újból föltámasszák és ezzel Szioven- szkó egy régi főiskoláját visszakapja. Követeli a Nyitra, Ipoly, Tisza, Laborc és La­torca szabályozását, valamint a Duna-ágak gya­koribb kotrását, különösen a Csallóközben, ahol az ár nagy búzatermő vidékeket önt el gyakran a szabályozás hiánya miatt. Nagyobb tempóval kezdjék meg ezeket a munkákat s magyar mér­nököket és magyar munkásokat alkalmazzanak a munkálatok során. Az ipar és kereskedelem szükségletei A költségvetés ipari és kereskedelmi tételével kapcsolatban Kontsek kijelentette, hogy az ipar és kereskedelem éppen olyan pillére a nemzet- gazdaságnak, mint a mezőgazdasági termelés s ezért fejleszteni és támogatni kell. Az ifjúságnak és munkásságnak nem könyöradományokra, de megélhetésre és elhelyezkedési lehetőségekre van szüksége. Az ipar és kereskedelem föllenditésére szánt összeg Szlovenszkón a költségvetés 1.5 százaléka, de legalább kétannyi kellene, hogy a szlovenszkói, romokban heverő ipart és kereske­delmet érezhetőbben támogassák. A gyakorlati pályákra menő ifjúságot a közép- és főiskolákon DISTOL meggyógyítja mételykóros juhait és marháit KAPHATÓ MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN adott kifejezést Sörös Bélának felgyógyu­A magyar kisgazdák, kisiparosok és kiskereskedők érdekeiért szállt síkra Kontsek a tartománygyülésen A magyar kisemberek követelései KORCSOLYÁZÓK J Kézzel varrott s Jackson Elité la #| korcsolyával fölszerelt női, vagy |fII■ Kg* férfi cipő- ....................................Kö Ti ?a — IBI la la . Kö 115. — WU Barna boxból készült, kézzel varrott A U p ESS s mükorcsolyázásra alkalmas Waltz ESI fogaskorcsolyával fölszerelt félmagas I ■ I “ gfí0| női cipő.........................................Ke H I W ES| Jé ghokkira alkalmas kézzel varrott SSS kanadai modell korcsolyával ellátott I S j|J8 cipöíölszerelés................................Kö | | y " jpji ggjM Szükség esetén vegye igénybe hitelakciónkat. gj&| is BROUK Bohuslav Hl Brat.slava-Pozsony, Köztársaság tér 34/35. szám. romi református tanitóképzőintézet mult- évi eredményes munkájáról való beszá­molót, valamint a 'komáromi egyházmegye lelkészi és tanítói karának a tanitóképzőintézet fel­építése érdekében önkéntes buzgalomból vállalt kötelezettségeit. Felhívja az egyházkerület a presbitériu­mok figyelmét arra, hogy saját hatáskörük­ben minden lehetőt kövessenek el, hogy a refórmátus szülők saját felekezetű iskolák­ba járassák gyermekeiket. A belmissziói jelentéssel kapcsolatban ki­mondotta a közgyűlés, hogy a belmissziói munkának egyházias jelle­gűnek kell lenni. Az egységes liturgia megvalósítása céljából a magyarországi egységes liturgiát ajánlja a zsinatnak elfogadásra. Az iratterjesztésre is több gondot kell fordítani. A közgyűlés magáévá tette Szilassy fő- gondnok ama javaslatát, hogy a közgyűlés hívja fel az egyetemes kon­vent figyelmét a főiskolai ifjúság inten­zív lelki gondozására. Ezután az egyházmegyékből felterjesztett ügyeket vette tárgyalás alá a közgyűlés, amelyet az elnökség a délutáni órákban re­kesztett be. Később délután a kerületi bíróság tartott ülést. ösztöndíjakkal kell támogatni. A közrendeléseknél csakis szlovenszkói cége­ket kellene tekintetbe venni még akkor is, ha ajánlataik magasabbak a más országrészek vállalkozói részéről tett ajánlatok­nál. A magánéletben is elsősorban a kisiparost és kiskereskedőt kell támogatni. Szükség van a háziipar és elsősorban a csalló­közi háziipar fölkarolására, mert a Csallóközben ipari vállalkozások egyálta­lán nincsenek. Az uj ipari és kereskedelmi vállalkozásokat ál­lami támogatásban, vagy legalább adókedvez­ményben kell részesíteni. Az állami szállításoknál a szlovenszkói gyárak javára teljesen ki kell meríteni a Szlovenszkói megillető hányadot. Követelnünk kell kisiparunk megvédelmezését a történelmi országok nagy­üzemeinek szlovenszkói expanziója ellen. Kisiparosainkat támogatni kell a modem gé­pek beszerzésénél. A kisiparosok részére a vizierő adómentes le­gyen s a villanyerő árát tetemesen szállítsák le. A magyar kisiparosság képviselői az összes állami és tanácsadó testületekben helyet kap­janak a magyar kisiparosság számarányának megfelelően s az ipari és kereskedelmi érdek- képviseleti szerveket is nemzeti megoszlás sze­rint építsék ki. Szükséges a munkásbiztositó pénztár reformja, a mindent fölemésztő adminisztráció egyszerűsíté­se, az illetékek csökkentése, az önkormányzat visszaállitása s a 18 év óta elhagyott választások megejtése. Életbe kell léptetni a kisiparosok aggkori és rokkantsági segélyezését kimondó törvényt és a kisiparosoknak betegség és baleset elleni biztosítását. Követelnünk kell, hogy ne a távoli országokkal, hanem főként a szomszédos országokkal legye­nek megfelelő kereskedelmi kapcsolataink s e té- ren a szlovenszkói érdekek külön figyelembea részesüljenek. Adólcüveielések Az adókivetésnél hallgassák meg az adózót. Kívánjuk az érdekeltek kiküldöttéiből álló s ko­moly hatáskörrel fölruházott, a nemzeti kisebb­ségek számarányát megfelelően tekintetbe vevő adóbizottságok megszervezését, az antiszociális fogyasztási adók megszünteté­sét, a forgalmi adó mérséklését és fokozatos megszüntetését, a jövedelmi adó, főleg pedig a kereskedelmi adó leszállítását, a jövedelmi adó pótlékainak eltörlését, a segéd nélkül dol­gozó kisiparosok létminimumának 10.000 koro­nában való megállapítását s azoknak, akik ezt a határt el nem érik, az állami, országos s járási pótadóktól való mentesítését. A szónok a továbbiakban követelte a tanoncis­kolákban a vallástanitás kötelezővé tételét, az ipartörvény reformját, amely kizárná a tisztes­ségtelen versenyt s a kontárok garázdálkodását. Kívánatos a mestervizsga bevezetése, a házaló­kereskedelem megszüntetése és minden ipar gya­korlásának képesítéshez való kötése. Végül- az általános vasárnapi munkaszünet és az egységes zárórarendszer bevezetését sürgette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom