Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-13 / 285. (4134.) szám

NEM „NÉPFRONT", HANEM MAGYAR FRONT Mas FORGÁCH GÉZA #'A csehszlovákiai magyarság politikai fej­lődésének eddigi csúcspontja kétségkívül az egyesült párt megalakulása volt. A népi erők összefogása és egyesítése a nemzeti, keresztény és szociális program keretei kö­zött oly szilárd eszmei és mozgalmi alapot nyújt, amelyre ráépülhet a csehszlovákiai magyarság emberségesebb jövője. Demo­kratikus nemzeti mozgalom ez, amely a ma­gyarság minden társadalmi osztályát feleke­zeti .különbség nélkül összekapcsolja; kor­szerű, mert gyökereivel a tradició évszáza­dos televényébe van ugyan beágyazva, ■azonban törzsét és koronáját a jelen szociá­lis légkörének oxigénje táplálja, A magyar egység megvalósulása a poli­tika terén kisebbségi életünknek oly alap­vető jelensége, amelynek lehetetlen ki nem hatnia a kisebbségi élet kulturális és gazda­sági terére''is. A politikai, egység meghatá­rozza a kisebbségi élet minden fontos meg­nyilatkozásának egységes nemzeti jellegét is! Mert igazat’kell adnunk jaross Andor po­zsonyi kijelentésének. A kisebbségi élet megszervezése fejlődésében oda jutottunk el, hogy nemcsak a politikai egység a cél, hanem ennél több: a csehszlovákiai magyar ember egységes közszellemének a kialakí­tása! Mindennél távolabb állanak tőlünk az oly törekvések, amelyek a kulturális és gazda­sági mozgalmakat és szervezeteket pártpo­litikai gyámkodás alá kívánják helyezni, így a legmesszebbmenően tiszteletben tart­juk a politika és a kulturális élet közötti természetes határvonalakat s lelkiismerete­sen őrködünk afölött, hogy ezeket mások is tiszteletben tartsák. Ezzel szemben részünk­ről nem pártpolitika az,. ha a kulturális munkafronttól is magyar nemzeti szellemet, gerinces nemzeti öntudatot, egyenes ma­gyar célkitűzéseket követelünk. Viszont vannak olyanok, akik káros pártpolitikai befolyásokat szeretnének kulturális életünk­be becsempészni, épp azok az „aktivista" és marxista frakciók, amelyek nem magyar pártpolitikai érdekek szolgálatában állanak és amelyeknek semmi közük sincs a ma­gyar lelkiséghez. Az egységes nemzeti közszellem, a ki­sebbségi népi öntudat immár a csehszlová­kiai magyarság túlnyomó többségének köz­kincse s a nem-magyar célzatú politikai mesterkedések — bármily ,,uj“, tetszetős jelszavak művirágaival is frissítsék fel elko­pott, kivénhedt ábrázatukat — ezután is eredménytelen kísérletek fognak maradni. Legújabban a nemzetközi bolsevizmus magyarnyelvű ügynökei vették kézbe a primhegedüt, amelyet azelőtt elsősorban a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szo­ciáldemokrata párt „aktivistái" pengettek a magyar tömegek nemzeti öntudatának gyen­gítésére. Ma a leghangosabbak a kommu­nisták, akik francia és spanyol mintára a „népfront" jelszavával igyekeznek a ma­gyarság tömegeit és értelmiségét idegen, nem-magyar utakra terelni. Helyi és orszá­gos viszonylatokban népünknek a nemzeti egység helyébe a politikai „népfrontot" ajánlgatják, a városok értelmiségét, első­sorban az ifjúságot viszont a „kultur nép­frontéba, a „haladó erők egységes szellemi arcvonalá"-ba, a „.baloldali kulturegység"- be toborozzák. Az adott pillanatban talán legidőszerűbb éppen az utóbbira figyelnünk: erre a „szel­lemi" zsibvásárra, amelyen a szovjetbarát kalmárok kezében a mi jövőnk, az ifjúsá­gunk az áru. A moszkvai kommunista világ- propagandaközpontnak — miért, miért nem — fontos lett a csehszlovákiai magyarság bolsevizálása is és bőven jut pénzügyi lehe­tőség magyarnyelvű szovjetbarátsajtóra és szovjetbarát „kulturmunkára". Ettől a vörös rohamtól nincs mit tarta­nunk ugyan, — nemzeti egységfrontunk sokkal szilárdabb, minthogy ne tudna fölé­nyesen ellentállni ennek a legújabb, nemzet- ellenes és vallásellenes propagandapergő- tüznek is —, azonban mégis ügyelni kell so­rainkra s föl kell vérteznünk az önvédelem­re ifjúságunkat. Kis néptöredék vagyunk, pótolhatatlan érték számunkra minden el­kallódott szellemi munkás! Ne engedjük testvéreinket,, fiainkat és leányainkat a nemzetellenes propaganda martalékává válni. Amikor ezeket a szava­kat leírjuk, elsősorban az egyetemi városok magyar főiskolásaira gondolunk. Diákjaink körében folyik ugyanis a legintenzivebb szovjetbarát propagandamunka. Erről a tényről lehetetlen hallgatnunk. Müveit tár­sadalmunk egészének az eddigieknél még hathatósabb eszközökkel kell öntudatos ma­gyar főiskolásaink segítségére sietnie s el­sősorban szellemiekben kell fölvérteznünk őket, hogy tudásban is legyőzzék Moszkvá­nak sorainkba kiküldött előőrseit. Jellemző tünet, hogy amikor megvalósult a csehszlovákiai magyarság egységes nem­zeti tábora, ennek átütő erejű jelentőségét a nemzetellenes oldalon is annyira megéress ték, hogy „ellenszerül" a „népfront“-tal3 kezdtek kísérletezni. A vörös „népfront" azonban a nemzeti népfrontokkal vívott, vi­lágharcában a csehszlovákiai magyarság körében is lemarad és elbukik. A csehszlo­vákiai magyarok egységes nemzeti és ke­resztény közszelleme tökéletesen tisztában van a „népfront" fogalmával. Ez az egész­séges közszellem nyilatkozott meg imponáló módon a legutóbbi hetek „kultúrpolitikai" eseményeivel kapcsolatban is, amikor a ma­gyarság tömegeit képviselő kulturális szer­vezetek nem ültek le egy zöldasztalhoz a „szovjetbarátok", a „népfront" és egyéb frakciócskák „lkulturpolitikusai"-val. Számunkra csak nemzeti szellemű magyar kulturmunka létezik. Semmi közünk a kü­lönböző szinü „néprontok"-hoz! Mi már megalakítottuk az igazi magyar népfrontot: a magyar egységet! A megismételt történelmi szertartások fi Giiönaj (róiraiepell A lemondott király réd'ótseszéde után az angol közvélemény megnyugodott, Edvárdot meg­tartotta szereteteken és lelkes ragaszkodásáról biztosította az uj királyt és a királyi családot Edvárd as európai kontinensen London, december 12. Szombatondélelőtt 11 órakor a trónralépési tanács összegyűlt a St. James-palotában és valamennyi tagja aláírta azt az okiratot, amely a yorki herceget VI. György néven „egyetlen törvényes főlordunknak, Isten ke­gyelméből Nagy-Britannia és Írország egyesült királyság, valamint a tengerentúli brit területek királyának, a hit védőjének, India császárának" ismeri el. Az ünnepé­lyes ceremónia egész nap tart és megismétlődik az impérium valamennyi részében. A beiktatási szertartások A kikiáltás a Szent Jakab-palota bíborvö­rös posztóval bevont termében a tizenkette­dik század óta érvényben levő szokás sze­rint történt meg, Délután három órakor ugyancsak a Szent Jakab-palotából a nép­nek is proklamálták VI. György királysá­gát. A címeres heroldok, az angol főnemes­ség tagjai összegyűltek a palotában és meg­indultak a királyi főceremóniamester veze­tése alatt a város felé. Az aranytól1 és bí­bortól ragyogó menet, amely előtt trombitá­sok lovagoltak, végigvonult Westminster városnegyedén és megérkezett a Charing Crosshez, ahol harsonák jelezték megérke­zését. Innen a Ternple Barhoz érkezett a menet, ahol a hagyományos szertartás sze­rint a City lordmajorja várta az érkezőket. A kékköpenyes küldönc ünnepélyesen be­bocsátást kért a tegnap óta emelt sorompón és miután a lordmajor megadta az enge­délyt, a díszes kavalkád, amelyhez most a lordmajor és a titkos tanács tagjai csatla­koztak, folytatta útját a belvárosba. Az egyik herold, a „Morroy" harmadszor is fölolvasta a kiáltványt, majd valamennyien a királyi tőzsdéhez vonultak, ahol közvet­lenül az Angol Bank közelében a soraerset herold negyedszer is felolvasta a népnek György királlyá proklamálását. Ugyanek­kor a Szent Jakab-palotában és a Tower- ben megszólalnak az ágyuk, amelyek száz- egy diszlövést adnak le az uj király tiszte­letére, VI. György esküje A felsőház és az alsóház rendes szokásától eltérően ezen a héten nem tart hétvégi szü­netet hanem délután 2 óra 45 perekor össze­gyűlt, hogy a peerek és “ képviselők előtt az uj király letegye a hiiségesküt. A szertartást ma nem lehet befejezni, hanem hétfőn foly­tatódik s a király tula^donképpen csak hétfőn foglalhatja el teljesen jogerősen ősei trónját. VI. György első feladata annak a címnek megállapítása lesz, amelyet a lemondott Ed­várd kap. A nézetek egyelőre megoszlanak abban, hogy milyen cím illeti Edvárdot. Ed­dig egyetlen angol király sem mondott le ön­ként s igy a mai esetre nincsen precedens. Egyesek szerint Edvárd született herceg és, azért cime Edvárd herceg lesz. Mások szerint Edvárd tulajdonképpen csak peer és a „lord Windisor" név illeti inog. Ismét mások úgy gondolják, hogy esak „Sir Ed várd" a lemondott király, mert személyesen csak a lovagi mél­tóságot érte el, többi rangja trónörökösi ég ki­rályi pozíciójából eredt. Mindezeket a bonyo­dalmakat György király valószinüleg azonnal eloszlatja, amennyiben bátyjának a. hercegi, vagv az „EarI" címet adja meg. Edvárd hajója a nyílt tengeren goi hadihajóra valószinüleg a „Furyra" szállt. A hajó két torpedóromboló kíséretében azon­nal elhagyta a kikötőt. A királyi bucsulátogatá- són megjelent Mary királyné, a király testvérei, Alice hercegnő és Earl Athlone, a király sógora is. Portsmouthban Edvárd hosszan elbeszélge­tett Sir William Fisherrel, a flotta főparancsno­kával, aki — mint a többi jelenlévő is — szem- melláthatóan megindultan búcsúzott volt kirá­lyától. Edvárd a fagyos téli éjszakában nehéz sötét téli ulsztert viselt és egyébként rendkívül nyugodt és fegyelmezett benyomást keltett. A tengerésztiszteket összegyűjtötték a kikötőben és még egyszer becsületszóval kötelezték őket. hogy senkinek el nem árulják az utazás célját Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ura 2‘- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja jRft J|i I XV. évf. 285. (4134) szám • Vasárnap ■ 1936 december 13- •,».>: . Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeTlSzkÖÍ és rUSZÍnSzkÓÍ TTlCLgUCirsáS üli ce 12, II. emelet • K i a d ó h I v a t a 1: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. r r r SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRRHR. Miközben Londonban a hivatalos körök és i nép előkészületeiket tett az uj király beik­tatására, a lemondott uralkodó egy angol ladihajón régen nyílt tengeren van és isime- •etlen cél felé utazik. Edvárdot a számkive- ;ésben egyetlen régi barátja, Hon. Pi«rs Legh riséri el, továbbá a hosszú évek óta szolgá- atában álló komornyikja és a Scottland ifard egyik főinspektora, Dávid Storrier, aki íllandóan'Edvárd mellett fog tartózkodni. Az íxkirály éjjel 1 óra 45 perckor hagyta, el 'íagybritannia területét. Rádióbeszéde után juesut vett családjától, amely vele együtt öltötte az estét a windsóri kastélyban s au­láján Porlsmouthba utazott, ahol as egyik an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom