Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-02 / 276. (4125.) szám
1936 december 2, szerda. frKAKKl jVLvcfegiR^HI Rüfig 3 A magyar kormányzó hazaérkezett külföldi útiéról Miklas osztrák szövetségi elnök és az egész osztrák kormány búcsúztatta a magyar államfőt a bécsi állomáson ■ Lelkes fogadtatás a magyar fővárosban ' Bécs, december 1. A magyar kormányzói pár és kísérete hétfőn éjszaka utazott el Becsből, Búcsúztatásuk éppen olyan ünnepélyes külsőségek között történt, mint a vasárnap délelőtti megérkezésük, A pályaudvarra kivonult az osztrák gárda egy diszszázada zenekarral s az állomás épülete előtt két lovasrendőrszakasz sorakozott fel fehér lovakon. Horthy Miklós kormányzó és felesége valamivel éjfél előtt érkezett a pályaudvarra kíséretével együtt. A kormányzói párt kikisérte Miklas szövetségi elnök és felesége is. A bucsuvétel- re megjelent az állomáson az osztrák kormány valamennyi tagja, a tábornokok és számos előkelőség. Ott volt a bécsi magyar követség egész tisztikara és a bécsi olasz követ is. A késő éjjeli órák ellenére is nagy tömeg gyűlt össze a pályaudvar előtt és az egész útvonalon, amerre a kormányzói pár és kísérete a szállodából az állomásra hajtatott. A pályaudvarra érve a kormányzó és felesége mintegy tíz percig szívélyesen elbeszélgetett a megjelent előkelőségekkel. Ezután megkezdődött a bucsuzás. Miklas elnök pompás vörös A kormányzói i Budapest, december 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, felesége, valamint a magyar államférfiak kedden délelőtt 10 óra 1 perckor érkeztek meg a pompásan feldíszített Keleti pályaudvarra. A pályaudvaron már nagyszámú előkelőség jelent meg a kormányzói pár méltó fogadtatására. Ott volt Röder helyettes miniszterelnök vezetésével a magyar kormány valamennyi tagja, a képviselőház és a felsőház tagjai pártkülönbség nélkül igen nagy számban, a hivatalnoki és tábornoki kar fejei, az olasz és az osztrák követ, a pápai nuncius rózsacsokrot nyújtott át a kormányzó feleségének, Schuschnig kancellár pedig gyönyörű halványpiros rózsacsokort adott Darányi Kálmán miniszterelnök feleségének. A magyar kormányzó Miklas szövetségi elnökkel ellépett a disz- század arcvonala előtt. Ez idő alatt a zenekar a magyar himnuszt játszotta. Ezután mégegy- szer hosszan melegen kezetfogott a szövetségi elnökkel, aki ezután feleségével együtt Horthy Miklós kormányzó feleségétől vett búcsút. A kormányzói pár felszállt a szalon kocsiba, ahová már előzőleg felszálltak a magyar államférfiak. A kormányzóné a szalónkocsi egyik nyitott ablakánál állott meg, a kormányzó a termeskocsi ajtajában maradt állva s kezét sapkájához emelve búcsúzott. A perronon levő közönség hatalmas éljenzéssel és harsány „Hoch!“ kiáltással búcsúzott a magyar államfőtől és feleségétől. Közben jelt adtak a vonat indulására s a vonat a magyar Himnusz hangjai mellett lassan kigördült az állomásról. A hivatalos búcsú véget ért. A vonatot egy külső sínpárra tolták s onnét éjjel egy órakor indult el a magyar határ felé. iár Budapesten képviselője és a kormányzó családjának tagjai. A pályaudvar előtti téren az egyetemi ifjúság s a társadalmi egyesületek sorakoztak fel zászlókkal és zenekarokkal. A pályaudvartól végig azon az útvonalon, amelyen a kormányzó és felesége a várba hajtatott, mindenütt hatalmas tömeg állott sorfalat. A rendre gyalogos- és lovasrendőrök vigyáztak, A pályaudvar előtt a frontharcosok diszszázada állott fel. A perronon a rendőrség zenekara foglak helyet. Amikor a kül'önvonat megjelent a láthatáron, a zenekar a himnuszt kezdte játszani, A vonat lassan begördült a pályaudvarra. Amikor a kormányzó alakja a szalonkocsi ajtajában láthatóvá vált, hatalmas éljenzés tört fel a tömegből, A kormányzói pár elsősorban családjának tagjait üdvözölte. A kormányzó gyermekeinek üdvözlése után a pályaudvar perronján várakozó előkelőségekhez ment, akik hármas-négyes csoportban állották körül a kormányzót. Vala- mennyiökkel szívélyesen elbeszélgetett, majd az udvari váróterembe vonultak, ahol a kormányzó a kabinéit tagjaival beszélgetett. A fogadás körülbelül egy negyedóra hosszat tartott. Ezután a kormányzó és felesége, valamint gyermekei és a pályaudvaron megjelent előkelőségek autóba szálltak s a várba hajtattak. A pályaudvar előtt és az útvonalon álló tömeg viharos lelkesedéssel ünnepelte az államfőt és hitvesét. Darányi beszámolója a rádióban Darányi Kálmán miniszterelnök kedden este nyolc óra 40 perckor a magyar rádió utján nyilatkozott a nagyközönség számára olaszországi és ausztriai útjáról. Horthy Varsóban is látogatást tesz? Varsó, december 1. Egyes varsói lapok ma arról1 adnak hirt, hogy Magyarország kormányzója a közeljövőben, de mindenesetre a tavaszi hónapokban Varsóba is ellátogat. » Budapesti illetékes körökben Horthy Miklós kormányzó varsói látogatásáról még semmit sem tudnak. A varsói lapok hirét eddig sehol sem nősítették meg. A képviselöház befejezte a költségvetés általános vitáját ■■ Esterházy, Porubszky és Petrásek szólaltak föl az egyesült párt nevében ■■ Porubszky visszaköveteli a katolikus egyház 21 szlovenszkói és kárpátaljai gimnáziumát Prága, december 1. Az 1937. évi állami költségvetés képviselőházi vitájának első napján dr. Korláfch képviselő után felszólalt dr. Micura cseh néppárti képviselő, aki azt fejtegette, hogy pártja egyformán elveti a fasizmust és kommunizmust, mert mind a két ideológia keresztényellenes. Ellenben meg kívánja jegyezni, hogy más az ideológiai viszony a kommunizmushoz és más a szovjetszövetséghez való államközi viszony. Rázus (szlovák nemzeti) sajnálkozik, hogy a kormány a mai napig nem kezdte meg a szlovák kérdés megoldását s ezért a költségvetést nem szavazhatja meg. Dr. Patejdl cseh nemzeti szocialista: Csehszlovákia bizonyos idő óta propaganda tárgya. Az egyik propaganda Magyarország kívánságának teljesítésére törekszik, a másik propaganda az úgynevezett bolseviki veszéllyel operál. Budapest a közelmúltban nagyon örvendezett Mussolini milánói beszédén. De ez az örvendezés kissé korai, mert a hivatalos olasz politika nem követi azokat a célokat, amiket Magyarország gondol. Ennek ellenére tudnunk kell, hogy a magyar propaganda segítségére sietett az olasz lapok propagandája is. A szónok idézi az II Régimé Fascista cimü olasz láp több cikkét. Dr. Wolf lengyel kisebbségi képviselő azt hangoztatja, hogy tudatában van a köztársaság kritikus nemzetközi helyzetének. Szovjetorosz- országgal való szövetségünk nem szabadit ki ebből a veszélyből s az egyetlen helyes kivezető ut a síomszédokkal való megértés. Hruby agrár szerint a mai gazdasági válság bizonyos gazdasági korszak fordulópontja. Ezután a késő esti órákban felszólalt dr. Porubszky Géza egyesültpárti képviselő s a nap utolsó szónoka Petrásek Ágoston ugyancsak egyesültpárti képviselő volt. A katolikus tan szerint minden ember eredendő bűnnel születik. E lelki megterhelést a köztársaságban egy másik megterhelés egészíti ki: minden újszülött 3120 koronás államadóssági „fejadaggal" jön a világra. Ehhez járul a közadókból 450 korona évi fejadag. Gyenge vigasztalás Hodza ama kijelentése, hogy 36.6 milliárd belföldi adósság. Azt jelenti talán, hogy ennek visszafizetése nem sürgős vagy nem okvetlenül kötelesség? „Az állam léte a polgárság anyagi és erkölcsi boldogságától függ** — Egy nemzetiségi államra szigorított formában érvényes az az elv, hogy az állam léte a polgárság anyagi és erkölcsi boldogságától függ. A költségvetés tehertételei az anyagi boldogulást a leg- kevésbbé sem biztosítják. Az erkölcsi boldogulást pedig, kisebbségi sérelmeink orvoslását 18 év óta hiába várjuk. 21 eltűnt katolikus gimnázium A képviselő a közterhek súlyosságának ecsetelésével kezdte beszédét. A költségvetés — mondotta —■ elkeseredést fog szülni az adózó polgárok körében. A költségvetés nem számol a rossztermésü gazdasági évvel és a jövő évben adókból 325 milliós bevételtöbbletet remél, holott az adóhátralék még mindig 4 és fél milliárd körül van. Az állami kiadások előirányzott összege a rendkívüliekkel 11—12 milliárd körül mozog. „Olimpiai rekord az adösságcsinálásban** Elkésett Remes figyelmeztetése, hogy „nem lehet a végtelenségig adósságot csinálni." Az állam nem bir a luxusállam álomképéből kiemelkedni és ráhelyezkedni a pa- x&Ui igazságra, hogy addig nyújtózzék az —- Sérelmeink közül a jelen alkalommal csak egyet akarok kiemelni, azt, mely Szlovenszkón és Kárpátalján a katolikusokat és a többi •vallásfelekezeteket nyilvános középiskoláik elvétele által érte. A köztársaság fennállásának tizedik évfordulóján a szlovenszkói püspöki kar Precan ol- müci érsek elnökletével emlékiratban kérte a szlovenszkói és ruszinszkói 21 katolikus gimnázium visszaadását, melyeket a kormány az állam fordulat után részben megszüntetett, részben kisajátított. A szerzetes tanárokat szélnek eresztették a komáromi bencések kivételével és helyükbe nem egyszer kétes képesítésű és gyanús világnézetű tanerőket importáltak. Például a lévai piaristák gimnáziuma egy csehet kapott igazgatónak, aki nem értvén a magyar nyelvet, növendékei előtt ebbeli fogyatékosságát bábszínház-produkciókkal pótolta. A püspöki kar történelmi tárgyilagossággal állapítja meg, hogy a katolikusoknak a középiskoláikhoz való jogai a múltban mindenkor elismerésben részesültek. Katolikus vagyonból alapították a következő középiskolákat: Selmecbánya (1671), Besztercebánya (1687)* Pozsony (1628), Komárom (1625), Kassa (1650), Léva (1815), Lőcse (1673* 1694), Nyitra (1702, 1705), Érsekújvár (1841), Eperjes (1673), Podolin (1642)* Privigye (1666), Rozsnyó (1659), Rózsahegy (1726), Kisszeben (1740), Szaikolca (1648), Pozsonyszentgyörgy; (1648), Trencsén (1656, 1659, 1660, 1694), Nagyszombat (1558, 1852), Trsztena (1868), llngvár (1640). Ezekből a középiskolákból csak Komáromban maradt meg egy középiskola magyar tannyelvvel, de felette is állandóan ott lóg a Damoklész kardja. A püspöki kar megállapítása — A magyar államot sokszor éri az a vád, hogy a szlovák vidéken magyarosított, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar állam sohasem tette rá kezét a katolikus középiskolákra, hogy azokat államivá tegye és szabadkőműves vagy nemkatolikus tanárokkal dekatolizálja. Ellenkezőleg mindig respektálta az 1848. évi XX. törvénycikk 3. §-át, addig is. amig 1883. évben a középiskolai törvény életbe lépett, — hogy: az „állam által elismert hitvallások iskolai szükségletét állami közpénzekből kell fedezni." — Leszögezem itt a cselszlovák püspöki karnak az említett körlevélben tett hasonló nyilatkozatát: „A kulturtörténelem elvitathatatlan tényekkel igazolja, hogyha szűkmarkú is volt a letűnt magyar korszak ezen nyilvános, katolikus középiskolákkal szemben, de egyszer sem kísérelte meg katolikus polgárainak megrövidítését e történelmi jogaiban. Ez csak a forradalom után történhetett meg Szlovenszkó katolikus közönségével szemben ezen tanintézetek magyar tanári testületé miatt keletkezett határtalan, de egyben indokolatlan bizalmatlanság következtében." Visszakaptunk 21 gimnáziumi épületet — papíron — A katolikus püspöki kar akciójának csak annyi eredménye lett, hogy telekkönyvi helyreigazításokat eszközöltek és az épületeknek katolikus tulajdonjoga biztosítva van. Tehát papíron visszakaptunk 21 gimnáziumot de más tekintetben minden maradt úgy,, ahogy az államfordulat beállította. Sőt a magyarságra nézve még rosszabbul, mert a régi 21 gimnáziumból több helyen, a magyarlakta vidéken a gimnáziumok nemcsak felekezeti, de magyar jellegüket is elvesztették, mint Léva, Rozsnyó, Ung- vár, A 77.7 százalékos katolikus többség joga — A volt kilenc királyi katolikus gimnáziumot 1922-ben a tanügyi közigazgatás rendelkezésére mint konfis'kált „császári és királyi vagyont" tévesen telekkönyvileg is a csehszlovák állam nevére vezették át nyilvánvalóan az itteni katolikus iskolák jogtörténetének mellőzésével. Sem itt, sem a volt többi szerzetes gimnáziumoknál nincs beleszólási joga a törvényes iskolafenntartóknak, tehát az érdekelt egyházmegyei főhatóságoknak, illetve az érdekelt szerzetes- rendeknek a tanári kinevezés és a katolikus nevelés intézményes biztosítására. Igaz, hogy nálunk a tanító szerzetes rendeket nem űzték ki, de működésűket kesztyűs kézzel a demokrácia köpenye alatt lehetetlenné tették és a 77.7 százalékban katolikus lakosság ősi jogait egyszerűen nullifikálták. Szomorú tény. hogy a demokratikus köztársaság a katolikus középiskoláknál elsíilyeszti azo'kat a jogokat, amelyeket a csehszlovák püspöki kar állítása szerint is a katolikusok javára még a legabszolutisztikusabb császári kormányok is elismertek és biztosítottak. — A magyar katolikus népnevelés terén ott állunk, hogy még ezideig sem rendelkezünk egyetlen magyar katolikus férfitanitó- képzővel sem. A protestáns középiskolák sorsa — Az államfordulat nem kímélte meg a protestáns középiskolák autonómiáját sem. A régi nyolc (Pozsony. Selmecbánya, Besztercebánya, Rozsnyó, Késmárk, Igló, Eperjes, Rimaszombat) protestáns középiskolából névleg evangélikus jellegűnek megmaradtak az eperjesi és késmárki intézetek. A tanárokat azonban az állam nevezi ki és az iskola felekezeti jellegét a kinevezéseknél nem respektálja. Az iskola önkormányPorubszky Géza beszéde ember, ameddig a takarója ér. 1927-től az államadósság 27.8 milliárdról 46.8 milliárdra emelkedett. Évi átlag kétmilliárd. Ez a teljesítmény az adósság- csinálás terén olimpiai rekord.
