Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-13 / 285. (4134.) szám
NEM „NÉPFRONT", HANEM MAGYAR FRONT Mas FORGÁCH GÉZA #'A csehszlovákiai magyarság politikai fejlődésének eddigi csúcspontja kétségkívül az egyesült párt megalakulása volt. A népi erők összefogása és egyesítése a nemzeti, keresztény és szociális program keretei között oly szilárd eszmei és mozgalmi alapot nyújt, amelyre ráépülhet a csehszlovákiai magyarság emberségesebb jövője. Demokratikus nemzeti mozgalom ez, amely a magyarság minden társadalmi osztályát felekezeti .különbség nélkül összekapcsolja; korszerű, mert gyökereivel a tradició évszázados televényébe van ugyan beágyazva, ■azonban törzsét és koronáját a jelen szociális légkörének oxigénje táplálja, A magyar egység megvalósulása a politika terén kisebbségi életünknek oly alapvető jelensége, amelynek lehetetlen ki nem hatnia a kisebbségi élet kulturális és gazdasági terére''is. A politikai, egység meghatározza a kisebbségi élet minden fontos megnyilatkozásának egységes nemzeti jellegét is! Mert igazat’kell adnunk jaross Andor pozsonyi kijelentésének. A kisebbségi élet megszervezése fejlődésében oda jutottunk el, hogy nemcsak a politikai egység a cél, hanem ennél több: a csehszlovákiai magyar ember egységes közszellemének a kialakítása! Mindennél távolabb állanak tőlünk az oly törekvések, amelyek a kulturális és gazdasági mozgalmakat és szervezeteket pártpolitikai gyámkodás alá kívánják helyezni, így a legmesszebbmenően tiszteletben tartjuk a politika és a kulturális élet közötti természetes határvonalakat s lelkiismeretesen őrködünk afölött, hogy ezeket mások is tiszteletben tartsák. Ezzel szemben részünkről nem pártpolitika az,. ha a kulturális munkafronttól is magyar nemzeti szellemet, gerinces nemzeti öntudatot, egyenes magyar célkitűzéseket követelünk. Viszont vannak olyanok, akik káros pártpolitikai befolyásokat szeretnének kulturális életünkbe becsempészni, épp azok az „aktivista" és marxista frakciók, amelyek nem magyar pártpolitikai érdekek szolgálatában állanak és amelyeknek semmi közük sincs a magyar lelkiséghez. Az egységes nemzeti közszellem, a kisebbségi népi öntudat immár a csehszlovákiai magyarság túlnyomó többségének közkincse s a nem-magyar célzatú politikai mesterkedések — bármily ,,uj“, tetszetős jelszavak művirágaival is frissítsék fel elkopott, kivénhedt ábrázatukat — ezután is eredménytelen kísérletek fognak maradni. Legújabban a nemzetközi bolsevizmus magyarnyelvű ügynökei vették kézbe a primhegedüt, amelyet azelőtt elsősorban a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt „aktivistái" pengettek a magyar tömegek nemzeti öntudatának gyengítésére. Ma a leghangosabbak a kommunisták, akik francia és spanyol mintára a „népfront" jelszavával igyekeznek a magyarság tömegeit és értelmiségét idegen, nem-magyar utakra terelni. Helyi és országos viszonylatokban népünknek a nemzeti egység helyébe a politikai „népfrontot" ajánlgatják, a városok értelmiségét, elsősorban az ifjúságot viszont a „kultur népfrontéba, a „haladó erők egységes szellemi arcvonalá"-ba, a „.baloldali kulturegység"- be toborozzák. Az adott pillanatban talán legidőszerűbb éppen az utóbbira figyelnünk: erre a „szellemi" zsibvásárra, amelyen a szovjetbarát kalmárok kezében a mi jövőnk, az ifjúságunk az áru. A moszkvai kommunista világ- propagandaközpontnak — miért, miért nem — fontos lett a csehszlovákiai magyarság bolsevizálása is és bőven jut pénzügyi lehetőség magyarnyelvű szovjetbarátsajtóra és szovjetbarát „kulturmunkára". Ettől a vörös rohamtól nincs mit tartanunk ugyan, — nemzeti egységfrontunk sokkal szilárdabb, minthogy ne tudna fölényesen ellentállni ennek a legújabb, nemzet- ellenes és vallásellenes propagandapergő- tüznek is —, azonban mégis ügyelni kell sorainkra s föl kell vérteznünk az önvédelemre ifjúságunkat. Kis néptöredék vagyunk, pótolhatatlan érték számunkra minden elkallódott szellemi munkás! Ne engedjük testvéreinket,, fiainkat és leányainkat a nemzetellenes propaganda martalékává válni. Amikor ezeket a szavakat leírjuk, elsősorban az egyetemi városok magyar főiskolásaira gondolunk. Diákjaink körében folyik ugyanis a legintenzivebb szovjetbarát propagandamunka. Erről a tényről lehetetlen hallgatnunk. Müveit társadalmunk egészének az eddigieknél még hathatósabb eszközökkel kell öntudatos magyar főiskolásaink segítségére sietnie s elsősorban szellemiekben kell fölvérteznünk őket, hogy tudásban is legyőzzék Moszkvának sorainkba kiküldött előőrseit. Jellemző tünet, hogy amikor megvalósult a csehszlovákiai magyarság egységes nemzeti tábora, ennek átütő erejű jelentőségét a nemzetellenes oldalon is annyira megéress ték, hogy „ellenszerül" a „népfront“-tal3 kezdtek kísérletezni. A vörös „népfront" azonban a nemzeti népfrontokkal vívott, világharcában a csehszlovákiai magyarság körében is lemarad és elbukik. A csehszlovákiai magyarok egységes nemzeti és keresztény közszelleme tökéletesen tisztában van a „népfront" fogalmával. Ez az egészséges közszellem nyilatkozott meg imponáló módon a legutóbbi hetek „kultúrpolitikai" eseményeivel kapcsolatban is, amikor a magyarság tömegeit képviselő kulturális szervezetek nem ültek le egy zöldasztalhoz a „szovjetbarátok", a „népfront" és egyéb frakciócskák „lkulturpolitikusai"-val. Számunkra csak nemzeti szellemű magyar kulturmunka létezik. Semmi közünk a különböző szinü „néprontok"-hoz! Mi már megalakítottuk az igazi magyar népfrontot: a magyar egységet! A megismételt történelmi szertartások fi Giiönaj (róiraiepell A lemondott király réd'ótseszéde után az angol közvélemény megnyugodott, Edvárdot megtartotta szereteteken és lelkes ragaszkodásáról biztosította az uj királyt és a királyi családot Edvárd as európai kontinensen London, december 12. Szombatondélelőtt 11 órakor a trónralépési tanács összegyűlt a St. James-palotában és valamennyi tagja aláírta azt az okiratot, amely a yorki herceget VI. György néven „egyetlen törvényes főlordunknak, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Írország egyesült királyság, valamint a tengerentúli brit területek királyának, a hit védőjének, India császárának" ismeri el. Az ünnepélyes ceremónia egész nap tart és megismétlődik az impérium valamennyi részében. A beiktatási szertartások A kikiáltás a Szent Jakab-palota bíborvörös posztóval bevont termében a tizenkettedik század óta érvényben levő szokás szerint történt meg, Délután három órakor ugyancsak a Szent Jakab-palotából a népnek is proklamálták VI. György királyságát. A címeres heroldok, az angol főnemesség tagjai összegyűltek a palotában és megindultak a királyi főceremóniamester vezetése alatt a város felé. Az aranytól1 és bíbortól ragyogó menet, amely előtt trombitások lovagoltak, végigvonult Westminster városnegyedén és megérkezett a Charing Crosshez, ahol harsonák jelezték megérkezését. Innen a Ternple Barhoz érkezett a menet, ahol a hagyományos szertartás szerint a City lordmajorja várta az érkezőket. A kékköpenyes küldönc ünnepélyesen bebocsátást kért a tegnap óta emelt sorompón és miután a lordmajor megadta az engedélyt, a díszes kavalkád, amelyhez most a lordmajor és a titkos tanács tagjai csatlakoztak, folytatta útját a belvárosba. Az egyik herold, a „Morroy" harmadszor is fölolvasta a kiáltványt, majd valamennyien a királyi tőzsdéhez vonultak, ahol közvetlenül az Angol Bank közelében a soraerset herold negyedszer is felolvasta a népnek György királlyá proklamálását. Ugyanekkor a Szent Jakab-palotában és a Tower- ben megszólalnak az ágyuk, amelyek száz- egy diszlövést adnak le az uj király tiszteletére, VI. György esküje A felsőház és az alsóház rendes szokásától eltérően ezen a héten nem tart hétvégi szünetet hanem délután 2 óra 45 perekor összegyűlt, hogy a peerek és “ képviselők előtt az uj király letegye a hiiségesküt. A szertartást ma nem lehet befejezni, hanem hétfőn folytatódik s a király tula^donképpen csak hétfőn foglalhatja el teljesen jogerősen ősei trónját. VI. György első feladata annak a címnek megállapítása lesz, amelyet a lemondott Edvárd kap. A nézetek egyelőre megoszlanak abban, hogy milyen cím illeti Edvárdot. Eddig egyetlen angol király sem mondott le önként s igy a mai esetre nincsen precedens. Egyesek szerint Edvárd született herceg és, azért cime Edvárd herceg lesz. Mások szerint Edvárd tulajdonképpen csak peer és a „lord Windisor" név illeti inog. Ismét mások úgy gondolják, hogy esak „Sir Ed várd" a lemondott király, mert személyesen csak a lovagi méltóságot érte el, többi rangja trónörökösi ég királyi pozíciójából eredt. Mindezeket a bonyodalmakat György király valószinüleg azonnal eloszlatja, amennyiben bátyjának a. hercegi, vagv az „EarI" címet adja meg. Edvárd hajója a nyílt tengeren goi hadihajóra valószinüleg a „Furyra" szállt. A hajó két torpedóromboló kíséretében azonnal elhagyta a kikötőt. A királyi bucsulátogatá- són megjelent Mary királyné, a király testvérei, Alice hercegnő és Earl Athlone, a király sógora is. Portsmouthban Edvárd hosszan elbeszélgetett Sir William Fisherrel, a flotta főparancsnokával, aki — mint a többi jelenlévő is — szem- melláthatóan megindultan búcsúzott volt királyától. Edvárd a fagyos téli éjszakában nehéz sötét téli ulsztert viselt és egyébként rendkívül nyugodt és fegyelmezett benyomást keltett. A tengerésztiszteket összegyűjtötték a kikötőben és még egyszer becsületszóval kötelezték őket. hogy senkinek el nem árulják az utazás célját Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ura 2‘- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja jRft J|i I XV. évf. 285. (4134) szám • Vasárnap ■ 1936 december 13- •,».>: . Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeTlSzkÖÍ és rUSZÍnSzkÓÍ TTlCLgUCirsáS üli ce 12, II. emelet • K i a d ó h I v a t a 1: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. r r r SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRRHR. Miközben Londonban a hivatalos körök és i nép előkészületeiket tett az uj király beiktatására, a lemondott uralkodó egy angol ladihajón régen nyílt tengeren van és isime- •etlen cél felé utazik. Edvárdot a számkive- ;ésben egyetlen régi barátja, Hon. Pi«rs Legh riséri el, továbbá a hosszú évek óta szolgá- atában álló komornyikja és a Scottland ifard egyik főinspektora, Dávid Storrier, aki íllandóan'Edvárd mellett fog tartózkodni. Az íxkirály éjjel 1 óra 45 perckor hagyta, el 'íagybritannia területét. Rádióbeszéde után juesut vett családjától, amely vele együtt öltötte az estét a windsóri kastélyban s auláján Porlsmouthba utazott, ahol as egyik an-