Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-02 / 276. (4125.) szám

2 1936 december % szerda* ^ ^M<m-MAGÍATiFírRLÍ® kalandos politikát. A hadsereg képviselői is figyelmeztették Hitlert, hogy a nyilt spa­nyol beavatkozás nemzetközi konfliktust je­lente Cáfolják a 2000 német katona cadixi partraszállásának hírét London, december 1. Néhány külföldi lap azt a hirt közölte, hogy Németországból kétezer (más források szerint ötezer) katona érkezett a spanyolországi Cadix kikötőbe és azonnal to­vábbvonult Sevilla felé. A katonák Franco had­seregének egyenruhájába voltak öltözve s ma­gukkal hozták Németországból a legpompásabb felszerelést is, igy ötven ágyút, háromszáz gép­fegyvert, ötven tankot és ötven repülőgépet. Ezenkívül nyolcszáz autó állt a német gépesített osztag rendelkezésére e hírek szerint, úgyhogy a legmodernebb hadi egység döntően beleszól­hatott volna a madridi harcokba. Angliában a hir nagy nyugtalanságot keltett, ámbár illetékes körök azonnal jelentették, hogy a kétes forrásból származó jelentést semmi sem erősítette meg. A Reuter-iroda berlini jelentése szerint német hivatalos körök a leghatározottab­ban megcáfolják a 2000 német katona Cadixban való partraszállásának hírét, Görcg haiók a szovjet szolgálatában Bukarest, december 1. A Curentul gá­láéi jelentése szerint az orosz szovjet több görög tengerhajózási társasággal megállapo­dást kötött Spanyolországba szóló fegyver- és hadianyagszáliütásra. A lap értesülése szerint több görög hajó leszerződött a szov­jethez. A magvar beiügym niszter Berlinbe latosat el Budapest, december 1. (Budapesti szerkeszt ö- sógrwk telefonjelentése.) K«zma M'klós magyar belügyminiszter Friek német birodalmi belügymi­niszter meghívására december 9-én Berlinbe utazik. Kozma óíiklós négy napig marad Berl nben s ott tiszteletére nagyszabású ünnepségeket rendeznek. Egy angol dip'omata rejtélyes halála London, december 1. Tegnap holtan talál­ták meg londoni lakásában G. S. F. Nash kapi­tányt, aki 1926-tól 1929-ig tengerészeti attasé volt a berlini angol nagykövetségen, majd ké­sőbb hasonló minőségben működött Stockholm­ban, Hel?mgforsban, Varsóban és Rigában. Egyelőre nem slkeimlt megállapítani, hogy Nash kapitány szerencsétlenség áldözuta-e, vagy ön- gyilkosságot követett-e eh A kapitány házve­zetőnője elmondta, hogy Nash vele beszélgetett, majd átment a másik szobába és az asszony röviddel későbben egy lövés dörrenését hallot­ta.. Rémülten berohant a szomszéd szobáiba és a földön fekve, holtan találta gazdáját. A re­volver mellette feküdt. Macháüek és Pólyák suyos sajíóharca Pozsony, december 1. A szlovák körökben sok szó esik arról az e1 keseredett sajtóba re rol, amelybe Maehácek Pál vágsellyei plébános, á szlovák, #néppá,rt volt főtitkára és volt nemzet- gyűlési képviselője keveredett Pólyák István szlo­vák néppárti szenátorral. A két politikus a leg­súlyosabb sértésekkel és vádakkal illette egy­más t.A súlyos konfliktus előzményé az, hogy a cseh néppárt szlovák lapjában, a Lndová Politi­kában Salsky aláírással cikk jelent meg, amely­ben az anonym cikkíró Polyákot megvádolta, hogy „magyar nagybirtokosoktól" félmillió koro­nát fogadott el párt-célokra és ezt a pénzt a szlo­vák néppárt rendelkezésére bocsátotta s amikor a néppárt ezért képviselői mandátumot adott neki, a nagybirtokosoktól „marerutákat" fogadott el a földreform-kérdésekben. A nem épületes stilusn cikk még azt is állította Pólyákról, hogy „nem árja származású". Pólyák ugyancsak nem maradt adósa Salskynak. A Slovákban közreadott válaszában mindenek­előtt kimondta, hogy Salsky nem más, mint Ma- c-háőek. Fölszólította Mactháceket, hogy mostani pártja, a Miöura-párt adjon példát a nyilt el- számólásra a pártot segélyező pénzekről s akkor ő is hajlandó hasonló fölvilágositásokat adni. Ki­jelenti, hogy bár nem tehet róla, de tény, hogy atyja nemes volt, anyja pedig bárónő s bármikor kész találkozni Macháöekkél az árja-szá.rmazá,ftt igazoló bizottság előtt Ezzel szemben nyilt kér­dést intéz Maeháöekbez, igaz-e az, hogy képvi- se ő-kórában gyakran járt polgári ruhában papi 'kolláré nélkül, hogy éjjeli mulatóhelyeket kere­sett föl? Ennél rnég súlyosabb kérdéseket is föl­tesz, amelyeknek kétségkívül a bíróság előtt lesz folytatásuk. A továbbiakban megkérdi, igaz-e az, hogy a íílinka-párt elnökségének és parlamenti klubjainak üléseiről rendszeresen tájékoztatta egy antikatolikus lapnak a szerkesztőségét, amiért azután Illinka a mandátum letételére késztette? Végül megkérdi azt. is, hogy igaz-e, hogy vagyo­nát a gazdasszonyára Íratta azért, hogy ezzel ki­térjen a hitelezői elől. A szlovák közvélemény nagy érdeklődéssel te­kint a súlyoz eajtópár viadal folytatása elé. „Magyarországgal való viszonyunkat csak magunk rendezhetjük** • ■ ■ Dérer nagy ariiirevizionista beszéde Komáromban ■ ■ • A miniszter bejelenti, hogy a közeljövőben kormányintéz­kedések fognak történni a magyar nyelv jogainak érdekében Prága, december 1. Dérer Iván igazságügy- miinisziter vasárnap Kontár óimban a csehszlo­vák szociáldemokrata párt magyar osztályá­nak pártnapján beszédet (mondott, Hivatalos jelentés szerint a miniszter a német-japán boil- seváfcellenes szerződés; kapcsán kijelentette, hogy Moszkvának gyökeresen szakítania kell a harmadik internacionáléval, Mialatt Musso­lini milánói beszédében magyar igazságtalan­ságról beszélt, ugyanakkor német részről Ro- senberg .antirevizionista cikket irt. A német hang, úgymond, jó benyomást keltett Cseh­szlovákiában s bizonyítéka annak, hogy az; európai viszonyok megnyugtató rendezésé­hez nincsen szükség területi revízióra. A magyar nemzet és a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség szempontjából a revízió, egyenesen ártalmas lenne. A csehszlovákiai magyar lakosság az egyetlen része az egész magyar nemzetnek, amely a demokratikus rendszer áldásait élvezi. A magyar kérdést csak demokratikusan lehet megoldani. Hogy e téren Magyarország mit fog kezde­ményezni, az az ö dolga, amelybe semmi beleszólásunk nincs. De már csak azért sem engedhetjük meg, hogy a csehszlovákiai ma­gyarokat tölünk elszakitsák, mert velük szemben kötelességeink vannak s nem sza­bad a magyarságot megfosztanunk a de­mokratikus fejlődésre vonatkozó nagy re­ménységétől és jogától. Csehszlovákiának a területi revízió által való meggyöngülése lehetetlenné tenné, hogy' Csehszlovákia az európai demokrácia bástyára maradjon. Mi mindenkivel barátságban akarunk élni, te­kintet nélkül belpolitikai rendszerére, de mi is megakarjuk őrizni függetlenségünket. Békeszere'jő, rendezeti, a világnézeti harcok­ba bele nem kevert Csehszlovákia európai szükséglet és szilárd pontja a békés fejlődés­nek. Közvetlen tárgyalás Magyarországgal? Érdekes, hogy e hivatalos jelentéssel ellen­tétben a kormány pozsonyi magyar szócsöve teljesen elhallgatja a beszéd antirevizionista részeit s erről mindössze a következőket közli: „Az igazságügyminiszier ezután a re­vízió kérdéséről beszélt. Nekünk csak az volna a kívánságunk ég vá­gyunk, hogy végre Magyarországon is ért­sék meg azt, hogy az egymással való viszo­nyunkat csak mi magunk rendezhetjük, ha baráti kezet adunk egymásnak, ha elintéz­zük azokat a vitás kérdéseket, amelyek kö- * zöttiink vannak. Meg vagyok győződve, hogy a anagyar sors­problémái, a magyar nemzet jövője egyedül a demokrácia utján fog megoldódni. Addig, amig a miagyar problémákat a reakciós erők dominálják, nem lesz megoldva a magyar, kér­dés. Mert a magyar kérdés nemcsak a határok kér­dése" „Rendezésre szoruló** kérdések A kormány magyar szócsöve szerint Dérer azonkívül hangsúlyozta, hogy a kisebbségi ma­gyarság speciális követelésére vonatkozó tárgya­lások a legutolsó időben .oly mederbe terelődtek, amelyek már a legközelebbi jövőben pozitív, a magyar ki­sebbség érdekében tett kormányintézkedéseket fognak eredményezni. Vannak olyan kérdései a magyar kisebbségi életnek — mondotta De­rei- miniszter, — amelyek rendezésre szorulnak itt van az állampolgársági kérdés, a magyar nyelv nagyobb érvényesülésének a lehetősége a hivatalokban, állami vállalatokban a nyelv­törvény keretén belül és még egyéb kérdések, amelyek már legköze­lebb megoldáshoz fognak jutni. Xrofia érvei a revízió ellen Prága, december 1. A bukaresti Le Monient című francia lap cikket közöl Kroíta külügymin szler tollából. A külügyminiszter a dkkben a kisan'antot méltatja s egyebek közt kijelenti, hogy a 'kisantant- nak főleg ,a revizionista propaganda ellen kell véde­keznie, amely folyton újból fölmerül s a kisantantot erői koncentrálására készteti. A mai politikai rend fölforgatását célzó törekvések egyre nagyobb ellen­állásba fognak ütközni — írja a miniszter -— mert az idő mellettünk dolgozik. A Dunamedeneeb n a kisebbségi probléma [hatámvizióval nem ki szölöl- hető ki, sőt a revízió a gazdasági, közlekedési és más vis-zonyokat még rosszabbá tenné. Azok a tö­rekvések, amelyek számára a kisebbségi kérdések csak ürügyül sozlgálnak a mai rend megdöntésére, államaink határozott ellenállására fognak találni. Az uj államok üdvözölnek minden alkalmat a szom­széd okkal való békeszerető, kulturális és gazda­sági közeledésre, de elutasítanak minden tervet, amely támadást jelentene exisztenciájuk és ön­állóságuk ellen. Prága, december L A csehszlovák—jugoszláv liga mai prágai gyűlésén Krofta külügyminiszter az utódállamok politikájáról beszélt Szerinte a három államnak hivatása őrködni afölött, hogy a-százádókon keresztül folyt nemzetiségi igazság­talanság többé vissza ne térjen és gondoskodni afelől, hogy az uj rend jobb legyen, mint az előző volt. A három á’lam közös célt követ; fenn akarják^ tartani a békét, a szomszédaiktól semmit nem akarnak elvenni és készek a'szomszédokkal a barátságos együttműködésre. Samara közelében lezuhant egy nyiira tkatonai repülőgép Somorja, december 1. (Saját tudósítónktól.) j A nyitrái repülőtér egyik katonai gyakorlógépe tegnap Somorja közelében lezuhant. A szeren-j esetlenséget, amely a Somorja és Csuíor község közti nagy legelőn történt, a nagy köd okozta, j A gép. egyik szárnya beleakadt egy utmentij lába, mire a gép a földre zuhant. A pilóta és a megfigyelőtiszt kömryebb sérülést szenvedett, a repülőgép alváza teljesen szétroncsolódott. A szerencsétlenség után a soinórjai csendőrség és katonaság osztagai siettek ki a helyszínére. A sebesülteket első segélynyújtás után a somorjai katonai orvos vette kezelésbe. Kollektív szerződést követelnek ez ügyvédjelöltek és az ügyvédi alkalmazottak 2-300 korona havi fizetést kapnak jogvégzett emberek Pozsony, december 1. (Alkalmi tudósítónk­tól.) A szlovenszkói és kárpátaljai ügyvédi al­kalmazottak és ügyvédjelöltek szakszervezete az ügyvédi kamarak igazgatótanácsának kinevezése alkalmával indítványt terjesztett be a pozsonyi és turócszentmártoni kamarákhoz, amelyben kéri a szakszervezet áprilisi országos konferen­ciáján történt állásfoglalás alapján a kollektív szerződés megkötését A terjedelmesen indokölt beadványt e napokban küldték el a kamarai elnököknek és az. érdekel­tek érthető kíváncsisággal várják a kamarák döntését. Az ügyvédi alkalmazottak fölhívják a kamarák figyelmét arra, hogy egyetemet végzett alkalmazottak sokhelyütt 2—300 korona havi fizetésért dolgoznak, holott az ugyanilyen, sőt kisebb kvalifikációju közalkalmazottak kezdőfizetése többszörösen na­gyobb. Az ügyvédi munkaerők, akik felelősségteljes és szellemileg megerőltető munkát végeznek, nem tűrhetik tovább mun­kájuk semmibevételét főleg azt a körülményt, hogy fizetésüket önkényesen és ötletszerűen állapítják meg. Az ügyvédi alkalmazottak jövedelme napról- napra csökken, annak ellenére, hogy az elsőren­dű szükségletek ára folyton emelkedik és az ügyvédeknél bizonyos konzunktur a észlelhető. A kollektív szerződésben követelik a minimális fizetések megállapítását, az úgy­nevezett angol szombat kötelező bevezetését, a törvényes munkaidőn túl végzett munkák külön díjazását és nyugdíjazott munkaerők al­kalmazásának megszüntetését. A memorandum szerint a fizetés egyévi gyakor­lat után ügyvédjelöltnél nem lehet kisebb havi 800 koronánál, ügyvédi hivatalnok és jogász fi­zetése pedig 500 koronáitól. Ötévi gyakorlat után ügyvédjelölt szántóra minimálisan 1600 ko­rona havi fizetés, ügyvédi hivatalnokok szántóra 1000 korona havi fizetést követel a memoran­dum. Az ügyvédi alkalmazottak szervezete el van szánva rá, hogy követeléseit — ha szüksé­ges erélyesebb eszközökkel is keresztülviszi. | SZŰKE ISTVÁN | A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes re- formátus egyházat súlyos csapás érte: Szőke István rozsnyói lelkész, teológiai előadó novem­ber 28-án meghalt. Halála mélyen megrendíti nemcsak a református egyházat, hanem a ki­sebbségi magyarságot is, mert a kettőnek szol­gálatában Szőke István munkája elválaszthatat­lan volt. A rimavölgyi Pálfaláról indult el az útja, A magyar falu gyermeke volt, ami egyéniségére elhatározó befolyást gyakorolt. A rimaszombati gimnázium kitűnő elvégzése után a sárospataki református teológiai akadémiára kerül, ahol csakhamar megszerzi tanárainak és diáktársaid nak szeretetét. Az akadémia elvégzése után a a főiskola igazgatótanácsa a legmagasabb kitün­tetésben részesíti, amikor megválasztja főiskolai szeniornak és a teológiai akadémián segédtanár­nak. Innen kerül az abauji Jabloncára, majd Páskaházára s végül Rozsnyóra lelkésznek. Ha­lála rendes lelkészi szolgálatának huszadik évében, tehát nagyon is korán érte. Nagy szellemi felkészültségét és sokoldalú képességeit nemcsak a gyülekezetei értékelték sokra, hanem megbecsülte azt egyetemes egy­háza is. Egymásután adta számára a fontosabb­nál fontosabb megbízatásokat. A losonci refor­mátus teológián, mint annak egyik legértéke­sebb előadója, 1928-tól az egyetemes keresz­tyén egyháztörténetet, valamint a magyar pro­testáns históriát tanította. A tiszáninneni egy­házkerület előbb az egyházkerületi aljegyzőségre’ hívja el, majd egyházkerületi papi főjegyzőnek s a hivatalos lap szerkesztőjének választja meg s mint ilyen a református egyház közigazgatási és belmissziói ügyeinek szellemi irányítását vég­zi tiszteletreméltó önérzettel, hűséggel és körül­tekintéssel. Mint szónok nem annyira a szónok­lás külső eszközeivel hatott, hanem azzal a le­nyűgöző természetességgel, ami szavaiban és gondolataiban izzott. Gondolkozásában, beszédjében, cselekedetei­ben a magyar lélek és a magyar ember igazi mintaképe volt. Mint történész közéleti tevé­kenységében, lelkipásztori munkájában nagy­szeretettel és gyakran fordult a múlt felé, de. nem azért, hogy a jelen, bajai elől megháíráiljon, hanem, hogy a múlt tanulságaival' felelhessen' a jelen kérdéseire. A magyar történelem nagy alakjai közül Bethlen Gábor és Széchenyi egyé­niségét tartotta a legfontosabbnak és ez ' már megmagyarázza azt is, hogy Szőke István miért tartotta annyira fontosnak, hogy a magyar em­ber a kisebbségi sorsában ne csak a sebeit mu­togassa s tétlenségében ne legyen tespedő vagy csodaváró, hanem legyen józan, okos, reális; sorsának megjavítását csak önmagától várja. Az ifjúság forrongásaiban, útkeresésében, meg­gondolatlanságában, hirtelenségébn és szerte­lenségében sohasem szűnt meg rámutatni arra, hogy csak annak a népnek lehet jövője és joga az élethez, mely történelmi öntudattal és hiva­tással rendelkezik. Özvegyének s három kicsiny árvájának gyá­szában osztozik az egész református egyház és a kisebbségi magyarság. VARGA IMRE. Tün’e’és a wisMrgicni Dániai nagylöretság ellen Washington december 1. A német nagykövet­ség palotája előtt tegnap mukná,nélküliek tűn­tettek a nemzeti szcc'alizmus ellen. A rendőr­ség megállapította, hogy a tüntetésben több­nyire sztrájkoló matrózok vettek részt, akik |Raltiinofeból érkeztek a fővárosba. A tüntetők |között számos néger volt. A tüntetők közül * ötven személyt letartóztattak. Egy jjüps'liv lap fellfn'sN keSiő cikke a megyar— jupszliv fcaráfsigtól Belgrád, december 1. A „Den“ című ju­goszláv lap Írja: Az utóbbi időben Magyaror­szágon egyre gyakrabban hallottunk o'yan hangokat,'* amelyek barátságosan emlékeia-ek meg Jugoszláviáról. Jugoszlávia minidig öröm­mel hallja ezeket a barátságos hangokat, bár­honnan is jönnek azok, de főképpen akkor,, amikor egy szomszédos nép részéről hangza­nak el. A ml országunkban szintén sokan van­nak olyanok, akik óhajtanák a Magyarország­gal való jó viszonyt. Mi sohasem felejtjük el, hogy a mi kultúráink bölcsője Magyarországon nyugszik. Magyarom ágon nevelkedett, a <mi értelmiségünk az előző századokban. Köny­veinket is ott nyomták ki. Lélekben a ma­gyarok közelebb állanak hozzánk, mint más nemzetek. A két. népet régi kapcsolatok fű­zik össze: miint szövetségesek vagy mint el­lenségek éltek egymás mellett. Ha ellenség volt a magyar nép, akkor megismertük, mint bátor ellenséget és amikor barát veit, megis­mertük azt., hogy olyan barát, akire mindig lehel számi tani. A szerbek és-a magyarok el­lenségeskedéséből mindkét népre szén védés származott és mindenkor egy harmadiknak volt belőle haszna. Vájjon nem koíl-e ezek­ből tevődnünk a következményeket a jövőre nézve? — fejezd be cikkét, a jugoszláv lap;

Next

/
Oldalképek
Tartalom