Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-22 / 268. (4117.) szám
18 1936 november 22t vnc&map. 1 ASSZONYOK LAPJA Az -utóbbi években — pontosain amióta Korda Sándor Londoniban erős konkurenciát csinál Hollywoodnak — szokássá vált. hogy az amerikai filmcsillagok átrándiulnák (hozzánk is! Eljönnek a sztárok az öreg és szegény Európába jóformán valamennyien. Szabályos időközökben érkeznek; nem zavarja egyik a másikát. Precíz a -beosztás: miniig csak egy Európát járó filmcsillag ereszkedik lehozzunk a vászon exkluzív magasságából... A legnagyobb rendező, az amerikai reklám osztja be ilyen szabályosra vendégjárásukat. London erős ellenfél, az európai tfilmpiac megtartása érdekében vezették be ezt az ügyes reklámfogást. Mert Joan Crawford majd Herbert Marshall Londonban, most pedig Marlene Dietrieh Parisban — bizony csak reklám. Méghozzá — folytatólagos reklám...! De — azt is el kell ismerni, hogy — nagyszabású reklám. Majdnem olyan, mint a mögötte meghúzódó üzlet! A hatásosan rendezett, szenzációt keltő eztárdiadalutak újra felkeltik a lanyhuló érdeklődést -és az ünnepelt csillag feltűnésével egyidejűleg bemutatásra kerülő filmek ismét a régi vonzerőt gyakorolják! A közelmúlt s-ztárjárásai közül előbb a Greta Garbóé, most pedig a Marlene Dietriché a legsikerültebb. Greta a mozilátogatók fantáziáját rejtélyes álöltözeteivel és kitartó, emberkerülő bugócskáival csigázta fel. Marlene viszont — aki a „Kék angyai“ óta a Sexaippeal-királynő címet viseli és a nagy Garbónak mindenben ellenlábasa — itt is az ellenkezőjével hat. Szenzációs ruháiban mindenhol megjelenik és ünnepelteti magát... Marlene nemcsak hatásos megjelenésével hódi- tóttá meg a párisiakat és foglalkoztatja európai híveinek nagy táborát. A hosszú ragasztott ezem- pílláju Sexappeal-királynő minden szempontból beleélte magát a párisi légkörbe. A szórakozások óc ünnepeltetések mellett főleg a különböző divatházakban tölti idejét. Rendel, terveztet és vá-sárol. Mindezt olyan mértékben, ahogy ez egy százezreket kereső filmsztárhoz illik... Ezek után valóiban nem csoda, (ha a franciák lelkesek és a távolabb é’ő csodáiéi — különösen a hölgyosodálói — is kiváncsiak! Mert Marlene a szépségén kívül, még választékos Ízléséről le nevezete©. így igen indokolt, hogy a „Mit vásárolt Marlene ?“ kérdés nemcsak Pár lsen innen, de Páráson túl is sokakat érdekel. Marlene megérkezése óta sorra látogatja a vezető divatházakat. Legelőször is Molyneux-t, aki a kent! hercegnének szállított kelengyéje óta a „királyi kreátor14 jelzőt kapta és hírénél fogva minden reklámuton lévő mozicsillag ranglistáján az első helyen szerepel. így Marlenenél is! Főleg délutáni és estélyi toaletteket vásárol. Molyneuxnól egy fekete posztó délutáni kompiéra esett a választása. Az egészen egyenes vonalú, alul kis ha- raugbeállitá6okkal bővített szoknyáju ruhát, a nyak körül és a szűk ujjain — könyöktől kezdődően — sürü aranyhimzés disziti, Az övét nagy bojtokbanj végződő vastag aranyzsinór pótolja. A téxdigérő hosszúságú gloknis kabátot pedig nagy ezüstróka galléron kívül, róka muff és fekete vitézkötéshez hasonló átgombolás élénkíti. Az estélyi kollekcióból egy almazöld, lenge muszlinruíhát vásárolt, csuklóig érő bőven húzott ujjakkal é-s -magasan elhelyezett eziüet szalagövvel. A fiatalos és kimondottan az em-pire-korszak hires szépségének, Mme. Recamier- nak ruháihoz hasonló stílusban tartott toalettet pár árnyalattal sötétebb, földigérő zöld bársony köpeny egészíti ki. A kabát érdekessége, hogy egészen olyan szabással készül, mint az angolos délelőtti kabátok. Azaz széles fazónkihajtóval, kétsoros át- gomlbolással és nagy, rátüzött zsebekkel. A különbség csak annyi, hogy az ujjai a vállbán kissé h-uzot- tak, deréktői kezdve pedig fokozatosan prinoessz- szabáeu. Belül ezüst lammé a bélése. Ezek a mutatós empire zsorzset- vagy muselin estélyi ruhák és a hosszú, angolos kidolgozású bársony estélyi köpenyek lesznek az estélyi divat legnépszerűbb darabjai. Molyneux után Marlene a kiesé excentrikus ízlésű, eredeti ötletekkel dolgozó SchiaparelUt kereste fel. Nála több megrendelést tett. Többek között két estélyi kosztümöt csináltatott. Az egyiknek fekete posztó az anyaga és a széles fazónrészét ugyanolyan ezüst magashimzés disziti, -mint a diplomaták frakkján látható. Ezüst mellény és fekete kécsagtollas tokk-kalap egészítik ki az e’e- gán®, úgynevezett „kis estélyi11 ko~zM‘-m:!t A * sik kosztüm nehéz óarany brokát anyaga. Elálló eesztli rész disziti a kabátját, me.yet ne c & zés tart ki még szélesebbre. A szoknyája egérzen szűk és oldalt magasan sliooelt. A nyakát is nenc- szegély zárja. A nagy estélyi ruhák közül egy orgona!la szinti matt klóinké toalettet vásárolt. Ennek az egÓEzen sima vonalvezetésű modellnek az az érdekedéig?, hogy a drapirozott vállpántjai és a derektől kündj- ló uszálya két árnyalattal sötétebb lila eelye-mbár- eonyból készültek. A -matt és sima kombinációjú ruhát kis bársonypelerin egészítette ki. A mati és fényes összeállítású ruháknak általában nagy jövőt jósolnak ami — hála Marlene választásának — egész biztosan be is következik! A másik kiválasztott estélyi ruha fehér jersey anyaga. A testhezálló, princessz vonalvezetésű ruha alját plisszé fodrok tartják ki. L a n v I n kollekciójából viszont egy aszályos fehér cirélamnvó estélyi ruhát választott, melyet a derekánál négy biborpiros bársony krizantóműm díszít-. A toalettet rafifolt ujiju p.rcs bár-sonyköpeny egészíti ki, melyet elől — a ruhát díszítő virágok hasonmásai tartanak össze. Lanvin virá-gdiszes estélyiruhái közül még egy dúsan húzott lila zsorzsett toalettet vásárolt, melyet d,éréktől kezdve rézsűt osan a vállig érő lilásciklámen girland di-szitett A virágdísz általában nagy szerepet játszik az estélyi divatban. Alig látni elvétve egy-egy estélyi ruha modellt, melyet nem diszit virág. Nemcsak csokrok, de egész girlandok formájában alkalmazzák. Látni olyan ruhákat is, melyeiméi mindkét vállpántot, egészen a hát'k(vágás mélyéig virágok borítják. Tüllruháknál pedig gyakori, hogy a kazak vagy szoknya alját virág-füzérrel szegélyezik. A szoknyára elvétve rátüzött virágcsokrok is igen divatosak. Röviden: az estélyi divatot mindinkább elönti a virágeső! A virágok feldolgozási formája igen változatos. Lanvin, akinél a legfejlettebb a „virágkultusz", nemcsak ruha-diszként dolgozza fel. Látni egészen virágokkal beborított pelerine-ket és rövidujjas ibolerókat is. Kollekciójának legszebb darabja egy halványlila bársonymáAyvákkal borított, könyökig érő -peierln. Bájosak a virágmullfok. Marlene Diet- rich egyszerre két virágmuffal lepte meg magát. Az egyik a fent leirt piros krizantému-mokkal disz i tett estélyi ruhához készült. Hasonló kócos bár- sonyszirmokból állították össze. A -másikat megtévesztésig hasonló korálpiros kaméliák borították. A virágmuffok — dekoratív voltukon kivül — még praktikus célt is szoilgáilnak. Pótolják a kézitáskát. A jövendő farsang elengedhetetlen tartozékai lesznek . . . A negyedik divat-kreátor, akit Marlene felkeresett, Alix volt,. Itt is estélyi garderóbja kiegészítésére helyezte a súlyt. A szezón -kedvenc anyagából, f-ekete tüll csipkéből készített modellt vásárolt, melyet fekete bársonyszalag-sorok szegélyeztek. Kis estélyi ruha cimen egy újszerű, e.őli rövid és hátul hosszabb, sötét bor vörös veiiur- si'ffon-toalettre esett a választása, melynél a ruha érdekes, em-pir jellegű vonalvezetését bordürazerü, süni ezüst gyöngyözée és áthimzés emelte ki. A ruha elől csaknem vádliig érően rövid. Kétoldalt viszont megszokott földigérő hosszúságú. A harmadik Alix-m-odell egy fekete cirélammé szoknyából és dúsan behúzott fekete csi-pke-kazakból álló vacsorázóruha volt. A dekoratív ruhát lapos, strassz-porzóju virágokból összeállított öv élénkítette. Ugyanilyen virágok borították a csipkéből készült estélyi kalapot is. A sexappeal-tkiráiynő bevásárlásai az estélyi divatra terelték a figyelmet. A felsorolt toalettek leírásából láthatjuk, hogy mi a divatos forma. Vezetnek a görögös drapirozásu, térdig testihez- simuló szabású toalettek. Majid a fiatalos, direk- toárszerüen összeállított tülí-, zsorzsett-, sóffon- és csipkeruhák. Végül az igényes brokátokból -készült estélyi kosztümök. Az estélyi ruhákhoz általában nehéz és dekoratív anyagokat használnak az idén: klok-két, brossét, Ionomét, szaténé, cirét, bársonyt és brokátot. A könnyebb anyagok közül elsősorban a csipkét, majd a tüllt és a zsorzsettet. Fém anyagokból estélyi köpenyeket és belépőket készítenek előszeretettel. Vannak olyan drága prémekkel díszített, remek szabású estélyi köpenyek, melyek a mesebeli hercegnők ruháit juttatják eszünkbe. De — legalább is Marlene Dietri-ch- nek kell lenni annak, aki az ilyen meseköpenyt meg akarja fizetni ... A divatképümkön olyan modelleket mutatunk be, melyek közül Marlene választott A balszélső rajzaink a divatcikkünkben ismertetett lila kl-okké- bó! -és bársonyból kombinált t-oalet-t érdekes megoldású hátrészét ábrázolja. Az övét összetartó nagy strassz-csatt alól iádul ki az uszályban végződő bársony 'bedolgozás, amelyet majdnem tér- digérő felhasítás tesz még — eredetibbé ! A második elegáns modellnek fehér ckéH-ammé' az anyaga, ötletes a görögöeen drapirozott ujja- része. Elől gömbölyűén (kivágott sesztli disziti, melyet fekete rókaprém szegélyez. A harmadik ábra a beszámolónkban már részletesen ismertetett toalettek egyikét viseli. Anyaga sötét bor* vörös se-lyembáísony és az összevarrásait ezüst gyönggyel és szállal hímzett keskeny -bordűr takarja el. Eredeti a szoknya egyenlőtlen vonal- vezetése. Az utóké modellnek fekete tüllcsipke az anyagai. Nagyon szép a direkte ár jellegű vállmegold ása» A derekát és a szoknyát csokrokban végződő főkefe bársonypántok díszítik. Ez a négy modell szemléltetően magyarázza, miért vásárolt magának az amúgy Is jól felszerelt Marlene annyi estélyi toalettet ... RADVANYI MAGDA. Magyar folyóiratok Budapest, november. Feltűnően gazdag tartalommal jelent meg a Vigi-ia ez-évi UI. kötete. Sík Sándor mesteri felépítésű verse: a Máglya- füst, méltán került a kötet legelejére. A névsorban Paul Claudel parabolája következik Gáldi -László fordításában. Mécs László költeményének címe: „A vadáezkaitya -példája", s ebben a versében a neves sz.lovenszkói költő a vadászkutya parodizáláeán keresztül az életnek egészen mély utait járja. Possonyi László, a folyóirat felelős szerkesztője Sztaihanovka cimen drámarészletet közöl. Újra Mécs-vers következik, amelynek címe: „Valami nagy csend kellene*1. Vida Imre a szabadságról értekezik s ebben a tanulmányban -Gaurdini szabadságtanát ismerteti. Paul Bazan ismeretlen területeken jár, amikor a leprásokról ir hosszabb 8 igen érdekes cikket. Damján atya a 'hőse ennek a remek és feszültséggel teli Írásnak, aki ott él a molokai le.prások között, amig ő mag is megkapja ezt a szörnyű betegséget. Lábán Antal sorban következő cikke is nagyon érdekes témát vet fel, amikor a Loundesben meg nem gyógyult betegek lelkiségéről ít. Az idei katolikus nagygyűlés szelleméhez tartozik Bálint Sándor tanulmánya a magyar vallásos néprajz -problémáiról. Nagy Méda, a neves asszonyköltő mély átérzéesel irott verse: „Könyörög az erdő és vele az asszony", az -Író egyik legszebb alkotása. Dénes Tibor filozófiai cikke a tragikus élet- szemléletet tárgyija. Rónay György, Thurzó Gábor novellát adtak, mig Milo Urbán szlovák iré novelláját magyarra átültetve hozza a folyóirat. Több külföldi író cikkét találjuk még e kötetben. valamennyi igen érdekes témát választott magának. E1 mondhatjuk, hogy ez a szám értékénél és érdekességénél fogva az élre került. Különösen gazdag kritikai szemlével jelentkezik a Napkelet novemberi száma. A Kállay Miklós szerkesztésében megjelenő havi folyóirat régi szelleméhez híven a leghívebben szám-on tartja a művészet úgyszólván valamennyi ágát. Természetes, -hogy elsősorban a könyv érdekli, de nagyobb figyelmet szentel a színházak műsorának is. — Hankiss János folytatja tanulmányát A magyar önmagát keresi címmel. — Horváth Béla ■kitűnő Chesterton-forditása méltóan került a kötet elejére. A fordítás a költőnél nemcsak mes- tereég, hanem átélés. Még tart ebben a számban Budavár visszavételének 250 éves évfordulójára irott érdekes tanulmányok közlése. Ez alkalommal Bisztray Gyula a nevezetes évforduló irodalmi emlékeit közli. A tanulmány a mai napig feldolgozza a témát nagy alapossággal a tudományos felkészültséggel, «-> Thurzó Gábor hanaz 10S6. esztendő színházi rendezőjét mutatja be. Az egyke problémáját tűzi napirendre a Protestáns Szemle novemberi számában dr. Tatay Zoltán. Szerinte a gazdasági válság és a hul&za- ■porodás között semmi összefüggés nincsen. Ami szeszesitalra, Káli ruhákra, színházakra, pipere- szerekre, dohányra évente elmegy, abból sok tízezer gyermeket lehetne tisztességesen felnevelni. Az egyke a jeles szerző szerint inkább a városban van elterjedve, holott a közhit szerint éppen ellenkezőleg, a falu volna az egyke melegágyai Az egy gyermek rossz gyermek, — tartja a közmondás. — Hosszabb cikk foglalkozik a budapesti református egyházközség főgondnokainak felsorolásával és méltatásával. — Dóczy Jenő, a neves esztétikus Arany János vándorézinész- k-orábél mond el jellemző részleteket, mig Vajthó László Reviczky és a fiatal Ady egymáshoz való vonatkozásait tárgyalja. — Gazdag kritikai szemle egészíti ki és teszi teljessé a Protestáns Szemle novemberi számát. A halott Gömbös miniszterelnök emlékének áldoz Krisztics Gyula- tartalmas cikkével a Katolikus Szemle novemberi száma. A cikkíró szerint, hogy Magyarország a nyugati keresztény -kultúra védőbástyájaként meg tudott maradni a világháború után is és hogy igv tud megállani ma is, abban Gömbös Gyulának igen nagy része volt.— Pongrácz Kálmán, a fiatal politikus-nemzedék egyik legértékesebb tagja „Táj, nemzedék, osztály" cimmel irta -meg hosszabbra tervezett tanulmányának első részét. Visszatekint a politikai irodalom m-ultjára, majd megállapítja, hogy a táj-, nemzedék- és osztályszempontok hangsúlyozása sem jelent önmagában hátrányt, mert színvonal és lelkiismeret kérdése, hogy ezek az elvek egy nemzet életében konstruktív vagy destruktív erőként működjenek-e, ava^y hatásukat centrifugális vagy centripetális irányban érvényesítsék. — Neubauer Gyula a -magyar nemzeti jövedelem forrásait ismerteti. — Juhász Márton Tár- kányi Bé át, az embert mutatja meg. Az idén volt ötven éve annak, hogy ez a szentéletü költő, fordító és irodalompolitikus .meghalt. — Szent Ferenc eretnek ? — kérdi Baianyi György s röviden megvédi Szent Ferenc emlékét egy támadással szemben. — Több szakkönyv bőséges ismertetése mellett kevés hely jutott az irodalmi müvek kritikájának. — Szlra Béla szellemesen ismerteti a színházak műsoron lévő darabjait. — Érdekességre tarthat számot a Külpolitikai krónika, amelyben az angol—olasz viszony kialakulásáról, a francia devalvációról, az uj Locarno nehézségeiről, etb. van ezó. — Külföldi folyóiratok szemléje teszi teljessé e számot. MARÉK ANTAL* J gulatos novellája, a fiatal költő remekbeszabott alkotása. — Farkas Zoltán Miclhelangel-ót választja tanulmánya tárgyává. Megállapítja, hogy a sixtusi kápolna mennye-z-etképei nem kevésbé lapjai a mai kultúrának, mint Dante, Shakespeare, Goethe vagy Dosztoj-evszki. — Számadó Ernő kőrös-parti parasztmesét közöl Kaszakő bíró címen-. örömmel olvassuk a magyar szellem világ- forgalma rovatban, hogy Georges Grandjean regényt irt Magyarországról, hogy az Ember tragédiája bolgárul megjelenik, hogy a magyar zein-e keresett portéka Amerikában, hogy az első magyar-lengvel, lengyel-magyar szótár megjelent. A főműnkatáreak között utóljára szerepel a halott Kosztolányi neve a Nyugat borítékján. Illyés Gyula Julia-tanulmánya -nemesveretü s Júliát egészen eredeti módon tárgyalja. Cs. Szabó László „Egy gondolat bánt engemet" cimmel irt a novemberi számban érdekes novellát, amelyben Petőfi eltűnését dolgozza fel. Gvergyaí Albert Maróéi Proust-tanulmánya részletesen kitér a nagy francia íróra, ismerteti azt a hatást, amelyet Proust a magyar irodalomban elindított. Pronst müvei a közeljövőben megjelennek magyarul s ez adott komoly aktualitást a cikknek. — Itt értesülünk arról, hegy a Mai Japán Dekameron megjelenik s ennek a kötetnek az előszavát Thein Alfréd irta. — Hunyadi Sándor novellája csupa erő és izgalom. A júliusi éjszaka -mesteri rajza a felső tizezer világszemléletének. — Nagy Lajos jelentést ad az irói szabadság ügyében 6 tanulmányában szemléltető módon ismerteti azokat a gát’ás-okat, amelyek az Írói szabadságot börtönné változtatják. Életből merített példái védőibeszéd az irói szabadság fensége mellett. — „Magyar Írók külföldön" címen Erényi Gusztáv ismerteti azokat a magyar müveket, amelyek most idegen nyelveken megjelennek. A legérdekeeebb mindenesetre Móricz Zsigmcnd „Erdély" c. trilógiája, amelyet Kátho Gas-par fordított választékosán németre. A cikkíró fe használja az alkalmat arra is, hogy kifejtse véleményét a magyar müvek külföldi elhelyezkedésének lehetőségéről. Meleg hangon emlékezik meg a Literatura a szlovenszkói magyar írók Antológiájának első kötetéről. Az első kötet csupa értéket hoz — írja a bíráló. — A legnagyobb örömmel üdvözöljük a szép programot és megvalósításának első dokumentumát: az antológia megjelenését. — Fülöp Margit őszinte beszélgetést közöl Földes Jolánnal, a viliágpályázat győztesével. Sapka Géza Edmondo de Amicis regényét, a „Ouore“-t a biblia után legsikeresebb könyvnek tartja. — Márkás László, * budapesti Operahás igazgatója Marlene — és az esfélyidivaf — Vasárnapi divatlevél —
