Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-21 / 267. (4116.) szám
1936 november 21, szombat. 'PRAGAI^AG^ARHT'RLA'P 3 2 milliárd 310 millió korona nyugdijat fizet ki az állam A költségvetési bizottság a népiölét és közegészségügy kérdéseivel foglalkozik 1,054.083 hadirokkant, özvegy és árva közül csak 237.764 kap segélyt ■ ■■Az állam eddig 8 és fél milliárd értékű építkezésért vállalt garanciát »■■ Nitsch Andor sikraszáll a Tátrát és Középszlovenszkót össze* kötö poprád-dobsinai vasútvonal megépítése érdekében Prága, november 20. A költségvetési bizottság csütörtök esti vitájában feLszólalt Suirovják (szlovák néppárti). A vasúti bizalmiak közelmúlt választásáról azt állította, hogy e választásokat oly szellemben hajtották végre, mint még soha. A választások tisztaságát azzal sértették meg, hogy az alkalmazottakra terrort gyakoroltak s a szavazólapokat a nyugdíjasoknak a szocialista párt röpirataihoz csomagolva kézbesítették. A választás titkosságát nem tartották he, ezt különben a választási rend se védi. Krémén (agrár) szerint a teberáiru szállítás még mindig nagyon drága, különösen a darabáruinál és a vagoné záililtmányokináíL — Knortre (sízudéta- néanet) a német anyanyelvű vasutasok éis postások elbocsátása m latit panaszkodik. Ki jelenti, hogy a csehszlovákiai német rádiót a szudéta- némietek 75 százaléka ma nem tartja a magáénak. — Spacek (cselh nemzeti demokrata) szerint a postának azért nincs deficitje, mert egyrészt megszabadult a passzív autóbuszjárataitól s azokat a vasutügyre sózta, másrészt mert a rádió aktívumából fedezhető a posta összes többi vállalkozásából eredő' hiány. Bergmainm (nemzeti szocialista) ellenzi á vasút és postaiminiisztériuim egy közlekedésügyi minis ztériuimlhan valló egyesítését, mart oly kolosszus állama elő, amellyel senki sem birkózhatnék meg. Nitsch bírálata a vasútról A vita utolsó szónoka késő este Nitsch Andor, a szepesi németek képviselője volt. Beszéde első részében a vöiröekő—margitifailvai vasútvonal kiépítésének és megnyitásának történetével foglalkozott. Leszögezte, hogy e vasút építése érdekében az ellenzéki képviselők és szenátorok is milyen munkát fejtettek ki, hogy a közvéleményt a vonal kiépítésének szükségességéről meggyőzzék, ennek ellenére a vasutügyi minisztérium a megnyitáshoz ,,el- felejtette“ meghívni az ellenzéki pártok törvényhozóit és az ellenzéki sajtó képviselőit is. Amidőn 1933 késő nyarán Masaryk első elnök a kelebszio verne zkód hadgyakorlatokon vett részt, akkor még gondoskodás történt e vidék valamennyi törvényhozójának meghívásáról és az ellenzéki törvényhozók legnagyobb része meg is jelent s helyet foglalt a mezőnyben a számára kijelölt helyen. — A vasutügyi miniszter ur egyébként meggyőződött annak a vasútvonalnak a szükségességéről is, mely Dobsinát a Magas Tátrával, nevezetesen Popráddal kötné össze. E vonal kiépítésével a középszlovenszkói területek mezőgazdasága jó piacot találna a Tátrában s egyben a tátrai vendégforgalom is lényegesen erősödne. Nem szabad azt az álláspontot képviselni, hogy a régebben másfelé gravitáló vidékeket el kell zárni a világtól. A poprádvölgyi vasútvonal Orlóig való meghosszabbítása is nagyon sürgős volna, mert Felsősáros nyugati része gazdaságilag egyáltalán nincs kiaknázva. A törvényhozók kívánságai a vasúttal szemben Nitsch képviselő a továbbiakban utalt arra, hogy a iketetszlovemiszkói törvényhozók tíz óránál hosszabb éjjeli utakat kénytelenek megtenni gyorsvonatom Kívánatosnak tartja, hogy a vasutügyi .minisztérium a nemzetközi hálók öcsi társasággal olyértelimü szerződést kössön, hogy a törvényhozók kedvezményes áru hálókocsi- jegyet válthassanak, mert 110 korona egy éjszakára sok. Utal arra, hogy a vasúti kocsik hiányos tisztasága miatt 1933- ban a vele egy alkalommal együtt utazó két képviselővel együtt, mind a hárman súlyos betegséget szereztek, miinek következtében hetekig őrizték az ágyat. Kiépítendő a poprádi és zsolnai állomás Majd a szlovenszkói vasútállomások sürgős karbalhozását sürgette a szónok. Így Poprád az idegenforgalom hónapjaiban teljesen elégtelen és a zsolnai vasútállomás egyenesen életveszélyes: az ember elborzad, ha látja, hogy három-négy gyorsvonat rövid egymásutánban fut be ellenkező irányokból és szinte csodával határos, hogy nagyobb baj még nem történt. Több biztonságot a vasúti átjárókon! A vasúti átjárók ügyében a vasutügyi minisztériumnak nem 6 zabad arra az álláspontra helyezkednie, mint amilyet a legfelső bíróság foglalt el a közelmúltban, hogy tudniillik az autóvezető a vasúti átjárónál szálljon ki a gépkocsiból, menjen megnézni a pályára, nem jön-e vonat* majd ismét szálljon az autóba 8 csak akkor hajtson, — mert nagyon könnyen megtörténhet, hogy mialatt az autóba visszaszállott, addig berobog egy gyorsvonat s kész a szerencsétlenség. Aimig a probléma alul jár ókkal és felüljárókkal neim nyer elintézést, addig fényjelző készülékeket kell beállítani. Ezenkívül, a forgalom biztonsága érdekében követeljük, hogy a német és magyarlakta vidékeken a figyelmeztető óvások a kisebbségek nyelvén is kitétessenek. A postaügyi kérdések .taglalása során Nitsch képviselő a postai díjszabás lényeges leszáilitá- sát és különösen a távbeszélő dijak oly megállapítását követelte, hogy a távbeszélőt minden faluba bevezethessék. A repülőtámadás elleni védekező szolgálat, a tűzoltóságról szóló ui előírások is egyenesen föltételezik, hogy minden községben van távbeszélő állomás, ezért a postaügyi minisztériuminak méltányos dijak megállapításával kell ezt lehetővé 'tennie. TuCní és Bechyné zárszava Tuőny postaügyi miniszter a vita végén az elhangzott kifogásokra válaszolt. Kijelentette, hogy a szomszédban mutatkozó politikai fejlődés arra készteti a kormányt, hogy óvatos legyen a határvidéken a távírónál és távbeszélőnél alkalmazott postaszemélyzet megválogat ásánál. Az államifordulat óta Szlovenszkón és Kárpátalján összesen 31 uj építkezést végzett a posta, 58 millió költséggel. Beismeri a csehszlovákiai német rádió fogyatékosságait és ezért a jövő év végéig Melniken uj német állomást szerveznek. A miniszter tagadja, hogy a postán megsértenék a levéltitok szentségét. Bechyné zárszavában elismerte, hogy a csehszlovák motorizmiUis ellen fölhozott panaszok jogosak. A pályamunkáknál elsősorban helyi munkásokat kell alkalmazni, de figyelembe kell venni az alkalmazott munkás megbizhatóságát is. Lojális akar lenni a németek iránt, de nem engedi, hogy nyelv- határt vonjanak a két nemzet közé. A kommunista Slánsky panaszára beismeri, hogy a kommunisták részére a vasútnál valóban nem ad helyet Az erről szóló rendejetet akkor adta ki amikor a kommunisták az elszakadásig értelmezett autonómiát hirdették és a katonáknak azt tanácsoltáK, hogy tisztjeik ellen fordítsák a fegyvert. Az ilyen nevelésen átjutott embereknek nincs jogigényük arra, hogy fontos állami üzemben helyet kapjanak. Ugyanez vonatKozik a horogkeresztesekre is. Volt magyar áliamvasuti nyugdíjasok — Elhangzott az a panasz is — folytatta a miniszter — hogy a volt magyar államvasutak nyugdíjasainak illetményeit beszüntetjük. Ezeket a nyugdijakat a külügyi és pénzügyminiszterrel egy- értelemben kiadott rendelet szerint azoknak a csehszlovákiai volt magyar áliamvasuti nyugdíjasoknak fizettük, akiknek nem volt csehszlovák állampolgárságuk. Figyelemmel arra, hogy ezt a nyugdíjfizetést Magyarországon és Romániában is bevezetA népjóléti tárca vitájában Necas népjóléti miniszter 50 folio oldalnyi expozét mondott tárcája végzett munkájáról és terveiről 19 oldalon keresztül ismertette a munkanélküliséget. A munkanélküliek telepítése föld hiányában nehezen halad. Az építkezési mozgalom javul: a nagyobb városokban 1130 építési engedélyt adtak ki a tavalyi 830-cal szemben. A szénfogyasztás növekedése a foglalkoztatottság javulásáról tanúskodik. Az adóamnesztia alapján 1935-ben 120 millió korona értékű építkezés történt, ezért a kedvezményt a jövő évre is meghosszabbítják. Nagyon jól vált be szerinte a gyári üzemek beszüntetését szabályozó rendelet. Ennek révén 15.444 munkást sikerült megmenteni a tartós munkanélküliségtől. A textiliparban javul a foglalkoztatottság. A miniszter a legradikálisabban jár el a külföldiek munka engedélyének kiadása körül. A munkabérek szerinte alacsonyak. Csak nagyon kevés szakma van, ahol a munkás 120—130 koronánál többet keres hetenként* ték, ezért a vasutügyi minisztérium 1936-ban utasi- dezi, hogy a nevezett nyugdíjasok nyugilletniényeit tást adott ki, mellyel ezt a kérdést olyképpen ren- nem fogja a jövőben fizetni, amennyiben a hatá: o- zat kézbesítésétől számított egy éven belül nem terjesztik be a csehszlovák állampolgárságot tanúsító bizonylatukat. Ha más államokban hasonló módon bánnak a mi nyugdíjasainkkal, úgy mi is kénytelenek vagyunk igy eljárni. Passzív a szociális biztosítás A költségvetési bizottság ma a népjóléti, közegészségügyi és nyiugdijas-tárcákkal foglalkozott. A népjóléti minisztérium költségvetését Chalupa é.őadó ismertette. A központi Szociális Biztosító tízéves fennállása alkalmával számos statisztikai adatot közöl ez intézet működéséről. 1935-ben az intézet .bevétele 404 millió, kiadása 403.5 millió, vagyis a folyó bevételek éppen hogy fedezik a folyó kiadásokat. 1929-ben a bevétel 634.6 millió korona volt. — 1935-be-n az intézet 207.063 személynek fizetett nyngbéreket. A 60 éves munkás a legalacsonyabb bérosztálybeli biztosítás után most a középbér 67.4 százalékának megfelelő összeget kapja nyugdíjképpen. Az intézet hatáskörébe mintegy egy és egy negyed millió személy tartozik. Ma nagy kérdés az, hogy ki fogja a ma dolgozó nemzedék nyugdijait fizetni, majd ha korban megérik a nyugdijakra. A magasabb bérosztálybeli biztosítás ma is ak- tiv, az alacsonyabb bérosztályokban passziv. Állami hozzájárulással eddig 8503 millió korona értékű lakóház épült. Az állami garanciát a kockázat növekedése folytán egyre sűrűbben realizálják, ezért az idei 20 millió helyett 40 milliót kellett felvenni. A munftané.'küliség ugyan enyhült, de el kell készülni a télre, amikor isrtiét emelkedni fog. A hadirokkantakról való gondoskodás a népjóléti minisztérium költségvetésének 37.7 százalékát emészti fel. 1935 december végén tényleges hadirokkant 353 305 volt, de nyugdijat cask 94.196 kapott, a 181.791 hadiözvegy közül csak 81.417 s a 362.570 hadiárva közül csak 19.776 részesült állami ellátmányban. Összesen 1,054.083 hadi- kár csult közül segélyt csak 237.764 személy kap. A munkanélküliek segélyezéséne a pénzügyi törvény 100 millióval kisebb hitelt engedélyez, amá nem helyes, ment a.z 1936. évi 650 millió is kevésnek bizonyult. A munkanélküliek segélyezése 1933-ba.n 833.8 millió, 1934-bem 647.7 s 1935-ben ismét 786.6 millióit vett igénybe. A közegészségügyi tárcát és a nyugdijakat H/ruiby képviselő ismertette. Szakgyógyintézete az Államinak csalk egy va.n: aiz ótátrafüredi tüdő- vész-szanatórium. Az állami fürdőd zeni nagyon költséges és a pénzügyi gazdálkodásuk eredménnyé egyáltalán nem áll arányban a befektetett.. áldozatokkal. Emellett még az se mondható-,. - hogy az állami fürdő olyan valamit nyújtana, amit a páciens háinmelly más magánfüirdőíben legalább ugyanolyan, de még olcsóbb áron nem kaphatna meg. Az állami üzemek központi vezetését általában elvetik, de az állami fürdőknél mindenütt fenntartják. Mindem iegmiinmáli- saibib kedvezményt a minisztériumtól kell kérni. Kívánatos volna, hogy aiz állami közegészségügyi intézet nagyobb figyelmet szenteljem -a vidéki Lakosság közegészségügyi viszonyainak. A tüdővész a városokban elvesztette vesze- delmességét, ma a falvakon pusztít. A körorvos-ok hálózatát ki kell építeni s a fiaitól körorvosoknak rendes fizetést kell adni és számukra lakásról kell gondoskodni. Az állami közkóríházak hálózata is kiépítendő. Ugyancsak Hruby képviselő ismertette az állami nyugdíjasok fejezetét. A szükséglet a negyedik korosztálybeliek nyugdijának rendezése folytán az idei 926 millióról 1,004.4 millióra emelkedett. Az állami üzemek nyugdíjasaival együtt az állam 2 milliárd 310 millió koronát fizet nyugdijakra. A munkások túlnyomó része ennél kevesebbet keres, tehát a létminimumon alul van. Az általános nyugdíjbiztosító intézet 329 ezer tagjai közül 184 ezernek nincs meg a létminimuma. A tárca legközelebbi terved közié tartozik a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katonák magánalkalmazásának védelme és az önálló kereseti foglalkozást űző személyek biztosítása. Mindkét rendeletén most dolgoznak. Ezután a közegészségügyi miniszter mondott expozét. Kinoirre szud étanémet párti kijelentette, hogy a genfi rendszerű segélyezés csődöt mondott. Bergmann a munkaidő megrövidítéséit, a minimális bérek szabályozását és a túlórázás tilalmát sürgeti. Kedden szavazás A vita lapzártakor folyik s előreláthatólag az éjjeli órákban fejeződik be. A bizottság hétfőn tér át a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalására s a szavazás kedd estére várható. A jelek szerint a ház- plénuma december elsején veszd munkába a költségvetést Necas: A kereső munkások többsége a létminimum alatt van
