Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-21 / 267. (4116.) szám

SZÉLJEGYZETEK A KASSAI KULTURANKETHOZ Irta: Sziktay Ferenc Másfélévtizedes kisebbségi kultúrtörté­netünkben, — mert körülbelül ennyi időre tehető a világháborút követő változások szédületéből való felocsudás után kultur- életünk öntudatos fejlődése — 1936 no­vember 15-ike talán a legnevezetesebb dá­tum. A kassai kultúránkét nemcsak külső méreteiben volt impozáns, de belső tartal­mában is értékes és hasznos. Külső méreteiben sem csak azért volt nagyszabású, mert tiz, országos kulítirszer- vezet képviselői a magyar kisebbségi tár­sadalomnak a kulturfronton megszervezett százezrei nevében beszéltek és cseleked­tek, de azért is, hogy a — végső elemzés­ben —' egy célkitűzésű kulturmunka külön­böző irányú munkaterületeit vette számba » megállapította, hogy minden, ma szük­séges és lehető ilyen munkafázisnak meg­van a kellőképpen kiépített szervezete, gazdaságosan beosztott, kellően felszerelt, taktikailag kiképzett, munkára és áldozat­ta kéoz hadserege. Belső tartalmában pedig azért volt érté­kes és hasznos, mert kivilágosodott belőle, hogy a kulturális értékek megbecsülése ma már nem utópia, nem egyesek jámbor szán­déka, de általános kívánság, hogy az ed­dig elvégzett munka meghozta a gyümöl­csét: a kisebbségi magyar társadalom ön- tudatosodásának biztos jeleit. Aki eddig nem hitt a kisebbségi magyarság kultur- ikészségében, ezután hinnie kell s aki ok- trojszerüen idegen eszmeáramlatokat akar bevinni a szlovenszkói és kárpátaljai ma­gyarság lelki világába, kénytelen lesz föl­adni a meddő küzdelmet. A kisebbségi kuiturfront egysége, — hogy úgy mondjam, differenciált egysége — domborodott ki az ankét tárgyalásai fo­lyamán. A különböző munkaterületek sze­rint szétágazó munkafázisok egy eredő­be törekszenek: a kulturált, nemzetileg meghatározott, keresztény erkölcsű kisebb­ségi szellemiségbe. És, ami az egész számbavételben a leg­biztatóbb, mindezt a kisebbségi magyar társadalom teljesen a maga erejéből hozta létre, ami legfényesebb bizonyítéka törhe­tetlen életerejének. A SzMKE számára vá­lasztott jelmondat igazsága vált valóra: ^.Segíts magadon, az Isten is megsegit.“ A kultúránkét összehívására az adott közvetlen, külső okot, hogy — amint la­punk október 11-iki számában jeleztük, — az országos keresztényszocialista és a ma­gyar nemzeti párt pártközi kulturreferátu- sát az Egyesült Párt megszüntette. Ennek la pártközi kulturális szervnek volt hiva­tása, eredeti megbízatása értelmében, a po­litikamentes kulturrendszer megfogalmazá­sa, a szervezetek életrehivása és átadása hivatásuknak. A két párt közötti helyzet biztosította a hivatalnak a pártpolitikai ér­telemben vett függetlenséget, annyira, hogy a kulturmunkában a politikai irányvonal­nak csak legbensőbb eszmei tartalma, a keresztény, szociális és nemzeti alapelv ér­vényesült s ez a hármas egység akkor is a kisebbségi kulturmunka eszmei alapja kel­lett volna, hogy legyen, ha a két párt más elnevezést választott volna magának céljai yagy taktikája érdekében, mert más alap- elveket a kisebbségi kulturmunkában elkép­zelni fiam tekeL Ennek az eddig is laza összefüggésnek teljes szétszakítása tette szükségessé a volt kulturreferátus elvégzett munkájának szám­bavételét, a kiépített kulturális szervezetek seregszemléjét, a hibák és hiányosságok Madrid, november 20. A legújabb je­lentések szerint a felkelők csütörtöki légi­támadása újabb nagy károkat okozott a spanyol fővárosban és rengeteg áldozattal járt. A Caravace-uton 40—50 ember halt meg vagy megsebesült, amikor az egyik bomba becsapott abba a kapubejáratba, ahol számos asszony és gyermek keresett menedéket. Az asszonyok a közeli élelmi­szerüzlet előtt állottak hosszú sorban, hogy megkapják mindennapi kenyéradagukat s amikor az ellenséges repülők megjelentek, bemenekültek a kapu alá. A Samparo-uccá- ban is számos ember meghalt. A központi posta- és táviróhivatal vidékére sok bomba esett. Az ablakok mindenfelé betörtek és a városi villamosvasút felső vezetéke elsza­kadt. ötven ember a Martin- és Atocha-ut keresztezésénél egy pincébe menekült s amikor közelében egy bomba fölrobbant, a pincét döntötték a törmelékek. Az elöntött emberek kiáltozására a járókelők megkísé­relték, hogy kimentsék társaikat, de csak hat embert sikerült a törmelékek alól1 élve kimenteni. Este az uccák tele voltak asszo­nyokkal és gyermekekkel, akik megkísérel­ték, hogy a bombáktól fölszakitott uccákon át bejussanak a földalatti vasút alagútjába és a nagy szállodák pincéibe, ahol az éj­szakát akarták tölteni. Este kilenc órakor valamennyi pince megtelt. A telefonköz­pont hatalmas betonpincéjében ágyakat és szalmazsákokat helyeztek el s a környék asszonyai és gyermekei itt töltötték az éj­szakát. A város kommunista vezetői kijelentet­ték, hogy Madridot a lehető leggyorsabban kiürítik és csak katonák maradnak a fővá­rosban. Az élelmiszer ugyanis egyre sző­kébb lesz Madridban, a készletek kifogy­nak és a tengerpartról kevés élelmiszer ér­kezik az egyetlen utón a városba. A Mad­ridot védő bizottság külön bizottságot kül­dött keletre, hogy megszervezze a város éldmiszerrd való ellátását. A nacionalista haderő a város északi és ddi részén még mindig nem tudta áttörni a népnuUcia frontját* Délen és délnyugaton megállapítását és a jövőben követendő ut kitűzését. Ezt a feladatot teljesítette a kultúrán­két, őszintén, takargatás és kertelés nélkül, öntudatosan és céltudatosán. * A kisebbségi kulturélet rendszerének megfogalmazása részben elméleti elgondo­lás, részben a kisebbségi élet szükséges és lehető munkaterületeinek praktikus felmé­rése alapján történt. Ez a kettős kiindulási pont követelte a következő feladatok meg­oldását: 1.. Az általános, iskolánkivüli népoktatás megszervezését s ezzel kapcsolatban a népművészet alkotásainak védelmét és meg­őrzését. 2. A kisebbségi társadalom társadalmi ér­telemben vett megszervezését. 3. A kisebbségi irodalom fejlesztését s a — relatíve önálló — kisebbségi irodalmi élet megszervezését. 4. Más művészeti ágak felkarolását, me­A burgosi kormány elismerése után Angol-spanyol tárgyalások Hendayeban Edén Francoék pártjára állt? Miért bombázzák a nacionalis­ták Madridot? ■ ■ ■ Élelmiszerhiány a spanyol fővárosban? 60.000 kiló bomba hallott csütörtökön a spanyol fővárosra 50—60.000 kormánykatona védi a Manza- nares fontosabb hídjait. A Valencia utón ezrével vándorolnak az asszonyok és a gyermekek kelet felé, mig ugyanakkor ez­rével érkeznek Katalániából az újabb ka­tonák. A felkelők is azt jelentik, hogy va­lahányszor legyőzik a népmilicia elülső osztagait, az elesettek helyébe mindig friss erők jönnek, akik újból fölveszik a harcot az előnyomuló Franco-csapatokkal. Edén védi Rómát és Berlint London, november 20. Edén angol külügyminiszter az alsóházban tegnap hi­vatalosan is bejelentette, hogy Anglia to­vábbra is semleges marad a spanyol ügy­ben tekintet nélkül arra, hogy egyes hatal­mak elismerték a burgosi kormányt. A vita folyamán egy ellenzéki képviselő interpel­lációjára Edén azt válaszolta, hogy az an­gol kormány biztos tudomása szerint nem a német és az olasz kormány volt az, amely a legnagyobb erővel beavatkozott a spa­nyol eseményekbe, mert vannak más kor­Hadfid bombázásának okai Elvitathatatlan, hogy az angol közvélemény rokonszenve az elmúlt napokban egyre nagyobb mértékben a spanyol fölkelők mellett nyüvánul meg, különösen azóta, amióta a sapnyol népkor­mány erődített városnak nyilvánította ki Mad­ridot és ezzel kitette a város lakosságát a vég­pusztulásnak. Az angolok fölfogása szerint — amely mindenben gentleman-magatartást köve­tel, még a háborúskodásban is — ez nem volt fair eljárás, mert minden rendes és szabályos hadsereg kiürítette volna a nyílt várost, ha látja, hogy a helyzet többé-kevésbé tarthatatlan. A világháború folyamán például a küzdő felek föl­adták azokat a városokat, amelyek nem voltak erődök s amelyek védelme a polgári lakosságot veszélyeztette volna. így történt Brüsszellel, Varsóval, Lemberggel és számos más várossal. A madridi népkormány lehetetlen helyzetbe akarta hozni a fölkelőket, amikor erőddé nyil­vánította Madridot és elhatározta a város vé­delmét, ..... ► ...... I má nyok, amelyeket sokkal inkább felelős­ségre lehet vonni, mint az olaszokat vagy a németeket. Ez a bejelentés egész Angliá­ban a szenzáció erejével hatott, mert azt bi­zonyította, hogy Edén a spanyol események elfajulásáért inkább Oroszországot, mint Németországot vagy Olaszországot okolja. Ugyanilyen meglepetést keltett az a hiva­talos jelentés is, hogy Chilton volt madridi angol nagykövet Hendayeban hosszantartó tanácskozásokat folytatott Merry de Val márkival, a volt londoni spanyol nagykö­vettel és Franco teljhatalmú megbízottjá­val. Merry de Val az elmúlt napokban cik­ket irt a Momingpostba, amelyben fölszó­lítja az angolokat, hogy ismerjék el a Franco-kormányt, mert csak igy biztosít­hatják az európai rendet és a civilizáció megmentését a bolsevizmustól. A spanyol és az angol diplomata tárgyalásainak álta­lában nagy jelentőséget tulajdonítanak an- nk ellenére, hogy Edén a parlamentben ki­jelentette, hogy bizonyos gyakorlati kérdé­sekben történő megbeszélések még nem je- lentik a Franco-kormány elismerését. — Olyan ez, mintha a vöröskereszttel jelzett kórházak ablakából lődöznének a katonák az el­lenségre, — írják az angol lapok. — A madri­diak képletes értelemben gyermekek és asszo­nyok háta mögül lőnek Franco csapataira s ha ezek visszalőnek és természetesen a miliciaka- tonák fedezeteit: az asszonyokat és a gyermeke­ket találják el, akkor az egész világot telehar­sogják, hogy Franco védtelen embereket gyilkol. Embertelenség volt Madridot erőddé nyilváni- tani anélkül, hogy a polgári lakosságot eltávolí­tották volna. Azzal a körülménnyel, hogy a gyermekeket és az asszonyokat a városban hagyták Madrid parancsnokai, a szó szoros ér­telmében zsarolni akarták Francoékat és úgy vélték, mig ők biztos fedezékből lőhetnek az elő­nyomuló nacionalistákra, addig Francoék nem mernek majd visszalőni a békés polgárságra, vagy ha mégis megteszik, tettüket embertelen­ségnek szabad minősíteni, FOLYTATÁS A 2, OLDAL 2. HASÁBJAI? Ma: Nagy rádió melléklet Q 18 oldal. Ara Kő 1.20 RwBm 1 XV. évf. 267. (4116) szám ■ Szomfoaft ■ 1936 november 21 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓi és TUSzinSzkÓi magyarság “lice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • ...... ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRRHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom