Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-02 / 276. (4125.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki* A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága l!., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A. Uj magyar exportcikk (*) Uj magyar exportcikket fedezett fel Európa. A felfedezés nem történt ugyan olyan ünnepélyes külsőségek között, mint a barackpálinka esetében, nem is a vélszi herceg vezette be kézenfogva az elkényeztetett és ritka primőrök társaságába. Hála Istennek, inkább tömegcikknek látszik, mint előkelő kirakatok díszének, de azért legyünk rá őszintén és maradéktalanul büszkék, mert gusztusos formáiban, ízes húsában, pompás zamatéban a magyar szellem varázsát kapja az európai fogyasztó. A könnyed és olcsó regényről van szó, a modern magyar regényről, amelyből most a vígjáték után, ugylátszik, elsőrangú exportcikk lesz. Már nem kellenek hozzá hivatalos alkalmak és hivatalos mankók, hogy megjelenhessen előkelő európai társaságban, invitálják és tapsolnak neki. A magyar regény éveken keresztül nem találta meg útját az európai közönség felé és otthon hamupipőkéskedett a megértő, meleg kuckóban, de azért ma már elmondhatjuk róla, hogy nagyon vágyott a nagy világba, ő is szeretett volna ragyogni a sikerek fényében, ő is szeretett volna külföldi valutában termékeny biztatást injékciózni az írókba s testvéri szeretettel ugyan, de nem minden féltékenység nélkül szemlélte, hogyan csinál karriert a vígjáték s hogyan csábítja el rendre tőle az írókat. A magyar vígjátékról sokféleképpen lehet ítéletet mondani, igen szigorú irodalmi szempontból lehet talán ostorozni is szándékosan könnyed hangját, ahogyan elsuhan a problémák fölött és mint a fertőző betegtől, •olyan hermetikusan zárja el jeleneteit és alakjait minden úgynevezett mélyebb gondolat elől s egyszerűen és őszintén szórakoztatni akar. A magyar vígjáték iparos- munka, megbecsülik az egész világon. Át kell futni egyszer az európai színházak műsorát s látni fogjuk, mennyi magyar darabot fogyaszt évente az európai színház- közönség. Azt se kutassuk, hogy kitől tanulták a pesti szindarabgyárosok a mesterséget és hogyan tanulták, vegyük tudomásul és minden nagyképűség nélkül örüljünk neki, hogy magyar írónak világsikerei vannak, sok pénzt keres és a magyar névnek barátokat szerez. Nagyobb gondjainkkal, az úgynevezett problémákkal bíbelődjünk csak magunk, verekedjünk formák és gondolatok fölött forradalmi fórumokon, a világnak •mutassunk mosolyt és adjuk neki azt, amire szüksége van, amit nem fanyalogva és mü- érdeklődéssel hallgat, hanem őszinte oda- feledkezéssel. Szegények lettünk, tanuljuk meg kiszolgálni a gazdagabbakat. Azon a házi kisüstön, amin régi időkben csak a nagy család részére készült a felejthetetlen mikszáthi nedű, amit boldog magukbame- rüléssel szopogatott el két nemzedék, oda se figyelve, hogy mi zajlik, robban és kavarog künn a világban, állítsunk elő köny- jiyeb'b, kevésbbé mámorbaringató, divatosabb italokat, olyasmit, amit el lehet adni az európai piacon, aminek keletje és ára yan s amit nemzetközi recept szerint kotyvasztottunk össze, de azért beleloptuk az ősi magyar szellemi nedűnek egy-két csepp- jét is, ettől kapja azt az utánozhatatlan zamatot, ami mégis csak márkát ad a magyar névnek. Sok külföldi írótól hallottuk, hogy azt, amit újabban a magyar vigjátékirók 'Csinálnák, senki nem tudja utánuk csinálni még maguk 3 franciak akiktől A megváltozott taktika Franco uj módszerrel kísérli meg Madrid elfoglalását Kikerüli a belvárost és az északkeleti külvárosokat akarja megszállni • A kormánycsapatok ellentámadása ■ Heves éjszakai harc Madrid, december 1, A nacionalisták hétfőn éjfélkor rendkívül heves támadást intéztek a madridi fronton a város nyugati és északi részei ellen. A támadás előtt több repülöraj jelent meg a Moncloa park és a Rosales városrész fölött és száz nehéz bombát dobott a kormánycsapatok állásaira. Ugyanakkor a lövészárokmozsarak, az ágyuk és a gépfegyverek is akcióba léptek, majd kézigránátokkal fölszerelve a gyalogság is támadásba ment át. A jelentések szerint ilyen heves harcokra még nem került sor Madrid ostroma alatt. Az ütközet egyelőre eldöntetlen. Az éjszakai sötétségben a közelharcban tankok is resztvettek, amelyek fedezéke mögött a felkelők megkísérlik az előnyomulást, A nacionalista légi bombák és gránátok rengeteg tűzvészt okoztak az északi kerületekben s az egyetlen fény, amely a harcteret megvilágítja, az égő házak fénye volt. Hétfőn délután a kormánycsapatok az egyetemi városban meglepetésszerü támadást intéztek a nacionalisták ellen és első rohamukkal sikerült több épületet visszafog- lalniok. A klinika épületében a nacionalisták elsáncolták magukat és annak ellenére, hogy a kormány csap átok a meglepetésszerü támadás után három oldalról elzárták őket, tovább védekeznek. Az egyetemi váróiban bekerített felkelők csak északi irányban érintkezhetnek a nacionalisták többi csapatával. Az éjszakai támadás folyamán a felkelők nem kísérelték meg, hogy fölszabadítsák a klinikában elzárt nacionalistákat és egész haderejüket az északi fronton ossz* pontositották, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy a nacionalisták megkísérlik a belváros körül zárását és a városon kívül akarnak eljutni az északkeleti városnegyedekbe. A nacionalista támadást állító* lag 20.000 katona hajtja végre. Kormánysikerek a bilbaói fronton Madrid, december 1. A Havas-ügynökség madridi jelentése szerint a kormánycsapatok a bilbaói fronton tovább folytatták eredményes előtöréseiket. Offenzivájuk különösen Uvidea, Ohandiano és Campanzar környékén volt heves. A nacionalisták el- lentállása ellenére a kormánycsapatok elfoglalták Marota és Albertia községeket és né* hány más falut, valamint Vittoria város vízvezetékét. Békeközvetités ? P á r i s, december 1. A párisi lapok jelentése szerint a franciák és az angolok újból közvetíteni akarnak a spanyol polgárháborúban. Az Echo de Paris szerint Francia- ország és Anglia a Vatikán támogatásával máris lépéseket tett az ellenfeleknél a kibékülés érdekében. Három héttel ezelőtt a kísérlet még lehetetlennek látszott volna, de azóta a madridi csata elhúzódása folytán a felkelők hátrányos helyzetbe kerültek és könnyebben lehet velük tárgyalni. Az Ami du Peuple szerint a két spanyol hadviselő fél kimerült. Franco legfeljebb 10.000 embert mozgósíthat még és pénze sincs. Az Oeuvre úgy tudja, hogy azok a hatalmak, amelyek beavatkoztak a spanyol ügyekbe? elvesztették kedvüket és vissza akarnak vonulni a további intervencióktól. Hitler egy titkos ülésen állítólag elodázta a döntést a spanyolok támogatásának ügyében, mert Schacht figyelmeztette arra, hogy a birodalom pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a dig állítólag kölcsönvették a mintát, Talán nem is egészen eredeti módon, hanem úgy, ahogyan a hölgyek a kávéházban kimásolják a divatlapokból a legújabb kreációkat, de már az első darabok után sem tudta megmondani senki, hogy a nagy párisi szalonban készült-e a sikkes, ízléses, decens ruha, vagy pedig egy elszegényedett, hajdani uraságából kikopott polgári család varrógépén. S alig vette észre azt is> aki saját gyönyörűségére csinálta, hogy elkezdett 'konkurrálni a nagy párisi szalonnal, hogy már nemcsak saját magát öltözteti, hanem az élőkelő világ hölgyeit is, hogy belépett a versenybe és állja az iramot, sőt néha elsőnek is fut be a célba. Azt hiszem, abban a szellemben és hangnemben, ahogyan ezek a pesti export-darabok íródnak, körülbelül ennyit lehet elmondani a magyar vígjáték világkarrierjéről. A magyar regény még nem tart ilyen messze, túlzás lenne azt mondani róla, hogy olyan divatcikk lett belőle, mint a víg játékból s hogy már vannak is olyan mesterei, mint Molnár Ferenc és Fodor László, de azért vannak jelek, amiket illik észrevenni és lehet következtetni is belőlük, A magyar regény talán soha nem fogja befutni azt a karriert, amit a vígjáték már eddig befutott, de már elindult a világsiker utján. Elindult s mi — minden tiszteletünk, szeretetünk és megbecsülésünk a könnyed magyar színjátéknak —de mégis t fisaik a msx& ssalnyt fenjük mert eszközei irodalmiabbak s mert hangja mélyebben emberi és mit tagadjuk: mert ki- olvaszthatatlanabbul van meg benne a magyar zamat, —- már ezt az elindulást is nagy eseménynek tartjuk. Karácsonyi könyvkatalógusokat szemlélve francia, német, angol, cseh lapok hirdetéseiből, irodalomrovatából bukkanik elénk egy-egy magyar könyv címe, egyre sűrűbben és egyre előkelőbb helyeken. Szorongó szívvel figyeljük útját a nagyvilágban és mi tudjuk, hogy annál a könyvnél, ami elbűvölte a német, francia vagy angol olvasót, százszor különb is akad otthon úgynevezett nagy müveink között, de azért drukkolunk neki és úgy üdvözöljük felcsillanó szemmel valamilyen nagy külföldi lap hasábjain, ha elibénk toppan száz idegen könyveim között, mint amikor hazai arcot pillant meg az ember idegen nagyváros forgatagában. Lehetne és érdemes lenne mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel, irodalmi bonc- kés alá kellene venni magát a jelenséget, mert bizonyos, hogy belső okai is vannak, hogy a magyar regény be tudott kapcsolódni a versenybe s ma már nemcsak egykét kivételes mü tör utat magának az iro- dalombaxátok szűk élharcoscsapatán keresztül egyik vagy másik világnyelv könyvpiacára, hanem rendes árucikk lett belőle, minden évben megjelenik a világpiacon néhány magyar regény és a francia, angol, német újdonságok mellett elfogy. A magyar «s£éax mefitaíáJía a kicsit fölényes* ki-, i Hl III—1—11111 lllllimiliW csit kesernyés európai hangot, ami olyan ismerős ma minden olvasónak, a- szellem emberének csöndes, bölcs, megadó mélabuja cseng ki ebből a hangból. Márai volt első mestere ennek a stilusnak a magyar irodalomban s talán nem ő lesz a nagy európai karrier, hanem nála szerényebb rangú irók, barátságosabb, derűsebb elbeszélők, akik gyorsabban és változatosabban pergetik a cselekményt, mint Vaszary, Földes Jolán, vagy talán Körmendi, annyi azonban bizonyos, hogy Európát Márai kapcsolta be a magyar irodalomba s ezzel ő nyitotta meg a magyar regény előtt Európa könyvpiacait. Külön kell egy-két szót szólni ennél a tárgynál a cseh könyvpiacról is, amely mindig szívesen látta a magyar írókat, ( a cseheknek például teljes Jókaijuk van, amiből még mindig rendeznek uj kiadásokat) s a modern magyar regény is úgyszólván elsőnek a cseh olvasóközönséghez találta meg útját. Márai és Körmendi könyveinek nagy sikerük van s most jelent meg Móricz Zsigmondnak világsikerre talán leginkább predesztinált müve, a ,,Légy jó mindhalálig". Szabadjon a politikai és gazdasági acsarkodások közben az optimizmus derűjével pillantani erre az uj magyar exportcikkre, amely szüntelenül arra int bennünket, hogy egyetlen nagy családnak vagyunk tagjai, az európai emberek családjának. Még ha ma nehéz is európainak s fő- sfflkfisaefc lenni.
